10. A teljesítésben közreműködő személyek megjelölésének előírása és a közbeszerzési szerződés teljesítése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 5. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Az építőipar jellegét tekintve alapvetően a munkamegosztásra épül. Az ajánlatkérő alapvető érdeke az, hogy ismerje az építési-szerelési munkában közreműködő személyeket.

Az új Kbt. (tervezetének) az "Ajánlat" tartalmára vonatkozó előírása szerint:

71. § (1) Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni

a)a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül, illetőleg

b)az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

Az alvállalkozó fogalmát a közbeszerzés jogintézménye sajátos - a köznapi és az üzleti élet gyakorlatától eltérő - módon értelmezi:

alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi.

A meghatározásból az is következik, hogy a közbeszerzés jogintézménye a szubalvállalkozó fogalmát nem ismeri! A közbeszerzési eljárás alapján megkötött építési beruházásra vonatkozó vállalkozási szerződések teljesítésében az alvállalkozó már nem adhatja tovább a munkát!

Az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a kizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóknak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is az ajánlatban kell megadni.

A fent hivatkozott "megjelölés" előírása az építési beruházás és építési szolgáltatás megrendelése esetében a gyakorlat igénye szempontjából kötelező. Az ajánlatkérőnek fontos ismerni a közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján megkötött szerződésre (az úgynevezett közbeszerzési szerződésre) vonatkozó szabályokat is. A hatályos Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Az (5) bekezdés szerint a szerződést a nyertesnek kell teljesítenie, a teljesítésben - ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az alvállalkozók, illetve a teljesítésben egyébként részt vevők megnevezését előírta - csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közzétett 6. számú melléklet szerinti hirdetmény 10. pontjában szereplő szervezet (személy) működhet közre (a kivételt a szabály további része meghatározza).

Sajnálatos módon ez az ismertetett alapvető követelmény a hazai gyakorlatban nem teljesül, szinte mintha erre vonatkozóan nem is len-ne a Kbt.-ben kógens (feltétel nélkül kötelező) szabály. Az ajánlatban megjelölt és alkalmasnak minősített alvállalkozók helyett számos esetben az építkezéseken megjelenik a fekete-munkaerő és a szubalvállalkozók népes tábora.

Építési beruházások esetében a szerződés teljesítésére még további két különös szabály vonatkozik.

A hatályos Kbt. 74. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni. Ezt a külön jogszabályt az építési műszaki ellenőrzésről szóló többször módosított 158/1997. (IX. 26.) Kormányrendelet tartalmazza. A kormányrendeletben foglaltakon kívül - a Kbt. előzőekben ismertetett szabálya alapján - a műszaki ellenőr feladatához tartozik az is, hogy ellenőrizze a teljesítésben részt vevő személyek jogosultságát is! A Kbt. 74. § (3) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőként szerződést kötő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni. Építési beruházások esetén a gyakorlatban ennek a követelménynek az all risk típusú biztosítási forma felel meg.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére