KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. október 31.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 33. számában (2008. október 31.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A közbeszerzési eljárások alapján megkötendő szerződésekre, módosításukra vonatkoznak olyan speciális szabályok, amelyek a nem ilyen módon létrejött szerződések esetén nem alkalmazandóak. Tekintsük át, hogy egy eredményes közbeszerzési eljárást követően aláírandó szerződéssel kapcsolatban milyen különleges szabályozás létezik jelenleg, és milyen hibákat vétenek leggyakrabban a szerződő felek.

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) alapelvei között rögzíti a jogalkotó, hogy a közbeszerzési eljárásban résztvevők kötelesek tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát [Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése]. Az alapelvre a feleknek a szerződés megkötése során is figyelemmel kell lenniük.

1. A szerződés megkötésének időpontja

1.1. Törvényi kötöttség

A szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat a Kbt. 99. §-a tartalmazza. Az ajánlatkérők számára előírás, hogy a szerződéskötés tervezett időpontját már az ajánlati felhívásban meg kell adni. Az időpontot azonban az ajánlatkérő nem határozhatja meg önkényesen, hiszen figyelemmel kell lennie a törvény 99. § (2) bekezdésének második fordulatában megfogalmazott szabályra, azaz hogy a szerződéskötés időpontja nem lehet korábban, mint az eredményhirdetést követő naptól számított 8. nap, ugyanakkor nem lehet később, mint az ettől a naptól számított 30., illetve építési beruházás esetén 60. nap. Ezen időpontok meghatározása arra figyelemmel történt, hogy amennyiben a lefolytatott közbeszerzési eljárással kapcsolatban valamely, arra jogosultsággal rendelkező személy jogorvoslati eljárást kíván indítani, akkor erre megfelelő határidő álljon rendelkezésére. A Kbt. szigorú határidőhöz köti a jogorvoslati kérelem benyújtását, amely - a mi esetünkben - a közbeszerzési eljárást lezáró döntés esetében az eredményhirdetéstől számított 8. nap. Azaz ha valamely - nem nyertes - ajánlattevő jogorvoslattal kíván élni az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen, akkor erre nyolc napja van. Amennyiben kérelmében a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását kéri, akkor ezt ideiglenes intézkedésként a Közbeszerzési Döntőbizottság megteheti.

1.2. Gyakorlati problémával kapcsolatos módosítási javaslat

Problémát okoz azonban az, hogy a Kbt. jelenlegi szabályozása alapján lehetőség van arra, hogy a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésétől számított 9. napon az ajánlatkérő és a nyertesként kihirdetett ajánlattevő(k) megkössék a szerződést, akkor is, ha a közbeszerzéssel kapcsolatosan jogorvoslati eljárás indult (kivéve a fent említett ideiglenes intézkedés esetét). A Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre a szerződés semmisségének megállapítására nem terjed ki, ebből adódóan egy jogellenes döntés alapján megkötött szerződés semmisségét sem mondhatja ki. A probléma megoldása a közbeszerzési törvény legfrissebb módosítási javaslatai között szerepel. A javaslat 33. §-a a Kbt. 99. §-ának módosítását tartalmazza. A (4) bekezdésben foglaltak szerint amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a szerződéskötés ajánlati felhívásban megadott időpontjától eltérve, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi.

1.3. Mentesülés a szerződéskötés alól

Felvetődhet a kérdés, hogy mi történik akkor, ha az eljárás lezárását követően, de még a szerződés aláírása előtti időszakban az ajánlatkérő olyan helyzetbe kerül, hogy az aláírandó szerződés megkötésére, vagy a szerződésben őt terhelő kötelezettségek teljesítésére nem, vagy nem lenne képes, például a szerződés finanszírozásának forrása előre nem látható ok miatt megszűnik. Mit tehet ilyenkor az ajánlatkérő? Amennyiben a körülmény lényeges, előre nem látható és elháríthatatlan, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 99. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól.

 

2. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tartalma

2.1. Szerződéses feltételek kötelező elfogadása

Amennyiben a szerződés megkötésének nincs akadálya, akkor azt a felek a korábban közzétett időpontban írják alá. Kérdés azonban, hogy mit tartalmaz az a szerződés, amelyet a felek kézjegyükkel ellátnak. A jelenleg hatályos Kbt. 54. §-ának előírása szerint az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződéses feltételeket vagy a szerződéstervezetet. A Kbt. 70. §-a szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Ez a nyilatkozattételi kötelezettség azt jelenti, hogy az ajánlattevő minden feltétel nélkül köteles elfogadni az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő által egyoldalúan meghatározott szerződéses feltételeket.

2.1.1. Polgári jogi ellentmondás feloldása a gyakorlatban

Ez a Kbt.-rendelkezés ellentmond a szerződés létrejöttével kapcsolatban már a római jogban kialakult alapelvnek, a konszenzusos megállapodásnak. Az ajánlatkérő által a dokumentációban megadott, változtathatatlan szerződés a gyakorlatban általános szerződéses feltételnek, adott esetben egyoldalú diktátumnak minősül, mely feltételrendszerbe a leendő szerződő félnek semmi beleszólása nincs.

2.1.1.1. Opció lehetősége, módosítási javaslat

Ennek a problémának a megoldását jelentheti, hogy az ajánlatkérő a dokumentációban szereplő nyilatkozatban különböző opciókat hagy az ajánlattevők számára. Egyik opció, hogy a megadott szerződéstervezet az ajánlattevő számára változtatás nélkül elfogadható, másik lehetőség pedig, hogy az ajánlattevő a dokumentációban található szerződéstervezetet bizonyos módosítási javaslatokkal tudja csak elfogadni.

2.2. A szerződés mint közérdekű adat

2.2.1. Közzétételi kötelezettség

A Kbt. egyik alapelve, a verseny tisztasága, nyilvánossága érvényesül abban az előírásban, hogy a létrejött szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül. Ennek az előírásnak megfelelően a megállapodás nyilvánosnak minősülő - azaz üzleti titkot nem tartalmazó - részét az ajánlatkérő honlapján - amennyiben ilyennel rendelkezik - köteles közzétenni, mégpedig a szerződés megkötését követően haladéktalanul.

2.2.1.1. A közzététel terjedelme

Mit tekinthetünk olyan adatnak, információnak, amelyet az ajánlatkérő köteles közzétenni? A Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése rendelkezik erről, amikor azt írja elő, hogy eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a 73. § (2) bekezdése körébe tartozik, illetőleg amelyet az ajánlat elbírálása során - döntése meghozatalával összefüggésben - az ajánlatkérő figyelembe vett. A törvény 73. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének - székhelyének, lakóhelyének -, valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amelyet az ajánlatkérő a bírálati szempontok alapján értékel. Nem korlátozható, illetőleg nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. Ezen előírások értelmében tehát azt az adatot, információt, amely a Kbt. 73. §-ának (2) bekezdésében szerepel, illetve amelyet az ajánlatkérő figyelembe vett, mint közérdekű adatot, nyilvánosságra kell hozni.

3. A szerződésteljesítés folyamata

A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződések módosítását, teljesítését a Kbt. ötödik részében található szabályok rögzítik. Tekintsük át, hogy egy ilyen szerződés teljesítésekor melyek a legfontosabb szabályok.

3.1. Teljesítő fél a nyertes ajánlattevő

Alapvető előírás, hogy a szerződést a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie [Kbt. 304. §-ának (1) bekezdése].

3.2. Alvállalkozó a szerződések teljesítésében

A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez igénybe vehet alvállalkozót, azonban ennek szigorú szabályai vannak.

3.2.1. Az igénybevétel feltételei

Az alvállalkozó igénybevételét, amennyiben ajánlatkérő ezt előírta, az ajánlattevő ajánlatában köteles megjelölni. Az alvállalkozók igénybevételének további fontos szabálya, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vehet igénybe olyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a Kbt. 60. §-a, illetőleg a 61. §-a szerint a kizáró okok hatálya alá esik, illetve ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta, akkor az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságára vonatkozó igazolásokat is csatolni kell az ajánlathoz.

3.2.1.1. Nyilatkozattételi kötelezettség

Egyébként, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében az ajánlattevő köteles nyilatkozni ajánlatában, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót.

Azt, hogy ilyen részletes szabályai vannak az alvállalkozók bevonásának, az indokolja, hogy a közbeszerzés ne legyen kijátszható azzal, hogy a nyertes ajánlattevő esetlegesen olyan alvállalkozót von be a szerződés teljesítésébe, aki vagy amely alvállalkozó egyébként ajánlattevőként - valamely kizáró ok fennállása miatt - nem indulhatna a közbeszerzési pályázaton.

3.2.2. Új alvállalkozó bevonása

Ez a szempont érvényesül abban az előírásban is, hogy a szerződés teljesítése során új alvállalkozó bevonására csak nagyon szűk körben kerülhet sor.

A Kbt. 304. § (2) bekezdése határozottan kimondja, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését - csak az ajánlatában megjelölt alvállalkozó működhet közre. Ha a szerződéskötés után - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, akkor az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, feltéve hogy az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra előírt követelményeknek. E követelmények pedig a kizáró okokra, gazdasági, pénzügyi alkalmassági feltételekre vonatkoznak.

Ha az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését, akkor lehetősége van az ajánlattevőnek arra, hogy szükség szerint más alvállalkozót vonjon be a teljesítésbe, mint akivel (amellyel) az ajánlattételt megelőzően megállapodott. Amennyiben az ajánlatkérő kikötötte a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó vonatkozásában a megjelölési kötelezettséget, akkor főszabályként az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet csak közre a szerződés teljesítésében. Ettől eltérést pedig csak akkor enged meg a törvény, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval - mint arra az előzőekben már utaltunk.

3.3. A teljesítés elismerése

A közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatosan 2007. július 7-étől hatályba lépett egy fontos szabály, mégpedig a teljesítés elismerésének, illetve az elismerés megtagadásának jogintézménye. A jogalkotói szándék szerint e jogintézmény gátat szab annak a nemkívánatos ajánlatkérői magatartásnak, hogy a fizetés elhúzása, esetleges elkerülése érdekében a teljesítésigazolást az ajánlatkérő nem adja ki. A teljesítésigazolás nélkül a vállalkozó nem tud számlát benyújtani az elvégzett munkáról, így nem jut hozzá az egyébként neki járó kifizetéshez.

3.3.1. Az elismerés határideje

3.3.1.1. Általános szabály

A Kbt. 305. §-ában foglaltak értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

3.3.1.2. Építési beruházások

Az építési beruházásokra vonatkozóan - a szerződés természetéből fakadóan - más előírás érvényesül, ezt a 305. § (2) bekezdése tartalmazza. Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi ugyan, de azt nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére köteles kiadni a teljesítésigazolást.

Azzal, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő felet a teljesítésigazolás kiadására, vagy annak megtagadására konkrét határidő köti, az ajánlattevők számára fontos garancia épült a törvénybe, hiszen ez a jogintézmény is azt szolgálja, hogy a vállalkozó a megfelelő minőségben elvégzett munkájáért megfelelő időben megkapja a neki járó összeget.

3.3.2. Eljárás határidő előtti teljesítéskor

Mi történik abban az esetben, ha az ajánlattevőként szerződött fél a szerződésben meghatározott határidőnél hamarabb végzi el a szerződésben meghatározott feladatot?

Amennyiben a felek nem rendelkeztek a szerződésteljesítés igazolása formájáról, közös megegyezéssel egyértelművé kell tenniük a szerződés teljesítését mindkét fél számára, így a továbbiakban nem követelhet teljesítést az ajánlatkérő. Amennyiben az ajánlattevő úgy érzi, már teljesített, az ajánlatkérő azonban nem hajlandó átvenni, vagy tudomásul venni a teljesítést, de például a felek lehetővé tették a szerződésben az előteljesítést, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) értelmében az ajánlattevőnek joga van az átvételt kezdeményezni. Ilyen esetben azonban a szerződés előírásait kell figyelembe venni, és természetesen a szerint kell meghatározni a felek kötelezettségeit.

3.4. Fizetési határidő

A kifizetések határidejére vonatkozóan is tartalmaz előírást a Kbt. 305. § (3) bekezdésének értelmében az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

Ez az előírás is azt szolgálja, hogy az elvégzett munkáért a vállalkozó megfelelő időben megkapja a neki járó ellenszolgáltatást.

3.4.1. Inkasszó nemfizetés esetére

Mi a helyzet akkor, amikor az ajánlattevő mégsem fizeti meg az ellenszolgáltatás összegét a fenti határidőben? Az előzőekben említett, (3) bekezdésben meghatározott határidő be nem tartása esetén - amennyiben az ajánlatkérő a szerződésszerű teljesítést egyébként igazolta - az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére.

3.4.2. Alvállalkozók védelme

Az alvállalkozók szerződési pozíciójának erősítését és gazdasági kiszolgáltatottságuk csökkentését hivatott szolgálni a Kbt. 305. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás. E rendelkezés értelmében az ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy az alvállalkozói szerződéseiben magára vonatkozó kötelezettségként érvényesíti a teljesítés elismerésére, az ellenszolgáltatás megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Ilyen rendelkezés, hogy az ajánlattevő az ajánlatkérőt haladéktalanul tájékoztatni köteles, ha az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta. Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult az ajánlatkérőnek ezt bejelenteni. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik a honlapján - amennyiben rendelkezik honlappal - történő közzétételéről.

3.4.2.1. A tájékoztatás tartalma

Milyen adatokat kell tartalmaznia az ilyen tájékoztatásnak? Legalább a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra; ajánlattevő és alvállalkozó megjelölését; az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra; a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját; az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.

3.5. Többletszabályok építési beruházásokra

Építési beruházások esetében a szerződés teljesítésére még további két különös szabály vonatkozik.

3.5.1. Felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

A Kbt. 306. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőként szerződést kötő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni. Építési beruházások esetén a gyakorlatban ennek a követelménynek az all risk típusú biztosítási forma felel meg, azaz az ajánlattevőnek ilyen típusú felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a szerződés teljesítése során.

3.5.2. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége

A másik, kizárólag építési beruházás esetében alkalmazandó szabályt pedig a Kbt. 306. §-ának (3) bekezdése rögzíti. Az ajánlatkérőként szerződést kötő fél - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni. Ez a külön jogszabály az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet.

3.6. A szerződés teljesítésének ellenőrzése

Hogyan lehet a közbeszerzési szerződések teljesítését ellenőrizni? A Kbt. 307. §-a olyan, az ajánlatkérők számára kötelező előírást tartalmaz, amely ellenőrizhetővé teszi a közbeszerzési szerződéseket. A 307. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni azt. A hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításától, illetőleg a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított öt munkanapon belül kell feladni. Az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. A szerződés teljesítésére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség körében - ha a teljesítés eltérő időpont(ok)ban történik - külön meg kell jelölni a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját. A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e az abban foglaltakkal.

A nyilvánosság elvét szolgálja az az előírás is, miszerint az ajánlatkérő a fenti hirdetmények Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenését követően haladéktalanul gondoskodik a szerződés módosításáról, illetve teljesítéséről szóló tájékoztatónak - amennyiben rendelkezik vele - honlapján történő közzétételéről, a Kbt. 307. § (2) bekezdésének előírása alapján.

3.7. A szerződés módosítása

3.7.1. A módosítás indoka

A közbeszerzési szerződések módosításáról a Kbt. 303. §-a rendelkezik. Módosításra csak igen szűk körben van lehetőség, hiszen a feleknek csak akkor nyílik lehetőségük a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, továbbá az ajánlat tartalma alapján meghatározott részére vonatkozó módosítására, ha a szerződéskötést követően és a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.

A módosítás feltétele tehát a lényeges, jogos érdeksérelem. Ezért nincs lehetőség például arra, hogy olyan módosítást hajtsanak végre a felek, amely módosítás egyébként a közbeszerzés szempontjából lényegtelen elemeket érintene.

Ezt erősíti az a tény is, hogy a törvény a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a 303. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével történő módosításához szankciót fűz, annak érdekében, hogy a szerződések utólagos módosítása ne szolgálhasson a közbeszerzési törvény versenyeztetési szabályainak kijátszására.

3.7.2. Módosítási tilalom a gyakorlatban

Nézzünk egy példát. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött, több évre szóló szerződésben a felek nem rendelkeztek a díj módosításának lehetőségéről, és emiatt a vállalkozónak veszteséges a szerződés teljesítése. Ilyenkor van-e lehetőség a díj módosítására, például a KSH által hivatalosan közzétett inflációs ráta mértékével? Ebben az esetben a jelenlegi helyzet a vállalkozó lényeges, jogos érdekét sérti (az ésszerű gazdálkodással ellentétes egy veszteséges szolgáltatás fenntartása), azonban nem valósul meg az a feltétel, hogy a szerződéskötéskor előre nem látható ok miatt lenne szükséges a szerződés módosítása. A szerződés aláírásakor már látható volt, hogy a díj módosításával kapcsolatban a szerződés nem tartalmaz rendelkezést, azaz a szerződésben vállalt szolgáltatásokat a vállalkozónak a szerződés teljes időtartama alatt a meghatározott áron kell nyújtania.

3.7.3. Törvénysértő módosítás következménye

Amennyiben a felek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét anélkül módosítják, hogy teljesülne a 303. §-ban meghatározott feltételrendszer (előre nem látható ok következtében beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekének sérelmével jár), e jogsértés miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. A törvény szerint az ajánlatkérő tájékoztatót (hirdetményt) köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés módosításáról [Kbt. 307. § (1) bekezdés]. A fenti példát tekintve, ha a felek mégis módosítják a közbeszerzési szerződést, várható, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból eljárást indít az ajánlatkérővel szemben.

3.7.3.1. Eljárás indítására jogosultak köre

Lényeges rendelkezés, hogy a törvény eljárásindítási joggal ruházza fel mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik és amelyek jogos érdekét sérti a törvénybe ütköző módon történő szerződésmódosítás, vagy teljesítés, továbbá azokat a szervezeteket, illetve személyeket, amelyek/akik a Kbt. 327. §-ának (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását kezdeményezhetik. Az érintettek a Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetményből értesülhetnek az állítólagos jogsértésről, az ellenőrző szervek pedig a Közbeszerzések Tanácsa jelzése alapján (is). A Közbeszerzések Tanácsa ugyanis az illetékes ellenőrző szerveknek, valamint a belső ellenőrzést végzőknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a 303. §-ba ütköző módon történt [Kbt. 307. §-ának (4) bekezdése].

3.7.3.2. Jogorvoslat a Döntőbizottság határozata ellen

Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a jogsértést, a jogsértőt bírsággal sújthatja, arra azonban nincs joga, hogy a felek szerződéses jogviszonyába beavatkozzon [Kbt. 340. §-ának (6) bekezdése]. Határozata - az általános szabályok szerint - a bíróság előtt megtámadható.

3.8. A szerződés alapján történő kifizetés

A szerződés teljesítésével kapcsolatban már felvetődött, hogy milyen garanciális elemek léteznek a Kbt.-ben annak érdekében, hogy a vállalkozó a szerződésszerűen teljesített szolgáltatása ellenértékéhez hozzájusson. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzések kapcsán teljesített kifizetések támogatásból, közpénzből történnek, a jogalkotó fontosnak látta, hogy közpénzek védelme érdekében új felelősségi szabályokat léptessen hatályba. A 2009. január 1. napjától alkalmazandó, a közbeszerzési szerződések alapján történő kifizetésre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § tartalmazza.

3.8.1. Adóigazolás - a kifizetés feltétele

Az Art. 36/A. § (1) bekezdésében foglalt szabályok szerint a közbeszerzések közvetlen megvalósításához kapcsolódóan a közbeszerzésekről szóló törvény (azaz a Kbt.) szerinti nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított, 100 000 forintot meghaladó kifizetésnél a vállalkozó az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért abban az esetben fizethet - ide nem értve az általános forgalmi adót -, ha az alvállalkozó a kifizetés időpontját megelőzően bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, amellyel igazolja, hogy az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozása nincs.

Mivel ez a szabály nagyon sok kérdést felvet a gyakorlatban, vizsgáljuk meg részletesen ezt a rendelkezést.

3.8.1.1. Az "igazolás"

Az eljárás során megkövetelt adóigazolás egy nemlegesnek minősülő, együttes adóigazolás. Az együttes igazolás tartalmazza mind az állami adóhatóságnál, mind a vámhatóságnál fennálló köztartozás fennállását vagy annak hiányát. Az igazolás iránti kérelmet elegendő az állami adóhatóságnál előterjeszteni, ezután az adóhatóság megkeresi a vámhatóságot, és beszerzi az igazolás kiállításához szükséges adatokat. A közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés céljából igényelt adóigazolás iránti kérelem tartalmazza a kifizetést teljesítő adózó nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát. Az igazolás iránti kérelem elektronikus úton is beszerezhető és illetékmentes. Az állami adóhatóság 8 napon belül köteles kiállítani az igazolást.

3.8.1.2. Elszámolási időszak és összeghatár

A Kbt. szerinti nyertes ajánlattevő és az alvállalkozók, valamint a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött vállalkozási szerződések alapján havonta nettó 100 000 forintot meghaladó kifizetés csak abban az esetben teljesíthető, ha a kifizetést megelőzően a kifizetés jogosultja bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nem régebbi adóigazolást a fizetésre kötelezett vállalkozónak. A 100 000 forintos határ elszámolási időszaktól, részteljesítéstől stb. független, azt mindig egy naptári hónapra vetítve összesítve kell számítani. Amennyiben egy naptári hónapban több részletben történik kifizetés, és például - a kifizetések kis összege miatt - csak a negyedik alkalommal lépi túl a kifizetést teljesítő vállalkozás a 100 ezer forintos határt, az adóigazolást ennél a kifizetésnél kell először kérni (a korábbiaknál nem, hiszen ott még nem érte el a nettó 100 000 forintos határt).

3.8.2. Személyi hatály

A felelősségi szabály túlmutat a Kbt. fogalomrendszerén, és a Ptk. szerinti vállalkozókat (alvállalkozókat) is bevonja a rendelkezés személyi hatálya alá, így a felelősség a vállalkozói lánc minden pontján fennáll, ahol közpénzből, azaz a közbeszerzés tárgyának megvalósításához kapcsolódóan kifizetés történik.

3.8.2.1. Központosított közbeszerzések

Központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó közbeszerzések esetén is az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azaz mindig azon személy/szervezet részére kell benyújtani az együttes adóigazolást, aki a kifizetést teljesíti. Így a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő számára, a fővállalkozónak a - vele szerződést kötő - nyertes ajánlattevő számára, az alvállalkozónak a vele szerződéses viszonyban álló fővállalkozója számára kell benyújtania (bemutatnia, átadnia) az együttes adóigazolást.

3.8.3. Tárgyi hatály

Az Art. 36/A. §-ában foglalt szabályt kizárólag azoknál a kifizetéseknél kell alkalmazni, amelyek a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között a hatálybalépést követően történnek, valamint a közbeszerzés megvalósításához kapcsolódóan a vállalkozók (alvállalkozók) között már megkötött, vagy a jövőben megkötendő szerződések alapján, 2009. január 1-jétől történő kifizetésekre vonatkoznak. Fontos, hogy nem a szerződés megkötésének időpontja az irányadó a szabály alkalmazásának szempontjából, hanem a kifizetés időpontja. Azaz előfordulhat olyan eset, hogy egy már létező szerződés alapján korábban nem kellett alkalmazni a szabályt, azonban 2009. január 1. napját követően már csak e szabály figyelembevételével teljesíthető a kifizetés.

3.8.4. Kötelezettségek

3.8.4.1. Tájékoztatás

Fontos, hogy a kifizetéssel kapcsolatban nem csak a kifizetés jogosultjának (vállalkozónak, alvállalkozónak) van kötelezettsége, hanem a kifizetés kötelezettjének is. Ilyen kötelezettség a tájékoztatás arról, hogy a szerződéssel kapcsolatos fizetés közpénzből történik, és mint ilyen, az Art. 36/A. §-ának hatálya alá tartozik.

A közbeszerzés megvalósításával kapcsolatban megkötött valamennyi szerződés esetén a vállalkozó tájékoztatja az alvállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés az Art. 36/A. §-a hatálya alá tartozik. A tájékoztatási kötelezettséget már megkötött szerződések esetén is alkalmazni kell utólagosan, ha az alapján kifizetés történik.

3.8.5. Szankció

A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása kiemelt szankcióval jár. Eszerint az Art. 172. §-ának (17) bekezdése alapján az adózó a közbeszerzések közvetlen megvalósítása érdekében megkötött vállalkozási szerződésekhez kapcsolódó, a törvény 36/A. §-ának (2) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének megsértése esetén, kifizetésenként a kifizetés összegének 20 százalékáig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

3.8.6. Eljárás "nullás" igazolás hiányában

Amennyiben az alvállalkozó a kifizetés előtt nem tud "nullásnak" minősülő együttes adóigazolást bemutatni, azaz tartozása van, a vállalkozó az adóhatóság intézkedéséig köteles visszatartani a kifizetést az igazolásban feltüntetett köztartozás erejéig. Amennyiben ezt nem teszi, a kifizetés erejéig egyetemlegesen felel az alvállalkozó köztartozásáért. Ha az adóigazolás tartozást mutat, az adóhatóság a végrehajtás szabályai szerint a végrehajtási jegyzőkönyv kiállításával és megküldésével haladéktalanul intézkedik a követelés lefoglalásáról. A vállalkozó a követelés lefoglalását követően mentesül az egyetemleges felelősség alól.

A fenti szabályok az ajánlatkérőre is vonatkoznak, azonban annyi eltéréssel, hogy az ajánlatkérőt nem terheli a visszatartási kötelezettség az ajánlati vagy a teljesítési biztosítékra, illetőleg az ajánlatkérőnek egyetemleges felelőssége nem keletkezik.

3.8.7. Kapcsolt vállalkozások

A jogalkotó külön felelősségi szabályt alkotott a kapcsolt vállalkozások között történő kifizetésekre vonatkozóan. Amennyiben a kifizetés ilyen vállalkozások között történik, a közbeszerzések közvetlen megvalósításában részt vevő mindegyik kapcsolt vállalkozás egyetemlegesen felel a kifizetés összegéig a kifizetés időpontjában fennálló, azon kapcsolt vállalkozás köztartozásáért, amelynek a kifizetést teljesítették. Ezen felelősségi szabály a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozások esetén a tulajdonosi, irányítási viszonyok stb. összefonódása miatt indokolt. A felelősség nem terjed ki azonban azokra a kapcsolt vállalkozásokra, amelyek a közbeszerzés megvalósításában nem vesznek részt.

3.8.8. Az igazolás címzettje

Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdése alapján nemcsak a Kbt. szerinti nyertes ajánlattevő és alvállalkozók közötti, hanem a polgári jog szerinti alvállalkozók között megkötött szerződések alapján történő valamint - a 36/A. § (6) bekezdése alapján - a Kbt. szerinti ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró más személy és a nyertes ajánlattevő között létrejött szerződések alapján teljesített kifizetésekre is alkalmazni kell az adóigazolás bemutatásának kötelezettségét. Ez azt jelenti, hogy mindig azon személy/szervezet részére kell benyújtani az együttes adóigazolást, aki a kifizetést teljesíti. Így a nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő számára, a fővállalkozónak a - vele szerződést kötő - nyertes ajánlattevő számára, az alvállalkozónak a vele szerződéses viszonyban álló fővállalkozója számára kell benyújtania (bemutatnia, átadnia) az együttes adóigazolást, azaz a kifizetés előtt minden esetben fennáll az adóigazolás bemutatásának kötelezettsége a vállalkozói lánc bármely szintjén.

3.8.9. Az Art. rendelkezésével érintett szerződések

Mely szerződések tartoznak az Art. 36/A. §-ának hatálya alá?

Az Art. 36/A. § (1) bekezdése a vállalkozási szerződést nevesíti a vállalkozói láncban, vagyis a nyertes ajánlattevő és az alvállalkozója, valamint az alvállalkozók között megkötött szerződések esetén (ideértve a vállalkozási szerződések valamennyi típusát is például: építési, szerelési, tervezési, kutatási szerződés). Ezen felek között a vállalkozói lánc egészére kiterjedően, azonban kizárólag a vállalkozói szerződések esetében kell alkalmazni az Art. 36/A. §-ában foglaltakat.

Egyéb, vállalkozási szerződésnek nem minősülő szerződések esetén az Art. 36/A. §-ának (6) bekezdése azonban az ajánlatkérő (illetve a nevében eljáró más személy) és a nyertes ajánlattevő közötti szerződések esetén nem nevesít típust, azaz az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közötti, valamennyi a közbeszerzéshez kapcsolódó szerződés esetén - típusától függetlenül - alkalmazni kell az Art. 36/A. §-ában foglaltakat.

3.8.10. A kifizetés időpontja

Vizsgáljuk meg, hogy mit jelent a kifizetés időpontja, hiszen egy kifizetés a vállalkozások esetében - a fizetési határidőn belül - általában különböző időpontban történhet. Az Art. 36/A. §-ának (1) bekezdése értelmében az alvállalkozó a kifizetés időpontját megelőzően bemutat, átad vagy megküld egy 15 napnál nem régebbi, nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, mellyel igazolja, hogy az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása. Annak megítélésénél, hogy a kifizetés időpontját megelőző 15 napnál nem régebbi-e a nemleges adóigazolás, a tényleges pénzügyi teljesítés idejét és az adóigazolás kiállításának napját kell figyelembe venni (vagyis nem a számla kiállításának időpontja, illetve az azon feltüntetett fizetési határidő a meghatározó).

3.8.10.1. A "kifizetést megelőzően" fogalom meghatározása

A "kifizetést megelőzően" kifejezés alatt a kifizetendő összegre adott folyószámla feletti rendelkezési jog gyakorlását (illetve a készpénz-átutalási megbízás feladását) közvetlenül megelőző időponttól az átutalási megbízás (illetve a készpénz-átutalási megbízás) napját megelőző munkanapig tartó időtartam értendő. A kifizetés napja nem számít bele a 15 napba. Amennyiben a kifizetés valamely okból elhúzódik, akkor az adóigazolás kiállításától számított 15 napnál régebbi adóigazolás esetén az újabb kifizetés előtt egy újabb együttes adóigazolást kell kérni az alvállalkozótól. Egyebekben a kifizetést teljesítő érdeke is, hogy az adóigazolás a kifizetés dátumához képest a lehető legközelebbi időpontban kerüljön bemutatásra, tekintettel arra, hogy amennyiben a köztartozás fennállása ellenére teljes összegű kifizetést teljesít, akkor egyetemlegesen felel az alvállalkozót a kifizetés időpontjában terhelő köztartozásért [Art. 36/A. §-ának (3) bekezdése].

3.8.11. A kifizetés feltétele

A törvény elegendőnek tekinti a nemleges, együttes adóigazolás bemutatását is a kifizetés teljesítéséhez, azonban a később felmerülő esetleges jogviták elkerülése érdekében célszerű, ha a kifizetést teljesítő a részére bemutatott adóigazolásról másolatot készít, mellyel igazolni tudja, hogy a törvényi feltételeknek megfelelő nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás alapján teljesítette a teljes összegű kifizetést.

3.8.11.1. Adóigazolás felhasználhatósága

Adódik a kérdés, hogy felhasználható-e egy adóigazolás több kifizetéshez is? Amennyiben ugyanazon ajánlatkérő és nyertes ajánlattevő vagy vállalkozók közötti szerződéses viszonyok alapján, ugyanazon időpontban több kifizetés is esedékessé válik, akkor természetesen elegendő egy adóigazolás a felek vonatkozásában, azonban ebben az esetben is szükséges az adóigazolás-bemutatás tényének megfelelő dokumentálása. Elegendő egy adóigazolás akkor is, ha ugyanazon felek között az egyes esedékes kifizetések ugyan nem egy napra esnek, de valamennyi esedékes kifizetés esetében teljesül az a feltétel, hogy ugyanazon adóigazolás a kifizetéseket megelőző 15 napnál nem régebbi.

3.8.11.2. Tartozást tartalmazó igazolás

További gondot jelenthet az, ha a kifizetés jogosultja nem tud "nullás" adóigazolást bemutatni, hanem az igazoláson tartozás szerepel. Mit tehet ilyenkor a kifizetés kötelezettje?

Amennyiben nem "nullás" a kifizetés teljesítését megelőzően az alvállalkozó által bemutatott együttes adóigazolás, akkor a kifizető az adóigazolásban feltüntetett köztartozásnak megfelelő összeget visszatartja, és a kifizetést a köztartozás összegével csökkentve teljesíti. A köztartozás összegével csökkentett kifizetés az adóhatóság végrehajtási cselekménye (a követelés foglalásról szóló adóhatósági értesítés) előtt is teljesíthető.

Amennyiben ugyanazon kifizető egy igazolás alapján - annak érvényességi idején belül - többször fizet, és az igazolás köztartozást mutat, a kifizetéseket olyan mértékben kell visszatartani, amely mértékben azok az igazolásban feltüntetett köztartozást fedezik. Ha a köztartozás erejéig a visszatartást gyakorolták, a köztartozás összegét meghaladó többi kifizetést már visszatartás nélkül teljesítheti ugyanazon kifizető.

3.8.11.3. Azonos vállalkozó - több kifizető

Amennyiben ugyanazon vállalkozó több kifizetőtől vár azonos esedékességű kifizetést, akkor az együttes adóigazolás iránti kérelmen feltünteti valamennyi, részére kifizetést teljesítő nevét (elnevezését), székhelyét (címét), adóazonosító számát. A kérelem alapján az adóhatóság egy adóigazolást állít ki, amelyen a kifizetőre vonatkozó adatok nem szerepelnek, ezzel az igazolás "általános jelleggel" használható. Az együttes adóigazolás így felhasználható valamennyi kifizetést teljesítővel szemben fennálló adóigazolás-bemutatási kötelezettség teljesítésére. Ennek értelmében egy adóigazolás papíralapon tetszőleges számban másolható, vagy elektronikus úton tetszőleges számban sokszorosítható és felhasználható.

Amennyiben nem "nullás" a kifizetés teljesítését megelőzően a vállalkozó által bemutatott együttes adóigazolás, és azt esetlegesen több kifizető viszonylatában is fel kívánja használni a vállalkozó, akkor valamennyi kifizetőnek a bemutatott adóigazoláson feltüntetett tartozás összegét vissza kell tartania, a kifizetést a köztartozás összegével csökkentve teljesíthetik. Amennyiben bármelyik kifizető számára megküldött követelésfoglalásról szóló adóhatósági értesítés alapján, vagy esetleg a vállalkozó önkéntes teljesítése eredményeként a köztartozást megfizetik, akkor újabb, immár nemlegesnek minősülő együttes adóigazolás alapján, akár a következő napon, teljesítheti a követelésfoglalással nem érintett kifizető a köztartozásra visszatartott összeg kifizetését.

Lényeges, hogy a fenti szabályok hatálya kiterjed arra az esetre is, amikor az ajánlatkérő nem állami vagy önkormányzati szerv, hanem gazdasági társaság.

3.8.11.4. Az igazolás valódisága

Amennyiben a kifizetést teljesítő adózóban kétség merül fel az adóigazolás valódiságát illetően, lehetősége van meggyőződni annak tartalmáról, valódiságáról elektronikus úton kiadott igazolás esetén az állami adóhatóság portálján. A papíralapon kiadott igazolás valódiságáról a kérelme beérkezését követő 3 munkanapon belül kap tájékoztatást az adóhatóságtól. Így nincs akadálya annak, hogy a határidőben beszerzett "nullás" igazolás esetén a kifizetés is határidőben megtörténjen.

 

4. Semmis közbeszerzési szerződések

4.1. A semmisség esetei a Kbt.-ben

A Kbt. az ajánlatkérők érdekeinek védelme érdekében a szerződések feltételeinek egyes speciális eseteihez kiemelt szankciót fűz. A 306/A. § (1) bekezdésében foglalt esetekben semmis a közbeszerzési szerződés azon rendelkezése, amely

a) kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy

b) a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. [A Ptk. 301/A. §-ának (2) bekezdése szerint a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A (3) bekezdés értelmében kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.]

4.2. Bírói gyakorlat

A Szegedi Ítélőtábla Gf.II. 30.373/2006. számú eseti döntésében továbbá kimondta, hogy a közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szerződésnek közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli megkötése - a törvény kifejezett rendelkezése folytán - érvénytelen, semmis. Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződés hatályossá nyilvánítása mellett a nyújtott szolgáltatással arányos ellenszolgáltatás megtérítéséről kell rendelkezni.

4.3. Eljárás semmisség esetén

Amennyiben a közbeszerzési szerződés, vagy annak valamely rendelkezése semmis, arra bárki, határidő nélkül hivatkozhat.

4.4. Dokumentációban közzétett szerződés semmissége

Kérdés azonban, hogy mi történik abban az esetben, ha az ajánlattevő a dokumentációban közzétett szerződéstervezet semmisségét észleli? A dokumentáció - amelynek része a szerződéstervezet is - tartalmában nem változtatható meg a Kbt. szerint.

Ebben az esetben a dokumentáció nem felel meg a Kbt. 54. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, hiszen a semmis szerződés nem eredményezheti érvényes szerződés megkötését az eljárás során. Tárgyalásos eljárás esetében helyrehozható a probléma, de nyílt, meghívásos eljárás esetében nem. Ebben a helyzetben fel kell hívni az ajánlatkérő figyelmét a problémára, majd, amennyiben nem hajlandó módosítani a szerződéses feltételeket, úgy jogorvoslati fórumhoz fordulni. Az ajánlatkérőnek ebben az esetben lehetősége van visszavonni és újraindítani eljárását a dokumentáció tartalmának módosításával.

5. A közbeszerzési szerződés megszűnése

Valamennyi szerződés, így a közbeszerzési szerződés megszűnésének legegyszerűbb módja, ha a szerződés teljesedésbe megy át, azaz az ajánlattevő az ajánlatában és az ez alapján megkötött szerződésben meghatározott kötelezettségének eleget tesz, az ajánlatkérő pedig megfizeti a rögzített ellenszolgáltatást.

Arra az esetre, ha a közbeszerzési szerződést bármelyik fél meg kívánja szüntetni, a Kbt. nem tartalmaz előírást, így a Ptk.-ban foglalt előírások szerint kerülhet sor a szerződés megszüntetésére.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. október 31.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére