Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. május 27.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 49. számában (2011. május 27.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az alábbiakban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek (Kbt.) az általános egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályait ismertetjük, kiemelve a 2011. április 1-jétől hatályos változásokat. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárást a Kbt. harmadik részében szereplő VI. fejezet tartalmazza. A jogalkotó szándéka ezzel az eljárástípussal az volt, hogy megfelelő rugalmasságot biztosítson az ajánlatkérőknek. Ennek egyik eszköze, hogy az ajánlatkérő egyes eljárási szabályokról maga dönthet, meggyorsítva és egyszerűsítve ezzel a közbeszerzési eljárás lefolytatását. Az eljárás szabályai közé beépültek az átláthatóságot és a verseny tisztaságát biztosító rendelkezések, így ezeknek a feltételeknek minden ilyen eljárás során érvényesülniük kell.

 

1. Az általános egyszerű eljárás alkalmazhatósága

Mielőtt döntenénk arról, hogy adott esetben a Kbt. szerinti melyik eljárástípust alkalmazzuk, körültekintő vizsgálatot kell lefolytatnunk. Annak kimondásához, hogy az adott beszerző szervezet (a továbbiakban: ajánlatkérő) valamely beszerzése egyáltalán a Kbt. VI. fejezete hatálya alá esik-e, illetve esetében lefolytatható-e általános egyszerű közbeszerzési eljárás, maga a Kbt. ad útmutatást. A vonatkozó paragrafus értelmében a Kbt. VI. fejezete szerint kell eljárnia, vagyis általános egyszerű közbeszerzési eljárást kell alkalmaznia az ajánlatkérőnek, ha megadott tárgyú közbeszerzésének értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem az általános közbeszerzési eljárás szabályait tartalmazó IV. fejezet szerint kell eljárni.

1.1. Az alkalmazhatóság vizsgálata

A Kbt. részletesen szabályozza, hogy az eljárástípus kiválasztásakor mit és milyen sorrendben érdemes, illetőleg szükséges vizsgálni.

1.1.1. A beszerző szervezet státusza

Górcső alá kell venni először is a beszerző szervezet státuszát. A vonatkozó paragrafus értelmében a beszerző, mint szervezet, akkor tartozik a Kbt. hatálya alá, ha megtalálható a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése által definiált szervezetek listájában. Ez a törvénybeli felsorolás a közösségi jog követelményeivel összhangban határozza meg az ajánlatkérők körét, mégpedig oly módon, hogy egyes pontjai szervezeteket és szervezettípusokat nevesítenek, mások pedig azokat a feltételeket rögzítik, melyek teljesülése az ajánlatkérői minőséget keletkezteti. Ez utóbbi esetekben az ajánlatkérői minőség részletes előzetes vizsgálat eredményeképpen állapítható meg.

1.1.1.1. Kivétel

A jogalkotó egy kivételt nevesít. A szervezeti státusza alapján ajánlatkérőnek minősülő hitelintézet mégsem ajánlatkérő az általa igénybe vett pénzügyi, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység, továbbá befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység tekintetében.

1.1.2. A beszerzés forrása és tárgya

A közbeszerzési kötelezettség megállapítására irányuló vizsgálat másik fontos eleme a beszerzés forrása és tárgya.

1.1.2.1. Közbeszerzési kötelezettség a beszerzés forrása alapján

Amennyiben valamely szervezet nem szerepel a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti listában, a beszerzés forrása (pénzügyi fedezete) kapcsán két esetben akkor is közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni. Az egyik ilyen eset a támogatásból megvalósítandó beszerzés, feltéve hogy azt a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése szerinti listában meghatározott egy vagy több szervezet költségvetési, illetőleg az Európai Unióból származó forrásból hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja. A másik eset, amikor a szervezet fizetési kötelezettségéért a kormány az államháztartásról szóló törvény alapján készfizető kezességet vállalt.

1.1.2.2. Közbeszerzési kötelezettség a beszerzés tárgya szerint, kivételek

A beszerzés tárgyát szintén be kell sorolni a Kbt. által meghatározott kategóriák egyikébe. A Kbt. VI. fejezete esetében árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetőleg szolgáltatási koncesszió lehet a beszerzés tárgya. Az egyes fogalmakat a Kbt. a közbeszerzés tárgyainak általános ismertetése körében, a második részen belül elhelyezett IV. fejezetben definiálja. Jelen ismertető tárgyául szolgáló VI. fejezetben az úgynevezett szolgáltatási koncesszió meghatározásával találkozhatunk. Eszerint a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A beszerzés tárgya szerint a Kbt. számos kivételt is meghatároz, amikor a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzések esetében nem kell alkalmazni a Kbt. VI. fejezetét, vagyis nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni.

Ilyen kivétel például a minősített adatot, illetőleg az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzés. Ezek esetében - eltérően az általános szabályoktól - még az Országgyűlés illetékes bizottságának a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntése sem szükséges.

Kivétel továbbá a tankönyv beszerzése, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor, és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben.

Nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni az olyan szolgáltatás megrendelése esetében sem, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul.

Ugyancsak kivételnek számítanak a Kbt. 4. melléklete szerinti jogi szolgáltatások, valamint közösségi értékhatár alatt a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, továbbá a 4. sz. melléklet szerinti szállodai, éttermi, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatások.

A törvény a kivételek körébe sorolja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg az utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelését.

Az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia a külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzések esetében, feltéve hogy a beszerzés vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott.

Kivételt képeznek továbbá a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény tárgyú, valamint a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő beszerzések.

1.1.3. A beszerzés értéke

A beszerzés becsült értéke szintén eldönti a VI. fejezet alkalmazhatóságát. A 2011. évre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a Közbeszerzési Értesítő 2011. évi 5. számában, 2011. január 12-én megjelent tájékoztatója tartalmazza.

1.1.3.1. Egybeszámítás

Fontos megjegyezni, hogy közbeszerzés értékének meghatározása kapcsán a Kbt. VI. fejezete is kifejezetten alkalmazni rendeli az egybeszámításra vonatkozó szabályokat. Ennek kapcsán hangsúlyozandó, hogy 2011. április 1-jével némiképp módosult a Kbt.-nek a közbeszerzés becsült értéke meghatározására vonatkozó paragrafusa.

A jelenleg hatályos szabályozás szerint tehát a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben kerül sor, és a beszerzésükre egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, továbbá beszerzési tárgyuk és rendeltetésük azonos, avagy felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. Új, a szabályozásba visszakerült elem az egy ajánlattevővel való szerződéskötés lehetősége, mint az egybeszámítás egyik feltétele.

1.1.3.2. Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések

Előfordulhat, hogy a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzés esetében is a Kbt. VI. fejezete alapján kell a közbeszerzést lefolytatni, vagyis amikor nem a Kbt. IV. fejezete szerint kell eljárni. Ennek jellemző példája az ingatlanok beszerzése vagy bérlése, valamint a szolgáltatási és az építési koncesszió.

Az itt írtak alapján összefoglalóan megállapítható, hogy az ajánlatkérő státuszának, a beszerzés tárgyának, forrásának és értékének vizsgálatával kell eldönteni, hogy valamely beszerzés esetében a Kbt. VI. fejezetének előírásai alkalmazhatók-e, és lefolytatható-e az általános egyszerű közbeszerzési eljárás.

1.2. A szolgáltatási koncesszióval kapcsolatos különös szabályok

A Kbt. vonatkozó rendelkezése szerint szolgáltatási koncessziónál két esetben nem a Kbt. szabályai szerint kell eljárni. Ha a szolgáltatási koncesszió egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek a koncessziós törvény szerint kell eljárnia. Ha pedig a szolgáltatási koncesszió egyben az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról, vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá is tartozik, akkor az ajánlatkérőnek ez utóbbi törvények szerint kell eljárnia.

2. Az egyszerű (hirdetményes) eljárás menete, sajátosságai

A Kbt. a VI. fejezetben is a szokásos technikát alkalmazza: csupán hivatkozik a IV. fejezetnek a VI. fejezet szerinti eljárás esetében is alkalmazandó pontjaira, továbbá nevesíti az e szabályoktól való eltéréseket, és ilyen módon alkotja meg az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályrendszerét.

2.1. Az ajánlattételi felhívás

Az ajánlatkérő az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben.

2.1.1. Az ajánlattételi felhívás tartalma

A törvény az ajánlattételi felhívás minimális tartalmát is meghatározza a következők szerint.

2.1.1.1. Minimális tartalom

Az ajánlattételi felhívásnak legalább olyan adatokat tartalmaznia kell, mint az ajánlatkérő neve, címe, telefonos és elektronikus elérhetősége, a közbeszerzés tárgya, mennyisége, dokumentáció hiányában a közbeszerzési műszaki leírás, valamint a minőségi és teljesítménykövetelmények.

Az ajánlattételi felhívásnak minimális tartalma továbbá a szerződés meghatározása, a szerződés időtartamának, vagy a teljesítés határidejének, valamint helyének megjelölése.

2.1.1.2. További tartalmi követelmények

A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, hivatkoznia kell a vonatkozó jogszabályokra, meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, az alkalmassági követelményeket, az ajánlattételi határidőt, az ajánlat benyújtásának címét és az ajánlattétel nyelvét.

Az ajánlatkérőnek a magyar nyelvű ajánlattétel lehetőségét minden esetben biztosítania kell.

Kötelező tartalmi elem a hiánypótlás lehetőségének szerepeltetése, az ajánlatok felbontása helyének és idejének megjelölése, valamint annak meghatározása, hogy az eljárásban lehet-e tárgyalni, vagy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálják el.

Az ajánlattételi felhívásban szerepelnie kell, hogy van-e lehetőség részajánlat vagy többváltozatú ajánlat tételére, avagy ezeket az ajánlatkérő kizárja. Az ajánlattételi felhívásban meg kell határozni, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai alkalmassággal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.

Végül ki kell tűnnie az ajánlattételi felhívásból, hogy az ajánlatkérő alkalmazza-e a Kbt. azon passzusát, amely szerint az ajánlatkérő a VI. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben - árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint - áfa nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, akik ajánlatában szereplő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó(k) is megfelel(nek) ennek az előírásnak.

2.1.1.3. Tartalom tárgyalásos eljárás esetén

Ha az eljárás tárgyalásos, akkor az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, továbbá az első tárgyalás időpontját. A felhívásban szerepelnie kell a szerződéskötés tervezett időpontjának, valamint az ajánlattételi felhívás feladása és megküldése napjának.

2.2. Kizáró okok, ajánlati kötöttség

2.2.1. Kizáró okok

A Kbt. rögzíti, hogy az általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek alkalmassági kritériumait a IV. fejezet szerinti nyílt eljárás szabályait alkalmazva kell meghatározni, a jogalkotó azonban lényeges könnyítést tesz: az általános egyszerű eljárásban bizonyos kizáró okok érvényesítése csupán joga, és nem kötelezettsége az ajánlatkérőnek. A Kbt. úgy fogalmaz, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a IV. fejezetben szerepelő nyílt eljárásra vonatkozó szabályok szerinti kizáró okok [Kbt. 60. § (1) bekezdés, 61. § (1) és 62. §] közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni.

2.2.1.1. Nyilatkozat

Ha az ajánlatkérő valamely kizáró oknak a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírta, a kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.

2.2.2. Dokumentáció

Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, melyben árubeszerzés és szolgáltatás esetén szerződéstervezet helyett elegendő a szerződéses feltételeket közölni.

2.2.3. Ajánlati kötöttség

Az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre.

2.3. Szerződéskötés

Az egyszerű közbeszerzési eljárás - ha eredményes - a szerződéskötéssel zárul le.

2.4. A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása

Az eljárás megkezdésére és megindítására a jogalkotó a IV. fejezetben részletezett nyílt eljárás szabályait rendeli alkalmazni. Ugyanez vonatkozik az ajánlattételi felhívásra és a kiegészítő tájékoztatásra azzal, a kiegészítő tájékoztatás kérésének határideje az ajánlatok bontását megelőző ötödik munkanap, megadásának határideje az ajánlatok bontását megelőző harmadik munkanap. Az általános egyszerű közbeszerzési eljárás bírálati szempontjai, valamint az ajánlatra vonatkozó szabályok megegyeznek a Kbt.-ben a nyílt eljárás kapcsán rögzítettekkel.

Az ajánlatok benyújtására és felbontására úgyszintén a nyílt eljárás szabályai vonatkoznak.

2.4.1. Kivételek

2.4.1.1. Módosító hirdetmény

Az ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség kapcsán ugyanakkor kiemelendő, hogy az ajánlattételi határidőt, ajánlattételi felhívást, módosító, illetőleg dokumentáció módosítását jelző hirdetményt csak feladni kell az eredeti ajánlattételi határidőig, annak eddig megjelennie nem kell. Ezt ellensúlyozza, hogy a módosítási szándékról és a módosító hirdetmény feladásáról az ismert ajánlattevőket írásban közvetlenül is tájékoztatni kell az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt, illetőleg aki ezt követően válik ismertté, azt az ismertté válás időpontjában kell tájékoztatni. A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni, döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.

2.4.1.2. Eredményhirdetés, szerződéskötés időpontjának elhalasztása

Kiemelendő, hogy általános egyszerű közbeszerzési eljárás esetén eredményhirdetést nem kell tartani, és az általános szabályok alkalmazásakor eredményhirdetésen eljárás eredményéről szóló összegezés megküldésének napját kell érteni. Lényeges sajátosság, hogy a szerződéskötés időpontját egy ízben legfeljebb harminc nappal el lehet halasztani, és erről az ajánlattevőket írásban tájékoztatni kell az eredeti időpont előtt.

2.5. Eljárásfajta kiválasztása

Az eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő egyszerű döntésén múlik, hogy tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli eljárást kíván lefolytatni. A döntést a felhívásban szerepeltetni kell, indokolni azonban nem szükséges.

2.5.1. Tárgyalásos eljárás

2.5.1.1. Ajánlati kötöttség hiánya

Ha az eljárás tárgyalásos, akkor az ajánlatkérő a tárgyalás(ok) lezárásáig az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához nincs kötve. Ennek következtében az ajánlatkérő részéről a kiírás feltételei a tárgyaláson még módosíthatók, illetve az ajánlattevő - az ajánlatkérő által meghatározott keretek között - módosított vagy új ajánlatot tehet.

2.5.1.2. A tárgyalás keretei

Az egyszerű eljárásban a tárgyalás kereteit a tárgyalásos eljárásra vonatkozó általános szabályok határozzák meg, ezen belül azonban a tárgyalás menetét, feltételeit az ajánlatkérő alakítja ki, és a felhívásban ezt rögzítenie kell.

2.5.1.3. A tárgyalások iránya, folyamata

A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adnia. A tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatók.

Többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő nem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

2.5.1.4. Eljárási szabályok

Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül meg kell küldeni.

Az ajánlatkérőnek az utolsó tárgyalás befejezését követően két munkanapon belül minden ajánlattevővel egyidejűleg ismertetnie kell az ajánlatok azon számszerűsíthető adatait, amelyek a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

2.5.1.5. Szerződéskötés

Eredményes eljárás esetén a szerződést a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak és az ajánlatnak a tárgyalás befejezésekori tartalma szerint kell megkötni.

2.6. Az eljárás eredménye

Az ajánlatkérőnek az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján kell közzétennie, mely hirdetményt a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételre legkésőbb az eljárás eredményéről szóló összegezés ajánlattevőknek történt megküldésétől számított öt munkanapon belül kell feladni.

Speciális előírás, hogy az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban.

3. Közvetlen ajánlatkérés, a "háromajánlatos" eljárás

3.1. Az alkalmazás feltételei

Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a nyolcvanmillió forintot, az ajánlatkérő a fentiekben ismertetett közzététel helyett legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűleg, közvetlenül írásbeli ajánlattételi felhívást küldeni.

3.2. Az ajánlattételi felhívás tartalma, ajánlattételi határidő

Az írásbeli ajánlattételi felhívásnak is tartalmaznia kell mindazon elemeket, melyek a hirdetményi úton közzétett ajánlattételi felhívás kötelező minimális tartalmát adják. Írásbeli ajánlattételi felhívás esetén az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap.

3.3. Közös ajánlattétel lehetősége

Közvetlen ajánlatkérés esetén az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel.

3.4. Felhívás újabb ajánlattételre

Abban az esetben, ha a kiküldött ajánlattételi felhívás ellenére nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, akkor az ajánlatkérő dönt arról, hogy megkezdi-e az ajánlatok értékelését, vagy pedig az ajánlatok felbontása nélkül újabb közvetlen ajánlattételre hív fel. Ez utóbbi esetben azt az ajánlattevőt is, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy az első körben benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.

3.5. Tájékoztató a változásokról

Közvetlen ajánlatkérés esetében további könnyebbség, hogy az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem elegendő közvetlenül, írásban tájékoztatni az ajánlattevőket a változásokról.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a közvetlen ajánlatkérésnek öt lényeges, kiemelendő sajátossága van. Először is az ajánlattételi határidő minimális időtartama a felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. Másodszor: az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérő ajánlattételre nem hívott fel. Harmadszor: közvetlen ajánlatkérés esetén a Kbt.-n írt jóteljesítési és ajánlati biztosítékra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Negyedszer: az ajánlattételi határidő, az ajánlattételi felhívás vagy dokumentáció módosításáról nem kell hirdetményt közzétenni, hanem közvetlenül, írásban kell az ajánlattevőket tájékoztatni. Végül az ötödik lényeges sajátosság: ha nem nyújtott be legalább három ajánlattevő ajánlatot, akkor az ajánlatkérő megkezdheti a beérkezett ajánlatok értékelését, vagy az ajánlatok felbontása nélkül újabb közvetlen ajánlattételre hívhat fel. Ennek során azt az ajánlattevőt, aki ajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni ajánlattételre azzal, hogy az első körben benyújtott ajánlat fenntartható, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben nem változtak meg.

4. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás

Meghatározott esetekben az ajánlatkérőnek ugyancsak lehetősége van arra, hogy az egyszerű eljárás megindításakor eltekintsen a hirdetmény feladásától, és közvetlenül kérjen fel ajánlattevőket ajánlattételre. Ezeket az eseteket a Kbt. tételesen, részletesen szabályozza.

4.1. Az alkalmazás feltételei

4.1.1. Első körös eljárások

4.1.1.1. "Feltétlen szükségesség"

Első körös eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására az ajánlatkérőnek akkor van lehetősége, ha az feltétlenül szükséges, mert általa előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók. Fontos hangsúlyozni, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Lényeges szabály, hogy ilyen esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni.

4.1.1.2. Beszerzés külképviseletek számára

Ugyancsak fennáll a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásának lehetősége, ha a közbeszerzés külképviselet számára történik.

4.1.1.3. Beszerzés különösen kedvező feltételekkel

Ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele a hirdetmény közzétételével induló általános egyszerű eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna.

4.1.1.4. Egyediség, kizárólagosság

Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezet vagy személy képes teljesíteni.

4.1.1.5. Alkalmazás építési beruházás, szolgáltatás megrendelése esetén

Építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlatkérő akkor alkalmazhat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez. További feltétel, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül ne lehessen elválasztani a korábbi szerződéstől.

Ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, akkor az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét, különben nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására.

Ilyen eljárás alkalmazható akkor is, ha olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére. Ebben az esetben is feltétel, hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban legyen azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték.

Mindezen feltételek teljesülése esetén is csak akkor lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ha a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából. Ilyen tárgyalásos eljárást csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani.

4.1.1.6. Alkalmazás árubeszerzés esetén

Árubeszerzés esetében az ajánlatkérő akkor alkalmazhat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, ha az érintett dolgot kizárólag kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy fejlesztési célból állítják elő. Ez az eset nem alkalmazható olyan mennyiség esetén, amely megalapozza a piacképességet, illetőleg a kutatásfejlesztés költségeit fedezi.

Az ajánlatkérő így járhat el akkor is, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki-technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban. Az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések együttes időtartama ugyanakkor nem haladhatja meg a három évet.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett dönthet az ajánlatkérő, ha az áru az árutőzsdén jegyzett és beszerzett, vagy pedig azt kivételesen kedvező feltételekkel, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy bírósági végrehajtás, illetőleg az érintett szervezet személyes joga szerinti hasonló eljárás során történő értékesítés keretében szerzi be. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetköreinek felsorolása példálózó jellegű, továbbá az ajánlatkérő a törvény által meghatározott esetekben úgy is dönthet, hogy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmaz.

4.1.2. Második körös eljárások

Ún. második körös eljárásban akkor kerülhet sor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra, ha az ajánlatkérő által első körben lefolytatott hirdetményes eljárás azért volt eredménytelen, mert egyetlen ajánlat sem érkezett, feltéve hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg. Hasonlóan járhat el az ajánlatkérő akkor is, ha az általa első körben lefolytatott hirdetményes eljárás az ajánlatok érvénytelensége miatt, vagy azért volt eredménytelen, mert egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot. Ezen esetekben is előírás, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen ne változzanak meg, továbbá hogy az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás meghatározott érvénytelenségi okok alá nem eső összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küldjön.

4.2. Eljárási szabályok

Az általános egyszerű eljárás keretében tárgyalt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a Kbt.-ben nevesített kisebb eltérésekkel a tárgyalásos eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Megemlítendő például, hogy amennyiben az ajánlatkérő több ajánlattevőt kért fel ajánlattételre, úgy az ajánlatok előzetes értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet.

A kizáró okok fenn nem állásáról az ajánlattevőnek, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozónak, valamint az ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez erőforrást nyújtó szervezetnek nyilatkoznia kell.

4.3. Az eljárás eredményeként megkötött szerződés semmissége

Fontos változás 2011. április 1-jétől, hogy a Kbt. 306/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint semmisnek tekintendő az a szerződés, melyet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötöttek meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei.

5. Speciális rendelkezések; a részvétel jogának fenntartása

Az ajánlatkérő az általános egyszerű közbeszerzési eljárásban - a kisebb cégek indulását elősegítendő - árbevételük alapján korlátozhatja az ajánlattevők körét.

Az ajánlatkérő a VI. fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben árubeszerzés és szolgáltatás esetén százmillió forint, építési beruházás esetén egymilliárd forint áfa nélkül számított árbevételt el nem érő ajánlattevők számára, akik ajánlatában szereplő - a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt - alvállalkozó(k) is megfelel(nek) ennek az előírásnak.

Építési beruházás és építési koncesszió esetében a részvétel jogának árbevételhez kötött fenntartása csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az ötszázmillió forintot. Törvényi követelmény, hogy a fentiek szerint fenntartott szerződések esetében az ajánlatkérő köteles biztosítani az Európai Unióban letelepedett azon ajánlattevők esélyegyenlőségét, amelyek árbevétele nem éri el az éves nettó egymilliárd forintot. Ha az ajánlatkérő az itt ismertetett módon fenn kívánja tartani a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát, akkor ezt az ajánlattételi felhívásban jeleznie kell.

6. Hirdetmények az egyszerű eljárásban

6.1. A közzététel helye

Az általános egyszerű közbeszerzési eljárással kapcsolatos hirdetményeket minden esetben a Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben kell megjelentetni.

6.2. Kötelező közzététel, kivételek

A Kbt. rögzíti, és fentebb már érintettük, hogy mely esetekben kötelező az ajánlati felhívást hirdetmény útján közzétenni. Az ajánlattételi felhívás hirdetmény útján történő közzététele alól kivétel a közvetlen ajánlatkérés, valamint a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás. Fentebb részletesen vizsgáltuk, hogy melyikre mikor, milyen feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

6.3. A tájékoztató

A hirdetmények speciális fajtája a tájékoztató, mely szólhat az ajánlattételi felhívás módosításáról, visszavonásáról. Az eljárás eredményéről, a megkötött szerződés módosításáról, valamint teljesítéséről - a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában - ugyancsak tájékoztatót kell közzétenni.

Megjegyzendő, hogy főleg a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató hirdetmények feladása nagyon kis százalékban történik meg, annak ellenére, hogy többéves vagy határozatlan időre szóló szerződések esetében évente kellene ezt megtenni. Mivel a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató elmaradásának egyelőre nincs szankciója a törvényben, ezért az ajánlatkérők, sajnálatos módon, csak ritkán fordítanak figyelmet e kötelezettség teljesítésére.

6.4. Hirdetményminták

Az alkalmazandó hirdetménysablonokat a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról szóló 5/2009. (III. 31.) IRM rendelet tartalmazza.

6.5. A hirdetmények feladásának rendje

Az egyszerű eljárásban a hirdetmények feladását maga a Kbt., illetve az imént hivatkozott rendelet szabályozza.

6.5.1. A hirdetményfeladás díja, mentesség

2010. szeptember 15-étől a hirdetmények feladása jórészt ingyenessé vált, mivel azoknak az addigi, a szerkesztőség által végzett kötelező jogi lektorálása megszűnt. Az egyszerű eljáráshoz kapcsolódóan két esetben kell mégis a feladott hirdetmény bruttó tízezer forint per oldal összegű szerkesztési díját megfizetni. Az egyik ilyen eset, ha az ajánlatkérő maga kéri a hirdetmény közbeszerzésjogi ellenőrzését. Hasonló a helyzet akkor, ha az ajánlatkérő nem a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése, hanem a 241. § b) pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá, és a hirdetményt nem hivatalos közbeszerzési tanácsadó küldi meg az ajánlatkérő nevében közzététel céljából. Ez alól mentességet kapnak például az ezer főnél kisebb lélekszámú települések esetében a helyi önkormányzat és közalapítvány ajánlatkérők.

Az előzőek megállapíthatósága céljából az ajánlattételi felhívásról szóló hirdetmény elektronikus feladásakor a hirdetmény "Megjegyzés" rovatában kötelező rögzíteni, hogy a közbeszerzést részben vagy egészében európai uniós támogatásból valósítják-e meg, illetőleg hogy az ajánlatkérő a 241. § b) pontja alapján tartozik-e a Kbt. hatálya alá.

Ha a kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, akkor azt a sorszámot is rögzíteni kell, amelyen a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében szerepel, ha pedig a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező, akkor azt kell közölni, hogy a kérelmező igényt tart-e a hirdetmény ellen­őrzésére. Ha a hirdetmény ellen­őrzése kötelező, vagy azt a kérelmező kéri, és a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint a díjjal kapcsolatban kedvezményre vagy mentességre jogosult, akkor ezt a tényt is fel kell tüntetni.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. május 27.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére