2. Fogalmi meghatározások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 5. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

2.1. Az "alap" és a hatályos Kbt. fogalmi meghatározása

Az 1995. november elsején hatályba lépett Kbt. az építési beruházásra kétségkívül nagyon érdekes, de az ágazat által jellemzően nem ismert és nem elfogadott szabályt alkotott. Tanulságképpen idézzük fel ezt a rendelkezést:

"8. § (1) E törvény alkalmazásában építési beruházás:

a) építmények, továbbá vonalas létesítmények építése, átépítése, lebontása, valamint az építési munkához kapcsolódó szakipari és technológiai szerelési munkák;

b) a jóváhagyott hatósági engedélyezési terv alapján készített - az a) pontban foglaltak közvetlen megvalósulását szolgáló - építési műszaki (gyártási, szerelési, szervezési) terv készítése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti építési beruházásra - ha az építési műszaki terv készítésének megrendelésére külön eljárás keretében kerül sor - a törvény az építési beruházásra egyébként irányadó értékhatártól eltérő értékhatárt állapíthat meg."

Nyolc év távlatából visszatekintve ezzel a fogalmi meghatározással sokat küszködött az ágazat, az akkor hatályos építési törvény - a tervutasításos rendszerből örökölt korszerűtlen szemlélete és felfogása miatt - pedig nem adott kellő fogódzót a Kbt. kodifikátorainak, akik akkor - különösen most, a csatlakozás előtt, érdekes megállapításként - az uniós direktívák szabályait hívták segítségül egy átfogóbb jellegű, komplex építési beruházási tevékenység leírására és jellemzésére. Ez a kísérlet akkor nem sikerülhetett, időközben pedig megalkották az új ágazati alapszabályokat is.

Az 1999. szeptember elsején életbe lépett módosítás az építési beruházás fogalmát a Kbt. 8. § (1) bekezdésében határozza meg - alapvetően másképpen, mint az az alaptörvényben korábban történt. Ez az új definíció már összhangban van az építőiparra vonatkozó ágazati szabályozás fogalmi rendszerével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közbeszerzés és az építőipar területén - az ágazatot érintő meghatározások tekintetében - ugyanazon a nyelven kell beszélni.

A Kbt. alkalmazásában a 8. § (1) és (2) bekezdései értelmében építési beruházás - a felújítás és a korszerűsítés kivételével - az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szakipari, technológiai szerelési munkák. A felújítás és a korszerűsítés a Kbt. fogalomkörében a szolgáltatások körébe tartozik, aminek elsősorban az értékhatárok miatt van jelentősége. Abban az esetben, ha a Kbt. az építési beruházással kapcsolatban különös eljárási szabályokat ír elő - segédletünk ezeket ismerteti -, ezeket a szabályokat kell alkalmazni az építési beruházással együtt járó és egy közbeszerzési eljárásban megrendelt - annak értékénél alacsonyabb értékű - árura, illetve szolgáltatásra is (pl. az általánostól eltérő, hosszabb határidő meghatározása).

A meghatározásban használt fogalmakon pedig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletben meghatározott fogalmakat kell érteni. Erre a tényre a Kbt. 10. § n) pontja külön felhívja a figyelmet.

A Kbt. szolgáltatás meghatározására vonatkozó 9. §-a szerint: a Kbt. alkalmazásában szolgáltatás az árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő, visszterhes szerződés alapján végzett tevékenység

A 9. § (2) bekezdésében felsorolja azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nem terjed ki a hatálya. Így a g) pont alapján a (mérnöki) tervezési tevékenység megrendelése csak akkor nem tartozik a Kbt. hatálya alá, ha azzal kapcsolatban az ajánlatkérő akár más jogszabály alapján kötelezően, akár önként tervpályázatot írt ki. Ez a más jogszabály a településrendezési és építészeti tervpályázatok részletes szabályairól szóló módosított 16/1998. (VI. 3.) KTM rendelet. A gyakorlatban az értékhatárt elérő vagy meghaladó (mérnöki) tervezés esetén a tervező személyét (mérnökiroda, építészműterem stb.) vagy a Kbt., vagy a hivatkozott ágazati rendelet versenyszabályai alapján kell kiválasztani a közvetlen vállalkozásba adás helyett.

Az építőiparra jellemző, gyakran indított és szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárás a kivitelezési munka lebonyolítására és a műszaki ellenőrzésre vonatkozó tevékenység, továbbá a konzultánsi (tanácsadói) rendelkezésre állás megrendelése.

2.2. Az új Kbt. (tervezetének) fogalmi meghatározása az uniós direktívák alapján

Az uniós joganyagban az építési beruházási szerződések körébe a beruházások végrehajtása, illetőleg azok megtervezése tartozik. Az építési beruházás (a közösségi jogi terminológia szerint: works) valamilyen építési vagy építészeti tevékenység eredménye, mely önmagában alkalmas gazdasági és műszaki funkció betöltésére. A beszerzők (ajánlatkérők) gyakran vagy olyan fővállalkozót választanak ezen beszerzéseik során, aki a beszerző bevonásával megtervezi az építményt és gondoskodik az egész beruházás megvalósításáról, vagy olyan vállalkozási - keretjellegű - megállapodást, illetőleg építési szerződést kötnek a beszállítóval, amely alapján a teljes beruházást a beszállító finanszírozza és hajtja végre utólagos elszámolás mellett.

Ez a körülírás két fontos tényezőre hívja fel a figyelmet:

- a beruházás meghatározását a teljes megvalósítás folyamatára (projektjére) terjesztik ki, beleértve nemcsak a tervezést, hanem a lebonyolítást kísérő mérnöki szolgáltatásokat is, így pl. a tanácsadói rendelkezésre állást, a projektmenedzsert vagy a FIDIC független mérnök közreműködését is, mely szolgáltatások igénybevétele a hazai lebonyolítási rendszerben általánosan elfogadott gyakorlatként még nem honosodott meg,

- a szerződésstratégia a hagyományos és a kulcsrakész szerződéstípuson kívül - a célok elérése érdekében - más praktikus modelleket is alkalmazhat, így például a menedzsment típusú szerződést. Sajnos az uniós gyakorlatra való hivatkozás egyelőre csak példaképpen, illusztrációul szolgálhat, hiszen ezeket a fejlettebb és igényesebb lebonyolítási és szerződéskötési technikákat a hazai gyakorlat a közbeszerzési szerződések megkötése során még nem alkalmazza.

Az előző megállapításunk alapján az új törvénytervezet szerint:

25. § (1) Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

b) építmény kivitelezése, vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;

c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

(2) A 22. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazásában építési beruházás az 1. mellékletben az 502. csoport szerinti tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka, valamint kórház, sport-, szórakozási és szabadidő-létesítmény, oktatási (iskolaépület, felsőoktatási épület) vagy közigazgatási célokra használt épület kivitelezése (építési munkái).

Az értelmező rendelkezések szerint építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Az uniós előírások alapján a beszerzési tárgyak szempontjából a jelenlegi háromhoz képest megjelenik az úgynevezett építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió mint további beszerzési tárgy.

Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A szolgáltatási koncesszió ismérve ezzel azonos, azzal, hogy szolgáltatás nyújtásáról van szó. Az építési és szolgáltatási koncesszió megfelelő jogi keretet jelenthet a napjainkban előtérbe került, az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés - az úgynevezett PPP - egyes formáinak alkalmazására.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére