7. A dokumentáció, a tenderterv és a mérnöki kalkuláció

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 5. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

7.1. A hatályos Kbt. előírásai

Az ajánlattevő személyének kiválasztására vonatkozó versenyeljárások sajátossága, hogy a közzétett felhívásokban a beszerzésre, a szerződési feltételekre és a versenyeljárás lefolytatásra vonatkozó információkat csak lényegre törően, röviden határozzák meg. A gyakorlatban kialakult egy olyan további információkat tartalmazó anyag, amelyet az ajánlattétel alapjául szolgáló dokumentációnak neveznek, és jellemzően öt fejezete van:

- tájékoztató (vagy útmutató) az ajánlattevők számára (elsősorban az eljárás technikai lebonyolítását leírva),

- a beszerzése vonatkozó műszaki leírás (Kbt. 40. §),

- a beszerzés leírására vonatkozó rajzok, tervek és egyéb műszaki tájékoztatók,

- az ellenérték meghatározására szolgáló, beárazatlan költségvetési kiírás, amely a beszerzéshez kapcsolódó mennyiségeket teljeskörűen határozza meg,

- a részletes szerződési feltételek [Kbt. 26. § (2) és 37. § (1) bekezdései]. Építési beruházások esetében a második-negyedik francia bekezdésben foglaltak teljesítését - a Kbt. előírása alapján kötelezően - egy ágazati rendelet írja elő. "A közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról" az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szól. Az építészeti-műszaki tervdokumentációk tartalmi követelményeiről szóló 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 5-8. §-aiban meghatározott építési engedélyezési tervdokumentációra alapozva tehát közbeszerzési eljárást nem szabad elindítani (pedig számos esetben ez a jellemző és egyúttal törvénysértő ajánlatkérői magatartás).

A korábban már hivatkozott becsült érték megállapítására építési beruházás esetében alapvetően fontos lenne a mérnöki kalkuláció elkészítése, azaz a tervező tájékoztató jelleggel árazza be a szöveges költségvetési kiírást. A mérnöki árnak tulajdonképpen kettős funkciója van:

- egyrészt az ajánlatkérő ez alapján tudja eldönteni, hogy rendelkezik-e a projekt finanszírozására szolgáló anyagi fedezettel, és így a Kbt. 32. § (2) bekezdése alapján jogszerűen - a hirdetmény közzétételével - indíthatja-e a közbeszerzési eljárást vagy sem, utóbbi esetben a beruházásra vonatkozó megvalósítási programot nyilván át kell dolgozni,

- másrészt a beérkezett ajánlatokban kért ellenszolgáltatás megítélésére

szolgál, az alacsony vagy magas ajánlati ár megállapítása a reálisan kiszámított mérnöki árhoz viszonyítva történik (sajnos a hazai gyakorlatban a kalkuláció eredménye számos esetben teljesen irreális árinformációk megadásához vezet; a lebonyolítási rendszerünkben a költségtervező mérnök szerepe [még] szinte ismeretlen fogalom).

7.2. Az új Kbt. (tervezetének) szabályozása

Az új Kbt. (tervezete) már minden beszerzési típusra vonatkozóan előírja a dokumentáció elkészítésének kötelezettségét, továbbá az építési beruházás dokumentációjának tartalmi követelményére nézve új, különös szabályt is meghatároz:

54. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet.

(2) Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele.

(3) Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig rendelkezésre álljon.

(4) Ha a dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.

(5) A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani.

(6) A dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha

a)az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást; b)az eljárás a 92. § d), f)vagy g) pontja alapján eredménytelen;

c)az ajánlatkérő az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki.

55. § Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő köteles a dokumentációban megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságnak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről, amelyeknek a szerződés teljesítése során meg kell felelni.

Az értelmező rendelkezések között szerepel a közbeszerzési műszaki leírás meghatározása (amely nem szerepelt a hatályos Kbt. fogalmi meghatározásai között), amelynek figyelembevételével kell az ajánlattétel alapjául szolgáló dokumentáció műszaki tartalmát összeállítani, és az ajánlattevőknek szolgáltatni.

Közbeszerzési műszaki leírás: Azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeket különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a minőségbiztosításra, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre vonatkozó követelményeket; építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.

Tájékoztatásképpen ismertetjük a Kbt. meghatározását az európai szabvány, a nemzeti szabvány és a szabvány fogalmáról is, mert ezek ismerete és szakszerű alkalmazása a mérnöki szolgáltatásban (tervezés, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés) és a kivitelezési munkában meghatározó fontosságú:

Európai szabvány: Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által, e szervezetek közös szabályzatával összhangban, európai szabványként (EN) vagy harmonizált dokumentumként (HD) jóváhagyott szabvány, továbbá az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által európai távközlési szabványként (ETS) jóváhagyott szabvány.

Nemzeti szabvány: A nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom.

Szabvány: A nemzeti szabványosításról szóló törvényben így meghatározott fogalom.

A közbeszerzési műszaki leírás elkészítésére vonatkozó szabályok:

58. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást.

(2) A közbeszerzési műszaki leírást - a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül - az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra hivatkozással kell meghatározni.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben foglaltaktól csak akkor térhet el, ha az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások

a)nem tartalmaznak a megfelelőség megállapítására irányuló leírást, vagy nincsenek olyan műszaki eszközök, amelyek segítségével kielégítően megállapítható, hogy a közbeszerzés tárgya az említett szabványoknak, európai műszaki tanúsítványoknak vagy közös műszaki leírásoknak megfelel;

b)alkalmazása a korábbi beszerzéshez, már használatban levő berendezéshez nem illeszkedő beszerzést vagy aránytalan többletköltséget, vagy műszaki nehézséget eredményezne az ajánlatkérőnek;

c)alkalmazása nem teszi lehetővé a kifejezetten fejlesztésre irányuló közbeszerzést;

d)alkalmazása sértené az árukra vagy a szolgáltatásokra, illetőleg a megfelelőségükre vonatkozó európai közösségi jogszabályok, illetőleg az azokkal összeegyeztethető jogszabályok alkalmazását.

(4) A (3) bekezdés b) pontja csak akkor alkalmazható, ha az ajánlatkérő egyben írásban meghatározza az említett szabványokra, európai műszaki tanúsítványokra vagy közös műszaki leírásokra megadott időn belül történő áttérésre irányuló feladattervét.

(5) Ha az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem a (2) bekezdés szerint határozza meg, a (3) bekezdés alkalmazásának indokát lehetőség szerint meg kell adnia az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban. Ezt az indokot az ajánlatkérő azonban minden esetben köteles írásban dokumentálni az eljárásában, továbbá kérésre megadni - a Közbeszerzések Tanácsán keresztül - az Európai Bizottságnak, valamint az Európai Unió tagállamainak.

(6) Az említett szabványok, európai műszaki tanúsítványok vagy közös műszaki leírások hiányában a közbeszerzési műszaki leírást

a)a műszaki harmonizációról szóló európai közösségi irányelvekben foglalt alapvető követelményekkel összeegyeztethetőnek elismert nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással kell meghatározni;

b) meg lehet határozni az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó nemzeti műszaki leírásokra történő hivatkozással;

c) meg lehet határozni egyéb hivatkozással, a következő rangsor szerint:

ca) nemzetközi szabványokat közzétevő nemzeti szabványok;

cb) egyéb nemzeti szabványok és nemzeti műszaki tanúsítványok;

cc) bármely egyéb szabvány.

(7) Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére