Alvállalkozó és erőforrás módosítást követő szabályozása a közbeszerzési törvényben

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. május 28.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 43. számában (2010. május 28.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A közbeszerzés igen sok tekintetben sajátos szabályozással rendelkezik, ami több okra vezethető vissza. Ilyen ok például az, hogy a közbeszerzési eljárások eredményeképpen megkötendő szerződések alapján történő kifizetések közpénzekből történnek, továbbá hogy a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználása, működése és ellen­őrzése biztosított lehessen, valamint szintén ilyen okként említhetjük még a gazdasági verseny tisztaságának követelményét. A speciális szabályozás célja - a törvényben deklaráltan is -, hogy áttekinthetőbbé, nyilvánossá tegye a közpénzek felhasználását, és így kizárja a korrupciós helyzetek kialakulásának lehetőségét, valamint a nyilvánosság erejével kényszerítse ki a jogkövető magatartást.

A sajátos szabályozás megmutatkozik olyan területeken is, ahol a közbeszerzésen kívüli szerződéseket megkötő felek szabadsága nincs korlátozva, például harmadik személy bevonása a szerződés teljesítésébe. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezése szerint főszabályként a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult - Ptk. 391. § (2) bekezdés. Az, hogy ez milyen alvállalkozó, milyen gazdasági, pénzügyi háttérrel rendelkezik, vagy hogy van-e esetleg lejárt adótartozása, egy közbeszerzésen kívüli szerződés esetében nem feltétlenül befolyásolja a szerződés teljesítésében való részvételét, azonban a közbeszerzési eljárások során ezek igen fontos információk - összhangban a törvény céljaival.

Az alvállalkozó fogalmát a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) a Ptk.-tól eltérően értelmezi és határozza meg. A Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint alvállalkozó az a szervezet vagy személy, amely a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt.

Az alvállalkozó definíciója kapcsán eltérés van a polgári jogi értelemben, illetve a közbeszerzési értelemben vett alvállalkozó között. A korábbi közbeszerzési szabályozásban az minősült alvállalkozónak, akivel az ajánlattevő a szerződés teljesítése céljából fog szerződést kötni vagy módosítani. Ez a megfogalmazás felvetette azt a kérdést, hogy a törvény szerint nem alvállalkozók azok, akikkel az ajánlattevőnek olyan hosszú távra szóló megállapodása van, amelyet egy konkrét közbeszerzési szerződés miatt nem kell módosítani (például gyártó és forgalmazó közti hosszú távú szerződések). Ugyanakkor a közbeszerzési szerződés teljesítése szempontjából annak a szervezetnek vagy személynek van szerepe, jelentősége, akit az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez ténylegesen igénybe vesz. Indokolt volt tehát az alvállalkozói definíció kiigazítása oly módon, hogy mindazon személyek, akiket az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez igénybe vesz, a törvény szerint alvállalkozónak minősüljenek.

Összeállításunk elején még említsük meg azokat a harmadik személyeket, akik/amelyek egyébként nem minősülnek alvállalkozónak, azonban igen fontos szerepük van egy-egy közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés "elnyerésében". Ezek az ún. erőforrást biztosító szervezetek. Ezen szervezetekre korábban a közbeszerzési eljárások szereplői olyan "eszközként" gondoltak, amellyel az egyes alkalmassági feltételek megkerülhetők voltak. Az erőforrást biztosító szervezetekkel kapcsolatos szabályozás igen kritikus pontja volt a Kbt.-nek, ezért e szabályok módosítására került sor, mely módosításoknak megfelelő hatályos szabályozást összeállításunk későbbi részében ismertetjük.

1. Alvállalkozók a közbeszerzésben

E fejezetben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen szabályok vonatkoznak a hatályos Kbt.-ben az alvállalkozókra.

1.1. Az igénybevétel mértéke

Változatlanul megmaradt az a megkülönböztetés, hogy egy alvállalkozót az ajánlattevő milyen mértékben kíván bevonni a szerződés teljesítésébe. A határ a közbeszerzés értékének 10 százaléka. Azokat az alvállalkozókat, akiket/amelyeket az ajánlattevő 10 százalékot meghaladó mértékben kíván igénybe venni, kötelező az ajánlatban megnevezni. A 10 százalék alatti alvállalkozók vonatkozásában csak azokat a "részeket" (műszaki területeket) kell megjelölni - az alvállalkozó konkrét személyének megnevezése nélkül -, amelyek tekintetében alvállalkozót az ajánlattevő a teljesítéshez igénybe vesz, majd nyertesség esetén főszabályként a megjelölt alvállalkozókkal teljesít - Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése.

1.2. A közreműködés mértéke

2009. április 1. napjától a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője köteles volt maga teljesíteni a közbeszerzés értékének legalább felét. Az Európai Bizottság azonban kifogásolta ezt az előírást, és 2009 júniusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A Bizottság által kifogásolt előírás, a Kbt. módosítása nyomán 2009. október 1. napjáig állt fenn, így ez a szabály jelenleg már nem hatályos, és ennek megfelelően akár 50 százalékot meghaladó mértékben is igénybe vehetők alvállalkozók.

1.3. Kizáró okok

A törvény módosítása során - a közösségi irányelveknek megfelelően - "továbbfejlesztésre" kerültek az ún. kizáró okok, vagyis azok a tények, körülmények, amelyek fennállása esetén az alvállalkozó nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban, tehát ki van zárva abból, hogy alvállalkozóként szerepeljen az ajánlattevő ajánlatában, és ezáltal abból is, hogy a szerződés teljesítésében részt vegyen. A kizárás alapja különösen a szerződésszegés veszélye, az, hogy egy ilyen alvállalkozó esetleg nem megfelelően fog teljesíteni, illetve a közpénzek megfelelő felhasználása nem biztosított.

A kizáró okok körében a 10 százalék feletti és alatti alvállalkozók igénybevétele esetén - a megjelölési/megnevezési kötelezettségen túli - további lényeges különbség, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek való megfelelés érdekében csak a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó által biztosított igazolások vehetők igénybe. Így tehát az ajánlattevő és a 10 százalék feletti alvállalkozója főszabályként valamennyi alkalmassági feltételnek megfelelhetnek együttesen is - kivéve a pénzintézeti igazolással és az éves beszámolók benyújtásával igazolható pénzügyi-gazdasági alkalmassági feltételeket (jellemzően a pénzintézeti számlán fennálló sorban állás hiánya és a veszteséges működés hiánya), amelyeknek kötelező önállóan megfelelni - Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése.

A jelenleg hatályos szabályozásban megmaradt a kizáró okokkal kapcsolatban érvényesített elv: továbbra is vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérő köteles a törvény erejénél fogva kizárni az alvállalkozót a közbeszerzési eljárásból - kötelező kizáró okok, Kbt. 60. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai, 62. §-a -, és vannak olyan kizáró okok, amelyek miatt az ajánlatkérő nem köteles a törvény erejénél fogva kizárni az ajánlatkérőt, hanem mérlegelheti, hogy azokat kizáró okként érvényesíti-e az adott közbeszerzési eljárásban, feltéve hogy e kizáró okokat az ajánlatkérő az ajánlati vagy részvételi felhívásban külön előírja - lehetséges kizáró okok, Kbt. 61. §-ának (1)-(2) bekezdései.

1.3.1. Objektív (kötelező) kizáró okok

Továbbra is a törvény erejénél fogva nem vehet részt a közbeszerzési eljárásokban, azaz nem lehet alvállalkozó, aki

- végelszámolás alatt áll, vagy

- az ellene indított csődeljárás, vagy

- felszámolási eljárás folyamatban van, illetőleg

- ha az alvállalkozó személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy

- aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van.

Az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója

- három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud;

- az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.

1.3.1.1. A kizáró okok fennállásának ellenőrizhetősége

Az előző bekezdés utolsó pontjának megvalósulását szolgálja az, hogy a Közbeszerzések Tanácsa naprakészen vezeti, és honlapján közzéteszi a közbeszerzési eljárásban való részvételtől eltiltott ajánlattevők listáját, az eltiltás idejével együtt.

Mi történik abban az esetben, ha a hamis adatszolgáltatást sem döntőbizottsági, sem bírósági jogerős határozat nem állapítja meg, mert például az adott személy nem nyújtott be jogorvoslati kérelmet? Hogyan kerülhet fel mégis a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett, eltiltottakat tartalmazó listára?

Erre a kérdésre a Kbt. 62. §-ának (3) bekezdése adja meg a választ, amely szerint az ajánlatkérő maga köteles tájékoztatni a Közbeszerzések Tanácsát az ilyen okból történő kizárásról - az érintett ajánlattevő, alvállalkozó, erőforrást nyújtó szervezet nevének és címének (székhelyének, lakóhelyének) megjelölésével -, valamint a kizárás időpontjáról.

Ezen tájékoztatási kötelezettség teljesítésével, valamint a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapítása esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróságok határozatai alapján követhető az ajánlattevők közbeszerzési eljárásból való jogerős kizárása. A rendelkezés indoka, hogy a Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési eljárásból hamis adatszolgáltatás miatt kizárt ajánlattevőkről mind teljesebb listát készíthessen, garantálva ezzel a Kbt. 60. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti kizáró ok érvényesülését.

1.3.2. Szubjektív (lehetséges) kizáró okok

Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, illetve a közbeszerzés tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, aki

- gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;

- öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;

- korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította;

- a letelepedése szerinti ország nyilvántartásába nincs bejegyezve;

- a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik.

1.3.2.1. "Helyi szervezetek" mint ajánlatkérők által előírt kizáró okok

Ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott.

1.3.3. Kizárt a kizárás

Ha az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő, az alvállalkozó vagy az erőforrást nyújtó szervezet nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult.

1.3.4. Nyilatkozat a kizáró okok vonatkozásában

Az ajánlattevővel együtt, a közbeszerzés tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának az ajánlatban írásban nyilatkoznia kell arról, hogy

- nem tartozik a kizáró okok alá, valamint - ha az ajánlatkérő ezt előírta - arról, hogy gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el;

- öt évnél nem régebben meghozott jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki;

- korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította;

- a letelepedése szerinti ország nyilvántartásába nincs bejegyezve;

- a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik;

- ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott.

1.3.5. Kizáró okok igazolása

A Kbt. módosítása az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megszünteti a kizáró okok előzetes, minden ajánlattevőre, és tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóra kiterjedő igazolási kötelezettséget, így a korábbi előírásokkal szemben már nem kell benyújtani az ajánlattal együtt a kizáró okokra vonatkozó igazolásokat. Helyette elegendő nyilatkozni arról, hogy az adott személy, szervezet nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Amennyiben az ajánlatkérő nyertes ajánlatként jelöli meg azt az ajánlatot, amelyhez az alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, akkor az eredményhirdetést követő 8 napon belül elegendő a vonatkozó igazolásokat becsatolni. Amennyiben az alvállalkozó ezen igazolásokat nem tudja becsatolni, az egész ajánlat - utólagosan - érvénytelennek minősül.

1.3.5.1. Ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége

Azon tények fennállását, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles, egyébként számára elérhető, elektronikus nyilvántartásból ellenőrizni tud, nem kell igazolni. Ezekkel a módosításokkal is az adminisztrációs terhek, valamint a költségek csökkentése volt a jogalkotó célja. E nyilvántartásokba - szintén költségcsökkentő tényező - az ajánlatkérők ingyenesen tekinthetnek be.

1.3.5.2. EU-s alvállalkozók

Tekintettel arra, hogy közbeszerzési piacunkat az Európai Unióhoz való csatlakozást követően meg kell nyitnunk az Európai Unióban letelepedett vállalkozások előtt is, számítani kell még inkább arra, hogy a közbeszerzési eljárásokban alvállalkozóként a hazai vállalkozások mellett uniós vállalkozások is megjelenhetnek. Természetesen ezen alvállalkozóknak is igazolniuk kell, hogy nem tartoznak a kizáró okok hatálya alá.

1.3.5.3. A Közbeszerzések Tanácsának tájékoztatója

A törvény megmondja, hogy ez az ajánlattevői kör milyen igazolásokat, nyilatkozatokat nyújthat be a közbeszerzési eljárásban, illetve az ajánlatkérő milyen igazolásokat, nyilatkozatokat köteles elfogadni az eljárásban. A törvény 64. §-ának (1) bekezdése alapján - a jogalkalmazás elősegítése érdekében - a Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatót ad ki a törvény 63. §-ának (2) és (3) bekezdésében hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

1.4. Alkalmasság

1.4.1. Érintett alvállalkozói kör

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Ez érvényes az alkalmasság feltételeire és igazolására a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók esetében is.

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nem természetes személy ajánlattevő ajánlatában adja meg a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő természetes személyek nevét és képzettségét.

1.4.2. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság

Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

- pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;

- a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

- az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;

- az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

1.4.3. Műszaki, szakmai alkalmasság árubeszerzés esetében

Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható

- az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);

- a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

- azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

- a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

- elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

- a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.

1.4.4. Műszaki, szakmai alkalmasság építési beruházás esetében

Az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

- az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;

- a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

- az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;

- az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

- azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

- indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

1.5. Az ajánlattevő és az alvállalkozó közötti jogviszony

1.5.1. Szerződéskötés, felelősség

Fontos azonban kiemelnünk - és az előbbiekben ugyan a tíz százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról volt szó -, bármilyen mértékben is vesz igénybe alvállalkozókat az ajánlattevő, a nyertes ajánlat alapján a szerződést ő maga fogja megkötni az ajánlatkérővel, és ő (ajánlattevő) lesz egyedül felelős a teljesítésért - ugyanakkor hozzá (ajánlattevőhöz) fognak befolyni a szerződés teljesítését követően járó bevételek (az alvállalkozók közvetlen ajánlatkérői/megrendelői kifizetése csak az építési beruházások tekintetében előírás). Ebben a konstrukcióban tehát az alvállalkozói státuszban lévő társaságok az ajánlattevő társasággal állnak jogviszonyban, az ajánlatkérőtől/megrendelőtől (az ajánlatkérő honlapján) mindössze arról kapnak értesítést, hogy a szerződés teljesítése megtörtént, és ennek megfelelően várható az ellenszolgáltatás teljesítése - Kbt. 17/C. § (1) bekezdésének h) pontja és (2) bekezdése.

1.5.2. Megállapodás az együttműködésről

Az ajánlattevővel alvállalkozói státuszba kerülő társaságnak igen körültekintően kell mérlegelnie, hogy a felek között fennálló viszony kellő garanciát nyújt-e a szerződés teljesítése során esetlegesen felmerülő problémákra. Emellett javasolt, hogy az ajánlattevő és a tíz százalék feletti alvállalkozó az együttműködési megállapodását foglalja írásba, amely megállapodásban térjenek ki az együttműködés lényeges feltételeire - így különösen a felelősségi kérdésekben, teljesítési határidőkben, kapcsolattartás módjában stb. kifejezetten állapodjanak meg, elkerülendő ezzel a későbbi esetleges jogvitákat, félreértéseket.

1.6. Közbeszerzési szerződések teljesítése

Az alvállalkozókkal kapcsolatosan naponta hallani olyan - igen komoly méreteket öltött - problémáról, hogy az általuk elvégzett munkát az ajánlattevő, mint az alvállalkozók megrendelője, nem fizeti ki, így a "vállalkozói körbetartozások" megbénítják a szerződés további teljesítését, illetve - amennyiben már elvégzésre került például egy építési beruházás - a kis- és középvállalkozások további működését sodorják veszélybe.

E jelenség visszaszorítása érdekében az Országgyűlés 59/2006. (XII. 20.) OGY határozatával felkérte a kormányt, hogy a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát legkésőbb 2007. március 31-éig terjessze az Országgyűlés elé. A törvény célja az Ország­gyűlés felkérésének megfelelően a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése érdekében szükséges intézkedések áttekintése, továbbá a rendelkezésre álló idő alatt elvégezhető törvénymódosítások előkészítése. E körben több jogszabályt is módosítottak (a Büntető Törvény­könyvről szóló 1978. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény stb.).

1.6.1. Garanciális rendelkezések

A Kbt. több ponton is módosult a közbeszerzési szerződés teljesítésével és az ellenszolgáltatás megfizetésével kapcsolatos rendelkezések körében. A módosítások célja, hogy a közbeszerzési szereplők számára megismerhetővé tegye az ajánlatkérőnek az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos szándékát, átláthatóvá tegye a fizetési kötelezettség tényleges teljesítését, továbbá rászorítsa az ajánlatkérőt a teljesítés elismerésére, vagy annak megtagadására.

1.6.1.1. Nyilvánosság

A közbeszerzések nyilvánosságához fűződő érdek védelme érdekében a Kbt. 99/A. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződés - a törvény 73. §-ának (1) bekezdésében meghatározott melléklet kivételével - nyilvános, tartalma közérdekű adatnak minősül. A törvény egyrészt rendelkezik arról, hogy a szerződésnek az engedményezést kizáró rendelkezése nem minősülhet üzleti titoknak, másrészt a Kbt. 99/A. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérőnek honlapján - amennyiben rendelkezik honlappal - a szerződés megkötését követően haladéktalanul közzé kell tennie. A honlapon történő közzététel a nyilvánosság, és ezáltal az átláthatóság irányába hat. Nem terheli ugyanakkor ez az új többletkötelezettség azokat az ajánlatkérőket (például kis költségvetésből gazdálkodó községi önkormányzatok), amelyek nem rendelkeznek honlappal.

1.6.1.2. A teljesítés elismerése

A közbeszerzési eljárás alapján létrejött szerződések teljesítése során a körbetartozás kialakulásának egyik oka lehet, hogy a Kbt. nem határozza meg, milyen időtartamon belül köteles az ajánlatkérő nyilatkozni a részére nyújtott szolgáltatás teljesítésének elismeréséről (igazolásáról), illetőleg a teljesítés elismerésének (az igazolás kiadásának) megtagadásáról. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni a Kbt. 305. §-ának (1) és (2) bekezdéseivel.

E rendelkezések szerint az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

1.6.1.3. Az ellenszolgáltatás teljesítése

Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc - az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében hatvan - napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg.

1.6.1.4. Értesítés alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítéséről

Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy annak teljesítését megtagadta az ajánlatában - a Kbt. 304. §-ának (3) bekezdése szerinti esetben a szerződésben - megjelölt alvállalkozója felé, erről az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni. Amennyiben az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének öt napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult a törvény 305. §-ának (6) bekezdése szerinti adatoknak az ajánlatkérő felé történő bejelentésére. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik ezen adatoknak a honlapján - amennyiben rendelkezik honlappal - történő közzétételéről.

Az előbbiekben említettek szerinti tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

- a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra;

- ajánlattevő és alvállalkozó megjelölése;

- az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra;

- a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját;

- az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát.

A szabályozás célja - többek között - annak biztosítása a szerződéses láncolat tagjai számára, hogy értesüljenek az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontjáról. Ennek érdekében külön rendelkezne a Kbt. arról, hogy ne csak az ajánlattevői teljesítés időpontja, hanem az ajánlatkérői ellenszolgáltatás teljesítésének időpontja is közzétételre kerüljön a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításáról, valamint teljesítéséről szóló hirdetményben.

1.6.1.5. Biztosítékok projekttársaság létrehozása esetén

A Ptk. ún. kompenzációs klauzulái jogszerű alkalmazásának elismerése komoly kockázatot jelent azokban a jogviszonyokban, ahol a felek egyenjogúsága csak elméletileg létezik. Ez a helyzet a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések jelentős hányadánál is, ahol az ajánlattevő gyakran gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül a közpénzek felett rendelkező ajánlatkérővel szemben. A gazdasági kiszolgáltatottság ugyanakkor arra kényszerítheti a megrendelővel szerződő ajánlattevőt, hogy olyan jogkorlátozó kikötéseket is elfogadjon, amelyek alkalmazása utóbb a szerződési láncolat többi tagjának fizetőképességét is megingathatja. Indokolt volt ezért a Kbt.-nek egy olyan rendelkezéssel történő kiegészítése [új 306/A. §-ának (1) bekezdése], melyek révén a törvényhozó kizárja, hogy a rossz alkupozíc­ióban lévő ajánlattevő kénytelen legyen elfogadni a másik fél felelősségminimalizálásra irányuló javaslatát.

Ebben a tárgykörben említenénk meg azt az esetet, amikor az alvállalkozók projekttársasággal kerülnek jogviszonyba. A projekttársaságot kizárólag a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) hozhatják létre, abban más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság a nyertes ajánlattevőktől átvállalja a jogokat, kötelezettségeket, de a nyertes ajánlattevők is felelnek a közbeszerzési szerződés teljesítéséért (egyetemleges felelősség). Ilyenkor az alvállalkozók is a projekttársasággal állnak jogviszonyban. Annak érdekében, hogy a projekttársaság a szerződés teljes időtartama alatt megfeleljen az ajánlatkérő által támasztott feltéteknek, a törvény előírja, hogy az alapítók nem alakíthatják át, nem vonhatják el a vagyonát. A projekttársaság megszüntetését - a közbeszerzési szerződés teljesítése előtt - az alapítók csak akkor kezdeményezhetik, ha a közbeszerzési szerződés teljesítésével kapcsolatos minden kötelezettséget (ideértve az alvállalkozói szerződésekből eredő kötelezettségeket is) átvállalnak. E szabályok az alvállalkozók védelmét ugyanúgy szolgálják, mint az ajánlatkérőét, hiszen ez esetben mind az ajánlatkérőnek, mind az alvállalkozónak hasonló az érdeke, azaz hogy a projekttársaság teljesítse szerződésben vállalt kötelezettségét.

1.6.2. Változás az alvállalkozó személyében

Főszabály, hogy a szerződés csak a megjelölt alvállalkozókkal teljesíthető. De mi történik akkor, ha a szerződés teljesítése során derül ki, hogy valamely rész az arra megjelölt alvállalkozóval nem teljesíthető? A Kbt. 304. §-ának (3) bekezdése rendelkezik erről a nem várt esetről. A rendelkezés szerint, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek. Azaz szűk körben lehetőség van az alvállalkozó személyének utólagos módosítására, azonban ehhez szükséges, hogy előre nem látható ok miatt kerüljön sor az alvállalkozó cseréjére, ehhez a korábban ajánlatkérő, a szerződésben általában megrendelő hozzájárulását adja, valamint hogy az újonnan bevonni kívánt alvállalkozó feleljen meg azon közbeszerzési eljárásban, az alvállalkozókra meghatározott feltételeknek, amely eljárás eredményeként létrejött a szerződés. Nincs tehát jogszerű lehetőség arra, hogy a Kbt. megkerülésével olyan alvállalkozó működjön közre a szerződés teljesítésében, aki egyébként a közbeszerzési eljárásban nem lehetett volna alvállalkozó.

2. Erőforrást biztosító szervezetek, személyek

Mi a helyzet az erőforrást biztosító szervezetekkel? Melyek ezek a szervezetek egyáltalán?

Amint azt jelen összeállításunk elején említettük, e szervezetekre sok ajánlattevő olyan "eszközként" tekintett, amelynek segítségével alkalmas lehet egy közbeszerzési eljáráson történő részvételre. A jogalkotó alapvető célja az volt a szóban forgó intézmény bevezetésével - a közösségi irányelvekkel összhangban -, hogy olyan leányvállalatok is indulni tudjanak közbeszerzési eljárásokon, amelyek a megadott feltételeknek ugyan nem felelnek meg, azonban anyavállalatuk rendelkezik a megfelelő követelményekkel, feltételekkel, és ezeket a leányvállalat rendelkezésére bocsátja, valamint ezzel segíti a szerződés megfelelő teljesítését. Sajnos a jogszabályszöveg olyan kiskaput teremtett, amellyel akár pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására is mód nyílt, és így az ajánlatkérő nem volt képes maradéktalanul meggyőződni arról, hogy az adott ajánlatkérő alkalmas-e a szerződés teljesítésére, holott a jogalkotó szándéka nyilvánvalóan nem ez volt.

2.1. A szabályozás változása

2.1.1. Természetes személy erőforrás

Vitatott volt egyébként az is, hogy erő­forrást nyújtó szervezet lehet-e termés­zetes személy. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.028/2008/6. számon hozott ítéletében kimondta: "... a Kbt. 67. § (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a külső erőforrást biztosító szervezet igénybevétele az ajánlattevő számára, az alkalmasságot igazoló módok - a 67. § (2) bekezdésében felsoroltak - egyik lehetséges formáját biztosító lehetőség. Ez okból valamennyi alkalmassági módozatot le kell fednie, tehát a szervezet, mint erőforrás - a jogintézmény céljával összhangban - természetes személy is lehet."

2.1.2. Az erőforrás fogalmának meghatározása

A Kbt. módosításával azonban nagyon sokat javult a helyzet. A legfontosabb talán, hogy a definíciók között meghatározásra került az erőforrás annak érdekében, hogy egyértelmű legyen az alvállalkozótól való elkülönülése.

2.1.3. Egyéb változások

A fentiekben említetteken túlmenő további változások a következők:

- egyértelművé vált, hogy "külső erőforrás" igénybevétele esetén sem lehet eltekinteni az ajánlattevő alkalmasságának érdemi vizsgálatától, azaz ilyen esetben is megvizsgálható, hogy egy adott ajánlattevő alkalmas-e a szerződés teljesítésére,

- az ajánlatkérő jogosítványt kapott arra, hogy az erőforrást nyújtó szervezetre is előírja az ún. nem kötelező kizáró okokat,

- az erőforrás nyújtása kapcsán az igazolás az ajánlattevő és a szervezet közötti meghatározott jogi kapcsolat esetén közjegyző által hitelesített nyilatkozattal, egyéb esetekben szerződés bemutatásával történik,

- az ajánlatban az ajánlatkérő előírhatja (építési beruházás esetén köteles előírni) az erőforrást nyújtó szervezet megjelölését,

- az erőforrást nyújtó szervezetre is vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok,

- erőforrást nyújtó szervezet ugyanazon eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó.

2.2. Törvényi meghatározás

2.2.1. Erőforrást nyújtó szervezet

A külső erőforrás definitíven "az a szervezet vagy személy, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást biztosít" (Kbt. 4. §-ának 3/D. pontja), azaz a külső erőforrást nyújtó szervezet nem vesz részt közvetlenül a teljesítésben, nem köt vagy módosít arra vonatkozó szerződést az ajánlattevővel - csupán erőforrást nyújt a teljesítéshez, tipikusan azért, mert adott cégcsoporton belül az egyik (anya- vagy leány-) cégnek a rendelkezésére áll az a szükséges (alkalmassági követelményként előírt) "erőforrás", amivel az ajánlattevő (leány- vagy anya-) cég nem rendelkezik.

Minderre utal elsősorban is az, hogy a Kbt. egy sor alkalmassági feltétel tekintetében kizárja a külső erőforrás igénybevételét (így például referencia igazolása), kivéve ha "az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvény­könyv szerinti többségi befolyás áll fenn".

Az erőforrást nyújtó szervezet egyfelől nem lehet például a későbbi beszállítója a nyertes ajánlattevőnek, hiszen ehhez az alvállalkozói státusz tartozik, a maga adminisztratív kötelezettségeivel - például a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt feltételeknek való önálló megfelelés, másfelől pedig, hogy még ez a "gyenge" külső erőforrást nyújtó szerep is jár bizonyos összeférhetetlenségi következményekkel és adminisztratív kötelezettségekkel (előbbi tekintetében kiemelendő, hogy az adott erőforrást nyújtó szervezet nem jelenhet meg egyidejűleg több ajánlattevő ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként).

2.2.2. Erőforrás

Az erőforrást a Kbt. a következő módon definiálja: "3/E. erőforrás: nem minősülhet erőforrásnak a 66. § (1) bekezdés a)-c) pontja, a 67. § (1) bekezdésének a), d)-f) pontja, (2) bekezdésének a), d) és f) pontja, továbbá (3) bekezdésének a), d)-f) pontja szerinti körülmény, kivéve ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn".

2.3. Ajánlati tartalom

Az ajánlatban meg kell jelölni

- a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben alvállalkozót vesz igénybe,

- az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közreműködnek, továbbá

- az ajánlattevő részére erőforrást nyújtó szervezetet.

2.4. Alkalmasság

Mit is jelent az, ha az ajánlattevő más szervezet erőforrásaira támaszkodik? Az ajánlattevő az alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik? Ez hogyan valósul meg a gyakorlatban?

A Kbt. hatályos szabályozása értelmében mindez azt jelenti, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira tá­masz­­­kodik.

Az ajánlattevő ebben az esetben is köteles igazolni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az igazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalására vonatkozó nyilatkozatának benyújtásával történik.

2.4.1. Az alkalmasság igazolása

2.4.1.1. Pénzügyi és gazdasági alkalmasság árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése esetében

A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható

- pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolással;

- a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét);

- az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak;

- az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb - pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.

2.4.1.2. Műszaki, szakmai alkalmasság árubeszerzés esetében

A 67. § (1) bekezdés a)-f) pontjai szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére - igazolható

- az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);

- a műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

- azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

- a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetőleg fényképének bemutatásával, amelynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

- elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

- a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál.

2.4.1.3. Műszaki, szakmai alkalmasság építési beruházás esetében

A 67. § (2) bekezdés a)-f) pontjai alapján az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

- az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;

- a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

- az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;

- az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

- azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

- indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

2.4.1.4. Műszaki, szakmai alkalmasság szolgáltatás megrendelése esetében

A Kbt. 67. § (3) bekezdésének a)-i) pontjai szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetében - figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni - igazolható

- az előző legfeljebb három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével (legalább a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya, továbbá az ellenszolgáltatás összege vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölésével);

- az ajánlattevő, illetőleg vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;

- az előző legfeljebb három évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

- azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;

- a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával;

- a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

- a termelési képességéről, illetőleg vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;

- a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni;

- indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő a teljesítés során alkalmazni tud.

2.4.2. Többségi befolyás

A törvény erőforrásnak tekinti, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) és az erőforrást nyújtó szervezet között a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás áll fenn. Mi az a többségi befolyás? Többségi befolyásnak minősül az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

2.4.3. Az alkalmassági feltételek vizsgálata

2.4.3.1. A vizsgálat célja, terjedelme

Az alkalmassági feltételek vizsgálatának célja, hogy az ajánlatkérő kétséget kizáróan meg tudjon bizonyosodni arról, hogy az ajánlattevő képes teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Erre tekintettel e jogintézmény alkalmazása nem járhat azzal az eredménnyel, hogy az ajánlatkérő ne bizonyosodhasson meg az ajánlatkérő szerződés teljesítésére való alkalmasságáról. Ez azért kiemelten fontos, mert a közbeszerzési eljárások során az ajánlatkérőknek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az eljárásokban kizárólag olyan ajánlattevők, illetve alvállalkozók vegyenek részt, amelyek alkalmasságukat megfelelően igazolták, és valóban képesek is a szerződés teljesítésére. Ennek megítélése érdekében az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó alkalmasságának megismerése alapvető fontossággal bír.

Függetlenül attól, hogy az ajánlatkérő milyen dokumentumok alapján győződik meg az eljárásban az ajánlattevő alkalmasságáról, nem lehet eltekinteni attól, hogy az ajánlattevő alkalmasságát érdemben vizsgálja az ajánlatkérő.

A fentiekből következően az ajánlattevő a más szervezet nyilatkozatával elsősorban azt igazolja, hogy a jövőre vonatkozóan, azaz a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt a szükséges erőforrások rendelkezésére állnak majd.

2.4.3.2. Az alkalmassági igazolás pótlása

A fentiek azonban nem jelentik azt, hogy az ajánlattevő az alkalmassági feltételeknek való megfelelőségét is igazolta, illetve azt, hogy abban a körben, amelyben az ajánlattevő a más szervezet erőforrásaira támaszkodik, az alkalmasság vizsgálata alól mentesülne. Más megfogalmazásban ilyenkor az ajánlattevő által biztosítani nem tudott alkalmassági igazolást az ajánlattevő az erőforrást biztosító szervezettel pótolhatja.

2.4.4. Igazolási módok

Hogyan igazolható az erőforrás bevonása? Az igazolás az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet közötti többségi, meghatározó vagy minősített többséget biztosító befolyás esetén nyilatkozattal, egyéb esetekben közjegyző által hitelesített nyilatkozattal és megállapodás bemutatásával történik, azonban az ajánlatkérő előírhatja, építési beruházás esetén pedig köteles előírni az ajánlatban az erőforrást nyújtó szervezet megjelölését.

Az ajánlatkérőnek van lehetősége külső erőforrás bevonása esetén is az alkalmasság vizsgálatára, és amennyiben a külső erőforrás az alkalmassági követelményeknek nem felel meg, akkor alkalmatlannak tekinthető. A fontos az, hogy nem elegendő a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat.

2.5. Kizárás

Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból az ajánlattevőt, ha a számára erőforrás nyújtását ígérő szervezet

- a kizáró okok hatálya alá esik,

- részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

2.5.1. Eljárásrend

Amennyiben a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nem igazolta, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, vagy kiderül, hogy korábban ennek kapcsán hamis nyilatkozatot tett, ajánlata érvénytelennek minősül. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő azt előzetesen előírta, akkor - az ajánlatok újraértékelése nélkül - a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel kötheti meg a szerződést. A nyertes ajánlattevőt az igazolások benyújtására az eredményhirdetésen fel kell hívni.

Ha az ajánlattevő az eredményhirdetésen nem jelenik meg, a felszólításra haladéktalanul sor kerül.

2.5.1.1. Kétszakaszos eljárások

A törvény a verseny biztosítása érdekében előírja, hogy a kétszakaszos eljárásokban, ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen érvényes ajánlat van, a kiíró eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást. Amennyiben több ajánlatot nyújtottak be, de csak egy érvényes ajánlat van, akkor az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani. Ezzel az a cél érhető el, hogy az ajánlatkérő ne csak egy ajánlattevőre írja ki az eljárást. Természetesen ezzel szemben áll az, hogy a közbeszerzési eljárás eredményességéhez az ajánlatkérőnek igen komoly jogi érdeke fűződik, hiszen akár egy támogatás felhasználására meghatározott határidőt is elmulaszthat egy újabb eljárás lefolytatásával, ezért ha az ajánlatkérő előző eljárása azért volt eredménytelen, mert csak egy érvényes ajánlat érkezett, és az eljárást megindító felhívás és dokumentáció tartalma az előző eljáráshoz képest nem változott, ebben az eljárásban ez az eredménytelenségi ok már nem alkalmazható.

2.6. Alvállalkozó és erőforrás

Az erőforrást nyújtó szervezetek kizárólag az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságának igazolása körében alkalmazhatók, az alvállalkozók alkalmasságának igazolására ez a módszer nem vehető igénybe.

Szükséges kiemelni továbbá, hogy amennyiben az ajánlattevő, illetve az erőforrást nyújtó szervezet között az adott közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során, a szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül részt vesz, úgy e más szervezet a Kbt. 4. §-ának 2. pontja alapján alvállalkozónak minősül, és nem erőforrást nyújtó szervezetnek.

2.7. Összeférhetetlenség

A Kbt. jelenlegi rendelkezésében kimondja továbbá azt is, hogy az erőforrást nyújtó szervezet ugyanazon eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, valamint azt is, hogy az összeférhetetlenséget az erőforrást nyújtó szervezet esetében is vizsgálni kell.

Összegezve: láthatjuk tehát, hogy mind az alvállalkozók, mind az erőforrást nyújtó szervezetek szabályozásában lényeges és pozitív változások történtek az utóbbi időben. A változások nagyban segítik a közbeszerzési eljárások, valamint az ezek eredményeképpen megkötendő szerző­dések hatékonyabb, átláthatóbb és minden részt vevő fél számára megfelelő lebonyolítását, teljesítését.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. május 28.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére