KONZORCIUMOK A KÖZBESZERZÉSBEN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. október 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 32. számában (2008. október 10.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A közbeszerzési felhívásokat, dokumentációkat vizsgálva látjuk, hogy egyre gyakoribb a konzorciumként történő részvétel lehetősége közbeszerzési eljárásokban. Összeállításunkban képet adunk arról, hogy mi is az a konzorcium, miben különbözik más, hasonló szerkezetű szerveződésektől, továbbá hogy milyen feltételekkel, jogokkal, kötelezettségekkel vehet részt a közbeszerzésben.

1. A konzorcium meghatározása

A konzorciumot mint szerveződést ilyen név alatt nem találjuk meg a jogszabályokban. A konzorcium lényegében polgári jogi társaság, és mint ilyen, a létesítésére irányuló megállapodással - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) értelmében - a szerződő felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak.

Témánk szempontjából lényeges, hogy a társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás - a Ptk.-ban meghatározott, de számunkra nem releváns esettől eltekintve - semmis.

A gyakorlat azonban már ismeri a konzorcium fogalmát, és - különösen közbeszerzési ügyekben - némiképp eltérően kezeli a polgári törvénykönyvbeli szabályozástól. (Ezért is mellőzzük a polgári jogi társaságra vonatkozó rendelkezések részletes ismertetését.) Az irányadó gyakorlat értelmében tehát a konzorcium mint polgári jogi társaság tagjai szerződési nyilatkozatot vagy személyesen, vagy képviselő útján tehetnek. A képviselő jogköre a megbízás tartalmától függ, amely szólhat úgy, hogy a megbízott képviselő a megbízó nevében tegyen jognyilatkozatot (közvetlen képviselet), de szólhat akként is, hogy a képviselő a megbízó érdekében, de saját nevében járjon el (közvetett képviselet). A közbeszerzési eljárásokban a képviselet kérdése általában úgy nyer rendezést, hogy az ajánlatkérő feltételként határozza meg, hogy a konzorciumra vonatkozó szerződésben/nyilatkozatban (a kérdéskörre még visszatérünk) meg kell határozni a konzorcium képviseletére jogosult személyt, aki a továbbiakban képviseleti jogkörrel vesz részt az eljárásban. Szokásos, hogy képviselőnek a konzorciumi tagok egyikének ügyvezetőjét (üzletvezetőjét, vezérigazgatóját) jelölik ki a tagok, általában azt a vezető tisztségviselőt, amely vállalkozás a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítésében domináns szerepet vállal.

A fentiekből tehát látható, hogy a konzorcium - mint polgári jogi társaság - a felek együttműködésének rugalmas formája. Nem minősül jogalanynak, hanem ténylegesen kötelmi jogi jogviszony jön létre a szerződő felek között. A szóban forgó társulási forma határozatlan időre vagy határozott időre, illetőleg egy meghatározott cél elérésére köthető. A határozott időre, illetőleg a cél elérésére kötött társaság automatikusan megszűnik a határidő lejártával, illetőleg a cél megvalósulásával. Közbeszerzési jogviszonyokban értelemszerűen egy adott közbeszerzési eljárásban megkötött megállapodás teljesítésére - illetve azt megelőzően az eljárásban való részvételre - alakul meg a konzorcium, és gyakorlatilag - közbeszerzési fogalommal élve - közös ajánlattételt jelent.

Az eddigi, általános tudnivalókon túl szükségesnek tartjuk a konzorcium pontos, közbeszerzési eljárásokban használatos fogalommeghatározásának ismertetését, amely a következő: a konzorcium természetes és/vagy jogi személyek csoportja, amely ajánlatot nyújt be, vagy jelentkezik egy közbeszerzési vagy pályázati eljárásra. A konzorcium lehet állandó, megfelelő jogi eljárás keretében létrehozott cégcsoport, de lehet informálisan, egy bizonyos közbeszerzési vagy pályázati eljárásban való részvétel céljával létrehozott csoportosulás is. A konzorcium valamennyi tagja - azaz a konzorcium vezetője, és minden egyes konzorciumi partner - egyetemleges és egyéni felelősséggel tartozik az elnyert szerződés végrehajtásáért a szerződést megkötő hatóság felé (illetve ezt megelőzően a közbeszerzési eljárásban való részvétel vonatkozásában is).

2. Elhatárolások

A konzorciumot el kell határolni - közbeszerzési eljárásokban is - a gazdasági társaságoktól, az alvállalkozástól, valamint az erőforrás-szervezettől is.

2.1.1. Társaság alapítása szerződés teljesítésére

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 52. §-a rendelkezik arról, hogy több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot. Az ajánlatkérő az ajánlattételt nem kötheti gazdasági társaság, illetőleg meghatározott jogi személy alapításához, a közös ajánlatot tevő nyertesektől azonban ezt megkövetelheti, ha az a szerződés teljesítése érdekében indokolt. Erre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.

Ebből a megfogalmazásból több fontos információhoz jutunk. Egyrészt, hogy a konzorcium már az ajánlattételt megelőzően megengedett - a közös ajánlattételre adott törvényi felhatalmazás alapján -, míg a Kbt. kifejezetten tiltja azt, hogy az ajánlatkérő az ajánlattétel feltételeként határozza meg a gazdasági társaság, illetve egyéb jogi személy alapítását, arra csak és kizárólag a szerződés teljesítése érdekében van lehetőség. Azonban, míg a konzorciumnál a szerződés teljesítéséért (is) a konzorcium valamennyi tagját egyetemleges és egyéni felelősség terheli (lásd a korábbi fogalommeghatározást), addig gazdasági társaság esetében maga a társaság felel a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítéséért - és kizárólag csak azért, a Kbt. fentiekben ismertetett rendelkezése értelmében.

A fentiekhez kapcsolódva megjegyezzük, hogy az ajánlatkérő a konzorciumi tagok számára is előírhatja a szerződés teljesítése érdekében gazdasági társaság létrehozását, természetesen csak akkor, ha az ajánlati felhívásban erre az ajánlattevők figyelmét - a Kbt. kötelező előírása szerint - felhívta.

2.1.2. Kötött szabályok, választott társasági forma

Mint az előzőekben arra már utaltunk, a konzorcium gyakorlatilag egy lazább szerkezetű polgári jogi szerveződés, míg a gazdasági társaságok alapítására és működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szigorú előírásokat szab meg, a társasági szerződés kötelező tartalmi elemeinek meghatározásával. Amennyiben az ajánlatkérő a szerződés teljesítése szakaszára előírja gazdasági társaság létrehozását, akkor az az adott szerződés teljesítésére, tehát határozott időtartamra jön létre. A gyakorlatban általában vagy olyan társaságot hoznak létre a szerződés teljesítésében részt vevő nyertes ajánlattevők, amelyben a felelősség - esetünkben a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítéséért - korlátlan és egyetemleges (közkereseti társaság), vagy egy más jellegű társaság esetén (korlátolt felelősségű társaság) a társasági szerződésben szabályozzák ezt a kérdést - esetleg egy mögöttes, ún. szindikátusi megállapodásban -, de a közös ajánlattevők, illetve a gazdasági társaságban részt vevők (képviselőik) mindegyike rendelkezik az adott ügylet tekintetében képviseleti jogosultsággal.

(Megjegyezzük, hogy a gazdasági társaság létrehozását - értelemszerűen - közös ajánlattétel előzi meg, amelynek módja lehet akár konzorcium is, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban lehetővé tette azt.)

2.1.2.1. Társasági vagyon

A fentiekhez kapcsolódva a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a közkereseti társaság (betéti társaság) alapításához nem szükséges alapítói vagyon rendelkezésre bocsátása, míg a korlátolt felelősségű társaság minimális törzstőkéje jelenleg 500 000 forint, a részvénytársaságé pedig 5 000 000 forint.

A konzorciumi jogviszonyt el kell határolnunk az alvállalkozástól is. A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve ha a szervezet (személy) tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi. Tehát, míg a konzorciumi tagok valamennyien ajánlattevők - illetve eljárásfajtától függően pályázók, részvételre jelentkezők -, az alvállalkozó esetenként meg sem jelenik nevesítve az eljárásban - 10 százalék alatti alvállalkozói részvétel. Természetesen különbség van a felelősség szempontjából is konzorcium (konzorciumi tag) és alvállalkozó között, hiszen az alvállalkozó csak az általa elvégzett tevékenységért felel, figyelemmel arra, hogy alvállalkozás esetén az ajánlattevő minden esetben az általa elnyert szerződésnek csupán egy részére köt megállapodást, míg a konzorciumban a felelősség a korábban már ismertetettek szerint alakul.

A Kbt. szabályozása szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges, a Kbt. 67. §-ának (1)-(3) bekezdésekben meghatározott alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is - adott esetben valamennyi követelménynek -, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben köteles igazolni azt is, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik - Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése. Mint látható, az erőforrás-szervezet nem minősül ajánlattevőnek, az ajánlattevő az alkalmassági követelményeknek megfelelés céljából veheti igénybe e szervezetet.

3. Kbt.-beli rendelkezések alkalmazása konzorciumokra

3.1. Ajánlati felhívás

Mint azt már említettük, a Kbt. alapján lehetőség van arra, hogy több ajánlattevő közösen tehessen ajánlatot, gyakorlatilag ez az ún. konzorcium. A konzorcium ugyanúgy megteheti a Kbt. 51. §-a szerinti alternatív ajánlatot, ha annak feltételei fennállnak.

3.2. Dokumentáció

Amennyiben az ajánlattevő konzorcium, a Kbt. külön rendelkezése alapján elegendő, ha a közös ajánlattevőknek csupán egyike vásárolja meg a dokumentációt. Azaz ha az ajánlatkérő a Kbt. felhatalmazása alapján előírja azt, hogy a dokumentáció megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele, akkor nem lehet kizáró ok, ha a konzorciumi tagoknak csak egyike vásárolja meg azt.

A szóban forgó esetben a dokumentáció ellenértéke tíz napon belül - értelemszerűen - annak az ajánlattevőnek jár vissza - a Kbt.-ben meghatározott esetekben -, aki a dokumentációt megvásárolta.

3.3. Tájékozódási kötelezettség

A Kbt. 55. §-a szerint építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az akadálymentesítésre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A kötelezettségeknek megfelelés valamennyi konzorciumi tagot érinti.

3.4. Kiegészítő tájékoztatás

Az ajánlattevő - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal. Konzorciumkénti részvétel esetén - véleményünk szerint - célszerű, ha a konzorcium képviselője a kiegészítő tájékoztatás iránti igényt és a kérdéseket valamennyi ajánlattevő kérdései vonatkozásában felteszi az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő azonban a Kbt. szerint valamennyi ajánlattevőnek kiadja a tájékoztatást, sőt az ajánlattételi határidő esetleges meghosszabbításáról valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesítenie kell.

3.5. Ajánlati biztosíték

A Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kösse, amely biztosítékot az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kell határozni.

Konzorcium esetén maga a konzorcium az ajánlattevő, azonban a biztosítékadás módjaira vonatkozó szabályokkal, valamint a visszafizetésre irányadó rendelkezésekkel összefüggésben értelmezve, az a véleményünk, hogy az ajánlati biztosítékot valamennyi ajánlattevőnek - esetünkben konzorciumi tagnak - rendelkezésére kell bocsátani a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott formában.

3.6. Kizáró okok, alkalmasság

Amennyiben a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők konzorciumi formában vesznek részt, értelemszerűen valamennyi ajánlattevőre alkalmazni kell a Kbt. kizáró okokra és alkalmasságra vonatkozó rendelkezéseit. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy vannak olyan alkalmassági kritériumok, amelyeknek nem külön-külön, hanem együttesen kell megfelelniük a tagoknak.

3.7. Ajánlat

A közbeszerzési eljárásban valamennyi konzorciumi tagra vonatkoznak a következő szabályok.

3.7.1. Nyilatkozatok

A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a 305. § (1)-(3) bekezdése és a 306/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti előírások érvényesítését.

3.7.2. Igazolás, kizáró okok

Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatban a 63. § (1)-(7) bekezdése szerint kell eljárnia. Az ajánlattevő köteles igazolni továbbá a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia.

3.7.3. Közös ajánlattétel, alvállalkozási jogviszony kizárása

Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozójaként sem vehet részt.

3.7.4. Harmadik személy, alvállalkozó igénybevétele

Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - konzorciumkénti részvétel esetében is meg kell jelölni

- a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet, illetve meghatározása nélkül, illetőleg

- az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

3.7.5. Kbt. 55. §-a szerinti kötelezettség

Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében, amennyiben az ajánlatkérő az 55. §-sal összhangban azt előírta (lásd korábban), az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre, valamint az akadálymentesítésre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez nem érinti a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálatára vonatkozó 86. § rendelkezéseinek alkalmazását. A kötelezettség a konzorciumban részt vevő valamennyi tagot terheli.

3.7.6. Ajánlat módosítása, ajánlati kötöttség

A Kbt. 77. §-ának (1) és (2) bekezdése tartalmazza, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. A módosítás magára az ajánlatra vonatkozik, azt csak a konzorcium teheti meg, képviselője útján, az egyes konzorciumi tagok külön-külön nem nyújthatnak be módosító elemeket. Ugyanakkor az ajánlattevők mindegyike legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához - amely kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik -, kivéve ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. Konzorciumon belül kérdés lehet, mi a teendő akkor, ha a tagok egyike e kötelezettséget megszegi. Ilyenkor értelemszerű, hogy az eljárásban a konzorcium már nem tud részt venni a továbbiakban, a többi konzorciumi tag azonban kárigénnyel élhet a szerződést megszegő taggal szemben.

3.7.7. Hiánypótlás

Korábban már utaltunk arra, hogy a kizáró okok és az alkalmasság igazolása körében minden egyes konzorciumi tagnak eleget kell tennie a közbeszerzési törvény vonatkozó előírásainak. Ebből adódóan, ha az ajánlatkérő megadja a hiánypótlás lehetőségét - akár teljes körben, akár részlegesen -, akkor arról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt - esetünkben valamennyi konzorciumi tagot -, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat.

Úgyszintén valamennyi tag vonatkozásában irányadóak a hiánypótlással kapcsolatos, következő rendelkezések is:

- az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásban szereplő körben;

- a hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányt észlelt, és ezt az ajánlattevő a fenti bekezdés alapján sem pótolta;

- ha az ajánlatkérő több hiánypótlásra is lehetőséget ad, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók;

- a hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlat Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerint értékelésre kerülő tartalmi elemeinek módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevő új, közösen ajánlatot tevő, illetőleg alvállalkozó, továbbá a Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése vagy a 67. § (4) bekezdése szerinti szervezet megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatot (azaz nem jelenthet be további konzorciumi tagot, és nem csatolhat e körben további iratokat, továbbá a korlátozott körű hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlati elemekkel összefüggő hiányokra terjedhet ki).

3.7.8. Az ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége

Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a 88. § (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt napon belül. A konzorcium szempontjából ez a rendelkezés - a Kbt. vonatkozó szabályaival összhangban - úgy értelmezendő, hogy ha valamelyik konzorciumi tag vonatkozásában kizáró ok áll fenn, illetve alkalmatlan a szerződés teljesítésére, az a teljes ajánlat érvénytelenségét vonja maga után - függetlenül attól, hogy például egy négytagú konzorcium esetén csupán egyetlen tagot érintenek az említett körülmények.

3.7.9. Eredményhirdetés

A közbeszerzési törvény értelmében az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról, valamint - ha szükséges [99. § (2) bekezdése] - a szerződéskötés új időpontjáról [99. § (2) bekezdése] az összes ajánlattevőt - azaz valamennyi konzorciumi tagot - egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

3.7.10. Szerződéskötés

Eredményes közbeszerzési eljárás alapján, konzorcium nyertessége esetén, az ajánlatkérő a konzorciummal köti meg a szerződést - az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban. A konzorcium kinevezett és az ajánlatkérő felé bejelentett képviselője jogosult a megállapodás aláírására.

3.7.11. A szerződés teljesítése

A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a konzorciumi tagok olyan megállapodást csatoljanak, amelyben részletesen meghatározzák a közreműködés módját. Ezt kérheti az ajánlat mellékleteként, de rendelkezhet úgy is, hogy azt a szerződéskötésig kell megkötni, és annak tartalma a szerződés részét képezi. Ha az ajánlatkérő az együttműködés részletes feltételeit tartalmazó szerződésre nem tart igényt, akkor a konzorciumban részt vevőknek ezt egymás között kell rendezniük - a szerződésszerű teljesíthetőség érdekében -, de ilyenkor is célszerű e vonatkozásban részletes szerződést kötni.

Lényeges, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében, tehát konzorciumi forma esetén is - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének tíz százalékát meghaladó mértékben teljesítési segédet. Irányadó az a Kbt.-beli szabály is, amely szerint a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.

4. Konzorciumi részvétellel kapcsolatos gyakorlati kérdések

4.1. Alvállalkozás, konzorcium viszonya

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a konzorcium a szerződés teljesítéséhez igénybe vehet-e alvállalkozót? A kétkedés jogos, hiszen alappal hihető, hogy az ajánlattevők azért határoznak a konzorciumi forma mellett, mert az abban részt vevők együttesen alkalmasak nyertesség esetén - külső forrás, alvállalkozó bevonása nélkül - a szerződés teljesítésére. Azonban, mivel az nem előírás, hogy konzorcium kizárólag abból a célból alakítható, hogy ezzel a teljes szerződéses területet lefedjék az abban szereplő tagok, egyértelmű, hogy a közös - konzorciumi - ajánlattevőknek is lehet alvállalkozójuk, ezt nem tiltja a közbeszerzési törvény. Figyelemmel arra, hogy a közös ajánlattevőknek teljesítésükért egyetemlegesen kell felelniük, ebből adódóan közösen felelnek az alvállalkozó teljesítéséért is. Az alvállalkozó hibás teljesítéséért a konzorciumi partnerek, azaz a közös ajánlattevők felelősek. Ezzel kapcsolatban kiemeljük, hogy konzorcium esetén is csupán a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók vonatkozásában kötelező az alvállalkozó feltüntetése a pályázati anyagban (ajánlatban).

4.2. Együttes megfelelés

Konzorciumi formában történő ajánlattétel esetén az ajánlattevők alkalmasságával kapcsolatos kérdésekről a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdése rendelkezik. A rendelkezés szerint a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai tekintetében önállóan, a többi alkalmassági feltétel tekintetében együttesen kell megfelelniük. Ez azt jelenti, hogy ha az ajánlatkérő a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásához pénzintézeti nyilatkozatot és/vagy éves beszámolót írt elő, akkor a közös ajánlattevők mindegyikének be kell csatolni ezeket. Az ezen túlmenően előírt valamennyi alkalmassági feltétel tekintetében, akár a pénzügyi-gazdasági, akár a műszaki-szakmai alkalmasságra vonatkozóan került meghatározásra, elegendő annak becsatolnia az igazolást, aki az annak való megfelelést igazolja a közös ajánlattevők közül. Ha többen együttesen teljesítenek egy előírt feltételt, például az előírt referenciaszámot ketten együtt tudják igazolni, akkor természetesen mindegyik ajánlattevőnek saját magára vonatkozóan be kell csatolni az igazolást.

4.3. Konzorciumi megállapodás terjedelme, csatolása

A konzorcium általában - mint azt az előzőekben láthattuk - egy adott közbeszerzési eljárásban megkötendő szerződés teljesítésére létrehozott, alkalmi egyesülés. Amikor az ajánlatkérő az ilyen módon történő részvételt lehetővé teszi közbeszerzési eljárásában, nem minden esetben határozza meg pontosan, hogy az együttműködésre irányuló megállapodás milyen terjedelmű legyen, általában úgy rendelkezik, hogy annak különösen a szerződés teljesítéséért való egyetemleges felelősségvállalást kell tartalmaznia.

Az ajánlattevői pozíció igazolásához ugyanakkor szükséges a konzorciumi tagok közötti együttműködési megállapodás becsatolása, ugyanis ebből állapítható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban ténylegesen közösen tesznek ajánlatot. Ebből állapítható meg a tagok közötti együttműködés módja, vagy az is, hogy mely tag jogosult a konzorcium (közös ajánlattevők) eljárásban való képviseletére.

Az ajánlatkérő részére mindenképpen biztonságot jelent, ha már magából a szerződésből - azaz az ajánlatból - megállapítható a konzorciumi tagok együttműködésének alapja, kerete, továbbá az is, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítése során milyen szerződési tevékenységet mely konzorciumi tag lát el. A felelősségvállalási kikötések mellett tehát e kérdésekről is érdemes rendelkezni.

4.4. Ajánlatkérői előírások konzorciumra

Konzorciumi részvétel esetén általában külön-külön kell nyilatkozniuk az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban foglaltak körében. Ha az ajánlatkérő kifejezetten előírja a külön-külön nyilatkozattételt, és e vonatkozásában esetleg mintát is közzétesz a dokumentációban, az ennek ellenére készített közös nyilatkozat az ajánlat érvénytelenségét eredményezi főként akkor, ha az ajánlatkérő nem ad lehetőséget hiánypótlásra. Amennyiben azonban ilyen mintát az ajánlatkérő nem bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, akkor az ajánlattevő szabadon határozhatja meg a tartalmi feltételek maradéktalan betartásával a nyilatkozati formát - együttes vagy egyedi nyilatkozattétel.

4.5. Számlázási kérdések

A Kbt. nem korlátozza az ajánlatkérő és ajánlattevő viszonylatában a számlázási viszonyokat, azonban az ajánlatkérő saját érdekkörében meghatározhatja azokat a kereteket, amelyen felül együttműködése és a számlázás folyamata zajlani fog nyertes ajánlattétel esetében. Ennek keretében kérheti az ajánlatkérő a konzorciumot képviselő cég részére a többi közös ajánlattevő meghatalmazását annak érdekében, hogy helyettük és nevükben eljárjon, a közbeszerzési eljárás keretében jognyilatkozatot tegyen, utasításokat fogadjon el az ajánlatkérőtől, s jogosult legyen a teljesítésigazolást követően számlát kiállítani. A közös ajánlatot valamennyi részt vevő tagnak alá kell írnia, vagy lehetőség van a részt vevő tagok által a képviselő céget meghatalmazni. Utóbbi esetben a meghatalmazást az ajánlatban is szerepeltetni kell.

5. Függelék - iratminta

5.1. Megállapodás konzorcium létrehozásáról - gazdasági társaságok között, két taggal

I.

A Megállapodó Felek

1. konzorciumi tag

.......................................................................................

Rövid név

Székhely

Cégjegyzékszám

Adószám

KSH-törzsszám

Képviselő

Kapcsolattartók

E-mail

2. konzorciumi tag

.......................................................................................

Rövid név

Székhely

Cégjegyzékszám

Adószám

KSH-törzsszám

Képviselő

Kapcsolattartók

Telefon/telefax

E-mail

 

II.

A konzorciumalapítás alapját képező pályázat meghatározása

A Megállapodó Felek elhatározzák, hogy az alábbiakban megjelölt pályázaton történő részvételre konzorciumot alakítanak, és az ajánlatadás jogát a konzorciumra delegálják.

1. Ajánlatkérő

2. Választott eljárás

3. A beszerzés tárgya

4. Az ajánlat beadásának határideje

 

III.

A megállapodás tartalma

A jelen megállapodásban a Megállapodó Felek a következőket rögzítik.

A konzorcium képviselője: a ................................................... (1. konzorciumi tag) ügyvezetője/képviselője.

A Megállapodó Felek meghatalmazzák a képviselőt az ajánlati felhívás szerinti koordinátori feladatok ellátására. A képviselő feladata a pályázat adminisztratív tevékenységeinek ellátása és szakmai irányítása, valamint kapcsolattartás.

A Megállapodó Felek elkészítették és benyújtják a jelen megállapodás II. fejezetében meghatározott pályázati kiírás szerinti ajánlatot.

A Megállapodó Felek vállalják, hogy amennyiben az Ajánlatkérő a jelen megállapodás szerinti konzorcium ajánlatát hirdeti ki nyertesnek - a pályázat eredményessége esetén -, és a Feleknek (konzorciumnak) szerződéskötési ajánlatot tesz, úgy az Ajánlatkérővel megkötik a szerződést, és a szerződésben foglaltak szerinti feladatokat elvégzik.

A Megállapodó Felek (konzorciumi tagok) vállalják, hogy az előző pont szerinti szerződés megkötéséig - külön konzorciumi együttműködési szerződésben - megállapodnak az együttműködés valamennyi feltételéről.

IV.

Nyilatkozatok

A jelen megállapodás aláírásával a Megállapodó Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás II. fejezete szerinti pályázatra benyújtandó ajánlati felhívás teljes tartalmát ismerik, annak valamennyi részével egyetértenek, az általuk megoldandó feladatok végrehajtását és a saját hozzájárulás rájuk eső részét vállalják. A konzorcium alakításával kapcsolatos rendelkezéseket kiemelten elfogadják.

A Megállapodó Felek tudomásul veszik, és magukra nézve kötelezőnek tartják, hogy a jelen megállapodás II. fejezetében részletezett eljárással, illetve az annak alapján létrejövő szerződéssel kapcsolatban a konzorciumi tagok felelőssége egyetemleges.

A Megállapodó Felek a jelen megállapodást elolvasás és megértés után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt - jóváhagyólag aláírják.

(cégszerű aláírások)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. október 10.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére