Közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. október 12.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 45. számában (2010. október 12.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

Hatályos Polgári Törvénykönyvünk (Ptk.) annak kimondásával, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg, a szerződési szabadság elvét deklarálja. A felek a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal és akkor térhetnek el, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. A polgári jogban érvényesülő szabály, hogy a felek általában maguk döntik el, kötnek-e egymással szerződést, és ha igen, akkor melyik típust választják, és azt milyen tartalommal töltik meg. A közbeszerzések joga ehhez képest lényegesen kisebb teret enged a felek szerződési szabadságának, sőt, azt számottevő mértékben korlátozza. A közbeszerzési törvény vonatkozó szabályozásának, mint látni fogjuk, legfőbb jellemzője a szerződéskötési kötelezettség. A nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés a közbeszerzési eljárásnak voltaképpen végcélja; a felek jogcselekményei és jognyilatkozatai e szerződés megkötésére irányulnak.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés tekintetében milyen speciális elvek és szabályok érvényesülnek.

A jogalkotó eredményes közbeszerzési eljárás alapján szerződéskötési kötelezettséget ír elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy eredményes közbeszerzési eljárás alapján az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevővel (meghatározott tartalmi követelményeknek is megfelelően) szerződést kell kötnie. Ennek hátterében olyan jogalkotói megfontolások állnak, mint például a közpénzek ésszerű és átlátható felhasználása, valamint a széles körű nyilvános ellenőrizhetőség megteremtése.

1. A szerződéskötésre vonatkozó általános rendelkezések

A közbeszerzésekről szóló hatályos törvény, a 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) szerint a szerződést a nyertes szervezettel vagy személlyel írásban kell megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.

1.1. Tartalmi követelmények

A szerződésnek az eljárás során alkalmazott bírálati szempontra tekintettel tartalmaznia kell a nyertes ajánlat értékelt elemeit. A jogalkotó tehát a szerződéskötési kötelezettség kimondása mellett tartalmi követelményeket is támaszt az eljárás eredményeként írásban kötendő szerződéssel szemben.

1.2. Szerződéskötési folyamat szabályozottsága

Kiemelendő, hogy a közbeszerzésben a polgári jog kötelmi jogi szabályaitól eltérően a szerződés megkötéséhez vezető folyamat is rendkívüli mértékben szabályozott. A Kbt. kötelező erővel határozza meg a felek eljárási cselekményeit, a megteendő jognyilatkozatokat és az azokhoz fűződő jogi hatásokat. A jogszabályi rendelkezések megsértése szigorú szankciók alkalmazását vonja maga után.

Összességében megállapítható, hogy a szerződés tartalma egyrészt az ajánlatkérő által megfogalmazott követelményrendszerből, másrészt pedig a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő ajánlatában szereplő konkrét elemekből tevődik össze. Ez utóbbiak speciális módon tükrözik az ajánlatkérői elvárásokat.

1.3. Eltérés a Kbt. szabályaitól

Hangsúlyozandó, hogy a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben az eltérést maga a törvény kifejezetten megengedi. Ebben a körben a jogalkotó azt is leszögezi, hogy amennyiben rendelet vagy utasítás a szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, a szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy a szerződés teljesítésére vonatkozóan olyan szabályokat állapít meg, amelyek nem egyeztethetők össze a Kbt.-vel, akkor a Kbt. hatálya alá tartozó ügyekben kizárólag a Kbt. alkalmazható.

1.4. Szerződéskötési folyamat vizsgálata

További érdekesség, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötéséhez vezető folyamat már akkor vizsgálat alá vonható jogorvoslati eljárás keretében, amikor a felek még alá sem írták szerződésüket. A Ptk.-n alapuló szerződések megkötése előtti folyamatot ezzel szemben a bíróság utólag, és csak az akaratnyilvánítási hibák, vagy az alakszerűségi előírások megtartása szempontjából veszi górcső alá.

1.5. Az ajánlattevő szerződési szabadságának korlátozottsága

A közbeszerzés alapján történő szerződéskötés további sajátossága, hogy az ajánlattevő szerződési szabadsága annak eldöntésére korlátozódik, hogy kíván-e a felhívásban, a dokumentációban és a műszaki leírásban szereplő feltételek mellett az ajánlatkérővel szerződést kötni. A szerződési feltételeket, a szerződés típusát és tartalmi elemeit tehát az ajánlatkérő előre meghatározza, az ajánlattevő pedig az ajánlat benyújtásával juttatja kifejezésre szerződéskötési szándékát.

1.6. Korlátok az ajánlatkérő oldalán

Az ajánlatkérő "túlhatalmának" ellensúlyozása céljából a Kbt. korlátok közé szorítja a szerződési feltételek egyoldalú meghatározását. Ilyen korlátozó rendelkezés például, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatok és tények kérését a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és ennek során figyelemmel kell lennie az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is. Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az alkalmasság körébe eső mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, avagy e körülmények milyen mértékű fogyatékossága zárja ki a szerződés teljesítésére való alkalmasság megállapítását. Az ajánlatkérőt korlátozó rendelkezés, hogy e követelményeket a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az ajánlatkérő tehát nem állapíthat meg teljesíthetetlen feltételeket, nem korlátozhatja a versenyt, továbbá biztosítania kell az ajánlattevők esélyegyenlőségét és a verseny tisztaságát.

2. A szerződéskötési folyamat

2.1. Dokumentációkészítés

Első lépésként az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban használt egyes fogalmakat a dokumentációban meghatározhatja. A Kbt. azt is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a kizáró okokon és alkalmassági minimumkövetelményeken kívüli egyes elvárások és ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban rögzítse. Ez utóbbi - a fentebb már ismertetett korlátozásokkal összhangban - nem járhat azzal, hogy olyan szervezet, amely az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tehetne, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet lehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel ezt a képességét elveszíti. Itt említendő meg az is, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni.

2.1.1. Szerződéses feltételek meghatározása

Összességében megállapítható, hogy a szerződési feltételek meghatározása döntő jelentőségű mozzanat az eljárás eredményessége szempontjából, így az ajánlatkérőnek rendkívül gondosan és körültekintően kell eljárnia. Ez a követelmény abból is ered, hogy a szerződés nem térhet el az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és az ajánlatban foglaltaktól, vagyis beáll az ajánlati kötöttség, ami azt jelenti, hogy mind az ajánlatkérő, mind az ajánlattevő kötve van a felhívás és a dokumentáció feltételeihez, valamint az ajánlatban írtakhoz. A gyakorlati jogalkalmazás világította meg, hogy az ajánlatkérő mikor tesz eleget fenti kötelezettségeinek.

2.1.1.1. A KDB eseti döntései

A Közbeszerzési Döntőbizottság eseti döntéseiben mondta ki, hogy az ajánlatkérő akkor jár el megfelelően, ha kellő részletességgel ismerteti a beszerzés tárgyát, műszaki specifikációját, a teljesítés helyét, az ellenszolgáltatás rendelkezésére bocsátásának feltételeit, valamint a teljesítés határidejét. A döntőbizottság - eddigi gyakorlatában - nem tekintette jogsértésnek azt, ha az ajánlatkérő a felsorolt tartalmi elemeket a felhívásban és a dokumentációban adta meg, és e lényeges szerződési feltételek alapján az ajánlattevőktől kérte a szerződéstervezet készítését.

Mivel a beszerzések tárgyai különbözőek, sok esetben speciálisak lehetnek, a jogalkotó sem vállalkozhat a szerződés tartalmára vonatkozó ennél részletesebb iránymutatás kidolgozására.

2.1.1.2. Általános és különös szerződéses feltételek

Összefoglalóan megállapítható, hogy a közbeszerzés alapján kötendő szerződésnek általános és különleges feltételeket kell tartalmaznia a Kbt. rendelkezéseivel összhangban. Az előbbiek körébe olyanok tartoznak, mint például a szerződő felek megnevezése azonosító adatokkal, fogalommeghatározások, a beszerzés tárgyának megjelölése mennyiség és minőség szerint, az ellenszolgáltatás teljesítésének módja és fizetésének feltételei. Lényeges tartalmi elem a teljesítés helyének és idejének meghatározása, a felek közötti kapcsolattartás módjának rögzítése, a jóhiszemű együttműködés deklarálása, valamint a képviseleti jogosultságnak és terjedelmének meghatározása. Az általános feltételek körébe sorolandók a jognyilatkozat tételével, a szerződés és a dokumentáció nyelvével, az irány­adó joggal, a titoktartással és vitarendezéssel, valamint a szerződés hatálybalépésével és időtartamával kapcsolatos rendelkezések. Különös feltétel a szerződésszerű teljesítés ütemezése, beleértve a mennyiségi, minőségi és teljesítményjellemzők meghatározását. Idesorolandók a felek jogai és kötelezettségei, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek, a teljesítésigazolási és számlázási feltételek, a szerződésszegések és azok jogkövetkezményei, a szerződés módosítása és megszűnésének esetei, végül pedig a szellemi termékek tulajdonjoga és a szerződésre irányadó jogszabályok megjelölése. Általánosságban megállapítható, hogy a szerződési feltételek kidolgozása, az ajánlatkérői igényekhez és egyszersmind a jogszabályi rendelkezésekhez való hozzáigazítása szakértelmet és körültekintést igénylő feladat. Ebből az okból - különösen a nagyobb értékű beszerzések esetén - célszerű az ajánlatkérőknek kellő jártassággal rendelkező jogi és műszaki szakembert, vagy hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonniuk.

2.1.2. Szerződéses feltételek módosítása

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eredeti határidő lejárta előtt új hirdetményt kell közzétennie, és ebben új ajánlattételi határidőt kell megállapítania. A hirdetménynek tartalmaznia kell az ajánlati felhívás módosított elemeit, a dokumentáció módosításának tényét és a módosított pontok felsorolását. A hirdetményben rendelkezni kell a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módjáról, határidejéről és beszerzési helyéről. Az új határidő legkorábban a módosító hirdetmény feladásának napjától számított huszadik napot követő első munkanapon járhat le, kivéve ha ez az időpont korábbi, mint az eredeti ajánlattételi határidő; ekkor ugyanis az ajánlattételi határidőt nem kell módosítani. A módosított ajánlattételi határidőt természetesen úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez.

2.2. Szerződéskötés

Fentebb már említettük, eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel kell írásban megkötni az ajánlati felhívás, a dokumentáció, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezet, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.

2.2.1. Szerződéskötési kötelezettség

Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetést követően törvényen alapuló szerződéskötési kötelezettség keletkezik. A Kbt. értelmében tehát az ajánlatkérőt szerződéskötési kötelezettség terheli, és csak a törvényben meghatározott okból mentesül e kötelezettség alól. A Kbt. egyértelmű rendelkezést tartalmaz az eljárást lezáró szerződés tartalmára, melyet fentebb már ismertettünk. A Kbt. ezen előírásától semmilyen okra, körülményre hivatkozással nem lehet eltérni, a Kbt. szabályozása e körben is kógens, vagyis a szerződés nem térhet el az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, a dokumentáció részeként kiadott szerződéstervezetben és a nyertes ajánlatban foglaltaktól.

2.2.2. Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni a fenti tartalmi követelményeknek megfelelően. Ez a szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetőleg az ajánlati felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.

2.2.3. A szerződéskötés időpontja

Nincs jogi lehetőség arra, hogy a szerződéskötés az eredményhirdetéssel egyidejűleg történjen meg. A szerződéskötés tervezett időpontját az ajánlati felhívásban kell megadni azzal, hogy az nem határozható meg az írásbeli összegezés eredményhirdetésen történő átadását vagy megküldését követő naptól számított tizedik napnál korábbi és harmincadik - építési beruházás esetén hatvanadik - napnál későbbi időpontban.

2.2.3.1. Szerződéskötési tilalom

Ha jogorvoslati eljárás indul, akkor a szerződést az ügy érdemében hozott, vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni. A Közbeszerzési Döntőbizottság úgy is rendelkezhet, hogy adott esetben a szerződés megkötését a jogorvoslati eljárás folyamatban léte ellenére engedélyezi.

2.2.3.2. Függő jogi helyzet

A Ptk.-beli és a Kbt. szerinti szabályozás további lényeges különbsége, hogy amíg a Ptk. a szerződés keletkezéséhez elegendőnek tekinti a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatát, addig a Kbt. a szerződéskötés lehetséges legkorábbi időpontjának meghatározásával az eredményhirdetéstől ezen időpontig terjedően bizonyos értelemben függő jogi helyzetet teremt. Ez az állapot a szerződés megkötésével, vagy pedig a szerződéskötés meghiúsulásával szűnik meg. Az eredményhirdetéssel tehát még nem jön létre szerződés, hanem a felek az átmeneti idő alatt a Kbt.-ből eredő sajátos szerződéskötési kötelezettség vezérszalagján várják a szerződés aláírásának pillanatát. Mindezek tükrében érdekes jogi kérdés lehet a szerződés hatályának kezdő időpontja, abban az esetben, ha a szerződés létrejön. Az uralkodó felfogás szerint a szerződés hatályának kezdő időpontja nem előzheti meg a szerződés létrejöttének időpontját. A közbeszerzési eljárásban egyébként a felek az eredményhirdetéskor teszik meg egybehangzó akaratnyilatkozatukat, a szerződés megkötésére mégis későbbi időpontban kerül sor.

2.2.4. Mentesülés a szerződéskötési kötelezettség alól

Fentebb már érintettük a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés vonatkozásában érvényesülő szerződéskötési kötelezettséget. Ez alól az ajánlatkérő kizárólag abban az esetben mentesül, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. Ha az ajánlatkérő e törvényi feltételek fennállta nélkül zárkózik el a szerződés megkötésétől, akkor a nyertes ajánlattevő a szerződéskötést jogi eszközökkel kikényszerítheti. A szerződéskötési kötelezettség körében ugyanis a bíróság a szerződést létrehozhatja, és tartalmát megállapíthatja. A közbeszerzési eljárásban ez különösebb nehézséget nem okoz, hiszen az ajánlatkérőnek a fentebb írtakkal összhangban előre részletesen ki kell dolgoznia az eljárást lezáró szerződés lényeges feltételeit.

2.3. A közbeszerzési szerződés nyilvánossága

A szerződés főszabály szerint nyilvános; tartalma közérdekű adatnak minősül. Ebben a körben kivételt csupán a Kbt. azon rendelkezése állapít meg, amely szerint az ajánlattevő az ajánlatában elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratok elkészítésének módjára nézve a Kbt. további szabályokat ír elő. Hangsúlyozandó például, hogy az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amelyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálása során, döntése meghozatalával összefüggésben figyelembe vett. Erre figyelemmel az ajánlattevő kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának ezen részeibe betekinthessen. A szerződés nyilvánosságának hátterében az áll, hogy a jogalkotó messzemenően biztosítani kívánja a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.

2.3.1. Közzététel

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik, a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie.

3. Az eljárást lezáró szerződés módosítása

3.1. A szerződésmódosítás feltételei

A szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét a felek csak akkor módosíthatják, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

3.2. A szerződésmódosítások ellenőrzése

A jogalkotó a verseny tisztasága érdekében hatékony ellenőrzési rendszert alakított ki a jogellenes szerződésmódosítások kivédésére, és a szerződés teljesítése tárgyában szigorú tájékoztatási kötelezettséget ír elő.

3.2.1. A szerződésmódosítás közzététele

Az ajánlatkérő köteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről külön jogszabályban meghatározott minta szerint tájékoztatót készíteni, és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni. Ezt a hirdetményt legkésőbb a szerződés módosításáról, illetőleg a szerződés mindkét fél általi teljesítésétől számított tizenöt munkanapon belül kell feladni.

3.2.2. Tájékoztató részteljesítésről

Ha a szerződés egy évnél hosszabb, vagy határozatlan időre szól, akkor a megkötésétől számítva évenként kell tájékoztatót készíteni a szerződés részteljesítéséről. Ha a teljesítés eltérő időpontokban történik, akkor külön meg kell jelölni a szerződés teljesítésének ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját.

3.2.2.1. Az ajánlattevő nyilatkozata

A tájékoztatóban az ajánlattevőként szerződő félnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy egyetért-e a tájékoztatóban foglaltakkal.

3.2.3. A döntőbizottság eljárása hivatalból

A Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból történő eljárását, ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására az itt írt rendelkezésekbe, illetőleg a szerződés teljesítésére a Kbt. szabályaiba ütköző módon került sor.

A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek megküldi azokat a hirdetményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítása a Kbt. rendelkezéseibe ütköző módon történt, illetőleg a szerződésszegés jelentős, és olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért valamelyik fél felel.

3.2.4. Jogorvoslat

A szerződés módosítására vonatkozó szabályok megsértése miatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése miatt indult eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. Jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a hivatalból eljáró szervek mellett azok is jogosultak, akiknek jogos érdekét a törvénybe ütköző szerződésmódosítás sérti.

4. A szerződés teljesítése

4.1. A Ptk. szerződések teljesítésével kapcsolatos szabályai

A Ptk. szerint a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak. Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését. Alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

4.2. A Kbt. szerződés teljesítésére vonatkozó rendelkezései

4.2.1. Kötelezettek

A Kbt. rögzíti, hogy a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. Közös ajánlattétel esetén a szerződés teljesítésének kötelezettsége értelemszerűen a közös ajánlatot tevőket terheli, ha pedig az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét írta elő, vagy azt lehetővé tette, akkor ez a projekttársaság a teljesítésre kötelezett. Ebben a körben további előírás, hogy a projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül másnak nem lehet társasági részesedése.

4.2.2. Alvállalkozók a teljesítésben

Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében csak az ajánlatban megjelölt - a beszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó működhet közre, továbbá köteles közreműködni az a megnevezett tíz százalék alatti alvállalkozó, akivel az ajánlatkérő együttesen teljesíti a Kbt. szerint ilyen módon teljesíthető alkalmassági minimumkövetelményeket. További fontos szabály, hogy ezen alvállalkozók sem vehetnek igénybe saját teljesítésük tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót vagy teljesítési segédet.

4.2.2.1. Nevesített alvállalkozó kötelező bevonása a teljesítésbe

A nevesített alvállalkozó teljesítésbe való bevonásának kötelezettsége abból ered, hogy a Kbt. értelmében az ajánlatkérőnek és a nyertes ajánlattevőnek az eljárást lezáró szerződést az ajánlati felhívás, dokumentáció és a nyertes ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötniük. Az ajánlatnak az adott alvállalkozó igénybevételére vonatkozó tartalmi eleme részévé válik a szerződésnek, így ettől a felek érvényesen nem térhetnek el. Mindebből tehát az következik, hogy a nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésébe konkrétan azt az alvállalkozót kell bevonnia, akit ajánlatában mint tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót nevesített. A nyertes ajánlattevő teljesítése csak akkor tekinthető szerződésszerűnek, ha abban az ajánlat szerinti alvállalkozók részt vesznek. Az ajánlattevők döntési szabadsága kizárólag abban a tekintetben érvényesül, hogy ajánlatuk elkészítésekor szabadon mérlegelhetik: kívánnak-e a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót igénybe venni vagy sem.

4.2.2.2. Mentesülés a nevesített alvállalkozó bevonásának kötelezettsége alól

Néhány évvel ezelőtt még csupán a bíróságok gyakorlatában kristályosodott ki, hogy a nyertes ajánlattevő köteles bevonni a szerződés teljesítésébe azt a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, akit ajánlatában nevesített. E kötelezettség alól kizárólag abban az esetben mentesül, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó, illetőleg szakember bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval. Ebben az esetben az ajánlatkérő más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel azoknak a Kbt. szerinti műszaki-szakmai alkalmassági minimumkövetelményeknek, amelyeknek az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

4.2.3. Jogutódlás

Ha az ajánlattevőnél vagy a nem természetes alvállalkozónál jogutódlás következik be, akkor a szerződést a jogutód szervezetek teljesíthetik.

4.2.4. A projekttársaságra vonatkozó szabályozás

4.2.4.1. A szerződés kötelező tartalmi eleme

Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő projekttársaságot hoz létre, akkor a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetőleg terhelik. Ebben az esetben az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek megkötni a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez szükséges szerződéseket.

4.2.4.2. Alkalmazandó szabályok

Ezekre a szerződésekre - nyilvánosságuk, kötelező tartalmuk és módosításuk tekintetében - a jogalkotó a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni, a szerződések teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban pedig úgy rendelkezik, hogy a Kbt.-n kívül más jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

4.2.4.3. Felelősség

Kiemelendő, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítéséért a projekttársaság és a nyertes ajánlattevő egyetemlegesen felelnek.

4.2.4.4. Projekttársasággal szembeni korlátozások

A jogalkotó úgy rendelkezik, hogy a projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, csak ilyen szerződéseket köthet. A projekttársaság más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, át nem alakulhat. Fentebb már említettük, hogy a projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn kívül más nem szerezhet részesedést. A projekttársaság alaptőkéjét és alaptőkén felüli vagyonát - ide nem értve természetesen az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el. A Kbt. azt is részletesen szabályozza, hogy a projekttársaságot mikor, milyen feltételekkel szüntethetik meg. Az ilyen gazdálkodó szervezet megszüntetésének alapvető feltétele, hogy az alapítók teljes egészében átvállalják tőle mindazon jogokat és kötelezettségeket, amelyek a közbeszerzési szerződésből, valamint az annak teljesítése érdekében kötött szerződésekből erednek. Ennek hiányában követelmény, hogy a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítse, és az ajánlatkérővel minden tekintetben elszámoljon.

4.2.5. Hatásköri szabály

Változatlan szabály, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütköző teljesítése vagy módosítása miatt indult eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik.

4.2.6. A szerződés teljesítésének elismerése

4.2.6.1. Általános szabály

Az ajánlatkérő a szerződés teljesítésének elismeréséről vagy az elismerés megtagadásáról jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legkésőbb az ajánlattevő teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

4.2.6.2. Építési beruházásokra speciális szabályok

Speciális szabály vonatkozik az építési beruházások megvalósítása céljából kötött építési szerződésekre. Amennyiben az ajánlatkérő a készre jelentés nyomán a szerződésben meghatározott határidő elteltét követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi ugyan, de azt a szerződés szerinti, legfeljebb huszonöt napos határidőben nem fejezi be, akkor az ajánlattevő kérésére köteles kiadni a teljesítésigazolást.

4.2.7. Az ellenszolgáltatás teljesítése

Az ajánlatkérő a Kbt.-ben tételesen rögzített szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni.

4.2.7.1. Az ajánlattevő nyilatkozata

Első lépésként az ajánlattevők legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy melyikük mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból. Ugyaneddig az időpontig minden egyes ajánlattevő arra vonatkozóan is köteles nyilatkozni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból.

4.2.7.2. Alvállalkozók, szakemberek felhívása

Ezzel egyidejűleg fel is kell szólítaniuk az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki az őket megillető összegről szóló számláikat.

4.2.7.3. Számlázás, a számla értékének kiegyenlítése

Az ajánlattevők mindegyike a teljesítés elismerését követően haladéktalanul azon összegre vonatkozóan jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő nevére, mely az általa a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozókat, illetve a vele munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakembereket illeti meg. E számla ellenértékét az ajánlatkérő tizenöt napon belül utalja át az ajánlattevőknek, akik haladéktalanul kötelesek az alvállalkozók, illetve szakemberek számláit kiegyenlíteni.

A havonta nettó módon számított kétszázezer forintot meghaladó ellenérték maradéktalan kifizetésére abban az esetben kerülhet sor, ha az alvállalkozó bemutat, átad vagy megküld a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy pedig a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Köztartozás esetén a kifizetést teljesítő a köztartozás erejéig visszatartja a kifizetést.

4.2.7.4. Bizonylatok, igazolások átadása ajánlatkérőnek

Következő lépésként az ajánlattevők az átutalási bizonylatok, illetőleg a köztartozást mutató adóigazolások másolatait az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátják annak megállapíthatósága érdekében, hogy az utalások megtörténtek, illetve az esetleges visszatartás jogszerű volt.

4.2.7.5. Az ellenszolgáltatás fennmaradó részének átutalása

Ezután az ajánlattevők benyújtják az ellenszolgáltatás fennmaradó részére vonatkozó számláikat, melyek ellenértékét az ajánlatkérő tizenöt napon belül átutalja, feltéve hogy az ajánlattevők a fentieknek megfelelően jártak el. Ellenkező esetben az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi, és csak akkor utalja át a mulasztó ajánlattevőnek, ha az teljesíti fizetési kötelezettségét, vagy pedig hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy a visszatartás jogszerű volt. Az ajánlatkérő átutalási határideje részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzés esetén negyvenöt nap.

4.2.7.6. Részteljesítés

Ha az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti, akkor az itt írt eljárást minden egyes részlet tekintetében alkalmazni kell.

4.2.7.7. Visszatartás alkalmazhatósága

Lényeges szabály, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevővel szemben kizárólag az ellenszolgáltatásnak az alvállalkozók és szakemberek kifizetése után fennmaradó részére nézve alkalmazhat visszatartást, vagyis azt az összeget, amelyet az ajánlattevő az alvállalkozók és szakemberek számláinak kiegyenlítésére köteles fordítani, az ajánlattevő köztartozására hivatkozással nem tarthatja vissza az ajánlatkérő.

4.2.7.8. Beszedési megbízás

A jogalkotó feljogosítja az ajánlattevőket arra, hogy amennyiben ők maguk teljesítették fenti kötelezettségeiket, az ajánlatkérő számára nyitva álló fizetési határidő azonban eredménytelenül telt el, akkor a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő (például: minisztérium, önkormányzat, közalapítvány stb.) számlája terhére beszedési megbízást nyújtsanak be. Ezen ajánlatkérői kör esetében a szerződésnek eleve tartalmaznia kell a beszedési megbízás ilyen esetben való benyújtására vonatkozó felhatalmazást.

5. A közbeszerzési szerződés egyéb sajátosságai

5.1. Szerződés felmondása

Az ajánlatkérőt megilleti a szerződés felmondásának joga, ha a nyertes ajánlattevő számára gazdasági társaság alapítását írta elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be.

5.2. Kötelező felelősségbiztosítás építési beruházásoknál

Építési beruházások esetén a jogalkotó különösen szigorú előírásokkal korlátozza a felek magatartásbeli autonómiáját. Építési beruházásoknál az ajánlattevő köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni, az ajánlatkérőnek pedig a közbeszerzési szerződés alapján végzett munkát megbízott helyszíni képviselője, műszaki ellen­őre útján ellenőriznie kell.

5.3. Szerződéses tartalom megállapodás hiányában

A Ptk. szerint jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Ezzel összhangban a Kbt. rögzíti, hogy a szerződés teljesítésére és módosítására vonatkozó, valamint az itt felsorolt feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg.

5.4. Semmisség

A jogalkotó bizonyos szabálytalanságokhoz a semmisség jogkövetkezményét fűzi.

5.4.1. Szerződésszegés esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazásának kizárása

E szerint semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződés-szegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását.

5.4.2. Eltérés a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezésétől a jogosult terhére

Hasonló megítélés alá esik az a rendelkezés is, amely a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó szabályaitól a jogosult terhére tér el.

5.4.2.1. Késedelmi kamat szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk. szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti jogviszonyában a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

5.4.3. Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés

A jogalkotó semmisnek nyilvánítja a Kbt. hatálya alá tartozó olyan szerződést, amelyet a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttek.

5.4.4. Szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötött szerződés

Hasonló megítélés alá esik az a szerződés is, amelyet a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek meg, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárást kezdeményezzen, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

5.5. Az érvénytelenség megállapításának kizártsága

Nem érvénytelen a szerződés abban az esetben, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, illetőleg azért kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást, mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. szerint lehetősége volt. Ahhoz, hogy a szerződés érvénytelensége ne legyen megállapítható, az is szükséges, hogy az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tegyen közzé szerződéskötési szándékáról, továbbá a szerződést ne kösse meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül.

Az érvénytelenség jogkövetkezménye akkor sem alkalmazható, ha kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. Fontos megjegyezni, hogy a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek nem tekinthető ilyennek, és minden esetben azt kell vizsgálni, hogy a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna-e.

5.6. Beszámítás

Lényeges szabály, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be.

5.7. A Ptk. rendelkezéseinek alkalmazása

A jogalkotó a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását írja elő. A közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között polgári jogi szerződés jön létre; a felek polgári jogi jogviszonyba kerülnek egymással. A szerződés egy speciális eljárás, a Kbt. alapján lefolytatandó közbeszerzési eljárás eredményeként jön létre az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között, és a Kbt. csak a szükséges körben szabályozza a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására és teljesítésére vonatkozó előírásokat; azt meghaladóan a szerződő felek között fennálló polgári jogi jogviszonyra tekintettel a Ptk. előírásai az irányadók. Mindebből eredően érvényesül az az alapvető szabály, hogy a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A felek esetleges szerződésszegését, ideértve a nyertes ajánlattevő hibás teljesítését is, ugyancsak a Ptk. rendelkezései szerint kell elbírálni.

5.8. Kötelező igényérvényesítés

Speciális szabály, hogy a szerződés-szegésen alapuló igények érvényesítése kötelező, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészében vagy részben az állami költségvetésből történik. A jogosult az igény érvényesítésétől - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződött arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményekre vezethető vissza, amelyekért a kötelezett nem felel, vagy ha a szerződésszegés a nemzetgazdaság, továbbá a felek együttműködése szempontjából jelentéktelen. Következésképpen tehát az ajánlatkérő a közbeszerzés alapján megkötött szerződés vonatkozásában főszabály szerint nem tekinthet el a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítésétől. Ez természetesen azt is jelenti, hogy amennyiben a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetni, hogy a teljesítés hibás lesz, akkor az ajánlatkérőnek a fogyatékosság kiküszöbölésére megfelelő határidőt kell kitűznie, ennek eredménytelen eltelte után pedig gyakorolnia kell a hibás teljesítésből eredő jogokat.

5.9. Aránytalan kötelezettségvállalás

A gyakorlatban még mindig nem ritka, hogy az ajánlatkérő a szerződéstervezetben irreálisan nagy összegű kötbér vállalását követeli meg, vagy pedig az ajánlattevők, versenyképességük növelése érdekében, maguk vállalnak teljesíthetetlennek tűnő fizetési kötelezettséget késedelem esetére. Ennek megítélése a jogalkalmazásban még mindig kissé bizonytalan. Az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálása során meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni a Kbt. szabályainak megfelelően, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és becsült értékéhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan.

Az ajánlat érvénytelen, ha lehetetlen, túlzottan magas, vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz.

5.9.1. Jogkövetkezmények

Az ajánlattevő irreális kötbérvállalása tehát végső soron az ajánlat érvénytelenné nyilvánításához vezethet. A joggyakorlat egyértelműen azon az elvi alapon áll, hogy nem lehet irreális kötbérvállalás indoka az olyan hivatkozás, amely szerint az ajánlattevő biztos a szerződés határidőre történő teljesítésében. Abban az esetben, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő írja elő irreális mértékű késedelmi kötbér vállalását, akkor a Ptk. alapján elviekben van lehetőség a túlzott mértékű kötbér bíróság általi mérséklésére, ennek közbeszerzési jogi vonatkozásai és kihatásai azonban sem a jogalkotó, sem pedig a jogalkalmazó szervek által kellően még nem tisztázottak.

6. Szerződést biztosító mellékkötelezettségek

6.1. Biztosítékok

Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési, jólteljesítési vagy más biztosítékot kikötni. Ezt a tényt, valamint a biztosítékok körét és mértékét az ajánlati felhívásban közölnie kell. A jogalkotó a kötelezett kiszolgáltatottságának enyhítése céljából rögzíti, hogy a teljesítési és a jólteljesítési biztosíték mértéke egyaránt legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt-öt százalékát érheti el.

6.1.1. Teljesítési biztosíték

A teljesítési biztosíték jogi természete, hogy az az ajánlatkérőt illeti, ha az ajánlattevő a szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, vagy megkezdi, de nem fejezi be. Nem minősül teljesítési biztosítéknak a késedelmi és a hibás teljesítési kötbér.

6.1.2. Jólteljesítési biztosíték

A jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítésének biztosítására szolgál. Ha az ajánlatkérő más biztosítékra is igényt tart, akkor a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben meg kell határoznia a biztosítani kívánt szerződéses kötelezettséget és a biztosíték igénybevételének feltételeit.

A jogalkotó előírja, hogy a teljesítési biztosítékot a szerződéskötéskor, a jólteljesítési biztosítékot pedig a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet. A jogbiztonság jegyében ezt az időpontot, mely nem lehet korábbi, mint a szerződéskötés időpontja, a dokumentáció részét képező szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.

6.1.3. Tilalom

Törvénybe iktatott korlát, hogy meghiúsulási kötbér és teljesítési biztosíték ugyanabban a közbeszerzési eljárásban nem írható elő.

6.1.4. Az ajánlattevő nyilatkozata

Az ajánlattevőnek arról, hogy a biztosítékot határidőben rendelkezésre fogja bocsátani, az ajánlatban nyilatkoznia kell. Erre vonatkozóan egyéb igazolás vagy nyilatkozat az egyes biztosítékok kapcsán, fentebb említett időpontok előtt az ajánlattevőtől nem kérhető.

6.1.5. A biztosítékok teljesítésének módja

Teljesítési, jólteljesítési vagy egyéb biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban elő kell írnia, hogy a biztosítékok az ajánlattevő választása szerint teljesíthetők az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított olyan kötelezvénnyel, amely készfizető kezességvállalást tartalmaz. Az ajánlatkérő ehelyett úgy is dönthet, hogy megjelöl egy vagy több, az előzőek közé nem tartozó biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt formában, vagy a fentebb meghatározott módokon.

7. Speciális jogorvoslatok a közbeszerzésben

A közelmúltban a közbeszerzés alapján kötött szerződéseket érintő új pertípusok jelentek meg a közbeszerzési törvényben. Ilyen a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes per, valamint a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per.

7.1. Egységes per

A kérelmező a Közbeszerzési Döntő­bizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés fentebb írt okok miatti érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A pert a Közbeszerzési Döntő­bizottság, valamint a szerződő felek ellen kell megindítani. Ez a fentebb írt, úgynevezett egységes per.

7.2. Semmisségi per

Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a fentebb írt, a szerződés érvénytelenségét eredményező jogsértések valamelyikét állapítja meg, akkor pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt (semmisségi per).

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2010. október 12.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére