8. Eljárástípusok, két szakaszból álló eljárások az építési beruházások esetében

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 5. számában (2003. december 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

8.1. A hatályos Kbt. szabályai

Az eljárásfajták alkalmazására vonatkozó főszabály szerint az ajánlatkérőnek a nyílt eljárás szabályai szerint kell eljárnia, kivéve ha a meghívásos és a tárgyalásos eljárásnak a Kbt.-ben meghatározott alkalmazási feltételei fennállnak, és az ajánlatkérő is e szerint kíván eljárni.

A hatályos Kbt. 42. § (3) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott - és az előzőekben már ismertetett - értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű építési beruházás esetén az előminősítési eljárás lefolytatása kötelező. Az előminősítési eljárás két szakaszból álló nyílt eljárás. A két szakaszból álló eljárások közös szabályait a Kbt. 63-64. §-ai írják elő. Az előminősítés célja, hogy a nyílt eljárás ajánlattételi (második) szakaszában csak a teljesítésre pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas jelentkezők tegyenek ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő nem kérhet, a jelentkező pedig nem tehet ajánlatot.

A kétszakaszos eljárásban - a nemzetközi versenyeztetési gyakorlatnak megfelelően - a szerződés teljesítésére való alkalmasság vizsgálata mentén kerül sor a célszerű kiválasztásra (szelektálásra) a részvételre jelentkezők között. Nincs értelme annak, hogy pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból kevésbé felkészült vállalkozók tegyenek ajánlatot. A módszer költségtakarékos: ugyanis az ajánlatkérő ideje drága (ne fáradjon feleslegesen a versenyképtelen ajánlatok értékelésével), az ajánlattevők szempontjából pedig az ajánlatok elkészítése komoly költségráfordítással jár.

8.2. Az új Kbt. (tervezetének) koncepciója

Az új Kbt. (tervezetének) koncepciója az előminősítés értelmezése tekintetében alapvetően eltér a hatályos előírásoktól, ugyanis az új Kbt. (tervezete) a nyílt eljárás eseteként nem határozza meg az előminősítési eljárást. Ezért sem szerepel az új Kbt. (tervezetének) értékhatárai között az előminősítési kötelezettségre vonatkozó előírás! Az új szabályozás koncepciója szerint az "előminősítési eljárás" szerepét a "meghívásos eljárás" veszi át, amely már a nyílt eljárással egyenrangú szerepet kap és a közbeszerzési eljárás "alapfajtájának" számít. Az értelmező rendelkezések szerint:

meghívásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő által - az e törvényben előírtak szerint - kiválasztottak tehetnek ajánlatot;

nyílt eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben valamennyi érdekelt ajánlatot tehet;

tárgyalásos eljárás: olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa - a Kbt.-ben előírtak szerint - kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyal a szerződés feltételeiről.

A közbeszerzési eljárás fajtáinak meghatározása szerint:

41. § (1) A közbeszerzési eljárás lehet nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás. Tárgyalásos eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e fejezet megengedi.

(2) A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A nyílt és a meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni.

(3) A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra.

(4) Ha a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő - az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint - új eljárás kiírásáról határoz, kivéve, ha a közbeszerzést nem kívánja megvalósítani.

(5) A meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e fejezet másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A meghívásos eljárás szabályai szerint:

123. § (1) Az ajánlatkérő meghatározhatja az ajánlattevők keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást.

(2) A keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt.

(3) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia.

(4) Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(5) Az ajánlatkérő a meghatározott ajánlattevői keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé

teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot.

A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény közzététele nélküli lehet. A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban gyorsított eljárás alkalmazható.

A kormányzati beszerzők szabadon választhatnak a nyílt és a meghívásos eljárás alkalmazása között, de tárgyalásos eljárást csak az irányelvekben meghatározott esetekben írhatnak ki. A közszolgáltatók szabadon választhatnak a nyílt, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás között, de hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást csak az irányelvekben meghatározott esetben alkalmazhatnak.

 

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. december 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére