KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉSEK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. április 11.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 30. számában (2008. április 11.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az úgynevezett központosított közbeszerzés lényege, hogy meghatározott ajánlatkérők egy központi szervezeten keresztül, a központi szervezet által lebonyolított közbeszerzési eljárásban központosítottan szereznek be bizonyos termékeket és szolgáltatásokat, pontosabban az eljárás eredményeként megkötendő keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján valósítják meg egyedi beszerzéseiket. A lebonyolító szerv tehát gyakorlatilag több intézmény közbeszerzéseit fogja össze és bonyolítja le, mégpedig oly módon, hogy eközben bizonyos, külön jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat nyújt az eljárásban részt vevők számára. A központosított közbeszerzési eljárás, mint alább látni fogjuk, csupán bizonyos körben és bizonyos termékek esetében alkalmazható. A jogintézménnyel kapcsolatos szabályozás az elmúlt évtizedben számos változáson ment keresztül, és a jelenlegi közbeszerzési törvény a közösségi gyakorlattal összhangban kormányrendeleti szintre utalja az eljárási rend részletes szabályait.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) adta felhatalmazás értelmében a kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lebonyolítását rendelheti el az általa irányított szervezetek vonatkozásában. Ebben az esetben a kormánynak meg kell határoznia rendeletében a központosított eljárás személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. A központosított közbeszerzés alkalmazásának hátterében leginkább olyan megfontolások állnak, mint az állami ráfordítások csökkentése, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása és az eljárások lebonyolításához szükséges megfelelő szakértelem biztosítása, végül pedig a központi beszerzési rendszerben rejlő előnyök közigazgatási célú hasznosítása. E vezérelvek jegyében fogant az az elképzelés, amelynek lényege, hogy a közbeszerzést meghatározott körben központosítani kell, hiszen így a beszerzés folyamata nem aprózódik el olyan mértékben, mintha minden érintett intézménynek külön-külön kellene gondoskodnia beszerzéseiről. A szabályozás sajátossága tehát, hogy a törvény csupán a közbeszerzés központosított eljárás keretében történő lebonyolításának lehetőségét teremti meg, illetőleg mondja ki, a részleteket azonban kormányrendelet tartalmazza. A kormány törvény adta lehetőségével élve rendelkezik arról, hogy a közbeszerzési eljárásokat meghatározott körben központosítottan kell lebonyolítani. Nem kétséges ugyanakkor, hogy az ajánlatkérésre feljogosított szervezetnek ilyen esetekben is a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény rendelkezései szerint kell eljárnia, vagyis a jogszabályi hierarchiából is eredően a kormányrendelet a mindenkor hatályos Kbt. keretei között szabályozza a központosított közbeszerzési eljárást, mint speciális jogintézményt.

A Kbt. rögzíti, hogy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan központosított eljárást lehet alkalmazni. Ilyen esetben is a kormány jogosult az eljárás részletes szabályainak meghatározására - beleértve a személyi és tárgyi hatályt, valamint az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet. Az egészségbiztosítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított közbeszerzés fedezete az Egészségbiztosítási Alap mindenkori költségvetésében az adott ellátási forma előirányzata. A központosított közbeszerzésről szóló kormányrendelet kötelezettségként írja elő a központosított eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazását az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott azon szervezetek számára, amelyek az egészségügyről szóló törvény hatálya alá tartoznak. E kötelezettség természetesen a kormányrendelet tárgyi hatálya alatt álló beszerzésekre nézve áll fenn.

A jobb szemléltetés érdekében kiindulásként úgy foglalhatjuk össze a központosított közbeszerzések lényegét, hogy az ajánlatkérésre feljogosított központi szervezet több egyedi ajánlatkérő nevében jelenik meg egyetlen "összevont" ajánlatkérőként, és e minőségében szerzi be az ajánlattevők ajánlatait, illetőleg bonyolítja le a közbeszerzési eljárást. Az eredmény természetesen egyedi igények kielégítése lesz az ajánlatkérői oldalon álló intézményeknek az eljárásban bejelentett szükségleteihez igazodó mértékben, keretszerződés alapján, valamint meghatározott eljárási rend szerint.

1. Általános szabályok

Az intézmények a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékbeszerzéseiket a jóváhagyott vagy módosított költségvetési támogatási, valamint egyéb bevételi előirányzataikkal, illetve azok teljesülésével összhangban valósítják meg.

1.1. Kötelezettségek

1.1.1. Határidők megtartása

Az intézmények a központosított közbeszerzési rendszer használata folyamán végig, de különösen az igénybejelentések és a megrendelések teljesítése kapcsán kötelesek adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeiket határidőben teljesíteni, annak érdekében, hogy a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével elérni kívánt gazdasági célok megvalósuljanak.

1.1.2. Bejelentkezés

Az intézmények a központosított közbeszerzési portálon elektronikusan - a központi elektronikus szolgáltatórendszer részét képező ügyfélkapun keresztül - kötelesek a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni. A központi beszerző szervezet a bejelentkezést nyolc napon belül visszaigazolja.

1.1.2.1. Változások bejelentése

Az intézmények a kormányrendelet értelmében kötelesek az adataikban bekövetkezett változásokat rövid határidőn belül elektronikus úton jelenteni. Az adatokat, attól függetlenül, hogy azokban következett-e be változás, az intézmények kötelesek évente felülvizsgálni.

1.1.3. Beszerzési igények bejelentése

A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézmények a kiemelt termékek közbeszerzésére vonatkozó beszerzési igényeiket főszabály szerint háromhavonta előre, rendkívüli sürgősség esetén haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés megkezdését megelőzően kötelesek bejelenteni a központosított közbeszerzési portálon. A beszerzési igényekben feltüntetett tervezett beszerzések vásárlási kötelezettséget nem keletkeztetnek.

1.1.4. Éves összesített közbeszerzési terv

Az intézmények nem csupán beszerzési igényeiket kötelesek közölni, hanem a központi beszerző szervezet elektronikus portálján éves összesített közbeszerzési tervet is kell rögzíteniük. A terv elkészítésére, tartalmára és formájára vonatkozóan szigorú jogszabályi előírások érvényesülnek.

1.1.5. Ajánlattevők, szállítók bejelentkezése

Az ajánlattevők, illetőleg a szállítók a központosított közbeszerzési portálon elektronikusan kötelesek a központosított közbeszerzési rendszerbe bejelentkezni. A központi beszerző szervezet a bejelentkezést elektronikusan visszaigazolja. A felek között ezt követően is élénk elektronikus kommunikáció zajlik, hiszen a szállítók kötelesek a megrendelésekkel kapcsolatban a központi beszerző szervezet részére adatszolgáltatást teljesíteni.

Ahogy az a fentiekből is kitűnik, a központosított közbeszerzés elektronikus úton végbemenő eljárási cselekmények sorozata. Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a központi beszerző szervezet kizárólagos joggal lát el bizonyos, az elektronikus közbeszerzéssel összefüggő feladatokat. Ezeket a kormányrendelet nevesíti, néhányat azonban ennek ellenére célszerű kiemelni. A központi beszerzési rendszer folyamatosan rögzíti és naplózza az elektronikus közbeszerzési rendszeren keresztül lebonyolított kommunikációt, és vita esetén a rögzített adatokat a kapcsolatban részt vevő felek rendelkezésére bocsátja.

1.2. Nyilvántartás

Végül a központi beszerző szervezet az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben nyilvántartást vezet a központi elektronikus szolgáltatórendszerben lebonyolított elektronikus közbeszerzésekről, illetőleg azokról tematikus adatbázisokat készít.

2. A központosított közbeszerzés részletszabályai

A témánk szempontjából alapvető rendelkezéseket a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet tartalmazza. Az alábbiakban ennek mentén mutatjuk be a központosított közbeszerzés főbb eljárási szabályait és egyéb sajátosságokat.

Ha először röviden össze kívánjuk foglalni, hogy valójában kik is a központosított közbeszerzési rendszer szereplői, akkor a fentebb már említett központi beszerző szervezetet kell elsőként megemlítenünk. 2004 óta ez a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság. További szereplők a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, illetőleg a rendszerhez meghatározott szabályok szerint önkéntesen csatlakozó szervezetek, vagyis az intézmények és a központosított közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevői, a szállítók. Ez utóbbiak a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott eljárás eredményeképpen egyedi szerződést, keretszerződést vagy keretmegállapodást kötő ajánlattevők.

A rendszer működési mechanizmusának jobb megértése érdekében a fenti szereplők egymáshoz való viszonyát úgy képzeljük el, hogy a beszerzések megvalósítása során az intézmények, mint megrendelők, a nyertes ajánlattevők, mint szállítók jelennek meg, a központi beszerző szervezet pedig a beszerzés kereteit biztosítja. A gyakorlatban tehát így lépnek egymással jogviszonyba, és vesznek részt a rendszer működtetésében a központosított közbeszerzési eljárás főbb szereplői.

2.1. A rendelet hatálya

A fentebb már ismertetett közbeszerzési törvény adta felhatalmazással egybehangzóan a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseiket központosított eljárás keretében kötelesek lebonyolítani a minisztériumok, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, valamint a társadalombiztosítási költségvetési szervek. E kötelezettség - néhány kivételtől eltekintve - kiterjed más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre és személyekre, valamint az ezek irányítása alá tartozó költségvetési szervekre is.

2.1.1. Csatlakozó szervezetek

Korábban már említettük, hogy meghatározott szabályok szerint más szervezetek is csatlakozhatnak a központosított közbeszerzési rendszerhez. Ebből eredően az a szerv, amely a rendszerhez önként csatlakozott, ugyancsak a központosított közbeszerzés szabályai szerint köteles eljárni e közbeszerzéseinek megvalósítása során.

2.2. A központi beszerző szervezet feladatai, működése

A központosított közbeszerzési rendszer középpontjában a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság áll. Ez a szerv - mint központi beszerző szervezet - ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos teendőket. Legfőbb feladata a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzések lebonyolítása és a keretszerződés, keretmegállapodás megkötése. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság feladatai szerteágazóak, ezért teljes felsorolás nem lehetséges. A kormányrendelet példálózó nevesítési gyakorlatát követve alább azokat a tevékenységeket mutatjuk be röviden, amelyek jól érzékeltetik, hogy miben is áll a központi beszerző szervezet működésének lényege. Az elemzés során részletesebben ki fogunk térni egyes kapcsolódó kérdésekre, amelyek vizsgálatát logikailag a Főigazgatóság tevékenységi köreinek bemutatása keretében célszerű elvégezni.

Mielőtt azonban egyenként vizsgálnánk meg bizonyos tevékenységtípusokat, összefoglalóan leszögezzük, hogy miben is áll a központi beszerző szervezet szerepe a központosított közbeszerzési eljárásban. Látni fogjuk, hogy a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság által végzett tevékenységek többsége adminisztratív, nyilvántartási jellegű, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szervezet ne nyújtana az eljárás résztvevői számára valóban hasznos szolgáltatásokat. Ha pontosan szeretnénk érzékeltetni, hogy hol is helyezkedik el a rendszerben a központi beszerző szervezet, akkor a szakirodalomra támaszkodva összefoglalóan azt mondhatnánk, hogy a Főigazgatóság biztosítja az intézmények számára a gyors és hatékony beszerzés feltételeit. Mindemellett ellenőrzi a keretszerződések és keretmegállapodások teljesülését, valamint kapcsolatot tart a szállítókkal, ami ugyancsak a rendszer hatékony működésének feltétele. A kapcsolattartás fogalomkörébe a teljesítések során adódó bizonyos problémák megoldásában való segédkezés (közreműködés) is belefér, vagyis a szó klasszikus értelmében beszélhetünk szolgáltatási központról.

2.2.1. Összesítő és rendszerező és adatbázis-kezelő tevékenység

Először is kiemelendő az összesítő és rendszerező tevékenység, amelynek gyakorlása egybevág azzal, hogy a szervezet biztosítja a központosított közbeszerzés kereteit a többi résztvevő számára. E tevékenység lényege abban áll, hogy a Főigazgatóság a mindenkor hatályos állami normatíváknak megfelelő rendszerben az intézmények által elektronikusan, a központosított közbeszerzési portálon keresztül szolgáltatott adatok alapján összesíti, és áttekinthető adatbázisba rendszerezi az igénybejelentéseket. A mondatban két kulcsszó is szerepel. Az egyik az elektronikus út előtérbe kerülésére és ezen a területen kizárólagossá válására hívja fel a figyelmet, a másik pedig arra utal, hogy létezik interneten keresztül hozzáférhető egységes, állandóan frissülő adatbázis. Az igényeket nem elegendő csupán összesíteni és adatbázisba rendszerezni; a folyamatos frissítés is a központi szervezet feladata. E tevékenységet ugyancsak az állami normatívarendszer változásaival összhangban kell gyakorolni.

2.2.2. Tervezés

A központi szervezet következő lényeges feladata a tervezés. Ennek keretében meg kell terveznie, és elő kell készítenie a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzéseket és a lefolytatandó közbeszerzési eljárásokat. Ez a tevékenység önmagában is meglehetősen szerteágazó, hiszen a tervezés és összehangolás során néhány, az általános célkitűzésekre visszavezethető szempontot (költségmegtakarítás, a költségvetési előirányzatok tervszerű felhasználása) is tekintetbe kell venni.

2.2.3. Kiemelt termékek, állami normatívák

A Főigazgatóság előkészíti, karbantartja, koordinálja és a központosított közbeszerzési portálon közzéteszi a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá tartozó, kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákat.

2.2.3.1. A kiemelt termékek köre

Nem elsősorban a kormányrendelet értelmező rendelkezései körében elhelyezett definíció, hanem gyakorlati példák alapján érthetjük meg, hogy a központosított közbeszerzés szempontjából mi is minősül kiemelt terméknek. Ahhoz, hogy valamely termék vagy szolgáltatás ilyen jogi megítélés alá essen, több követelménynek is teljesülnie kell. Fontos, hogy a termék vagy szolgáltatás az intézmények beszerzései között általánosan vagy időszakosan visszatérő módon szerepeljen. Emellett a kiemelt termékeknek azonos felhasználási célt kell szolgálniuk, és műszaki, gazdasági vagy egyéb jellemzőiknek meg kell egyezniük. A gyakorlatban tipikusan olyan termékek és szolgáltatások minősülnek kiemeltnek, mint például a távközlési eszközök és szolgáltatások, a személyiszámítógép-rendszerek, azok főbb egységei és általánosan használt felhasználóiszoftver-eszközei. Hasonló megítélés alá eshetnek az irodatechnikai berendezések, azok tartozékai, valamint a berendezések működtetéséhez szükséges kellékanyagok és szolgáltatások. Végül tipikusan idetartoznak a bútorok, irodaszerek és gépjárművek. Ez a példálózó jellegű felsorolás jól szemlélteti, hogy a gyakorlatban hogyan is alakul a központosított közbeszerzésben jelentőséggel bíró kiemelt termékek köre. A kormányrendelet melléklete egyébként termékkörök szerinti csoportosításban tartalmazza, hogy mely beszerzendők minősülnek kiemelt termékeknek. Itt a fenti részletező felsorolás mentén haladva olyan kategóriákkal találkozhatnunk, mint például a kommunikáció eszközei, az információtechnológiai rendszerek, végül pedig, a már érintett irodai eszközökön túl, a gépjármű-üzemanyagok, utazásszervezések, egészségügyi termékek és étkezési hozzájárulás juttatását támogató szolgáltatások.

2.2.3.2. Miniszteri hatáskörök

A kiemelt termékek körére, valamint azok központosított közbeszerzési rendszer keretében történő közbeszerzésének elrendelésére az érintett ágazat szerint illetékes miniszter tehet javaslatot a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter részére. A miniszter egyébként önállóan is rendelkezik javaslattételi joggal, az egészségügyi termékkörre nézve azonban a javaslattételhez az egészségügyi miniszter előzetes egyetértése szükséges. Mindezt követően, a rendelkezésre álló javaslatok alapján a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter előterjesztést készít a kormány részére a kiemelt termékek körét érintően. A központi beszerző szervezet feladata az európai közösségi rendelettel összhangban meghatározni és karbantartani a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások hierarchikus osztályozási rendszerét.

Fentebb már az állami normatívák kérdéskörét is érintettük, ezért célszerű ezzel a fogalommal is közelebbről megismerkedni.

2.2.3.3. Az állami normatíva meghatározása

A kormányrendeletben szereplő meghatározás szerint az állami normatíva a kiemelt termékbeszerzések tekintetében a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter által meghatározott, a beszerzés szempontjából lényeges műszaki, gazdasági és minőségi követelményeknek a központi beszerző szervezet által alkalmazott osztályozási hierarchiához illeszkedő csoportja. Az állami normatíva a gyakorlatban a kiemelt termékre, az ajánlattevőre, valamint a szerződéses feltételekre vonatkozó fentebb említett követelményekkel kapcsolatban értendő. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az állami normatívák a kiemelt termékek vonatkozásában a beszerzés szempontjából lényeges műszaki, gazdasági és minőségi követelményeket határozzák meg.

2.2.3.4. Az állami normatívák érvényesítése

Az állami normatívák érvényesítésével összefüggésben az eddig részletezett, többnyire adminisztratív jellegű tevékenységeken túlmutató feladat hárul a központi beszerző szervezetre a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárások során. A rendszer hatálya alá tartozó kiemelt termékekre irányuló közbeszerzési eljárásokat a Főigazgatóság folytatja le. E központosított közbeszerzések során az állami normatívákat a központi beszerző szervnek kell érvényesítenie, vagyis ő köteles gondoskodni arról, hogy a kiemelt termékekre nézve teljesülnek az állami normatívákban szereplő műszaki és szakmai követelmények. Azonban nem csupán a termékek elvárt tulajdonságait határozzák meg állami normatívák, hanem a központosított közbeszerzés lényegéből eredően azt is, hogy az ajánlattevőkre milyen speciális előírások vonatkoznak a közbeszerzés teljesítése érdekében, illetőleg hogy milyen lényeges szerződéses feltételeket kell alkalmazni. Az állami normatívák közérdekűek, és a központosított közbeszerzési portálon jelennek meg. Azokat a kötelező elemeket és szempontokat, amelyek a kiemelt termékek közbeszerzésére vonatkozó állami normatívák tartalmának kialakítása során érvényesítendők, a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter állapítja meg és teszi közzé a központosított közbeszerzési portálon. Így válik megismerhetővé az állami normatívák elkészítésének, kialakításának és karbantartásának módszertana.

2.2.3.5. Az állami normatívák tartalma, közzététele

Az állami normatíváknak - mint azt már érintettük - egyértelmű megkülönböztetésre alkalmas módon kell tartalmazniuk az adott kiemelt termék közbeszerzésére vonatkozó alapvető műszaki-szakmai paramétereket és funkciókat, az ajánlattevőre vonatkozó, a közbeszerzés teljesítéséhez szükséges speciális előírásokat, valamint a lényeges szerződési feltételeket. Az esélyegyenlőség és egyenlő elbánás, valamint a nemzeti elbánás alapelveinek az állami normatívák meghatározása során is érvényesülniük kell. E követelmény olyannyira szigorú, hogy még az állami normatívák tartalmának alapjául szolgáló kötelező elemek és szempontok meghatározása is ennek jegyében történik. Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az állami normatívák nem határozhatók meg olyan módon, hogy egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből indokolatlanul kizárjanak, vagy más módon indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésüket eredményezzék. A kiemelt termékbeszerzésekre, valamint a fejezeti kiemelt termékbeszerzésekre vonatkozó állami normatívákat a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter állapítja meg és teszi közzé a központosított közbeszerzési portálon.

2.2.4. A központi közbeszerzési portál

A központi beszerző szervezet a fentieken túl kezeli és frissíti a központosított közbeszerzési adatbázisból történő lekérdezéseket, működteti a központosított közbeszerzési portált. Ez utóbbi felület arra szolgál, hogy az eljárás résztvevői megismerhessék a központosított közbeszerzési rendszer használata során teljesítendő adatszolgáltatás adatlapját és mintáit. A központi szervezet azonban nem csupán a kitöltendő adatlapokat bocsátja rendelkezésre ily módon, hanem a portálon olyan adatokat és információkat is közzétesz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a résztvevők teljesíteni tudják adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeiket. A közzétételnek folyamatosnak, az adatbázisnak pedig naprakésznek kell lennie. A központosított közbeszerzési portál és adatbázis tehát részét képezi a központosított közbeszerzési rendszernek, és azokat az adatokat tartalmazza, amelyeket a központi beszerző szervezet kezel a központi beszerzési rendszer működtetése érdekében. Az adatbázist megjelenítő webes alkalmazások elérési útvonala és címe: http://www.magyarorszag.hu; http://www.kozbeszerzes.gov.hu.

2.2.5. Sajátos jogviszonyok; együttműködés a felek között

Annak ellenére, hogy a Főigazgatóság maga áll a központosított közbeszerzési rendszer középpontjában, őt is együttműködési kötelezettség terheli. Ez fennáll egyrészt a rendszer működésében érintett és a rendszer keretében feladatokat ellátó egyéb szervezetek irányában, másrészt pedig megnyilvánul abban is, hogy saját működésével a szervnek elő kell segítenie a többi résztvevő joggyakorlását. Mindez talán leginkább a szolgáltatási funkcióban összegezhető. A központi szervezetnek a kormányrendelet értelmében együtt kell működnie a kötelezettségvállalásokat nyilvántartó államháztartási szervekkel is.

A Főigazgatóság az intézményi adatszolgáltatás alapján figyelemmel kíséri a megrendelések teljesítését, és szervezi a központosított közbeszerzési rendszerrel kapcsolatos oktatási feladatokat. Ez utóbbi különösen abból a szempontból jelentős funkció, hogy a központosított közbeszerzési rendszerben való részvétel speciális szaktudást igényel.

2.2.6. Közzétételi tevékenység

A központi szervezet végül az elektronikus közbeszerzési szolgáltatás üzemeltetője és a közzététel fóruma. Az előbbi tevékenység lényege, hogy a Főigazgatóság a központosított közbeszerzések vonatkozásában ellátja az elektronikus központosított közbeszerzési szolgáltatás üzemeltetésével, fenntartásával, igénybevételének biztosításával összefüggő feladatokat, az utóbbi pedig abban áll, hogy a portálon közzéteszi a központosított közbeszerzési eljárások eredményeként létrejött keretszerződések és keretmegállapodások hatályos szövegét. Ezen túlmenően a központi beszerző szervezet köteles a központosított közbeszerzési rendszerrel, különösen a keretszerződésekkel és a teljesítésekkel kapcsolatos adatokat közzétenni. A közzététel során értelemszerűen érvényesül a Kbt.-ben rögzített üzleti titokvédelmi szempont.

2.2.7. Adatkezelés

Végül összefoglalóan kiemelendő a Főigazgatóság adatkezelési tevékenysége, amely az előzőekben részletezett feladatok közül többen is tetten érhető. Említettük, hogy a központi beszerző szervezet a központosított közbeszerzési rendszer működtetése során a rendszer elemeit meghatározott elvek és eljárási rend szerint adatbázisba foglalja, és azt folyamatosan karbantartja. Felmerül a kérdés, hogy e tevékenysége során a központi szervezet milyen adatok kezelésére válik jogosulttá. Az egyik csoportba a szállítók és intézmények adatai tartoznak, a másikba pedig azok, amelyek a keretszerződésekkel, keretmegállapodásokkal és egyedi szerződésekkel kapcsolatosak. Végül a központi szervezet által kezelt adatok körét bővítik a szállítók időszaki és eseti adatközléseiből származó adatok. Tekintettel arra, hogy a jogszabályi felsorolás itt sem kimerítő, létezhetnek még olyan adatok, amelyek kezelésére a központi szerv ugyancsak jogosult, és amelyek maguk is részét képezik a központi beszerzési rendszernek. Az adatok beszerzése és az adatbázis vezetése a gyakorlatban úgy történik, hogy a központi közbeszerzési rendszert használó vagy ahhoz egyéb okból csatlakozó szervezetek a központi beszerző szervezet által előírt határidőben és módon eleget tesznek adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Mindezt a Főigazgatóság oly módon segíti elő, hogy meghatározza az adatszolgáltatás teljesítésének határidejét, módját, valamint kidolgozza és közzéteszi azokat a mintákat, amelyeket az érintettek az adatszolgáltatás során alkalmazni kötelesek.

2.2.7.1. Egyedi szerződések adatkezelésre

A központi beszerző szervezet a központosított közbeszerzési rendszer hatálya alá nem tartozó szervezetek részére is végezheti az itt ismertetett tevékenységeket, sőt, a kormányrendelet arra is feljogosítja, hogy a rendszer hatálya alá nem tartozó közbeszerzések tekintetében is ellássa ugyanezen feladatokat. Ilyen esetben egyedi szerződés jön létre a szolgáltatást igénybe vevő szervezet és a Főigazgatóság között az utóbbi által vállalt és az alább ismertetendő központosított közbeszerzési díj mértékéig terjedő ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenységek, illetőleg a közbeszerzési eljárás lefolytatása tárgyában.

2.3. A központosított közbeszerzési díj

Részletesen megvizsgáltuk, hogy milyen feladatok hárulnak a központi beszerzési szervre, arról azonban még nem esett szó, hogy e tevékenységeket milyen ellenszolgáltatás fejében látja el a Főigazgatóság. A központi beszerző szerv részére az intézmény úgynevezett központi közbeszerzési díjat köteles fizetni. A díj kizárólag a fent részletezett feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek mértékéig terjedhet, vagyis egyfajta jogszabályi limit érvényesül. A központosított közbeszerzési díj mértékével kapcsolatos további korlát, hogy az legfeljebb a központosított közbeszerzések keretében megvalósított közbeszerzések általános forgalmi adó nélkül számított értékének két százalékáig terjedhet. A központosított közbeszerzési díj megfizetésének módja az adott közbeszerzés jellegéhez igazodik. Ebből eredően sor kerülhet a közbeszerzés megvalósítása előtti vagy utólagos, illetőleg közvetett vagy közvetlen fizetésre. Közvetett fizetésen a teljesítést végző szállító közreműködésével történő díjkiegyenlítés értendő.

2.4. A központosított közbeszerzés egyéb szereplői; az intézmények és a szállítók

Az intézmények, amelyek a központosított közbeszerzésben ajánlatkérői oldalon helyezkednek el, két csoportba sorolhatók. Az elsőbe a kötelezett intézmények tartoznak, a másodikba pedig az önként csatlakozók.

2.4.1. Kötelezett és nem kötelezett intézmények

A kötelezett intézmények a kormány irányítása alá tartoznak, és típus szerint fentebb már felsoroltuk őket. A minisztériumok és a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező központi költségvetési szervek mellett kötelezett intézménynek minősülnek például az ingatlanügyi és fogyasztóvédelmi hatóságok, a rendőrkapitányságok, hírközlési felügyeletek és adóhivatalok. A szabály egyértelműen az, hogy az e kategóriába tartozó intézmények a központosított közbeszerzési rendszerben kötelesek megvalósítani a kiemelt termékekre vonatkozó beszerzéseiket. A szakirodalom ebből eredően általánosan kötelezett intézményekként tartja számon az idetartozó szervezeteket.

Korábban már említettük, hogy külön jogszabály alapján bizonyos intézmények kivételnek minősülnek, vagyis annak ellenére, hogy státusukból ez következne, mégsem kötelesek részt venni a központosított közbeszerzési rendszerben. Ilyen az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök Hivatala, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala és az Állami Számvevőszék. Nem tartoznak a központosított közbeszerzés hatálya alá a bíróságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok sem, továbbá kivétel a Közbeszerzések Tanácsa és a Magyar Köztársaság Ügyészsége is. Végül nem kötelezett intézmények a Külügyminisztérium irányítása alatt álló külképviseletek sem. Azok az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott intézmények, amelyek vonatkozásában fentebb már jogszabályi rendelkezéseket is idéztünk, speciális anyagi forrásaikra tekintettel a kötelezett intézmények önálló csoportját alkotják. A központosított közbeszerzés keretében történő lebonyolítás kötelezettsége ezen intézmények vonatkozásában az egészségügyi szolgáltatásokra nézve áll fenn. Ebbe a csoportba sorolhatók például a városi és megyei önkormányzati kórházak, a mentőszolgálat, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

2.4.2. Szállítók

Végül röviden ki kell térni a központosított közbeszerzési rendszer szállítóira. Ők az ajánlattevők közül kerülnek ki, és a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként keretszerződést vagy keretmegállapodást, azok alapján pedig egyedi szerződéseket kötnek.

2.5. Önként csatlakozás

A kormányrendelet alapján lehetőség van a központosított közbeszerzési rendszerhez történő önkéntes csatlakozásra is.

2.5.1. A bejelentkezés szabályai

A központi beszerző szervezet által kezelt központosított közbeszerzési rendszerbe történő bejelentkezést bármely, a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet kezdeményezheti. A bejelentkezés módját a kormányrendelet részletesen szabályozza, ezért itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a bejelentkezés a központosított közbeszerzési portálon elektronikusan, a központi elektronikus szolgáltatórendszer részét képező ügyfélkapun keresztül történik. Visszaigazolás hiányában a bejelentkezés a kilencedik napon elfogadottnak tekintendő. A csatlakozás folyamatának azonban a bejelentkezés csupán kezdeti, adminisztratív mozzanata. A szakirodalom és a hatályos rendelet alapján a csatlakozási eljárás két jól elkülöníthető szakaszra oszlik. Az első szakasz a klasszikus értelemben vett bejelentkezés, a második azonban ennél összetettebb. Az önként csatlakozott szervezet ugyanis a Főigazgatóság által jóváhagyott igénybejelentés alapján válik jogosulttá arra, hogy a keretszerződések terhére megrendeléseket adjon, illetőleg hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét lefolytassa. A központosított közbeszerzési rendszer szolgáltatásaihoz történő csatlakozás a bejelentkezés központi beszerző szervezet által történt visszaigazolását követően elektronikusan lehetséges.

2.5.2. Az igénybejelentés jóváhagyása

Az önként csatlakozott szervezetek igénybejelentésének jóváhagyása során a központi beszerző szervezet köteles szem előtt tartani, hogy a központosított közbeszerzésre kötelezett intézmények folyamatos ellátottsága a keretmegállapodások és keretszerződések alapján biztosított legyen. Ennek érdekében köteles elutasítani a beszerzési igényt abban az esetben, ha az igénybejelentéssel érintett keretmegállapodásban vagy keretszerződésben meghatározott mennyiség nyolcvan százaléka teljesült. A központi beszerző szervezet akkor dönthet az igény elutasításáról, ha a jóváhagyás veszélyeztetné a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek igényeinek kielégítését. A központi beszerző szervezet a bejelentett igény elutasítását minden esetben indokolni köteles. Az önként csatlakozott szervezetet egyébként megilletik mindazon jogosultságok és - néhány kivételtől eltekintve - terhelik mindazon kötelezettségek, amelyeket a kormányrendelet a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek részére határoz meg. A központi beszerző szervezet az önkéntes csatlakozásokkal kapcsolatos kötelezettségek megfelelő teljesítése érdekében a központosított közbeszerzési portálon tájékoztató rendszert működtet.

2.6. Saját hatáskörben megvalósított beszerzés

A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezet a kormányrendeletben rögzített feltételek fennállása esetén jogosult a kiemelt termékek közbeszerzését a közbeszerzési törvény szabályaival összhangban, saját hatáskörben megvalósítani.

2.6.1. Feltételek

2.6.1.1. Érdemi feltételek

A kiemelt termékek közbeszerzésének saját hatáskörben történő megvalósítására akkor kerülhet sor, ha a működéshez, fenntartáshoz szükséges kiemelt termékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik, és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzés határidőre nem lenne megvalósítható. A saját hatáskörű beszerzés másik esetköre, amikor a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás, illetőleg amikor lehetőség van más intézmény készletének átvételére, és az megfelel az állami normatíváknak. Végül akkor is eljárhat saját hatáskörben a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezet, ha a keretszerződésben meghatározott és az egyéb feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni. Ilyenkor ugyanis előny származik abból, hogy a szervezet saját hatáskörben még kedvezőbb feltételek mellett szerzi be az általa igényelt terméket.

2.6.1.2. Eljárási feltételek

Annak mérlegelése során, hogy adott esetben nyílik-e mód saját hatáskörben történő beszerzésre, az intézményeknek a legnagyobb gondossággal kell eljárniuk. Az ilyen beszerzés lefolytatása nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését. Ha nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás, illetőleg amennyiben a szervezet kedvezőbb feltételekkel tudja a kiemelt terméket beszerezni, a saját hatáskörben történő beszerzésnek akkor is feltétele, hogy az intézmény előzetesen bejelentse beszerzési igényét, mégpedig a kormányrendelet által előírt adatszolgáltatást teljesítve, a központosított közbeszerzési portálon, elektronikus úton. Ennek elmulasztása esetén nincs jogi lehetőség a saját hatáskörben történő beszerzésre.

2.6.2. A szerződés alapadatainak feltöltése

Az intézmény köteles a saját hatáskörben megvalósított beszerzés eredményeként megkötött szerződés alapadatait, valamint a szerződés teljesítésének dokumentumait a központosított közbeszerzési portálra elektronikus úton feltölteni. Ennek során hivatkoznia kell az előzetes beszerzési igényre és azokra a körülményekre, amelyek a beszerzés saját hatáskörben történő lefolytatását megalapozták.

2.6.2.1. Adattartalom

A szerződés alapadatainak ezen adatszolgáltatási kötelezettség szempontjából olyan jogilag releváns információk minősülnek, mint például a szerződő felek megnevezése, a szerződés tárgya, mennyisége, az ellenszolgáltatás mértéke, a teljesítés határideje, a szerződéskötés ideje, a szerződés időtartama, végül pedig a szerződés tárgyára vonatkozó műszaki és minőségi feltételek.

2.6.3. Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés becsült értéke az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát eléri, az intézmény a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés körülményeiről a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt nyolc nappal írásban köteles tájékoztatni a központi beszerző szervezetet. E tájékoztatás keretében meg kell küldenie a Főigazgatóság részére a saját hatáskörben tervezett közbeszerzés eljárási hirdetményét vagy ajánlattételi felhívását.

Amennyiben a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés rendelet szerinti feltételeinek fennállása a bejelentésből nem állapítható meg, a központi beszerző szervezet a bejelentés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézményt további adatközlésre szólíthatja fel. A Főigazgatóságnak ugyanis minden kétséget kizáróan meg kell győződnie arról, hogy a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolításának jogszabályi feltételei fennálltak-e, hiszen más módon nem volna biztosítható az a követelmény, hogy a saját hatáskörben történő beszerzés nem eredményezheti a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül történő közbeszerzés indokolatlan mellőzését.

2.6.3.1. A becsült érték meghatározása

Az intézmény a saját hatáskörben megvalósítani kívánt közbeszerzés becsült értékének kiszámítása során mindazon beszerzések értékét köteles egybeszámítani, amelyek vonatkozásában fennállnak a Kbt.-ben meghatározott feltételek. Ez az egybeszámítási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy az érintett termékeket vagy szolgáltatásokat az intézmény a központosított közbeszerzési rendszer keretében vagy saját hatáskörben szerezte-e be.

2.6.4. A szerződések időbeli hatálya

Ha valamely kiemelt termék vonatkozásában nincs hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás, akkor az intézmény kizárólag a kiemelt termék vonatkozásában megkötendő keretszerződés vagy keretmegállapodás hatálybalépésének időpontjáig vállalhat szerződéses kötelezettséget a saját hatáskörben történő beszerzés során kötött szerződésben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az intézménynek az ilyen szerződés időbeli hatályát erre tekintettel kell megállapítania.

2.6.5. Állami normatívák érvényesülése, jogorvoslat

Az állami normatívákat értelemszerűen a saját hatáskörben megvalósított közbeszerzések során is érvényesíteniük kell az intézményeknek. Amennyiben valamely intézmény úgy folytat le beszerzést saját hatáskörben, hogy annak jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a központi beszerző szervezet a Kbt. rendelkezései szerint jogorvoslati eljárás kezdeményezésére jogosult.

2.7. A beszerzések értéke

A Kbt.-ben meghatározott értékhatároktól függetlenül az intézmények a kiemelt termékekre vonatkozó valamennyi beszerzésüket a központosított közbeszerzési keretmegállapodások vagy keretszerződések alapján kötelesek megvalósítani. Már ez a megfogalmazás is jól érzékelteti, hogy miként viszonyulnak egymáshoz a központosított közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretszerződések és keretmegállapodások, valamint az ezek alapján megvalósuló egyedi beszerzések. A beszerzések értékével összefüggő kérdés a fentebb már érintett egybeszámítási kötelezettség. Az egybeszámítás szabályait a központosított közbeszerzés tükrében már összefoglaltuk, ezért itt csupán annyit jegyzünk meg, hogy a korábbi bizonytalanságot a jogalkotó a kormányrendelettel orvosolta.

2.8. Beszerzések a központosított közbeszerzési rendszerben; keretszerződés, keretmegállapodás

Alaptételként le kell szögezni, hogy a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül lefolytatott közbeszerzés eredményeként a központi beszerző szervezet keretszerződést vagy keretmegállapodást köt, amely - nevéből is következően - keretbe foglalja az intézmények egyedi beszerzéseit. Megállapítható tehát, hogy a központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen keretszerződés vagy keretmegállapodás, ez utóbbiak alapján pedig egyedi szerződés jön létre.

2.8.1. A keretszerződés

A keretszerződést a központi beszerző szervezet köti meg az összesített intézményi igények alapján lebonyolított nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás eredményeképpen, feltéve ha ez utóbbi alkalmazásának Kbt.-beli feltételei fennállnak. A keretmegállapodásos eljárás második részében lebonyolított közbeszerzési eljárás, továbbá a törvényben szabályozott feltételek teljesülése esetén a versenypárbeszéd eredményeként ugyancsak keretszerződés jön létre.

2.8.1.1. Időkorlát

Az általános szabályok szerint keretszerződés legfeljebb négy évre köthető, és szigorú tartalmi követelmények érvényesülnek vele szemben.

2.8.1.2. Szerződéses tartalom

A szerződésnek tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, az előzmények megjelölését, valamint szerepelnie kell benne a közbeszerzés tárgyának és a mennyiségnek. Kötelező tartalmi elemként nevesíti a jogalkotó a keretszerződés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeket, a szerződés hatályát, az ellenszolgáltatás és a központosított közbeszerzési díj mértékét. A közbeszerzési díj körében rendelkezni kell a számítás és megfizetés módjáról is. A dokumentumnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó kikötést is, hogy az intézmény a keretszerződés alapján egyoldalú nyilatkozattal jogosult a közbeszerzést megvalósítani. Ez a kormányrendeletbeli szabály egyértelműen megvilágítja a központosított közbeszerzés lényegét, nevezetesen azt, hogy az intézmények a központilag meghatározott keretek között valósítják meg egyedi beszerzéseiket. A közbeszerzési eljárásokkal szemben támasztott speciális követelmények jegyében a szerződésnek tartalmaznia kell a szerződésszegésért való felelősségre vonatkozó szabályokat, valamint azokat a részletes feltételeket, amelyek a megrendelések kezdeményezésével, azok visszaigazolásával és a teljesítéssel (ideértve a határidőket is) kapcsolatosak. Végül részletesen szabályozni kell az intézményeknek és a szállítóknak a keretszerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá az adatszolgáltatás végrehajtásának módját. Fontos szabály, amelyet a keretszerződésben is deklarálni kell, hogy az intézmény előleg adására nem jogosult. Összefoglalóan tehát megállapítható, hogy a keretszerződésnek tartalmaznia kell mindazon feltételeket, amelyek alapján az intézmények meg tudják valósítani egyedi beszerzéseiket. A keretszerződés az egyedi beszerzések során alkalmazandó szabályok és irányelvek közbeszerzési jogi alapdokumentuma.

2.8.2. A keretmegállapodás

A keretmegállapodás az összesített intézményi igények alapján a központi beszerző szervezet által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának eredményeképpen jön létre, és nagyjából ugyanazok a tartalmi követelmények érvényesülnek vele szemben, amelyeket a keretszerződés kapcsán már ismertettünk. Specialitás, hogy a jogszabály által meghatározott esetben a keretmegállapodásnak tartalmaznia kell a keretmegállapodásos eljárás második részének bírálati szempontjait. Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásos eljárás második szakaszát keretszerződés vagy egyedi szerződés zárja le.

2.9. A központosított közbeszerzés eljárási szabályai

A központi beszerző szervezet által a központosított közbeszerzési rendszer keretében lefolytatott közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos, keretmegállapodásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. A kormányrendelet értelmében tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható. Lényeges szabály továbbá, hogy a központi beszerző szervezet a kiemelt termékek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárásokban köteles elektronikus árlejtést lefolytatni, ha a közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárait. E kötelezettség alól a központi beszerző szervezet felügyeletét ellátó miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével felmentést adhat.

2.9.1. A keretmegállapodásos eljárás

Ennek az eljárásnak említést érdemlő előnye, hogy az első rész, sajátos jellegéből adódóan, hatékonyan tudja biztosítani a meghirdetéssel induló és nyilvánosság előtt zajló eljárásban a beszerzés átláthatóságát, amely a közérdek érvényesülésének alapvető letéteményese. Az eljárás második szakaszában tartandó konzultáció azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő érvényesíteni tudja speciális beszerzési igényeit és egyedi érdekeit. A keretmegállapodásos eljárással kapcsolatban tehát összefoglalóan megállapítható, hogy rugalmassága folytán az utóbbi időben meglehetősen népszerűvé vált a központosított közbeszerzésben.

A keretmegállapodásos eljárás két egymástól jól elkülöníthető szakaszra osztható. Az első szakaszban a központi beszerző szervezet az intézmények irányából érkező, összesített igények alapján nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást folytat le, és ennek eredményeképpen köti meg a keretmegállapodást. A központosított közbeszerzés lényegét teszi érthetővé az a szabály, hogy a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában vagy a központi beszerző szervezet, vagy pedig maga az intézmény bonyolítja le a beszerzést, és ennek megfelelően keretszerződés vagy egyedi szerződés jön létre. Ha a központi beszerző szervezet által lebonyolított második rész eredményeképpen keretszerződés jön létre, akkor az intézmények e keretszerződés terhére kibocsátott megrendelések útján elégíthetik ki beszerzési igényeiket. A közbeszerzés megvalósítása során az intézmény köteles érvényesíteni a keretszerződés feltételeit. Szigorú jogszabályi előírás, hogy a megrendelés nem lehet ellentétes a keretszerződéssel.

Ha maga az intézmény folytat le egyedi közbeszerzési eljárást a keretmegállapodásos eljárás második részében, akkor figyelemmel kell lennie a Kbt. vonatkozó rendelkezéseire. Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha a közbeszerzést az Európai Unió költségvetéséből, illetőleg más, a Kbt. alapján azzal egy tekintet alá eső forrásból is támogatják.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel a Kbt. szabályainak megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján, az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében írásbeli konzultáció után köt szerződést a keretmegállapodásban részes ajánlattevővel. Ha az ajánlatkérő több ajánlattevővel kötött megállapodást, akkor az adott közbeszerzés megvalósítása érdekében vagy a verseny újraindításával történő kiválasztás módszerét alkalmazza, vagy pedig a verseny újraindítása nélküli kiválasztás szabályai szerint jár el. Az előbbi eljárás a Kbt. szerint akkor alkalmazható, ha a keretmegállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét.

2.9.1.1. A verseny újraindításával történő kiválasztás

A verseny újraindításával történő kiválasztásra a keretmegállapodásos eljárás második részében kerülhet sor, mégpedig akkor, amikor a központi beszerző szervezet vagy az intézmény a keretmegállapodásban foglaltakkal összhangban önállóan indít eljárást. A verseny újraindításával történő eljárás lényege, hogy annak második részében mindazon ajánlattevőket írásban és egyidejűleg ajánlattételre kell felhívni, akik keretmegállapodást kötöttek. A gyakorlatban az ajánlattételre való felhívás jelenti a verseny újraindítását.

A kormányrendelet tételesen rögzíti, hogy az ajánlattételi felhívásnak milyen kötelező tartalmi elemei vannak. Ezek közül elsőként a keretmegállapodásra, mint a megelőző eljárás eredményeképpen létrejött alapdokumentumra való hivatkozás érdemel említést. Az intézmény a verseny újraindításával történő kiválasztás esetén jogosult az első részben alkalmazott bírálati szemponttól eltérő bírálati szempontot, részszempontot, súlyszámot, pontszámot és módszert alkalmazni, amennyiben az eltérés lehetőségét a keretmegállapodásos eljárás első részében az eljárást megindító felhívás vagy a dokumentáció és ennek alapján a keretmegállapodás tartalmazza.

Fontos garanciális szabály, hogy az eljárás során az ajánlattevők azokra a bírálati részszempontokkal kapcsolatos tartalmi elemekre, amelyek a központi beszerző szervezet által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának lezárásaként kötött keretmegállapodásban szerepelnek, csak azonos, vagy az intézmény, illetőleg a központi beszerző szervezet számára kedvezőbb ajánlatokat tehetnek. Az ajánlatkérőnek ahhoz is joga van, hogy az ajánlattételi felhívásban felhívja az ajánlattevőt a keretmegállapodásos eljárás első részében tett ajánlatának kiegészítésére.

Az eljárás lezárását követően az intézményt közlési kötelezettség terheli a központi beszerző szervezet irányában. Ez azt jelenti, hogy az intézmény meghatározott határidőn belül köteles a megkötött szerződés alapadatait a Főigazgatóság részére megküldeni. A keretmegállapodásos eljárás második részének eredményeként megkötött szerződés teljesüléséről vagy módosításának szükségességéről ugyancsak tudomást kell szereznie a központi beszerző szervezetnek, hiszen ezek az eljárás lényeges mozzanatai. A tájékoztatási kötelezettség ilyen esetekben a körülmény bekövetkezésétől számított öt napon belül áll fenn, vagyis amennyiben az intézmény mulaszt, szankciókkal kell számolnia.

2.9.1.2. A verseny újraindítása nélküli kiválasztás

A verseny újraindítása nélküli kiválasztás módszerét a központi beszerző szervezet, illetve az intézmények választhatják az egy ajánlattevővel, illetve az ajánlattevők rangsorolásával kötött keretmegállapodás esetén. Az eljárás lényege, hogy az intézmények, amennyiben szükséges, írásbeli konzultációt követően, a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása nélkül, a keretmegállapodás terhére kibocsátott megrendeléssel szerzik be a kiemelt termékeket. Az intézmény több ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén, az általa beszerzendő termékek, illetve szolgáltatások konkrét tárgya szerinti, a keretmegállapodásos eljárás első részében alkalmazott bírálati szempont és módszer alapján rangsorolt, legkedvezőbb ajánlatot tevőnek küldhet megrendelést. Ha a megrendelést a legkedvezőbb ajánlatot tevő két munkanapon belül nem igazolja vissza, az intézmény a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek küldheti el a megrendelést. Az eljárás a gyakorlatban úgy történik, hogy az intézmény a beszerezni kívánt termék vonatkozásában annak az ajánlattevőnek küldhet megrendelést, aki a megrendelés napján a legkedvezőbb ajánlattal rendelkezik. Ezt az ajánlattevőt az intézmény meghatározott eljárási rend szerint választja ki. A kiválasztás során az intézmény kizárólag a keretmegállapodás első részében meghatározott valamennyi bírálati szempontot és az ahhoz tartozó súlyszámot, bírálati módszert veheti alapul. Az intézmény a központi beszerző szervezet által működtetett közbeszerzési portálon a rendelkezésre álló termék- és árlisták alapján megkeresi az összes beszerezni kívánt termék vagy szolgáltatás kódját, termékazonosítóját, majd pedig az aktuális napi ajánlatok figyelembevételével elvégzi az ajánlatok értékelését. Amennyiben az eljárás során írásbeli konzultációra is sor kerül, e vonatkozásban érvényesülniük kell a konzultációra szóló felhívás kötelező tartalmi elemeivel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek. Itt is fontos garanciális szabály, hogy az eljárás során az ajánlattevők azokra a bírálati részszempontokkal kapcsolatos tartalmi elemekre, amelyek a központi beszerző szervezet által lebonyolított keretmegállapodásos eljárás első szakaszának lezárásaként kötött keretmegállapodásban szerepelnek, csak azonos, vagy az intézmény, illetőleg a központi beszerző szervezet számára kedvezőbb ajánlatokat tehetnek. Az ajánlatkérőnek ahhoz is joga van, hogy az ajánlattételi felhívásban felhívja az ajánlattevőt a keretmegállapodásos eljárás első részében tett ajánlatának kiegészítésére, korlát azonban, hogy a keretmegállapodásban rögzített feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során sem lehet lényegesen módosítani. Az intézménynek az ilyen eljárás esetében is van tájékoztatási, közzétételi kötelezettsége, amelyet az előzőekben már részleteztünk.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. április 11.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére