AZ ÁLTALÁNOS EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉS SZABÁLYAI

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. április 10.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 36. számában (2009. április 10.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Országgyűlés a 2008. évi CVIII. törvénnyel módosította a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvényt (Kbt.), amely módosítások jelentős része 2009. április 1. napján lépett hatályba. A Kbt. e módosítását három fő cél megvalósítása indokolta, nevezetesen: a közbeszerzési rendszer egyszerűsítése, az ajánlatkérők és az ajánlattevők számára átláthatóbb rendszer kialakítása; a Kbt. azon rendelkezéseinek kiigazítása, pontosítása, amelyek a közbeszerzésben részt vevők számára értelmezési, alkalmazási nehézségeket, problémákat okoznak; valamint olyan változtatások bevezetése, amelyek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogérvényesítést, jogorvoslatot meggyorsítják, egyszerűsítik. Fontos célkitűzése volt továbbá a jogalkotónak a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban történő részvételi hajlandóságának növelése olyan módosításokkal, amelyek csökkenthetik az adminisztratív terheket, például az igazolásokkal kapcsolatosan. Szintén kiemelt szerepet kapott a közbeszerzések jobb átláthatóságát, ellenőrzését szolgáló szabályok kidolgozása.

 

A Kbt. módosítása strukturális változást is eredményezett, amelyre a közbeszerzés egyszerűsítése érdekében került sor. A korábban a közbeszerzés tárgyának értékétől függő három eljárási rend (közösségi, nemzeti és egyszerű) helyett kettő lesz. A közösségi rezsim megmaradt, azonban a nemzeti és az egyszerű rezsimet megszüntette a jogalkotó, és helyettük a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzésekre egy új egyszerű közbeszerzési eljárást vezet be.

Összeállításunkban áttekintjük, hogy az új eljárásra milyen szabályok vonatkoznak, és miben különbözik azoktól az eljárásoktól, amelyeknek a helyébe lépett.

 

Felvetődhet a kérdés, hogy miért is volt szükség egy új eljárás bevezetésére. A magyar közbeszerzési rendszer szakemberek szerint is túl bonyolult, sokszor túlszabályozott, s emiatt az eljárások gyakran lelassulnak, így adott esetben az említetteket az eljárás szereplői egyes eljárási szabályok áthágásával próbálják meg orvosolni, aminek sokszor jogorvoslati eljárás lesz az eredménye. A nemzeti rezsimben a módosítás hatálybalépéséig nyílt, meghívásos, tárgyalásos és akár versenypárbeszéd formájában is ki lehetett írni egy eljárást, de lehetett gyorsított, keretmegállapodásos, építési koncessziós, szolgáltatási koncessziós, tervpályázati is az adott eljárás (természetesen az adott eljárásra vonatkozó feltételek megléte esetén). Ezen eljárások sokszor túlszabályozottak, bonyolultak voltak.

Az új eljárás - a jogalkotó szándéka szerint - megfelelő rugalmasságot biztosít az ajánlatkérőnek, az egyes eljárási szabályokról maga dönthet, meggyorsítva és egyszerűsítve ezzel a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az eljárás szabályai közé beépültek az átláthatóságot és a verseny tisztaságát biztosító szabályok, így ezeknek a feltételeknek minden ilyen eljárás során érvényesülniük kell.

Az új egyszerű eljárás bevezetésével a jogalkotó megszüntette a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások beszerzésére eddig meghatározott egyszerűsített eljárást. Ezen eljárás helyett a jövőben szintén az új egyszerű eljárást kell alkalmazni, azzal a különbséggel, hogy - a közösségi jogi követelményeknek való megfelelés érdekében - az eljárás eredményéről szóló hirdetményt nem a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED-adatbázis) kell közzétenni.

1. Az egyszerű eljárás sajátosságai

Az egyszerű eljárás az ajánlatkérő függvényében lehet általános vagy különös. Az általános egyszerű eljárás a klasszikus ajánlatkérőkre, míg a különös egyszerű közbeszerzési eljárás a közszolgáltatókra vonatkozik. Ez utóbbi eljárás alapját természetesen az általános egyszerű közbeszerzési eljárás képezi, az eltéréseket a Kbt. 261. §-a rögzíti. Az új eljárás szabályainak áttekintésekor azokat összevetjük a nemzeti rezsimben előírt korábbi szabályokkal. Nézzük tehát, hogy melyek az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai!

1.1. Alkalmazási kör

Az eljárás abban az esetben alkalmazható, amennyiben a beszerzés értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem kell a Kbt. IV. fejezete, azaz a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.

1.2. Ki lehet ajánlatkérő ezen eljárásban?

Az ajánlatkérői kör alapvetően megegyezik a nemzeti rezsim alkalmazására kötelezettek körével (klasszikus ajánlatkérők, támogatásból megvalósuló közbeszerzés, valamint azon szervezet, amelynek fizetési kötelezettségéért a kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt), azonban két fontos módosítás is történt az ajánlatkérők meghatározásakor.

1.2.1. Ajánlatkérői kör szűkítése

A támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetén a 2009. március 31-éig hatályos Kbt. 241. §-ának b) pontja szerint akkor kellett közbeszerzési eljárást indítani, ha a közbeszerzés többségi részben került támogatásra. Ezt a szabályt a módosítás annyiban változtatta meg, hogy a közbeszerzési eljárás indításának kötelezettsége akkor áll fenn, ha a támogatás a közbeszerzés hetvenöt százalékát meghaladó mértékű. Ez tehát szűkítette a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérők körét.

1.2.2. Ajánlatkérői kör kiterjesztése

Kibővítette viszont a módosítás az ajánlatkérők körét a közbeszerzési törvény 241. § c) pontjának módosításával, amikor azon ajánlatkérőkre terjesztette ki a Kbt. hatályát, amely szervezetek fizetési kötelezettségéért a kormány készfizető kezességet vállalt, hiszen a korábbi szabályozás további feltételként rögzítette, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközből végrehajtandó beszerzés a nemzeti eljárásrend szerint közbeszerzésnek minősüljön, és a kezesség mértéke (vagy összege) érje el vagy haladja meg a nemzeti értékhatárokat.

1.3. Változatlan közbeszerzési tárgyak

A közbeszerzés tárgyában a módosítás nem hozott változást, így az 2009. április 1-je után is lehet árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, vagy szolgáltatási koncesszió egyaránt.

1.4. Kivételek

A nemzeti rezsimben szabályozottakhoz képest kibővült azonban a kivételek köre. A korábbi kivételeket (tankönyvbeszerzés, gyermek-, illetve lakásotthonban elhelyezett személyek ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés, ingatlankisajátítást megelőző adásvétel, ingatlanok cseréje, jogszabály által biztosított elővásárlási jog gyakorlása, humanitárius segítségnyújtás, válságkezelés során történő olyan beszerzés, amely esetében az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott) a módosítás nem érintette, azonban azok kiegészültek az alábbiakkal.

1.4.1. Jogi szolgáltatások, közbeszerzési tanácsadói tevékenység

A Kbt. 4. számú mellékletében meghatározott jogi szolgáltatások és hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, amennyiben a szolgáltatás értéke nem éri el a közösségi értékhatárt. Így ezeket nem kell közbeszerzés útján beszerezni, kivéve amennyiben elérik ezen értékhatárt, akkor azt a közösségi rezsimben előírt szabályok alapján kell közbeszereztetni.

1.4.2. Építési beruházás, koncesszió beszerzése

Építési beruházás, építési koncesszió beszerzése, amennyiben a beszerzés értéke eléri vagy meghaladja a közösségi közbeszerzési értékhatárok felét. Ez egy speciális kivétel, hiszen amennyiben az említett beszerzések a meghatározott értékhatárt elérik vagy meghaladják, akkor a szóban forgó eljárást (eljárásokat) a közösségi rezsim szabályai szerint kell lefolytatni.

1.4.3. Közmegrendelések

Közmegrendelések, kivéve ha az építési beruházás vagy építési koncesszió, amihez a közmegrendelés kapcsolódik, részben vagy egészében az Európai Unióból származó forrásból valósul meg.

1.4.4. Kultúra, tanácsadás, tolmácsolás

Olyan szolgáltatás megrendelése, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (akár szakirodalmi, akár tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

1.4.5. Földgázellátásra kötött szerződések

A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint közüzemi szolgáltatásra jogosult, de a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti egyetemes szolgáltatásra nem jogosult ajánlatkérők földgázszolgáltatásra, valamint földgázellátásra irányuló,

- a 100 m3/óra fogyasztást meghaladó földgázfelhasználók esetén a 2009. július 1-je és a 2010. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2009. szeptember 30-ig,

- a 20 m3/óra fogyasztást meghaladó, de a 100 m3/óra fogyasztást el nem érő földgázfelhasználók esetén a 2010. július 1-je és a 2011. június 30-a közötti időszakra vonatkozó, 2010. szeptember 30-ig

megkötött szerződései szintén a kivételek körébe tartoznak.

1.5. Értékhatárok

Az új eljárásra vonatkozó értékhatárok megállapítása követi a jelenlegi gyakorlatot, azaz azok éves költségvetési törvényben kerülnek meghatározásra. Ezek 2009. április 1. és 2009. december 31. napja között, az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozóan az alábbiak szerint alakulnak:

- árubeszerzés: 8 millió Ft,

- építési beruházás: 15 millió Ft,

- építési koncesszió: 100 millió Ft,

- szolgáltatásmegrendelés: 8 millió Ft,

- szolgáltatási koncesszió: 25 millió Ft.

A közbeszerzés értékének meghatározása esetén a jogalkotó a közösségi rezsimben irányadó szabályok alkalmazását írta elő ezen új egyszerű eljárás esetére is.

1.6. Az eljárás megindítása

Főszabály szerint az általános egyszerű eljárás nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indul. Szűk körben van lehetőség közvetlen, ajánlati felhívással megindítani az eljárást, ennek szabályait a későbbiekben tekintjük át.

1.6.1. Hirdetmény

A hirdetménnyel kapcsolatban igen részletes szabályokat rögzít a közbeszerzési törvény 246. §-a. A hirdetményt az eddigi gyakorlatnak megfelelően a Közbeszerzési Értesítőben kell közzétenni. Fontos új - és az átláthatóságot, ellenőrizhetőséget szolgáló - szabály azonban az, hogy az ajánlatkérőknek - kivéve a törvény 22. §-ának (2) bekezdésében (támogatás esetén) és a 241. § b) és c) pontjában foglaltakat (támogatás esetén és kormány által vállalt készfizető kezesség estén) - kötelező bejelentkezni a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett nyilvántartásba a Kbt. hatálya alá kerülésüktől, illetve adatváltozás esetén a változástól számított harminc napon belül.

1.6.1.1. Az adatbázis célja

Mire is lesz jó az előzőekben említett adatbázis? Az ajánlattevők számára ellenőrizhető az, hogy egy adott szervezet bejelentette-e, illetve milyen adatokkal jelentette be azt, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik, hiszen a Közbeszerzések Tanácsa e nyilvántartást honlapján közzéteszi, így azt bárki ellenőrizheti. A bejelentés elmulasztásának következménye az, hogy az adott szervezet nem indíthat közbeszerzési eljárást, hiszen a hirdetmény megküldésére és közzétételére vonatkozó előírások szerint csak az az ajánlatkérő adhat fel hirdetményt, amely eleget tett ezen bejelentkezési, értesítési kötelezettségének - legkésőbb a hirdetmény Közbeszerzések Tanácsa részére történő megküldése előtt tizenöt nappal.

1.6.1.2. A hirdetmény megküldése

A hirdetmény megküldésére a Kbt. a lehető leggyorsabban és legmegfelelőbb módot írja elő. A Köz­beszerzések Tanácsa a hirdetményt, annak ellenőrzését követően, 5 munkanapon belül köteles közzétenni. Erre a módosítást megelőzően 12 napon belül volt köteles a Tanács, amely határidő azonban 5 napra volt rövidíthető gyorsított eljárás, illetve a hirdetmény elektronikus módon történő feladása esetén.

(Nem változott ugyanakkor az a szabály, hogy a hirdetmény feladásának napját az ajánlatkérőnek kell tudnia igazolni.)

1.6.1.3. Hirdetmény-ellenőrzési díj

Azt az egyedülálló szabályt, hogy a hirdetmények ellenőrzéséért az ajánlatkérőknek meghatározott díjat kell fizetniük, alapjában nem változtatta meg a módosítás, azonban új szabályként megjelent az ezer lakosnál kisebb lélekszámú települések klasszikus ajánlatkérőit megillető mentesség a hirdetmény-ellenőrzési díj megfizetése alól, így csökkentve ezen ajánlatkérői kör közbeszerzéssel kapcsolatos költségeit.

1.6.1.4. A KT felelőssége

Új szabályként a Kbt. módosítása meghatározza a Közbeszerzések Tanácsának felelősségét a hirdetmények ellenőrzésével kapcsolatosan, mely alapján a Tanács a polgári jog szabályai szerint felel e tevékenységéért.

1.6.1.5. Hirdetmények átalakítása kérelemre

A közbeszerzések elektronikussá tételét hivatott szolgálni az a szabály, miszerint a Közbeszerzések Tanácsa a nem elektronikus módon, illetve elektronikus módon, de nem a megfelelő formában megküldött hirdetményeket - díj ellenében -, az ajánlatkérő kérelmére a megfelelő elektronikus formára alakítja át. Ezzel a módosítással talán elérhető az, hogy az ajánlatkérők minél hamarabb teljesen átálljanak az elektronikus hirdetményfeladásra, ezzel pedig az elektronikus közbeszerzés megvalósítása még közelebb kerüljön.

1.6.1.6. Közzététel

Nem változtak azok a szabályok, hogy a hirdetmények teljes terjedelmükben kerülnek közzétételre, illetve hogy a hirdetmények, esetleg lényeges elemeik idegen nyelven is közzétehetőek. Ez utóbbi szabály szerint azonban bármilyen eltérés esetén az eredeti nyelven megküldött és közzétett hirdetmény tekinthető hitelesnek.

A Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel költségének viselésére vonatkozó szabály sem változott, így az továbbra is a feladót terheli.

1.6.1.7. Közzététel honlapon

A hirdetményekkel kapcsolatos utolsó rendelkezésként - és ezzel az ajánlattevők dolgát megkönnyítve - módosult az ajánlatkérő általi, saját közzétételre vonatkozó előírás. A Kbt. 2009. március 31. napjáig csak lehetőségként szabályozta az ajánlatkérők számára a Közbeszerzési Értesítőtől eltérő közzétételi módot, a módosítás ezt 2009. április 1-jétől kezdődő hatállyal kötelezővé teszi azon ajánlatkérői kör számára, amelyik rendelkezik honlappal. E közzétételre azonban csak a Közbeszerzési Értesítőben történő hivatalos közzétételt követően kerülhet sor, és más adatokat nem lehet feltüntetni, mint amelyek ott megjelentek.

1.6.2. Az ajánlatkérői felhívás tartalma

Az ajánlatkérői felhívásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

- az ajánlatkérő nevét, címét, telefon- és telefaxszámát és elektronikus levelezési címét (egyeznie kell azokkal az adatokkal, amelyeket a Közbeszerzések Tanácsához bejelentett);

- a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, a közbeszerzési műszaki leírást, illetőleg a minőségi követelményeket, teljesítménykövetelményeket;

- a szerződés meghatározását;

- a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét;

- a teljesítés helyét;

- az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást;

- az ajánlatok bírálati szempontját;

- az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat;

- a hiánypótlás lehetőségét;

- az ajánlattételi határidőt;

- az ajánlat benyújtásának címét;

- az ajánlattétel nyelvét (nyelveit), azzal, hogy a magyar nyelven történő ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítani kell;

- az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;

- annak meghatározását, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el;

- ha az eljárás tárgyalásos, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, az első tárgyalás időpontját;

- az eredményhirdetés tervezett időpontját;

- a szerződéskötés tervezett időpontját;

- az ajánlattételi felhívás feladásának, illetőleg megküldésének napját;

- a részajánlat [Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése], többváltozatú (alternatív) ajánlat (51. §) lehetőségét vagy kizárását, valamint

- annak meghatározását, hogy az ajánlatkérő alkalmazza-e a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdését.

1.7. Kizáró okok

1.7.1. Közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listája

A kizáró okok tekintetében új szabály, miszerint a Kbt. új, 379. § (2) bekezdésének ed) pontja alapján a Közbeszerzések Tanácsa naprakészen vezeti, és honlapján közzéteszi a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, amely lista tartalmazza az eltiltás idejét is. Ezzel egy olyan adatbázis jön létre, amely az ajánlatkérők munkáját nagymértékben segítheti, hiszen egy-egy ajánlattevő ellenőrzése könnyebbé válhat.

1.7.1.1. Hamis adatszolgáltatás

A Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták, illetőleg a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították.

A hamis adatszolgáltatás jogerős megállapítása esetében a Köz­beszer­zési Döntőbizottság, illetve a bíróságok határozatai alapján követhető az ajánlattevők közbeszerzési eljárásból való jogerős kizárása, azonban az egyes konkrét közbeszerzési eljárások során kizárt ajánlattevőkről, alvállalkozókról, erőforrás-szervezetekről - akik az ajánlatkérő döntése ellen nem vesznek igénybe jogorvoslatot - az ajánlatkérő külön tájékoztatása nélkül a Közbeszerzések Tanácsa nem szerezhet tudomást. Ennélfogva az ajánlatkérő tájékoztatása hiányában a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett lista sem lehet teljes körű.

A rendelkezés indoka, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési eljárásból hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevőkről mind teljesebb listát készíthessen, garantálva ezzel a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti kizáró ok érvényesülését.

1.7.2. Nyilatkozat kizáró okokról

A kizáró okok szabályozása körében nem merült ki a Kbt. módosítása a fentiekben ismertetettekkel. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a módosítás megszüntette a kizáró okok előzetes, korábban minden ajánlattevőre és tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra kiterjedő igazolásbenyújtási kötelezettséget, vagyis nem kell majd az ajánlattal együtt a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat is becsatolni. Ehelyett elegendő lesz nyilatkozni arról, hogy az adott személy, szervezet nem esik az ún. kizáró okok hatálya alá, a vonatkozó igazolásokat csupán a nyertesnek és tíz százalék feletti alvállalkozójának, valamint a számára erőforrást biztosító szervezetnek kell - az eredményhirdetést követő nyolc napon belül - becsatolnia.

1.7.3. Mentesülés az igazolási kötelezettség alól

Az eredményhirdetést követően sem kell majd igazolni azonban azokat a tényeket, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles, számára egyébként elérhető, elektronikus nyilvántartásból ellen­őrizni tud. Annak érdekében, hogy a módosítás ne terhelje meg anyagilag az ajánlatkérőket, a fentieknek megfelelő nyilvántartásokba a közbeszerzési ajánlatkérők ingyenesen tekinthetnek be. Ilyen nyilvántartás lehet az egyébként már üzemelő OMMF-adatbázis, valamint az IRM által üzemeltetett cégnyilvántartás.

Ennek a módosításnak azonban csak akkor lehet igazán komoly értéke, ha ezek az adatbázisok naprakészek és könnyen elérhetőek, átláthatóak, hiszen ugyan csökkent az ajánlattevők oldalán a kizáró okokkal kapcsolatos adminisztrációs teher, illetve a közbeszerzési eljárással kapcsolatos költség, azonban az ajánlatkérő feladata lesz az ajánlattevők ellenőrzése. Így egy esetlegesen nem frissített adatbázis az ajánlattevő és az ajánlatkérő között konfliktushoz vezethet.

1.7.3.1. Eljárási szabályok

Az ajánlatkérőnek a közhiteles nyilvántartásokból elérhető adatokat az eredményhirdetést követő nyolcadik napon kell ellenőriznie, valamint az így ellenőrzött adatot dokumentálnia kell, és a törvény 7. §-ával összhangban meg is kell őriznie. Ha az ajánlatkérő előzetesen előírta, hogy a nyertes visszalépése esetén a másodikként rangsorolttal fog szerződést kötni, ennek bekövetkezése esetén az eredményhirdetést követő kilencedik napon felhívja a második helyezettet az igazolások benyújtására, akinek a benyújtásra szintén nyolc nap áll rendelkezésére.

1.8. Hiánypótlás

A hiánypótlás lehetőségét az ajánlatkérőnek kötelezően biztosítania kell. Ez korábban nem volt kötelező, és amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét nem adta meg, előfordulhatott, hogy a tartalmilag-műszakilag legjobb ajánlatot nem vehette figyelembe esetleges - akár egészen apró - formai hiányosság miatt.

1.8.1. A hiánypótlás terjedelme

A hiánypótlás két körre terjedhet ki:

- a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, ha azok az ajánlatból hiányoznak, továbbá

- az ajánlattal kapcsolatos formai előírásoknak való utólagos megfeleltetésre.

Hiánypótlásnak van helye akkor is, ha az ajánlattevő nem megfelelő példányszámban nyújtotta be ajánlatát.

1.8.2. Tilalom

Garanciális szabályként jelenik meg az, hogy a hiánypótlás az ajánlat tartalmának utólagos kiegészítésére, módosítására nem terjedhet ki, az ajánlattal kapcsolatos tartalmi előírásoknak való utólagos megfeleltetésre nem irányulhat. Így nem fordulhat elő az, hogy a hiánypótlás eredményeként az ajánlattevő tartalmi módosítást eszközöljön a már beadott ajánlatában. Ez a szabály a Kbt. 2009. április 1. napján hatályba lépő módosítása előtt is megvolt már, így nem jelenthet újdonságot a közbeszerzési eljárásban részt vevő feleknek.

1.9. Kkv-k részvételének elősegítése

1.9.1. Részajánlattétel

A törvénymódosítás céljai között szerepel a kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban történő részvételének fokozása. Ennek, valamint azon cél érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások a közbeszerzési eljárások során méretüknél, kapacitásuknál fogva ne kerüljenek indokolatlan versenyhátrányba a nagy ajánlattevő szervezetekkel szemben, illetőleg az ajánlatkérők részesülhessenek a minél szélesebb körű versenyből fakadó előnyökből - amely mind a beszerzési ár, mind a beszerzés tárgyának minősége szempontjából kedvező lehet -, különösen indokolt, hogy - amennyiben ez a beszerzés tárgyának jellegére tekintettel lehetséges - a Kbt. 22. §-a (1) bekezdésének a)-b) és d) pontja szerinti ajánlatkérők biztosítsák a részajánlattétel lehetőségét. Ezzel elősegíthető továbbá, hogy a kis- és középvállalkozások - kapacitásproblémáik ellenére - komplexebb beszerzésekre is eséllyel pályázhassanak, hiszen így egy-egy rész esetében akár kedvezőbb feltételekkel tudnak az ajánlatkérők beszerzést végezni, illetve ezen kkv-k megrendelésekhez jutnak.

1.9.1.1. Fokozatosság

A részajánlattételi lehetőség biztosításának kötelezővé tétele tekintetében - a nemzetközi gyakorlatban ismert példák alapján - indokolt a fokozatos bevezetés. Kézenfekvő tehát, hogy a kezdeti időszakban a részajánlat tételének kötelező biztosítása csak a kis- és középvállalkozások számára leginkább elérhető közbeszerzési eljárásokat nagyobb számban lebonyolító szervezetek vonatkozásában lépjen érvénybe. A rendelkezés alkalmazásának tapasztalatait mérlegelve a későbbiekben felülvizsgálható a részajánlat tételének kötelező biztosításával érintett ajánlatkérők köre, és a tapasztalatok alapján akár bővítésre is kerülhet ez a kör, természetesen figyelemmel arra, hogy bizonyos esetekben a részajánlattételi lehetőség biztosítása nem célszerű, a gazdasági ésszerűség ezt nem indokolja, ezért e kötelezettség nem tehető általános érvényűvé.

1.9.2. Részvételi jog fenntartása

Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi kellékei közé egy nagyon fontos, a kis- és középvállalatok számára előnyös lehetőség került be, amikor a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlatkérő az eljárásban történő részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. A jogalkotó egyik célkitűzése a kis- és középvállalatok közbeszerzésekben történő részvételének elősegítése, amely ezen szabályban testet is ölt, az azonban, hogy az ajánlatkérők ezzel a lehetőséggel mennyire fognak élni a gyakorlatban, az már más kérdés. Mint ahogyan az is, hogy ez a szabály a nagyobb gazdasági társaságok számára sem okozhat gondot, hiszen egy kisebb, ezen előírásnak megfelelő gazdasági társaság alapítása pár nap alatt megtörténhet, és amennyiben egyéb feltételek is fennállnak, úgy e nagyobb gazdasági társaságok által "támogatott" ajánlattevők is részt tudnak venni az eljárásban. Itt nagy felelősség hárul az ajánlatkérőkre, hiszen amennyiben ténylegesen a kkv-kat kívánják megrendeléshez juttatni, akkor olyan feltételrendszert kell meghatározniuk, amelynek az általuk elvárt ajánlattevői kör tud megfelelni, és a közbeszerzési eljárás eredményeképpen szerződést kötni.

1.10. Erőforrás-szervezet

Fentebb, a kizáró okok témakörénél említettük, hogy a kizáró okokról az erőforrást nyújtó szervezeteknek is nyilatkozniuk kell. Mivel az erőforrást nyújtó szervezetek esetében szintén módosult a Kbt., röviden kitérnénk a módosítás lénye­gére.

A más szervezet erőforrására való támaszkodás jogintézménye mindenképpen pontosítást kívánt, hiszen nagyon széles körben alkalmazták az ajánlattevők, és sokszor a Kbt. erőforrást nyújtó szervezetekre vonatkozó előírásainak céljaival ellentétesen. Ez nem feltétlenül az ajánlattevők hibája, inkább a szabályozás terhére róható fel, hiszen nagyon széles körben lehetővé tette erőforrást biztosító szervezetek bevonását.

1.10.1. Változó szabályozás

Ezen jogintézmény pontosítása kapcsán, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő képes legyen maradéktalanul meggyőződni arról, hogy az ajánlattevő ténylegesen képes-e a szerződés teljesítésére, az alábbi módosításokra került sor:

- egyértelművé vált, hogy külső erőforrás igénybevétele esetén sem lehet eltekinteni az ajánlattevő alkalmasságának érdemi vizsgálatától,

- az igazolás az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti többségi, meghatározó vagy minősített többséget biztosító befolyás esetén nyilatkozattal, egyéb esetekben közjegyző által hitelesített nyilatkozattal és megállapodás bemutatásával történik,

- az ajánlatkérő előírhatja, építési beruházás esetén pedig köteles előírni az ajánlatban az erőforrást nyújtó szervezet megjelölését.

1.10.2. Összeférhetetlenség

Egyértelművé vált továbbá az is, hogy az erőforrást nyújtó szervezet ugyanazon eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, valamint az is, hogy az összeférhetetlenséget az erőforrást nyújtó szervezet esetében is vizsgálni kell.

E módosított szabályokkal remélhetőleg a jogintézmény eredeti céljával összhangba kerül a gyakorlati alkalmazás is.

1.11. Ajánlati kötöttség

Az általános egyszerű eljárás esetén - hasonlóan egyébként a korábbi szabályhoz - az ajánlattevő az ajánlatához, az ajánlatkérő pedig az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez kötve van. Amennyiben az ajánlattevő döntése alapján az általános egyszerű eljárás tárgyalásos, akkor az ajánlati kötöttség a tárgyalások befejezésével áll be.

 

2. Alkalmazandó, módosult, általános szabályok

Az új általános egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérők természetesen az általános szabályokat kötelesek figyelembe venni, amelyek korábban a nemzeti rezsimben kiírt közbeszerzéseket is meghatározták. E szabályokat a Kbt. mostani módosítása szintén érintette, így érdemes röviden áttekinteni őket. Lássuk tehát, hogy mely szabályok módosultak!

2.1. Eljárás megkezdése, megindítása

Az eljárás megkezdésére és megindítására vonatkozó szabályok körében a közbeszerzés megkezdésének fogalmát, valamint az előzetes összesített tájékoztató közzétételére vonatkozó szabályokat mindössze jogtechnikai szempontból módosítja a törvény. Az egyszerűsített eljárás megszüntetésével az arra való hivatkozás feleslegessé válik, a tájékoztató elkészítése pedig mindössze lehetőség, nem pedig kötelezettség. Kikerül továbbá a normaszövegből a 750 ezer eurós összeghatár. A közbeszerzés megkezdésének tehát a közbeszerzést megindító hirdetmény feladásának időpontját, amennyiben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz az ajánlattevő (később kitérünk erre a lehetőségre), akkor az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját kell tekinteni. Ez alapvetően nem változott a korábbi, nemzeti rezsimre irányadó szabályhoz képest.

2.1.1. Eljárás megindítása anyagi fedezetre vonatkozó biztosíték hiányában

Kiemelendő, hogy amennyiben az ajánlatkérő vagy a Kbt. 22. § (2) bekezdése szerinti szervezet támogatásra irányuló pályázatot nyújtott be, vagy fog benyújtani, az anyagi fedezetre vonatkozó biztosíték hiányában is megindíthatja az eljárást.

2.2. Projekttársaság

A törvény lehetővé teszi, hogy a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést ún. projekttársaság útján teljesítsék. Ha a szerződés teljesítése érdekében indokolt, a projekttársaság alapítását az ajánlatkérő a közös ajánlattevő nyertesek számára kötelezővé, más esetben pedig lehetővé teheti. Az ajánlatkérőnek már az eljárást megindító hirdetményben (az ajánlati felhívásban) egyértelművé kell tennie, hogy mely esetekben van lehetőség vagy áll fenn kötelezettség a közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződés teljesítése céljából az ajánlattevő (ajánlattevők) részéről projekttársaság létrehozására.

2.2.1. Ajánlatkérői követelmények a projekttársasággal szemben

A törvény meghatározza azt is, hogy az ajánlatkérő milyen követelményeket támaszthat a létrejövő társasággal szemben, melyek kizárólagosan az alábbiak lehetnek: a jogi formával, az alaptőke minimális mértékével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos követelmények.

2.2.2. Résztvevők a projekttársaságban

A projekttársaságot értelemszerűen csak a nyertes ajánlattevő, illetve közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevők hozhatják létre, más abban nem vehet részt.

2.3. Eljárás kirívóan alacsony ár esetén

A Kbt. hatályos rendelkezései - a közösségi közbeszerzési irányelvek vonatkozó rendelkezéseit átültetve - az ajánlatkérő kötelezettségévé teszik, hogy abban az esetben, ha az ajánlati árat (ellenszolgáltatást) kirívóan alacsonynak véli, erre vonatkozóan további adatokat és indokolást kérjen az ajánlattevőtől.

2.3.1. Az adatkérési kötelezettség indokoltsága

A szabályozást a módosítás úgy egészítette ki, hogy az ajánlatkérő indokolást és az ajánlati elemre vonatkozó adatokat köteles kérni különösen akkor, ha az ajánlati ár alapján kalkulálható bérköltség nem éri el az adott ágazatban általában szokásos béreket, illetve a szerződés teljesítésével összefüggő egyéb költségek (beszerzési értékek) nem érik el az ágazatban általában szokásos árszintet.

2.3.2. Érvénytelenné nyilvánítás kötelezettsége

Ha az indokolás nem egyeztethető össze a gazdasági ésszerűséggel, azt az ajánlatkérő nem fogadhatja el, és köteles az ajánlatot érvénytelennek minősíteni. A feketefoglalkoztatás visszaszorítására tett intézkedésekkel összhangban ez a rendelkezés kiegészül azzal, hogy nem lehet a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek minősíteni az ajánlatot akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.

2.3.3. Szakmai szervezetek, ágazati minisztérium közreműködése

A szakmai szervezetek, valamint az ágazati miniszter közreműködnek abban, hogy a Közbeszerzések Tanácsa honlapján megtalálhatók legyenek az adott ágazatban általában szokásos bérek, eszköz- és anyagárak, valamint az ágazatra kiterjesztett szerződések. Így az adatok a Közbeszerzések Tanácsa honlapján folyamatosan figyelemmel kísérhetővé, továbbá könnyen elérhetővé válnak annak érdekében, hogy az ajánlatkérők megfelelő információval rendelkezzenek annak meghatározásához, hogy az ajánlattevő indokolása a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető-e. E mellett szól az az érv is, miszerint a Közbeszerzések Tanácsa honlapján jelenleg is teljes körű tájékoztatást nyújt a közbeszerzési vonatkozású jogszabályokról, továbbá az egyéb lényeges, közbeszerzési vonatkozású információkról.

2.4. Szerződéskötési moratórium

2.4.1. A moratórium célja

A szerződéskötési moratórium szabályai ezen eljárás esetében is érvényesülnek, mint ahogyan azok egyébként a korábbi nemzeti rezsimben kiírt eljárásoknál is szintén alkalmazandóak voltak. A szerződéskötési moratórium a szerződés odaítéléséről szóló döntés és a szerződés megkötése között a törvény erejénél fogva beálló olyan időszak, amelyre azért van szükség, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a közbeszerzési eljárás szabályai megtartásának vizsgálatára, és a jogorvoslat még a szerződés megkötése előtt megindulhasson. A jogsértés megállapítása esetén ugyanis csak így van esélye annak, hogy a jogorvoslat révén utóbb az az ajánlattevő teljesítsen, akinek jogszerűen nyernie kellett volna.

2.4.2. A moratórium időtartama

A szerződéskötési moratórium a hazai szabályozásban ismert jogintézmény, a Kbt.-ben az eredményhirdetés napját követő nyolcnapos szerződéskötési tilalom érvényesül.

2.4.3. Automatikus felfüggesztés

A szerződéskötési moratóriumot jogorvoslati eljárás indítása esetén az ún. automatikus felfüggesztés követi, amely a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdése értelmében a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtti jogorvoslati eljárás megindítása iránti kérelemnek a Közbeszerzési Tanács honlapján történő közzétételével áll be, és a KDB jogorvoslati ügyben való döntéséig vagy a szerződéskötés KDB által történő engedélyezéséig tart. Ez alatt az idő alatt a szerződés nem köthető meg.

2.4.3.1. Az automatikus felfüggesztés célja

Az automatikus felfüggesztés célja, hogy az esetleg jogsértő szerződés megkötésére ne kerüljön sor, ellenkező esetben ugyanis a reparáció szinte kizárt. Korábban gyakorlat volt az, hogy a jogorvoslati kérelmet benyújtó ajánlattevő ideiglenes intézkedésként kérte a KDB-t, hogy tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését. Erre a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdése értelmében már nem lesz szükség, hiszen a beérkezett jogorvoslati kérelmet a Közbeszerzések Tanácsának honlapján haladéktalanul közzé kell tenni, e közzététel joghatása az automatikus felfüggesztés beállta: a szerződést a közbeszerzési ügy befejezését eredményező, vagy az ügy érdemében döntő határozat, illetve kivételes esetben a KDB szerződés megkötését kifejezetten megengedő végzésének meghozataláig nem lehet megkötni. Az automatikus felfüggesztés érvényesülésének célját szolgálja az a rendelkezés is, amelynek értelmében a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt a jogorvoslat-indítás szándékáról a feltételezett jogsértés megjelölésével az ellenérdekű felet értesíteni kell.

2.4.3.2. Moratórium és automatikus felfüggesztés

A szerződéskötési moratórium hosszának meghatározásakor ezért egy harmadik szempontot is érdemes figyelembe venni, ez pedig a jogorvoslat-indításra nyitva álló határidő hossza. Miután különös figyelmet kell fordítani az automatikus felfüggesztés céljának megvalósulására, biztosítani kell, hogy a szerződéskötési moratórium és az automatikus felfüggesztés között ne legyen olyan időszak, amely alatt a szerződés jogszerűen megköthető lesz, ezt pedig azzal lehet elérni, ha a szerződéskötési moratórium és a jogorvoslat-indítási határidő egymástól eltolódik, úgy, hogy a jogorvoslat-indítási határidő a moratórium határidejénél kevéssel rövidebb. (Ennek 2010. január 1-je, vagyis a teljesen elektronikus úton történő közbeszerzési eljárás és jogorvoslat előtti időszakban van kiemelkedő jelentősége.)

2.5. Ajánlattételi határidő

Fontos kérdés, hogy milyen ajánlattételi határidővel lehet ezen új eljárást alkalmazni. A korábbi, nemzeti rezsimben az egyes eljárásokhoz különböző határidőt rendelt a Kbt. A nyílt eljárás alaphatárideje a hirdetmény feladásától számított 52 nap, a kétszakaszos eljárások esetén 37 napos részvételi határidő és meghívásos eljárás esetén 40 napos ajánlattételi, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén pedig a megfelelő ajánlattételhez szükséges időtartamot kellett megszabnia az ajánlatkérőnek.

A fenti határidők rövidítésére volt mód, azonban azt be kell látni, hogy sokszor igen bonyolult volt a határidők rendszere.

2.5.1. Minimális határidő

Az új általános egyszerű eljárás e tekintetben is egyszerűsítést jelent, hiszen a Kbt. 251. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb, mint a hirdetmény feladásának napjától számított huszonöt nap. Természetesen itt is van rövidítési lehetőség, mégpedig abban az esetben, ha az ajánlatkérő a dokumentációt és a kiegészítő tájékoztatást elektronikus úton bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére.

2.6. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

A korábbi, nemzeti értékhatárokat elérő beszerzések esetén volt lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására, és ez az új eljárás esetén sincs másképp. Ezen eljárás alkalmazását a Kbt. abban az esetben teszi lehetővé az ajánlatkérők számára, ha a beszerzés értéke nem éri el a mindenkori nemzeti közbeszerzési értékhatár másfélszeresét és

- az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a Kbt. 92. §-ának a) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, azaz amennyiben nem nyújtottak be ajánlatot a meghatározott ajánlattételi határidőig;

- az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;

- a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e fejezet szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

- a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja, vagy (3) és (4) bekezdése szerinti eset áll fenn.

A szóban forgó eljárások esetében az ajánlatkérőnek a Kbt. 6. címében foglalt, azaz a tárgyalásos eljárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia. Ezeket a szabályokat a Kbt. 2009. április 1. napján hatályba lépett módosítása nem érintette - kivéve a Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontját. Erre tekintettel most csak az új általános egyszerű eljárás keretében meghatározott eltéréseket vizsgáljuk meg.

2.6.1. Az új, általános egyszerű eljárás keretében meghatározott eltérések

2.6.1.1. Minimális ajánlattevői létszám követelménye

Amennyiben azért kerül sor tárgyalásos eljárás alkalmazására, mert a megadott ajánlattételi határidőig nem érkezett be ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek legalább 3 ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre. Ez a verseny érvényesülését szolgálja, valamint azt, hogy az ajánlatkérő számára a lehető legjobban záruljon a közbeszerzési eljárás, és a legmegfelelőbb beszerzés valósuljon meg.

2.6.1.2. Tárgyalás a szerződés teljesítésére - ajánlattevő megítélése szerint képes - ajánlattevővel

Ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására azért kerül sor, mert az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak, akkor a Kbt. alapján az ajánlatkérőnek azzal az ajánlattevővel kell tárgyalnia és - amennyiben a tárgyalás(ok) sikeres(ek) - szerződést kötnie, amelyik a rendkívüli sürgősséget figyelembe véve, a szerződés teljesítésére képes, az ajánlattevő megítélése szerint.

2.6.1.3. Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Eltérés továbbá az a lehetőség, hogy abban az esetben, amikor az ajánlatkérő több ajánlattevőt hívott fel ajánlattételre, és ezen ajánlattevők beadták ajánlatukat, azok kiértékelése után az ajánlatkérő jogosult elektronikus árlejtés alkalmazására.

2.6.1.4. Bírálati szempontok

További lazítás, és az eljárás rugalmasságát jelző szabály, hogy ilyen eljárások esetén mind a legalacsonyabb ár, mind az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározható bírálati szempontként.

2.6.1.5. A Döntőbizottság tájékoztatása

A Kbt. a 132. §-ában előírja, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Köz­beszerzési Döntőbizottsághoz - telefaxon vagy elektronikus úton, vagy közvetlenül - az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást.

A fenti előírás az általános egyszerű közbeszerzési eljárások keretében alkalmazott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében úgy érvényesül, hogy a benyújtandó dokumentumokat faxon vagy elektronikus úton kell az ajánlatkérőnek csatolnia.

Szintén a fentiek vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig visszavonja. Erre egyébként a Kbt. 134. § (5) bekezdésének értelmében lehetősége van. A visszavonásról e határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül, írásban kell tájékoztatni az összes ajánlattevőt és egyben a Közbeszerzési Döntőbizottságot, amely tájékoztatást szintén faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az érintetteknek.

2.6.1.6. Részvételi jog fenntartása

Említettük, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van azon ajánlattevők részére fenntartani a részvételi jogot, amelyek éves nettó árbevétele nem éri el az egymilliárd forintot. Építési beruházás vagy építési koncesszió esetén azonban ez a feltétel csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben a közbeszerzés értéke a kétszázmillió forint összeget nem haladja meg. Amennyiben ezen értékhatárt meghaladja a beszerzési érték, akkor e szabály alkalmazására nincs lehetősége az ajánlatkérőnek.

Figyelemmel kell lennie az ajánlatkérőnek azonban arra, hogy az ilyen eljárások esetében köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esély­egyelőségét, amelyek megfelelnek a fenti kritériumnak.

Fontos garanciális szabály, hogy amennyiben az ajánlatkérő ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor azt már az ajánlattételi felhívásban jeleznie kell, hiszen csak így biztosított annak a lehetősége, hogy a kritériumot meghaladó éves árbevétellel rendelkező potenciális ajánlattevők az eljárástól távol maradjanak, illetve a kritériumnak megfelelő ajánlattevők akár nagyobb hajlandóságot mutassanak az eljárásban való részvételre.

2.7. Szolgáltatási koncesszió

Meg kell említeni a szolgáltatási koncesszió beszerzési tárgyú általános egyszerű eljárásokra vonatkozó speciális szabályokat. A nemzeti rezsim beszerzési tárgyai között is szerepelt már a szolgáltatási kon­cesszió, ez nincs másképp az új eljárás esetében sem. Azonban tekintettel a beszerzési tárgy speciális voltára, három különös szabályt iktatott be a Kbt.-módosítás.

A módosítás értelmében, amennyiben a szolgáltatási koncesszió

- egyben a koncessziós törvény - 1991. évi XVI. törvény - hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia azzal, hogy erről a Közbeszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

- egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény - 2004. évi XXXIII. törvény - hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvény szerint kell eljárnia, azzal, hogy erről a Köz­beszerzések Tanácsát haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

- tárgya egészségügyi szolgáltatóval vagy más fenntartóval, illetve más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése a helyi önkormányzat egészségügyi szakellátási kötelezettségének teljesítése érdekében, amelyre a vagyonkezelői jog átadásával együttesen kerül sor, az ajánlatkérő a közbeszerzési törvény helyett az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 105/A-105/D. §-ában foglaltak szerint köteles eljárni.

Összességében rögzíthető, hogy ezen új, egyszerű közbeszerzési eljárás létrehozásával az ajánlatkérők számára egy nagyon rugalmasan, egyszerűen alkalmazható közbeszerzésieljárás-fajta jött létre, amely vélhetően megkönnyíti az ajánlatkérők dolgát.

A módosítással érintett további területek (igazolások, erőforrást biztosító szervezetek stb.) szabályai minden feltételt megteremtenek ahhoz, hogy a közbeszerzési eljárások résztvevői minél kevesebb adminisztrációval, kisebb költséggel tudjanak pályázni, és amennyiben a kkv-k helyzetét javító módosítások alkalmazására megfelelően kerül sor, talán e szektor közbeszerzési eljárásokban történő részvételi hajlandósága is nő, és ezzel új megrendelésekhez juthatnak.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2009. április 10.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére