Az új közbeszerzési törvény

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 16.) vegye figyelembe!

Megjelent a Közbeszerzési Közlemények 50. számában (2011. szeptember 16.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

2012. január 1-jétől a 2011. évi CVIII. törvény (új törvény, új Kbt.) szabályozza a közbeszerzéseket, mely jogszabály mind rendszerében, mind tartalmában jelentős változásokat hozott a 2003. évi CXXIX. törvényhez (régi Kbt.) képest. Összeállításunkban az új, valamint a korábbiaktól lényegesen eltérő, elsősorban ajánlattevőket érintő szabályokat ismertetjük - gyakorlati szempontok és terjedelmi okok miatt a figyelemfelhívásra és nem a tételes jogszabályszöveg ismertetésére törekedve. Előző indokok miatt nem térünk ki az egyes eljárásfajták szabályainak részletes ismertetésére, az alkalmassági feltételek és a kizáró okok felsorolására, illetve azokra a területekre sem - összeférhetetlenség, előzetes vitarendezés, jogorvoslat -, melyekről még az idei évben külön kiadványt adunk olvasóink kezébe.

Az új Kbt. szinte valamennyi előírása 2012. január 1-jén lép hatályba. A törvényt a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni, azzal, hogy a szerződés teljesítéséről azoknak a szerződéseknek az esetében sem kell hirdetményben tájékoztatót feladni, melyeket 2012. január 1-jét, azaz az új törvény hatálybalépését megelőzően indított közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttek.

Az új törvény - a korábbi szabályozással azonosan - meghatározza azokat a területeket, melyeket rendeleti szinten kell majd szabályozni. A rendeleti szintű szabályozásról elmondható, hogy az a korábbinál szélesebb területet ölel fel, olyan területeket is, melyeket korábban a Közbeszerzések Tanácsának iránymutatásai fedtek le. Ez utóbbi egyebek mellett az egységes jogalkalmazás szempontjából üdvözlendő megoldás. A rendeleti szabályozás területei a felhatalmazó rendelkezések alapján a következők.

A jogalkotó a kormányt hatalmazta fel arra, hogy rendeletben szabályozza

- a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat - e kérdéseket korábban a KT határozatai rendezték;

- a minősített ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezéseket, a minősített ajánlattevők jegyzékbe vételének feltételeit és igazolási módjait, a jegyzék vezetésének szabályait, a jegyzék szerinti igazolás által tanúsított, kizáró okokra és alkalmasságra vonatkozó követelményeket, valamint az Európai Unió egy másik tagállamának szervezete által kiadott ilyen igazolás által tanúsított követelményeket;

- a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciók alkalmazásának részletes szabályait, a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható bírság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét - mely szabályok korábban a törvényben szerepeltek;

- a tervpályázati eljárásra vonatkozó szabályokat;

- a XIV. Fejezet szerinti eljárások - közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok - sajátos közbeszerzési szabályait;

- az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

- az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések központosított közbeszerzésének részletes szabályait;

- az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó központosított eljárások részletes szabályait, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét;

- az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés szabályait, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes szabályait;

- az építési beruházások közbeszerzéseire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az építési beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési szerződések teljesítésének, a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésének részletes szabályait;

- a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök közbeszerzésének - e törvénytől az ilyen eljárások sajátosságai miatt szükséges eltérő - sajátos szabályait;

- a minősített adatot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő, vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályait;

- a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, szolgáltatások megrendelésére, valamint építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályokat;

- a NATO Biztonsági Beruházási Programja, valamint az egyéb közös finanszírozású NATO-támogatott programok keretében megvalósuló beszerzésre vonatkozó részletes szabályokat;

- a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó szabályokat;

- a védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, valamint szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját;

- a közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített energetikai és környezeti hatások megállapítására és figyelembevételére vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokat, valamint a kapcsolódó jelentési kötelezettségre vonatkozó részletes szabályokat - új szabályozási terület;

- az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, továbbá az azok vagyonkezelésébe tartozó, többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint a kormány közalapítványai közbeszerzései megindításának engedélyezésére és lefolytatásának központi ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat, e szervezetek közbeszerzési szerződései teljesítésének ellenőrzésére és módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátos szabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő, vagy általuk alapított alapítványok nem közbeszerzés útján megkötött, beszerzést megvalósító szerződései megkötésének és módosításának engedélyezését;

- az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárokat el nem érő árubeszerzésekre, valamint szolgáltatásmegrendelésekre e törvény 123. §-ának alkalmazásában kötelezően alkalmazandó eljárási szabályokat;

- a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszára kiterjedő környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági követelmények tekintetében előírható részletes szabályokat, valamint az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját - új terület.

Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter szabályozza rendeletben a törvény felhatalmazása alapján

- a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét, díjának mértékét, befizetését, a közbeszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel rendjét;

- a hirdetmények, bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezés mintáját, a hirdetmények egyes tartalmi elemeit;

- a hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységére, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására, a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékére, annak vezetésére, valamint a névjegyzékbe vétel feltételeire vonatkozó szabályokat;

- a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével;

- a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével összefüggésben megküldendő adatok körét, továbbá a beszerzési tervvel, közbeszerzési tervvel, annak módosításával, illetve a közbeszerzési eljárásokkal, valamint a nem közbeszerzési eljárás keretében megkötött, illetve módosított, beszerzést megvalósító szerződésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartására és kezelésére vonatkozó részletes szabályokat.

Végül a helyi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg rendeletével a helyben központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles szervek körét, a helyben központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét.

1. Az új törvény általános rendelkezései

 

1.1. Alapelvek

 

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény alapelvei között találjuk a rendeltetésszerű joggyakorlás és a hatékony, felelős gazdálkodás elvét, továbbá a közbeszerzési eljárás nyelvére vonatkozó alapelvi rendelkezéseket a következő tartalommal:

- az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők a közbeszerzési eljárásban a jóhiszeműség és a tisztesség, valamint a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni;

- az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt tartva kell eljárnia;

- a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti - de nem követelheti meg - a magyar helyett más nyelv használatát is.

Az alapelvek közül kikerült az ajánlattevő azon kötelezettsége, miszerint törekednie kell a beszerzések során a környezetvédelmi szempontok figyelembevételére.

1.2. Értelmező rendelkezések

 

Az értelmező rendelkezésekre fókuszálva elsőként az tűnik fel, hogy az új törvényben jelentősen szűkült az értelmező rendelkezések köre, emellett a meghatározások rövidebbek, átláthatóbbak lettek. Jelentősen változott az ajánlattevő és alvállalkozó meghatározása, az erőforrás-szervezet pedig külön nevesített formájában kikerült az értelmező rendelkezések köréből. Úgyszintén nem találjuk meg a rendelkezések között a szabvány, az üzleti titok, a hozzátartozó, az építmény, az értékelemzés stb. fogalmát sem, tehát azokat a meghatározásokat, melyeket más törvény szabályoz. Új fogalom ezzel szemben a gazdasági szereplő és a fenntarthatósági szempont meghatározás.

A fogalomrendszerből a megváltozott és új értelmezések körében a következők a legjelentősebbek:

- ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; mint látható, az ajánlattevő fogalma a korábbihoz képest jelentősen szűkült, emellett a törvényalkotó mellőzi a vállalkozási formák megjelölését is a meghatározásban, ennek oka a gazdasági szereplő új fogalomkénti beiktatása az értelmező rendelkezések közé;

- az alvállalkozó meghatározása során a kivételi elemek szűkültek. Az új rendelkezés nem tartalmazza e körben az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket. Ennek megfelelően 2012. január 1-jétől alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag-szállítót, továbbá építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót;

- új fogalom a fenntarthatósági szempont, mely nem más, mint a fenntarthatósági szempontok érvényesüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szempont, így különösen az erőforrás- és energiahatékonyság, a dematerializáció, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint az adott termék/szolgáltatás életciklusa során a lehető legkisebb környezeti hatással és terheléssel járó megoldások szempontjai, valamint az értelmező rendelkezések vonatkozásában egységes fogalomként használt

- gazdasági szereplő, melynek minősül bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

1.3. Ajánlatkérő

 

Az ajánlatkérői kör jelentős mértékben változott, gyakorlatilag eredeti tartalommal csak a régi Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontja maradt meg, ezért itt célszerűnek tartjuk az ajánlatkérői kör törvényi meghatározásának teljes ismertetését.

Az új törvény alkalmazásában tehát ajánlatkérőnek minősül

- a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

- az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos kisebbségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a megyei területfejlesztési tanács, a térségi fejlesztési tanács, a regionális fejlesztési tanács;

- az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha a jelen bekezdés 1-4. pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni, vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza;

- az új törvény 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet - azaz a jelen bekezdés 1-4. pontja szerinti ajánlatkérő egyedüli tulajdonában lévő olyan gazdálkodó szervezet, mely felett az ajánlatkérő (tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára) az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik, továbbá az olyan gazdálkodó szervezet, amelynek részvényei vagy üzletrészei kizárólag a jelen bekezdés 1-4. pontja szerinti ajánlatkérő, és más, a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő(k) tulajdonában vannak, amely felett az ajánlatkérők - tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára - az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal közösen rendelkeznek, és képesek a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka a tag ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik;

- az előző pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely az új törvény 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, és amely felett az előző pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;

- az előző pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során;

- a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az előző pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az előző, 1-4. pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet többségi részben közvetlenül támogatja, vagy az Európai Unióból származó forrásból többségi részben közvetlenül támogatják;

- az adott beszerzés megvalósításakor az az előző pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást.

1.4. A közbeszerzés tárgya

 

A közbeszerzés tárgyai az új törvény alapján a következők: árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A felsorolás sorrendjének változásán túl új elem, hogy a szolgáltatási koncesszió is közbeszerzési tárggyá válik, míg korábban kivételként szerepelt. A törvény értelmében a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

A közbeszerzés tárgyainak fogalmi meghatározásai lényegében a korábbihoz hasonló tartalommal kerültek át az új törvénybe, melynek ismertetésétől ehelyütt terjedelmi okokból eltekintünk.

1.4.1. Kivételi kör

 

Az új törvény szerkezetében követi a régi Kbt. megoldását, amikor felsorolja azokat a beszerzéseket, melyek nem tartoznak a közbeszerzési törvény hatálya alá. Azokat az eseteket - értelmezésekkel -, melyekben nem kell alkalmazni a törvényt, az új Kbt. 9. §-a határozza meg.

A szolgáltatási koncesszió közbeszerzési tárgyként kezelésével kapcsolatban szükségesnek tartjuk az ahhoz kötődő kivételi kör ismertetését. Eszerint a törvényt nem kell alkalmazni

- az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének a)-f) pontja szerinti ajánlatkérők (lásd korábban, az ajánlattevők felsorolásánál) által odaítélt építési koncesszióra és szolgáltatási koncesszióra, amennyiben a koncesszió célja az ajánlatkérőnek a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása, és a 20. § vagy a 121. § (2) bekezdése értelmében a törvény XIV. Fejezete lenne alkalmazandó;

- ha a szolgáltatási koncesszió a koncessziós törvény hatálya alá tartozik, azzal, hogy a koncessziós törvény szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell;

- ha a szolgáltatási koncesszió az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról vagy villamossal végzett helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás esetén a vasúti közlekedésről szóló törvények hatálya alá tartozik, azzal, hogy az említett törvények szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

1.5. A közbeszerzés értéke

 

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a 12-18. §-okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A becsült érték fogalma lényegében azonos a korábbi szabályozásban fellelhető meghatározással, azonban a fogalom pontosításra került arra az esetre, ha az ajánlatkérés opcionális részt is tartalmaz.

A becsült érték vonatkozásában lényegében a korábbi szabályozás minimális mértékben változott, inkább pontosított a törvényalkotó. A becsült értékre vonatkozó rendelkezéseket az új törvény 11-18. §a-i tartalmazzák azzal, hogy az eljárás megkezdését meghatározó rendelkezés már nem a becsült érték szabályozásánál, hanem az értelmező rendelkezések között található. Az értelmező rendelkezések 14. pontja szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás - a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó - megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni.

1.6. Az ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések

 

Az általános rendelkezések között, fenti, egységes címszó alatt, a IV. Fejezetben tartalmazza az új törvény azokat az előírásokat, melyek korábban az egyes eljárásfajták közé (is) ékelődtek. Ez az elrendezés a jogszabályt átláthatóbbá, kezelhetőbbé teszi.

A következőkben röviden összefoglaljuk a IV. Fejezet részszabályainak lényegét.

1.6.1. Az ajánlatkérő eljárása

 

Az új Kbt. ebben a részében főként az ajánlatkérők kötelezettségeit sorolja fel, melyek közül a leglényegesebbeket, az ajánlattevők számára is fontos, garanciális szabályokat emeljük ki.

1.6.1.1. Értesítési kötelezettség

 

Az ajánlatkérők - bizonyos kivétellel - kötelesek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni a törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül.

Lényeges, garanciális, az eljárás átláthatóságát biztosító szabály, hogy a Közbeszerzési Hatóság naprakész nyilvántartást vezet az ajánlatkérőkről (ajánlatkérők nyilvántartása), és azt a honlapján közzéteszi, továbbá a nyilvántartásban szereplő ajánlatkérőkről szükség szerint tájékoztatást nyújt az Európai Bizottság részére. Amennyiben az érintett szervezet bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy az érintett szervezetnek a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozása kétséges, a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményezheti.

(A Közbeszerzési Hatóság új intézmény a közbeszerzések területén, az arra vonatkozó főbb szabályokra összeállításunk későbbi részében térünk ki.)

1.6.1.2. Felhatalmazás közbeszerzési eljárás lefolytatására, közös beszerzések

 

Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a javára ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre a közbeszerzési törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését. Idekapcsolódó rendelkezés, miszerint több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával. Ezekben az esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást.

1.6.2. Gazdasági szereplők a közbeszerzésben

 

Az e címszó alá tartozó szabályok a közös ajánlattevőkre, részvételre jelentkezőkre vonatkoznak. A részvétel arányára vonatkozó rendelkezés a korábbi szabályokhoz képest nem változott, úgyszintén a konzorciumra és a gazdasági társaság alapítására vonatkozó rendelkezések is csaknem azonosak a korábbiakkal.

1.6.3. Részvételi lehetőség adott eljárásban

 

Lényeges változáson ment át a régi Kbt. jelenleg még hatályos 70. §-ának (4) és (5) bekezdésében szabályozott kérdéskör, mely az ajánlattevő-erőforrás-alvállalkozó egy adott eljárásban történő fellépésére tartalmaz rendelkezéseket. Az új törvény idevonatkozó szabályai a kérdést az alábbiak szerint rendezik.

Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében

- nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen,

- más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt,

- más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja.

1.7. Dokumentáció, kapcsolattartás, határidők

 

1.7.1. A közbeszerzési eljárás dokumentálása

 

Az ajánlattevők számára garanciális szabály, hogy ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását - annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően - írásban, vagy az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása esetén külön, a közbeszerzési törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint elektronikusan köteles dokumentálni.

1.7.2. Írásbeliség

 

Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel - ha a törvényből más nem következik - írásban történik. Ez a régi Kbt.-ben sem volt másként.

A törvény külön rendelkezik arról, hogy az írásbeli nyilatkozatok - fő szabály szerint - teljesíthetők postai vagy közvetlen kézbesítés útján, faxon, valamint elektronikus úton.

Az ajánlatkérő ugyan előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, az azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; ebből adódóan a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel sem követelhető meg az ajánlattevőktől - kivétel ez alól a szabály alól értelemszerűen az elektronikus árlejtés esete.

1.7.3. Benyújtandó dokumentumok alakiságai

 

E rendelkezések között találjuk meg azt a szabályt is, miszerint ahol a törvény vagy a törvény, illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni. A szabályok lényegében nem változtak a régi Kbt.-hez képest, kivéve a nem magyar nyelvű okiratok fordítására vonatkozó rendelkezést, ahol is már nem hiteles, hanem felelős fordítást követel meg a jogalkotó a jövő évtől.

1.7.4. Határidők

 

A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a határidőkre vonatkozó rendelkezések gyakorlatilag változatlan tartalommal kerültek be az új törvénybe - összhangban az egyéb jogszabályok határidők számítására vonatkozó rendelkezéseivel.

2. A közösségi rezsimre vonatkozó rendelkezések

 

Mint azt a régi Kbt. rendszeréből is láthattuk, a közbeszerzési eljárás szabályait a közösségi rezsimre vonatkozó rendelkezések tartalmazzák, a nemzeti rezsim rendelkezései ezekre utalnak vissza. Így van ez az új Kbt.-ben is, mely fentiekben említett két eljárásrendet különbözteti meg. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályait az új törvény Második Része tartalmazza, melynek ajánlattevőket érintő főbb rendelkezéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

2.1. Az ajánlati felhívás

 

A törvény 38. §-a határozza meg az ajánlati felhívás tartalmát, mellyel kapcsolatban a törvényalkotó alapelvi szinten az ajánlattevők szempontjából az alábbi esélyegyenlőséget és garanciát biztosító kötelezettségeket írja elő ajánlatkérők részére:

- az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be;

- a közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni.

Az ajánlati felhívásra vonatkozó rendelkezések körében az új Kbt. egyértelművé teszi azt a tényt - melyet a régi Kbt. ekként nem nevesít, az szövegösszefüggéseiből állapítható meg -, miszerint ha az ajánlattevő alvállalkozót is vesz igénybe, ez az igénybevétel nem érinti ajánlattevő felelősségét.

2.2. Kiegészítő tájékoztatás

 

A kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában az alapjogosultság szabálya tartalmilag nem változott, az új törvény szerint (is) bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében -, az eljárást megindító felhívásban, több szakaszból álló eljárás esetén az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A tájékoztatáskérésre azonban a jogalkotó határidőt nem állapít meg a részvételre jelentkezők, ajánlattevők vonatkozásában - ellentétben a korábbi szabályozással -, az ajánlatkérőkre pedig a következő válaszadási határidőket írja elő.

2.2.1. A kiegészítő tájékoztatás megadásának határideje

 

A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően a lehető leghamarabb, valamint az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni.

2.2.1.1. Ajánlattételi, részvételi határidő meghosszabbításának lehetősége

 

A fenti szabályozási rendből következik az új törvény azon előírása, mely szerint, ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az előzőekben ismertetett válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek csak akkor kell megadnia, ha a tájékoztatás elkészítése és az ismertetettek szerinti megküldése még az ajánlattételi, illetve részvételi határidő letelte előtt lehetséges. Az ajánlatkérő - amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges, és a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésre - ilyenkor is élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.

2.2.2. A kiegészítő tájékoztatás megadásának módja

 

A kiegészítő tájékoztatás megadásának módjára vonatkozó rendelkezések lényegében nem változtak. Lényeges, hogy ajánlatkérő a törvény alapján kiegészítő tájékoztatásban közli, ha a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér az eljárást megindító felhívástól, a több szakaszból álló eljárás ajánlattételi felhívásától vagy a törvénytől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.

Változatlanul fennáll az a lehetőség, miszerint kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is.

2.3. A dokumentáció

 

Az új szabályok a korábbiaknál részletesebben határozzák meg a dokumentáció tartalmát, azzal kapcsolatban az ajánlatkérő lehetőségeit, kötelezettségeit, de lényeges változások nem kerültek be a szabályozásba.

Az új törvény értelmében az ajánlatkérő jogosult egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályait a dokumentációban meghatározni, de ezek nem járhatnak azzal, hogy olyan gazdasági szereplő, amely az eljárást megindító felhívás alapján a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tehetne, a dokumentáció szövegére tekintettel erre nem lenne képes. Emellett az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak meg kell vásárolnia, vagy át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.

2.3.1. Kiegészítő iratok rendelkezésre bocsátása

 

Az ajánlatkérő - amennyiben a dokumentációt a részvételre jelentkezéskor még nem bocsátja rendelkezésre - kifejezetten a részvételi jelentkezés megtételének elősegítésére is rendelkezésre bocsáthat kiegészítő iratokat, amelyek különösen a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról tájékoztatást, a részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét tartalmazhatnak. A kiegészítő iratokat is a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét biztosítva kell rendelkezésre bocsátani, a dokumentáció rendelkezésre bocsátására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a rendelkezésre bocsátás módjára az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban kell információt adnia. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban előírhatja, hogy a részvételi jelentkezés elkészítése érdekében rendelkezésre bocsátott iratokat részvételi jelentkezésenként legalább egy részvételre jelentkezőnek vagy alvállalkozónak át kell vennie, vagy elektronikus úton el kell érnie.

2.4. Alkalmasság

 

Az alkalmasságra, kizáró okokra vonatkozó szabályokat a törvény IX. Fejezete tartalmazza. A rendelkezések között újszerű megfogalmazást találunk arra nézve, hogy ki is tehet ajánlatot a közbeszerzési eljárásban. A szabály alkalmazásával kiszűrhetők azok az ajánlattevők, akik saját erőből nem képesek megfelelni az adott eljárásban támasztott követelményeknek, következésképpen a megfogalmazás az esélyegyenlőséget segíti elő a közbeszerzési eljárásokban.

A vonatkozó szabály alapján a közbeszerzési eljárásban kizárólag olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott

- szakmai tapasztalatra és képzettségre,

- műszaki és technikai feltételekre,

- minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra,

- gazdasági és pénzügyi helyzetre

vonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények), és nem áll kizáró ok (törvény 56-57. §-ai) hatálya alatt. A fenti szabály érvényesülésének biztosítására az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy, az 55. § (1) bekezdés a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy, a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni.

A sikeres ajánlattételt elősegítő rendelkezés, miszerint az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az 55. § (1) bekezdésében foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Ez a szabály arra is alkalmas, hogy az ajánlattevő eldönthesse: érdemes-e elindulnia adott pályázaton - nemleges döntés esetén megkímélve magát az ajánlattétellel együtt járó kiadásoktól.

Az alkalmasság igazolásának módjára vonatkozó rendelkezéseket a törvény 55. §-ának (6) bekezdése tartalmazza.

2.5. Kizáró okok

 

A kizáró okok felsorolását tartalmazó rendelkezéseket tanulmányozva megállapítható, hogy a jövő évtől hatályos szabályozás - a jelenlegi szabályozással azonosan - objektív és szubjektív kizáró okokat különböztet meg. Ezeket a törvény 56-57. §-a tartalmazza, s gyakorlatilag azonosak a jelenlegi törvény szerinti kizáró okokkal - néhol azonban attól pontosabb, egyértelműbb megfogalmazást használva (például a felszámolás alatt állás esetében).

Mint azt összeállításunk korábbi részében már említettük, a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, az alkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint a közbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg 2012. január 1-jétől. A kormányrendeletben határozza meg azt is - a kizáró okok szabályai között fellelhető rendelkezés értelmében -, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni.

Általánosságban azonban az új törvény is ad a benyújtandó dokumentumok vonatkozásában útmutatást, amikor meghatározza például, hogy az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje egyrészt

- az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását, másrészt

- azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak.

Az ajánlatkérő emellett jogosult lesz az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles az információt megadni.

2.6. Ajánlati biztosíték

 

Az ajánlati biztosítékra vonatkozó rendelkezések érdemben nem változtak. Változatlan az a szabály, miszerint az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg, vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta. Új elem azonban, hogy 2012-től a biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását biztosítja, az eljárás részvételi szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.

Változatlan a biztosíték teljesítési módjára vonatkozó rendelkezés, valamint a biztosíték visszafizetésével kapcsolatos szabály is.

Új rendelkezés a jelenleg hatályos törvényhez képest, hogy amennyiben az ajánlatkérő a törvény vonatkozó rendelkezése szerint felkéri az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az előzőek szerinti felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására.

2.7. Ajánlatok benyújtása, bontása, értékelése

 

Az ajánlatok benyújtása körében nem találunk lényeges újdonságokat, a rendelkezések egyértelműek, követhetők, az iránymutató szabályok az eddigi gyakorlat szerint az ajánlati felhívásban, dokumentációban részletesen szerepelnek, ezért ismertetésüket mellőzzük. Az elmondottak érvényesek az ajánlatok bontásával kapcsolatos rendelkezésekre is.

2.7.1. Aránytalanul alacsony ár

 

Érdemi változást látunk az aránytalanul alacsony ár szabályozása, így a mérték körében is. Az ezzel kapcsolatos eljárásrend az új törvényben a következő.

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. (A korábbi tételes felsorolást az új jogszabály nem tartalmazza.)

Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére, vagy a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Az ajánlatkérő köteles adat és indokolás kérésére különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől. (Jelenleg az eltérés mértéke 15 százalék.)

Az ajánlatkérő által figyelembe vehető olyan objektív alapú indokolásra vonatkozó kritériumok azonosak a jelenlegi szabályozásban foglaltakkal.

Az ajánlatkérő az új törvény alapján is köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a jövő évtől az ajánlatkérő - amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról történő döntés meghozatalához az szükséges - összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

2.7.2. Kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás

 

A kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok azonosak a jelenleg hatályos törvényben foglaltakkal.

2.8. Értékelési szempontok, ajánlatok értékelése

 

2.8.1. Az értékelés szempontjai

 

Az ajánlatok értékelésének szempontjai nem változnak a jövő évtől, azok változatlanul az alábbiak lehetnek:

- a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy

- az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.

Az új törvény szerkezetében is követi a jelenleg hatályban lévő Kbt.-t, amikor részletesen meghatározza az értékelés folyamatát.

2.8.2. Sorsolás közjegyző jelenlétében

 

Az értékelési szempontok témakörénél ad lehetőséget a jogalkotó az ajánlatkérőnek arra, hogy közjegyző jelenlétében sorsolást tartson, és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítsa akkor, ha

- az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kívánja kiválasztani, de a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza, vagy

- az ajánlatok értékelési szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a törvény 72. § (2) bekezdésének alkalmazásával sem állapítható meg.

2.8.2.1. Az eljárás nyertesének kiválasztása

 

A fenti, első bekezdés szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, a második bekezdés szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal és részpontszámokkal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők közül kell sorsolással kiválasztani az eljárás nyertesét.

2.8.3. Elektronikus árlejtés alkalmazása

 

Fentieken túl az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést is kezdeményezhet, de csak akkor, ha azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait - mint azt összeállításunk bevezető részében említettük - külön jogszabály határozza meg.

2.9. Az ajánlat, részvételi jelentkezés érvénytelensége

 

Az ajánlat (részvételi jelentkezés) érvénytelenségének esetköre az új törvény fogalomrendszeréből és szerkezeti változásaiból adódóan tartalmában és sorrendjében kismértékben eltér a jelenleg hatályos szabályoktól. Emellett a régi Kbt. az ajánlat érvénytelensége címszó alatt nem szól a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről. Az elmondottakkal összhangban tehát a 2012-től hatályos szabályozás szerint ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha

- azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be - jelenleg a megfogalmazásban az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő szerepel jelzőként;

- az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója, vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek - itt az erőforrás fogalom kikerülése és a részvételre jelentkező beemelése miatt változott a megfogalmazás, ez érvényes a következő bekezdésre is;

- az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták;

- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek;

- egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.

A következő három esetkör azonos a jelenlegi szabállyal annyi eltéréssel, hogy új bekezdésben tünteti fel az új törvény, illetve nem a jelenleg érvényes jogszabály szerinti sorrendben. Eszerint az előző bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha:

- aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz;

- lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz;

- az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre.

Előzőeken túl a részvételi jelentkezés érvénytelen akkor is, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz.

Változatlan az a szabály, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, úgy az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempontok szerint értékelnie az ajánlatot.

2.10. Kizárás

 

Az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet vonatkozásában a kizárási kötelezettség esetei azonosak a jelenlegi esetkörrel, úgyszintén nincs változás a kizárás választhatóságát megalapozó esetkörben sem. Új eleme a szabályozásnak, hogy a kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában meghatározhatja a kizárás alkalmazását megalapozó kötelező feltételek és figyelembe veendő szempontok körét.

2.11. Az eljárás eredménytelensége

 

Az eljárás eredménytelenségének okai lényegében azonosak a jelenlegi törvényben foglalt okokkal, némi kiegészítéssel - ajánlat fenn nem tartása ajánlati kötöttség lejárta esetén -, és a részvételi jelentkezés beemelésével. Emellett tiltó rendelkezés lép be abban az esetben, ha a Döntőbizottság az ajánlatkérő valamely döntését megsemmisíti. Ennek megfelelően tehát 2012. január 1-jétől akkor eredménytelen az eljárás, ha

- nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;

- kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be;

- egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett - az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;

- az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja;

- valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról dönt;

- a törvény 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség, és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;

- a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.

[Az elmondottakhoz kapcsolódva: az új Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során az ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.]

2.11.1. Eredménytelenség részajánlat-tételi lehetőség esetén

 

Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Amennyiben azonban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.

2.12. Eljárásfajták

 

Az új Kbt. XII. Fejezetében határozza meg a közbeszerzési eljárás fajtáit. E szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd lehet. A tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével induló vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehet.

Fentieken túl a törvény lehetőséget ad ajánlatkérőknek keretmegállapodásos eljárás alkalmazására, továbbá az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó eljárásokban a részvételre jogosultakat előre kiválassza. A dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg - mint arra összeállításunk bevezető részében a felhatalmazás témakörben utaltunk.

A törvény a közbeszerzési eljárás során nem enged eltérést egyik eljárási fajtáról a másikra.

3. A nemzeti eljárásrend

 

A nemzeti eljárásrend szabályozását a törvény III. Része tartalmazza. A III. Rész szabályait kell alkalmazni

- az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések megvalósításakor, valamint

- szolgáltatási koncesszió beszerzése esetében.

A III. Rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre a törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi.

3.1. Kivételi kör

 

A törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő

- tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor, és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben;

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59-85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén;

- a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra;

- külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott;

- a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére;

- olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul;

- hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére;

- a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e), f), i), k) pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre, továbbá

- fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére.

3.2. Eljárási szabályok

 

A jogalkotó a nemzeti eljárásrend szabályait változtatta meg talán a legnagyobb mértékben azzal, hogy kimondja: ha az ajánlatkérő a nemzeti rezsimben folytat le közbeszerzési eljárást, akkor vagy ún. szabadon kialakított eljárást folytat le - melyet a jelenleg hatályos törvény ilyen formában nem ismer -, vagy pedig a közösségi rezsim szabályai szerint jár el a törvény III. Részében meghatározott eltérésekkel. Az eltéréseket a törvény 122. §-a részletezi, mely felsorolás ismertetésétől - a szabályozás jellegének változatlansága okán - eltekintünk.

3.2.1. Beszerzés az ajánlatkérő által kialakított önálló eljárási szabályok alapján

 

Meglehetősen érdekes megoldás azonban az előzőekben említett, önálló eljárási szabályok kialakítására szóló törvényi felhatalmazás megadása az ajánlatkérők részére. A szabályozás lényege, hogy az ajánlatkérők a 123. §-ban meghatározott kereteket - kötelező rendelkezéseket - figyelembe véve, azokat betartva eljárásrendjüket egyébként szabadon határozhatják meg.

Önálló eljárási szabályok kialakítására az ajánlatkérőnek az uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzése megvalósításakor van lehetősége. Az önálló eljárási szabályok a törvény Második Részében található szabályok által nem kötöttek. Összhangban azonban a közösségi rezsim szabályai között ismertetett rendelkezéssel, az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra, ami esetünkben azt jelenti, hogy ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat feltüntetni az eljárást megindító felhívásban.

3.2.1.1. Kötelezettségek a szabadon kialakított eljárásban

 

Garanciális biztosíték, hogy a megfelelő ajánlattétel biztosítása érdekében a törvény a szóban forgó eljárásrend esetén is tartalmaz ajánlatkérők eljárási cselekményeire kötelező rendelkezéseket. E rendelkezések alapján az eljárást megindító felhívásnak mindazokat az információkat tartalmaznia kell, amelyek a gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükségesek, így különösen

- az odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer),

- az ajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint

- az ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információt.

Az ajánlatkérő fentieken túl köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni.

3.2.1.2. Jogosultság kizáró okok előírására, tilalommal

 

Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a törvény 56-57. §-a szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban a törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. A tilalom az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát egyaránt biztosítja. Úgyszintén az a rendelkezés is, miszerint az ajánlatkérő köteles a törvény 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. E rendelkezések alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést, és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem, olyan nem szabályozott tőzsdén jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető; továbbá az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25 százalékos tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több mint 25 százalékos tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni.

3.2.1.3. Alkalmassági feltételek, az igazolás módjának előírása, korláttal

 

Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell az 55. § (3) bekezdésében foglaltakat, azaz az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat - a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.

3.2.1.4. További kötelezettségek az ajánlatkérő oldalán

 

Az ajánlatkérőt mindezeken túl a szabadon kialakított eljárásban számos kötelezettség terheli a törvény vonatkozó paragrafusa alapján. Így

- az eljárási szabályok meghatározásakor az ajánlatkérő a közbeszerzési törvénnyel összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát;

- az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését;

- az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni;

- ajánlatkérő az ajánlattevőket, részvételre jelentkezőket, valamint a bontást megelőzően azokat a gazdasági szereplőket, akik az eljárás iránti érdeklődésüket jelezték, köteles írásban tájékoztatni minden, az eljárás eredményére kiható döntésről és információról, valamint ezek részletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni - és azt minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton megküldeni -, amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól;

- a 123. § (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 74. § (1), valamint (3) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni.

3.2.1.5. A nyilvánosságra és üzleti titokra vonatkozó szabályok alkalmazása

 

Az eljárásban megfelelően alkalmazni kell a törvény nyilvánosságra és üzleti titokra vonatkozó szabályait is, mely előírásokat a törvény II. Részében, a közösségi rezsimre vonatkozó rendelkezések között találjuk meg.

4. Közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szabályok

 

Az új Kbt. lényegesen nagyobb terjedelemben tartalmaz rendelkezéseket a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződésekre, mint a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény. Üdvözlendő, hogy a szerződéses szabályok áttekinthetően, egy fejezetben, egymásra épülve kerültek be a törvénybe.

Figyelemre méltó, hogy a törvény már bevezető rendelkezései között szól arról, hogy a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. E rendelkezéssel számos jogértelmezési probléma megoldására tett pontot a jogalkotó. A közbeszerzési szerződésekre vonatkozó külön részben a jogalkotó végigköveti a szerződés megkötésétől a teljesítésig tartó időszakot, az egyes szerződéses intervallumok részletes szabályozásával.

Az alábbiakban a szabályozás rendszerét, legfontosabb elemeit tekintjük át.

4.1. Szerződéskötés

 

A szerződéskötés alapfeltétele a közbeszerzési eljárás eredményessége.

4.1.1. Szerződő felek

 

A szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) - közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) - kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni.

4.1.1.1. Korlát

 

Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), de csak akkor, ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.

4.1.2. A szerződés megkötésének határideje

 

Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és - amennyiben ajánlatkérő az írásbeli összegzésben megjelölte - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc nappal meghosszabbodik.

Az ajánlatkérő fő szabály szerint - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ajánlati kötöttség fentiek szerinti időtartama alatt köteles megkötni a szerződést, azzal, hogy az nem köthető meg az írásbeli összegezés megküldését követő tizedik napnál korábbi időpontban.

Külön rendelkezést tartalmaz a törvény arra az esetre, ha adott közbeszerzés vonatkozásában jogorvoslattal éltek. Ilyenkor a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve akkor, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja.

4.1.2.1. Kivétel

 

Bizonyos esetekben a szerződés a törvény szerinti tíznapos időtartam letelte előtt is megköthető. Ezek az esetek:

- ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;

- ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra az erre vonatkozó döntés ellen, a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;

- ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;

- a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg.

4.1.2.2. Mentesülés

 

Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállt lényeges körülmény miatt a közbeszerzési szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes - azonosan a jelenlegi szabályozással.

4.2. Szerződéses tartalom

 

A szerződéses tartalom tekintetében az új törvény a jelenleginél karakteresebb előírásokat tartalmaz, a tartalom vonatkozásában részben jogosultságokat, részben kötelezettségeket adva/szabva ajánlatkérők irányába. A szabályokat a törvény 125-126. §-ai tartalmazzák. A tartalomra vonatkozó rendelkezések elsődleges célja a közpénzek felhasználásának kontrollja, így terjedelmi okokból elsősorban az azt célzó főbb rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet.

4.2.1. A szerződés időtartama

 

Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban a szerződés időtartamát úgy kell meghatároznia, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek, illetve a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.

4.2.2. Biztosíték

 

4.2.2.1. A biztosíték kikötésének alapjául szolgáló mulasztások

 

Az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni arra az esetre, ha elmarad a szerződés teljesítése, illetve ha ajánlattevő hibásan teljesít. A biztosíték kikötésének tényét, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét azonban közölni kell az eljárást megindító felhívásban.

4.2.2.2. Mérték

 

A jogalkotó meghatározza a biztosíték maximális mértékét. A rendelkezés szerint a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki, míg a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki.

4.2.2.3. Rendelkezésre bocsátás

 

A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződéskötéskor, a jótállási igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában, a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a jótállási időtartam lejártakor, vagy amennyiben a szerződésben jótállást nem kötöttek ki, a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot - a szerződésben foglalt feltételek szerint - abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában.

4.2.2.4. Biztosítékok "cseréje"

 

A nyertes ajánlattevőként szerződő fél a fenti bekezdésben foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia.

4.3. Érvénytelen szerződések

 

4.3.1. Érvénytelenségi okok

 

A törvény tételesen határozza meg a semmis (érvénytelen) szerződések körét. E szerint semmis a törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha

- azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg;

- hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei;

- a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy a szerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére.

4.3.1.1. Kivételek

 

A szerződés a fentiekben foglaltak ellenére sem semmis, ha

- az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást, mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül, továbbá ha

- kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. (A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) azonban nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor tekinthetők annak, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.)

4.3.2. Szerződéses rendelkezés semmissége

 

Az ajánlattevők érdekeivel áll összhangban az a szabályozás, mely egyes szerződéses rendelkezések semmissége esetére ad iránymutatást. A törvény feltétel nélkül semmisnek tekinti a közbeszerzési szerződésnek azt a rendelkezését, mely

- kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy

- a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el.

4.4. A szerződés teljesítése

 

A szerződések teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket a törvény 128-131. §-ai tartalmazzák, a korábbi törvényhez képest újszerű megvilágításban, a kötelezettsége pontos, egyértelmű meghatározásával. A szabályozás kitér a projekttársaságra, az építési beruházásokkal kapcsolatos szerződésekre is. Javasoljuk a szabályok tételes áttanulmányozását, mert ismeretük az elmondottak miatt a közbeszerzési eljárás valamennyi szereplője számára nélkülözhetetlen. A lényeges, új szabályokra az alábbiak körben hívjuk fel a figyelmet.

4.4.1. Teljesítő fél, közreműködő

 

A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (projekttársaság) kell teljesítenie. E szabály a jelenlegivel lényegében azonos.

4.4.1.1. Be nem jelentett alvállalkozó, alvállalkozó "cseréje"

 

A szabályozás fenti kérdéskörben is sokrétűbb a jelenleginél.

Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre, valamint - a következő bekezdés szerinti kivétellel - köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek bejelenteni, ha olyan alvállalkozót kíván bevonni a teljesítésbe, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg, és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll az 56. § - valamint, ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, az 57. § - szerinti kizáró okok hatálya alatt.

Az olyan alvállalkozó vagy szakember helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállt lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

4.4.1.2. Tilalom

 

Tiltja az új törvény az alvállalkozó személyének módosítását akkor, ha egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült.

További korlát, hogy a teljesítésben részt vevő alvállalkozók nem vehetnek igénybe saját teljesítésük huszonöt százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót.

4.4.2. Teljesítésigazolás

 

Szintén az ajánlattevők érdekeivel áll összhangban a teljesítésigazolás kiadása vonatkozásában annak szigorú határidőhöz kötése a jogalkotó által. Az idevonatkozó főbb rendelkezések a következők:

- az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni;

- építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben - mely legfeljebb huszonöt nap lehet - nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. Ha az átadás-átvétel külön jogszabály vagy hatóság rendelkezése szerint próbaüzemmel történik, a felek 25 napnál hosszabb átadás-átvételi időtartamban is megállapodhatnak.

4.4.3. Az ellenszolgáltatás teljesítése

 

Az ajánlatkérőre vonatkozó teljesítési szabályok a következők:

- a fizetési határidő nem haladhatja meg a számla ajánlatkérőként szerződő fél általi kézhezvételének napját követő 30 napot; a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között megállapodás tárgyát. Ez a rendelkezés piackonform, nagymértékben védi az ajánlattevőket, és várhatóan megszünteti azokat a helyzeteket, hogy ajánlattevők esetenként azért nem indulhatnak közbeszerzési eljárásban, mert éppen ajánlatkérő korábbi szerződéssel kapcsolatos tartozása miatt adótartozásuk áll fenn, vagy bankszámlájukon sorban állás mutatkozik, így nem tudnak megfelelni az alkalmassági követelmények egy részének;

- amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a számla kézhezvételének időpontja, vagy az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítést megelőzően nyújtja be a számlát, a fizetési határidő nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építési beruházás esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő 30 napot.

A szerződésben foglalt fizetési határidő az előzőekben megállapított határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek az ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a választott szerződéses konstrukció vagy a szerződéssel kapcsolatos más egyedi körülmények miatt az tényszerűen indokolt, a fizetési határidő azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 napot.

További, ajánlattevőket és alvállalkozókat védő garanciális szabály, miszerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be, a beszámítás azonban nem sértheti a közvetlen kifizetésre jogosult alvállalkozók jogait.

A szabályozás - mint az az elmondottakból látható - a polgári jogi jogviszonyokban elsődleges, mellérendeltségi viszonyokat helyezi előtérbe az ajánlatkérők fokozott felelőssége mellett. A szabályozás egyben erősíti a jogbiztonságot, valamint a kiszámíthatóságot is a közbeszerzések területén.

4.4.3.1. Kiemelt területek

 

Az ajánlattevők helyzetét jelentősen megkönnyíti az új törvénynek az a rendelkezése, melynek érelmében ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése, és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Jelenleg erre nincs lehetőség. Ez az előleg azonban nem jár arra a részre vonatkozóan, amelyet az ajánlatkérő az alvállalkozóknak közvetlen kifizetés útján teljesít. Kiemelendő, hogy a szerződésben a felek magasabb összegű előlegről is megállapodhatnak a törvény felhatalmazása alapján.

Emellett, ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás, azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak, külön kormányrendelet rendelkezései szerint az ajánlatkérő által közvetlen kifizetésben részesülhetnek.

A szabályozással a jelenleg meglehetősen nehéz helyzetben lévő építőipari vállalkozásokat is előnyösebb helyzetbe hozza a jogalkotó.

4.5. Szerződésmódosítás

 

A törvény taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor nincs lehetőség a szerződés módosítására. Ennek megfelelően a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha

- a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna, azzal, hogy az itt meghatározott feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti; vagy

- a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, azzal, hogy a szerződésben foglalt eredeti ellenérték 5 százalékot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja; vagy

- a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki.

4.5.1. Értesítési kötelezettség

 

Amennyiben a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.

5. A Közbeszerzési Hatóság

 

Új szervezetként hozta létre a jogalkotó a Közbeszerzési Hatóságot, melyre vonatkozó főbb szabályok összefoglalását erre tekintettel - a teljesség igénye nélkül - szükségesnek tartjuk.

5.1. A Hatóság működésének célja

 

A Közbeszerzési Hatóság - kizárólag az Országgyűlésnek alárendelten - a törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében működik.

5.2. A Tanács

 

A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács működik, amely tíz tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli.

5.2.1. Érdekképviselet

 

5.2.1.1. A Kbt. alapelveinek, egyes közérdekű céloknak érvényesítése

 

A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata:

- a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;

- az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter;

- a gazdaságpolitikáért felelős miniszter.

5.2.1.2. Az ajánlatkérők általános érdekeinek képviselete

 

A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik:

- a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy;

- a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;

- az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy.

5.2.1.3. Az ajánlattevők általános érdekeinek képviselete

 

A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdek-képviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy képviseli.

5.3. Feladat és hatáskör

 

A Hatóság feladata, hogy a közérdeket, az ajánlatkérők és az ajánlattevők érdekeit figyelembe véve, hatékonyan közreműködjön a közbeszerzési politika alakításában, a jogszerű közbeszerzési magatartások kialakításában és elterjesztésében, elősegítve a közpénzek nyilvános és átlátható módon történő elköltését.

5.3.1. Tilalom

 

A Hatóság üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, vagyoni hozzájárulást semmilyen szervezettől vagy személytől nem fogadhat el, részükre vagyoni hozzájárulást nem nyújthat.

5.4. A Hatóság szervezete

 

A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Hatóság Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti.

A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban, mely jogviszonyra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult.

A Hatóság a Titkárság keretében Szerkesztőbizottságot működtet a Közbeszerzési Értesítő szerkesztésével kapcsolatos feladata végrehajtásának érdekében.

A Tanács mellett a Hatóság keretében Közbeszerzési Döntőbizottság működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2011. szeptember 16.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére