3. A közös ajánlat

Az ajánlattétel során az ajánlattevő, a lehetséges alvállalkozó(k) vagy a teljesítésben egyébként közreműködő személy(ek) olyan döntést is hozhatnak, hogy közös akaratuk alapján az ajánlati felhívásban meghatározott feladatok elvégzésének teljes időtartamára ideiglenes társulást hoznak létre, és közösen tesznek ajánlatot. Erre a Kbt. 36. § (2) bekezdése alapján van lehetőségük: „Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlat megtételét nem kötheti gazdasági társaság létrehozásához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.”

Ez a szabály a közös ajánlatot tevőkkel szemben meghatározza az ajánlatkérő lehetséges magatartását is. A megfelelő teljesítés érdekében csak a nyertes ajánlattevőkkel szemben indokolt a gazdasági társaság létrehozását előírni. A szabály ugyanakkor azonban nem zárja ki azt, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban előírja az együttes ajánlattevőknek, hogy a szerződés teljesítése érdekében történő együttműködésükre, annak formájára vonatkozó megállapodást vagy szándéknyilatkozatot csatolják be az ajánlatukhoz. A megalapozott szerződés megkötése érdekében ezt a követelményt feltétlen javasoljuk előírni (pl. az ajánlati felhívás 16., egyéb információk pontja alatt).

A gazdasági társaság létrehozásával kapcsolatos mulasztás lehetséges jogkövetkezményét - a szerződés ajánlatkérő részéről történő felmondását - a Kbt. 74. § (1) bekezdése tartalmazza. Az előírás szerint: „Az ajánlatkérőként meghatározott szerződést kötő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság létrehozását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja.” A gazdasági társaságokról az 1997. évi CXLIV. törvény szól.

A közös ajánlattétel lehetőségének a teljesítésben közreműködők szempontjából elsősorban stratégiai és üzletpolitikai jelentősége van. Más - a szervezetre (személyre) vonatkozóan kedvezőbb, „minőségileg értékesebb" - megítélést jelent „ajánlattevőként” részt venni egy közbeszerzési eljárásban, mint „csak alvállalkozóként” közreműködni. Természetesen nem mindegyik alvállalkozói szerződéses kapcsolat helyettesíthető vagy váltható ki közös ajánlattevői részvételre.

Milyen közbeszerzési eljárásokra lehet jellemző a közös ajánlattétel? A tapasztalatok azt igazolják, hogy ez a gyakorlat elsősorban az összetett, bonyolultabb vagy különleges felkészültséget igénylő közbeszerzések esetében fordul elő. Egyik ajánlattevő sem rendelkezik teljeskörűen azzal a szaktudással, felkészültséggel, képességgel vagy a szükséges eszközökkel, technológiával, amely a feladat teljesítéséhez elengedhetetlen. Jellemző példaképpen említhetjük a fővállalkozásban végzett építési beruházás közbeszerzését. A kivitelezésben az egyes szakági területek jól elkülöníthetők (tervezés, szerkezetépítés, technológiai szerelés, valamilyen különleges funkciót teljesítő járulékos beruházás szerelése [pl. színpadtechnika], mobíliák, berendezések telepítése, vagy egyéb szolgáltatások nyújtása), és ezek teljesítésére különböző kivitelező vagy szolgáltató szervezetek (személyek) nyújtanak be együttesen közös ajánlatot.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a közös ajánlatot tevők egy nagyobb értékű (és általában nagyobb volumenű) beszerzés megvalósítására az előfinanszírozáshoz szükséges anyagi erőforrásaikat kívánják közösen felhasználni és mozgósítani. Példaképpen ebben az esetben is hivatkozhatunk az építési beruházásokra, vagy megemlíthetjük a több száz millió forint értékű árubeszerzéseket is (a gyakorlatból vett eset alapján nagy értékű és több feladat teljesítésére alkalmas tehergépjárművek vagy célmunkagépek, illetve többemeletes irodaház berendezésére szolgáló különféle bútorok beszerzése).

A közös ajánlattételt kezdeményezheti az a lehetséges alvállalkozó is, akit az ajánlattevő közreműködésre kért fel. Megállapodásuk esetén közös ajánlatot is benyújthatnak.

Milyen körülmények indokolhatják, hogy az ajánlatkérő megkövetelje a közös ajánlattevő nyertesektől a gazdasági társaság létrehozását? Felsorolásunkban példákra hivatkozunk:

- nagyobb (több száz millió forint) értékű beszerzések esetében,

- a szerződés teljesítése a beszerzés sajátosságai következtében hoszszabb ideig (esetenként évekig) elhúzódik, jellemző módon idesorolhatók az építési beruházások közbeszerzései is,

- ha előreláthatóan kettőnél több ajánlattevő kíván közös ajánlatot tenni, ilyen esetben a szerződés megkötése egyszerűbb a gazdasági társasággal,

- ha a beszerzés teljesítése különösen bonyolult műszaki vagy szervezési feladatot jelent, és a megvalósítás során váratlan, előre nem látható kockázati tényezőkkel kell számolni.

Utóbbi két esetre példa a Paksi Atomerőmű Rt. radioaktív hulladékainak végleges elhelyezésére vonatkozó kutatási-megvalósítási teljesítésre irányuló közbeszerzési eljárás.