6. Az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szabályok (az összeférhetetlenségi szabály)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 5. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

6.1. A hatályos Kbt. szabályai és alkalmazásának sajátos problémája

A hatályos Kbt. 31. §-a az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyekre vonatkozóan különböző szabályokat tartalmaz. Egyrészt a közbeszerzési eljárás megalapozottságát, szakszerűségét célozva előírja, hogy a kiírás és az értékelés során ezek a személyek megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek. Az építési beruházások esetében ez a követelmény a különböző mérnöki szakterületek képviselőinek eljárásba történő bevonását jelenti, akár úgy is, hogy a szakember megbízás alapján külső munkatársként vesz részt az eljárásban. Másrészt a közbeszerzési eljárás tisztasága, a korrupció kizárása érdekében meghatározza az e személyekkel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat.

Az ajánlatkérő felelős azért, hogy a nevében eljáró személy/szervezet, továbbá az eljárás előkészítésében, a felhívás és a dokumentáció elkészítésében, továbbá az eljárás más szakaszában részt vevő személy/szervezet ne legyen - a Kbt. meghatározása szerint - érdekelt gazdálkodó szervezet (azaz ne végezzen a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet), illetve ne álljon az érdekelt gazdálkodó szervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a)-d) pontja szerinti viszonyban. A Közbeszerzések Tanácsa 2/2001. (K. É. 3.) ajánlása ("A Kbt. alkalmazásáról a törvény 31. §-ában meghatározott összeférhetetlenség esetén" címmel) a 6. pontban külön felhívja a figyelmet arra, hogy az építési beruházási tevékenységhez kapcsolódó különböző, egymásra épülő tervtípusok elkészítésénél is vizsgálandó az összeférhetetlenség.

Az előírások alapján - az esélyegyenlőség alapelvének megfelelően

- nem lehet ajánlattevő az a személy/szervezet, aki valamilyen formában részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében. Példánkban az ajánlatkérő számára egy mérnökiroda készítette el az építési beruházás megvalósítására vonatkozó felhívást, illetve az ajánlattétel alapjául szolgáló műszaki dokumentációt. Ez a mérnökiroda nyilvánvalóan több információval rendelkezik, mint bármely más ajánlattevő, tehát nem nyújthat be ajánlatot a beruházás kivitelezésére.

Önmagát zárja ki a további tervezési munkából az a tervező, aki ajánlatot tett egy olyan megvalósíthatósági terv készítésére, amely a további különböző tervezési feladok elkészítéséhez szolgáltat alapot. Az összeférhetetlenségi szabály miatt a tervezési tevékenység folyamatosságára az ajánlatkérőnek a különböző versenyeljárások indításánál feltétlenül gondolnia kell. A műszaki/gazdasági tervezés sajátos jellegéből következően és a különböző tervfajták egymásra épülését figyelembe véve az összeférhetetlenségi szabály ilyen formában való alkalmazása számos problémát vetett fel és szakmai vitára adott alapot. A problémát végül is az új Kbt. oldhatja meg.

6.2. Az új Kbt. (tervezetének) szabályozása

A (6) bekezdésben foglalt új, a mérnöki szolgáltatásra vonatkozó különleges szabály megértése céljából az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezést teljes egészében ismertetjük:

10. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetőleg amely

a)az érdekelt gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b)az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja;

c)az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d)az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.

(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

(4) Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni az ajánlatkérő vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja vagy hozzátartozója tekintetében, ha az érdekelt gazdálkodó szervezetben az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel.

(5) Ha az (1), (3) vagy (4) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d)pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetőleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt gazdálkodó szervezet.

(6) Az e § szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett.

(7) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben nem áll fenn az e § szerinti összeférhetetlenség.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére