15. Epilógus, a tanulságok levonásával és egy stratégiai modell felvázolásával

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 5. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A közbeszerzés nyolcéves történetének az építőipari ágazat szempontjából nézve volt egy kellemetlen mellékterméke is: bebizonyította, hogy a hazai építőipar szervezeti felépítése, struktúrája, gondolkodása és hozzáállása alapvetően eltér egy igényesebb társadalmi/gazdasági követelményrendszertől, és nagyon messze van az uniós gyakorlattól. Jelenlegi állapotában a hazai építőipar az uniós normák alapján egyszerűen nem versenyképes! A jelenlegi állapotot már nem lehet kijavítani, hanem teljesen másképpen kell felépíteni az építési beruházások megvalósítására vonatkozó teljes eljárási folyamatot, egészen az igény megfogalmazástól kezdve a mérnöki vagy építészeti létesítmény üzembe helyezéséig (beleértve a garanciális kötelezettségek teljesítését is).

A jelenlegi struktúrából alapvetően fontos szerepek, funkciók és szereplők hiányoznak. Az előző évtized gyakorlata ezt jól igazolta, amikor az előcsatlakozási támogatások felhasználása során az unió más eljárási modell működtetését követelte meg a kedvezményezettől. Kiderült, csak nagyon kevés tanácsadó és tervező mérnökiroda, illetve kivitelező szervezet felelt meg a közösségi elvárásoknak.

Vázlatszerűen, a döntési helyek felsorolásával bemutatunk egy olyan lebonyolítási modellt, amelynek kialakítását az új Kbt. alapvetően meg fogja követelni - ha másképpen nem, hát úgy, hogy a külföldi építőipari cégek fogják megnyerni a hazai beruházások megvalósítására kiírt pályázatokat, illetve vissza fogják vonni a különböző címen odaítélt támogatásokat. Mindkét esetet azonban jó lenne megelőzni, és időben hozzáfogni a szükséges változtatások bevezetéséhez!

Stratégiai megfontolások jellemző területei az építési beruházások esetében

Döntés: ki a gazda (a pénz, paripa, fegyver elosztása, az érdekek, értékrendek és a menedzsment meghatározása)

- döntés a vezetők személyéről

  - döntés a szervezeti egységekről

Döntés a szerződésstratégiáról (a tevékenységek, a felelősségek és a kockázatok leosztása, döntés a költségekről, a határidőről és a minőségről)

- tradicionális típusú szerződés modellje

- kulcsrakész (fővállalkozó) típusú szerződés modellje

- menedzsment típusú szerződés modellje ("PPP")

Döntés az elszámolás módjáról

- árbázisú elszámolás

- költségbázisú elszámolás (költségtervező mérnök alkalmazása)

- célbázisú elszámolás

Döntés a független (FIDIC) mérnök személyéről

Döntés a tenderdokumentációról és a mérnökár (centrumár) kalkulációjának módjáról (és nem alkalmazzuk a majd a piac dönt téves felfogását)!

Döntés a projekt ellenőrzésének rendszeréről (minőség is, monitoring is, kontrolling is - együtt)!

Döntés a megbízó (ajánlatkérő) projektmenedzsment-szervezet feladatairól, összetételéről (jól felkészült szakértői csapat kell)!

Döntés a versenyeljárás struktúrájáról

- FIDIC eljárása szerint

-közbeszerzés alapján (döntés az eljárásfajták meghatározásáról)

- egyéb versenyeztetési technika alkalmazásával

A célfüggvény felállítása: tisztes haszon mellett a legfelkészültebb nyerjen!

A célfüggvény teljesülése szempontjából szolgáljon egy nagyon egyszerű elbírálási modell: az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja esetén a részszempontok és súlyszámuk meghatározása a következő legyen:

- az ellenszolgáltatás (ajánlati ár az életciklusköltség-számítás alapján), javasolt súlyszám: 60-70%,

- projektterv (a teljesítést bemutató, a folyamatokhoz rendelt erőforrások optimalizálása alapján készített program, melyhez a monitoring- és kontrollingrendszer is csatlakoztatható), súlyszám: 30-40%. A stratégiai megfontolásokra vonatkozó döntési modellben szerepel tehát a független FIDIC mérnök, a költségtervező mérnök és a projektmenedzser. Ezek a szerepek a jelenlegi gyakorlatban szinte teljesen hiányoznak. A projektterv kidolgozását ma már természetesen kizárólag csak számítástechnikával lehet elképzelni. A tervezési rendszer az előirányzott különböző erőforrások elosztását optimalizálja, és egyúttal alkalmas az ellenőrzésre, illetve a kivitelezési munka teljesítése során a szükséges beavatkozások, változtatások megtételére is.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére