Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Közbeszerzés pénzügyi tanácsadói hálózathoz

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) pénzügyi tanácsadó irodahálózat kialakítására és működtetésére vár ajánlatokat. A felügyelet feladata az ingyenes tájékoztatás nyújtása, amely kiterjed a fogyasztók pénzügyi ismereteinek bővítésére és a pénzügyi szervezetekkel összefüggő jogviszonyokból származó érdekérvényesítés elősegítésére. Az országos lefedettségű hálózat egyaránt fogadja a postán, személyesen, telefonon és elektronikusan érkező megkereséseket. A PSZÁF közbeszerzési eljárásán ajánlatot benyújtóknak irodánként legalább egy tanácsadó jelenlétét kell biztosítani. A nyertesekkel 26 hónapra szóló szerződést kötnek. A nyílt eljáráson az ajánlattételi határidő március 14. A tanácsadó irodák már tizenegy városban működnek.

Finn cég szállíthatja a mentőkocsikat

Négy ajánlattevő közül a finn Profile Vehicles Oy cég nyerte az Országos Mentőszolgálat 30, úgynevezett esetkocsijának szállítására kiírt nyílt közbeszerzési eljárást. A nyertes 459,31 millió forintért vállalta a szállítást. Az egészségügyi tárca 849 millió forintos támogatásából a szervezet 37 korszerű esetkocsit szerzett be, míg egy másik, 574,5 millió forintos forrásból 23 mentőkocsi beszerzése van folyamatban. Ezeken felül újabb 1,45 milliárd forintos forrást biztosítottak a mentőszolgálat számára, amelyből további 60-70 mentőautó megvásárlására nyílik lehetőség. Emlékeztetőül: december végén elindult az uniós fejlesztési program is, amelynek 11,5 milliárd forintos forrásából ‑ egyéb fejlesztések mellett – mintegy 200 mentőautót is vásárolni tud majd az OMSZ. Ez azt jelenti, hogy összességében körülbelül 330 elavult mentőautót, a teljes állománynak mintegy harmadát cserélhetik újakra.

Megsemmisítették a Közút biztosítási tenderét

A kirívóan alacsony ajánlatra kért indoklás, majd annak a versenytárs előli eltitkolás miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a Magyar Közút Nonprofit Zrt. biztosításra kiírt, kétfordulós közbeszerzésének eredményét. A társaság tavaly októberben indította az eljárást, amelyben 68 milliárd forint értékű vagyonára, 2500 járműve kötelező és 600 gépkocsija cascójára kellett biztosítást vállalni. A felhívásra a CIG Panoráma Zrt. a Generali Biztosítóval közösen, a Groupama-Garancia és az Allianz pedig önállóan tett ajánlatot. Az ajánlatkérő mindhárom pályázatot alkalmasnak minősített a második fordulóban ajánlattételre. Az Allianz azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. A két benn maradt pályázó közül a Groupama-Garancia 644 millió, míg a CIG 357 millió forintos ajánlatot tett. A tárgyalások után a végső ár a Groupamánál 208 millió, míg a CIG-nél 237 millió forint volt. Miután az ajánlatkérő a biztosítási díjat 400 millió forintra becsülte, magyarázatot kért a kirívóan alacsony árra, amit meg is kapott. Ilyen előzmények után nyert a Groupama, de a döntést megtámadta a CIG. A döntőbizottság pedig az alacsony árra kért magyarázattól kezdve megsemmisítette a közbeszerzést. Miután a jogsértés reparálható – még nem kötöttek szerződést –, a KD nem szabott ki bírságot.

Kúria: kartelleztek az útépítők

A Kúria lezárta a jogi eljárásokat, és kimondta: kartelleztek az útépítők a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési tendereken. A Gazdasági Versenyhivatal 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 600 millió forint bírságot szabott ki. A GVH az összejátszásban részt vevő két vállalkozás igazgatósági tagjának személyes feljegyzései és nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az elmarasztalt cégek előzetesen megállapodtak egymás között, hogy melyikük melyik tendert nyeri meg, illetve rögzítették, hogy alvállalkozóként egymást részesítik előnyben. A GVH ennek alapján 2005-ben megállapította, hogy a Betonút Rt., a Strabag Rt., az EGÚT Rt., az Alterra Kft., a Hídépítő Rt., a Mélyépítő Rt., a Mota Rt. és a Swietelsky Kft. a verseny korlátozására alkalmas magatartást tanúsítottak. A versenyhivatal összesen 600 millió forint bírságot szabott ki, a legtöbbet, 182-182 millió forintot a Hídépítőre és a Strabagra. A döntés ellen az érintett társaságok keresetet nyújtottak be, amit a Fővárosi Bíróság 2010-ben elutasított. A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, végül most a Kúria fenntartotta hatályában a jogerős ítéletet.

A Főtaxi nyerte a közmédia tenderét

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) a taxis szolgáltatás biztosítására december 10-én ismételten kiírta a közbeszerzési pályázatot. A nettó 252 millió forint összegű tenderre a kiírásban megadott pontozás alapján összességében a Főtaxi Zrt. nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot. Az eljárás kiírása szerint a pályázat nyertese keretszerződéssel 24 havi időszakra, napi 24 órás folyamatos rendelkezésre állással biztosítja a személyszállítást a közmédia számára. A pályázatra való jelentkezés feltétele volt egy hasonló nagyságrendű, már teljesített szolgáltatás igazolása, és az előírt összetételű gépjárműflotta megléte. Kikötés volt például, hogy a pályázónak rendelkeznie kell legalább 500 személygépkocsival, köztük 200 "A" kategóriás autóval. Mivel a közzétett részszempontok alapján is összességében a Főtaxi Zrt. ajánlatát találták a legelőnyösebbnek, az MTVA vele köti meg a két évre szóló keretszerződést.

Letartóztatás közbeszerzési visszaélések miatt

Előzetes letartóztatásba helyezte a Nyíregyházi Városi Bíróság a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, hűtlen kezelés kísérletével meggyanúsított Egészségügyi Holding Zrt. vezérigazgatóját. A határozat fellebbezések miatt nem jogerős.
A nyomozás a holding két közbeszerzési eljárását érinti: a gyanú szerint egy vezérlési-irányítási számítógépes program, illetve egy gyógyszerelési rendszer beszerzése kapcsán történtek visszaélések. A különösen nagy vagyoni hátrány meghaladja az 50 millió forintot, de nem éri el az 500 milliót. A vezérigazgató előzetes letartóztatását a bűncselekmény kiemelkedő súlyára, valamint arra figyelemmel rendelte el a bíróság, hogy a vezető beosztású gyanúsított – különösen a tanúk befolyásolásával – megpróbálná az eljárást meghiúsítani, megnehezíteni – közölte a törvényszék szóvivője.

Két hiteltendert írt ki a BKV

A BKV Budapesti Közlekedési Zrt. két közbeszerzési eljárás keretében hiteleket kíván felvenni. Az első összesen 5,5 milliárd, míg a második 6 milliárd forint, középlejáratú, refinanszírozásra használt hitelkeret biztosítására szól. Mindkét esetben a referenciakamat 3 havi BUBOR, a kamatfelár pedig a futamidő alatt fix, azonos mértékű volna. Az is közös a hitelekben, hogy a kiírásban a BKV megjegyzi: a kormány erről szóló jóváhagyó döntése esetén az állam kezességvállalása vagy a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyása esetén Budapest kezességvállalása állhat majd mögöttük Az első esetben a tárgyalásos eljárás részvételi határideje február 20-án jár le, a szerződés pedig március 23-ától élne. A másik beszerzésnél február 17-ig jelentkezhetnek a hitelnyújtó pénzintézetek, ez a szerződés március 16-ától lépne hatályba.

Debrecen: nyílt vagy meghívásos közbeszerzés?

Ütemterv szerint halad a debreceni stadionrekonstrukció – tájékoztatott a munkálatokat felügyelő Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. illetékese. Elkezdődött a várhatóan 22-23 hetet igénybe vevő tervezési szakasz. A program során elbontják az elavult Nagyerdei Stadiont, és helyére egy UEFA 4-es besorolású, 18-20 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt építenek 2014-re. Kósa Lajos polgármester ismertetése szerint nyárra elkészülnek az engedélyes tervek, azt azonban még nem döntötték el, hogy a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást nyílt vagy meghívásos formában bonyolítják-e le. A finanszírozásról szólva: az állam nem egy összegben, hanem részletekben, az aktuális munkafolyamat szerint utalja a 12 milliárdos támogatást. A központi költségvetésből tavaly 400 millió forintot folyósítottak, az idén pedig várhatóan 3,7 milliárdot utalnak át a stadionépítésre. Egyelőre még nincs pontos adat arról, hogy az új sportlétesítmény megépítése mennyibe fog kerülni.

Hírek – röviden

Meghívásos pályázaton választotta ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. cége, a BMSK Beruházási Zrt. a Ócsán létesülő szociális lakónegyed tervezőjét. A nyertes a Kvadrum Építész Kft. lett. • Iregszemcse: megalakult a szennyvízcsatornát építő közműtársulat. Közben zajlik a mérnöki feladatokat ellátó, illetve a kivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzési eljárás. Előbbire öt, utóbbira két ajánlat érkezett. • A paksi önkormányzat aláírta a közbeszerzési eljárás nyertesével, a Modus Vivendi Kft.-vel az Erdei Iskola felújítására vonatkozó szerződést. • Szegeden elkezdődött az új klinikai tömb építése. Eszközök beszerzésére négymilliárd forintot költenek. • A Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójára – uniós forrásból – 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A projektet kiemelt beruházási kategóriába sorolták. • Újabb közbeszerzést indít el Pécs önkormányzata a városi közétkeztetés működtetésére. Információk szerint körülbelül egymilliárdos üzletről van szó. • A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a Philips Kft. kizárásáról szóló határozatot a karcagi Kátai Gábor Kórház korszerűsítésére kiírt pályázaton. A 400 milliós tenderen az egyedül állva maradt NovelMedix Kft. nyert. • Török Krisztina, a GYEMSZ főigazgatója fontos stratégiai feladatnak nevezte, hogy az intézeti gyógyszerellátás területén racionalizálják a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök beszerzését. • Eredményes volt Ostoroson a vízrendezési beruházás közbeszerzési eljárása. Döntöttek a kivitelezőről, bár nevét még nem közölték. • Simontornya Pálfa és Tolnanémeti községekkel közösen az ivóvíz minőségének javítására 491 millió forint támogatást nyert. • Dombóvár: hamarosan kiírják a közbeszerzési eljárást az attalai szennyvízcsatorna-rendszer kiépítésére. A meglévő szennyvíztelep bővítésére vonatkozó tender folyamatban van. • A Bell & Partners nyerte meg az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elektronikusmatrica-használat kommunikációjára kiírt tenderét. • Másfél milliárd forint összegű támogatást nyert Nádudvar a település szennyvízberuházására. Az építési munkálatok a közbeszerzési eljárást követően, ősszel kezdődnek. • Zalaegerszeg: zajlik az a közbeszerzési eljárás, amelynek révén kiválasztják 13 település ivóvízjavító beruházásának tervezőjét. Összesen 3,8 milliárd forintra becsült beruházásról van szó, amelynek 2015-re kell elkészülnie. • Az AR-Elektronika Zrt. nyerte az Országos Rendőr-főkapitányság nyílt közbeszerzését, amelyet 64 darab mobil ujjlenyomat- és okmányvizsgáló beszerzésére hirdettek meg. • Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága benyújtott egy javaslatot, amely "törvényi felhatalmazást ad a Kossuth tér versenyeztetés nélküli átalakítására" – áll Lamperth Mónika és Steiner Pál, a bizottság szocialista tagjainak közös közleményében. • Huszonkilenc ember ellen javasol vádemelést a Nemzeti Nyomozó Iroda a Pécsi Tudományegyetem gazdálkodásával összefüggő vesztegetési ügyben. A vád: csúszópénzek fejében kötöttek beszállítói és szolgáltatási szerződéseket.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Uniós támogatások és a kormány

A kormány uniós forrásokkal kapcsolatos, nemrégiben meghozott döntései közül kettő átfogóan és mélyen érint több programot. A módosítás kihatással van hét operatív programra, mivel több mint 260 milliárd forintot csoportosít át a programok között és azokon belül is. A legnagyobb tételt az a 163 milliárd forint jelenti, ami a Közlekedési OP-ből kerül át a Környezet és Energia OP-ba. Az informatikai piac szempontjából az EKOP-on belüli átcsoportosítás a legjelentősebb; itt 9,5 milliárd forint kerül át a közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést biztosító fejlesztésekből a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújításába. A források változása miatt szükséges az elérendő programindikátorok módosítása.
Az előzőeknél is jelentősebb változásokat tartalmaz a 1423/2011. számú határozat, amely az uniós támogatások lebonyolításának javítására, gyorsítására vonatkozik, tizenhat pontban írják le a teendőket, és több ponton feszesebbé teszik a határidőket. A főbb eljárási lépéseknél általánossá válik a 30 napos határidő. Ennyi idő áll rendelkezésre a kiemelt projekteknél a felhívás kibocsátására, a projektjavaslatok benyújtására, illetve a döntés meghozatalára, a támogatási szerződés megkötésére. Az egyfordulós pályázatoknál ugyanezeket a határidőket kell alkalmazni.
Időközben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján megjelent az idei év pályázatainak és kiemelt projektjeinek ütemterve. Ebben hónapokra lebontva követhető, hogy a több mint 150 darab, mintegy 600 milliárd forint keretösszegű, többségében egyfordulós pályázat meghirdetése és több mint 100 darab, mintegy 270 milliárd forint összegű kiemelt projekt tervezési felhívásának megjelentetése mikorra várható. Kérdés azonban, hogy ekkora mennyiséggel meg tud-e birkózni a lebonyolítási rendszer.

A kötvény nem trükk

Előző heti lapszemlénkben a Pénzügyi trükk a kötvény? című cikkből (Népszabadság, 2012. február 3.) idéztünk részleteket. Erre az írásra reagált dr. Schneider Magdolna közgazdász, észrevételeit, megállapításait adjuk közre.
A cikkek és közlések alapján olyan vélekedések láttak napvilágot, mintha a bankok egy sajátos finanszírozási eszközt találtak volna ki az önkormányzatok számára, amelynek hatására adósodtak volna el a helyhatóságok devizalapú kötvényekben. Az önkormányzati szektor adósságállománya banki hitelek tekintetében 479,3 milliárd forint, kötvénykövetelések tekintetében 654,21 milliárd forint. A kötvényfinanszírozási forma 2007-től vett lendületet, döntően a svájci frank dominált.
Miért jelent meg ez a finanszírozási forma? A kérdésre a cikkíró így összegez:
Elterjedésének legerősebb ösztönzője az volt, hogy az önkormányzatoknak a kötvénykibocsátásra, mint forrásbevonásra, nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatniuk, míg hitel esetén kötelező a pályáztatás.
A kötvény útján szerzett források alapvetően szabadon felhasználhatók, lényegesen könnyebb a forrás elköltése a hitelekkel szemben.
A devizaalapú kötvény, mint finanszírozási forma, a bankok részéről minden tekintetben megfelel a hatályos jogszabályoknak.
Az önkormányzatok hamar felismerték az ebből fakadó előnyöket, és működőképességük megőrzése, valamint a szükséges fejlesztésekhez nélkülözhetetlen források biztosítása érdekében igénybe vették a kötvénykibocsátás lehetőségét.
A kereskedelmi bankok felhívták a figyelmet, hogy az előnyök mellett a konstrukcióban kockázatok is rejlenek. Minden önkormányzat saját képviselő-testületének döntése alapján választotta ki a kötvényfinanszírozási formát, a testületi határozatokat követően kezdődött meg a bank közreműködésével az ügyletek lebonyolítása.
A forint gyengülése bizonyos időszakban előnyös volt, ám a törlesztés időszakában az árfolyamgyengülés egyre kockázatosabbá vált. A leírt folyamatok a magyar gazdaságot ért külső és belső hatásokra indultak el, ezért a bankszektort vagy az önkormányzatot hibáztatni a bekövetkezett kockázatokért "felelőtlen megközelítésnek tartom" – fogalmaz a szerző. Az önkormányzatok saját érdeküktől vezérelve fordultak a kötvényfinanszírozás felé, a szerződéses kötelezettségek teljesítése viszont egyre nagyobb áldozatot kíván meg. Az önkormányzatok megsegítésére speciálisan alkalmazható lehet egy ún. reorganizációs forinthitel, állami támogatás mellett, ott, ahol ez indokoltnak látszik.