eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések:

ÁLLAMILAG ELISMERT KÖZBESZERZÉSIREFERENS-KÉPZÉS
(2009. október 15.-2010. március 25.)

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Sikertelen a PPP-s sportlétesítmény-program

Az Állami Számvevőszék öt évre visszamenően vizsgálta a PPP-konstrukcióban épült önkormányzati sportlétesítményeket, s jelentésében megállapította: sikert vártak, ám jobbára kudarcot vallott a köz- és a magánszféra közötti partnerségben végrehajtani kívánt fejlesztések zöme. Az eredetileg tervezettnél gyengébb minőségben és drágábban valósultak meg ezek a beruházások, mint ahogyan gondolták. Ráadásul az önkormányzatok 70 százaléka visszavette a magánbefektetőktől az új létesítmények üzemeltetését. Annak ellenére, hogy a PPP-programokba a saját működésüket finanszírozni képtelen önkormányzatok is szép számmal bekerültek. A vizsgált önkormányzatok több mint 93 százalékánál nem alakult ki versenyhelyzet a PPP-beruházások meghirdetett közbeszerzési eljárásaiban, s emiatt áralkura sem volt lehetőség. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Közbeszerzés az állami illetményrendszerre

Meglehetősen furcsa körülmények között zajlik az állami alkalmazottak illetményszámfejtésének megújítását szolgáló, 4-5 milliárd forintra becsült közbeszerzés. A pályázat januárban indult, a kétszakaszos, tárgyalásos közbeszerzési eljárásban négy cég került az úgynevezett prekvalifikációs körbe: a Nexon Kft., a jelenlegi megoldást szállító HP Magyarország Kft., a SAP Hungary Kft. és a Ness Hungary Kft. Végül azonban csak hárman adtak be ajánlatot, a HP nem pályázott. Az eredetileg alkalmazásmegvalósításnak indult feladat váratlanul átalakult. A június 24-én módosított ajánlattételi felhívásban a projekt rendszer-integrációs feladattá változott, és számos új, az illetményszámfejtéshez nem is kapcsolódó hardver és szoftver szállítását is előírta. A pályázati folyamat is alaposan felgyorsult, az újabb ajánlatok beadására négy nap állt volna rendelkezésre. Közben a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz a SAP-tól felülvizsgálati kérelem érkezett, ám a kiíró az állásfoglalást meg sem várva, újból módosította a pályázatot. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Traffipaxtender: másra kell a pénz

Húsz nappal a világ legnagyobb, 600 automata traffipax bérletére és üzemeltetésére kiírt közbeszerzés eredményének kihirdetése után az ORFK közleményben tudatta: lefújta a pályázatot. Más közbiztonsági feladatokra kell a korábban a közlekedésbiztonság javítására szánt pénz. Várhatóan új tendert írnak ki, de az már csak 200 traffipax beszerzéséről fog szólni. A közbeszerzési eljárást kísérő botrány miatt több vizsgálat is indult a rendőrségnél. Vizsgálatot rendelt el az országos rendőrfőkapitány, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter is. Elsősorban arra keresik a választ, ki és miért írta ki egy tételben a 600 traffipax szállítására szóló pályázatot. A tender visszavonásával a szaktárca két legyet ütött egy csapásra. Egyrészt még a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalása előtt kimenekül – ahogyan egy igazságügyi tisztviselő fogalmazott – egy igencsak „katyvaszos” közbeszerzési eljárásból, másfelől lehetőséget teremthet önmagának, hogy visszatérjen az eredeti elképzeléséhez. Információk szerint a tervezett új tenderkiírásban némileg eltérnek a korábbitól.

Fedezetkezelői fenntartások

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) és a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) fenntartásokkal él az építtetői fedezetkezelő intézmény tervezett bevezetése ellen. Az érdekképviseletek szerint az új rendszer nem küszöböli ki a visszaéléseket. Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke szerint a fedezetkezelő nem ad választ arra a problémára, hogy ki fogja megfizetni az alvállalkozói láncban felmerült többletet, tehát nem szolgál valódi megoldással a lánctartozásokra. A mai gyakorlatban a megrendelő igazolja a munkát, a vállalkozó pedig ezt követően állítja ki a számlát. A rendelet ezt megfordítaná, ami ellentmond a kialakult gyakorlatnak, és a számviteli törvénynek is. Varjasné Székely Éva, a Malosz elnöke szerint alkotmányos szempontból kifogásolható, hogy az alvállalkozók vállalási árait az építési naplóban nyilvánosságra kell hozni. Emlékeztetőül: október elsejétől a közbeszerzési beruházásoknál a kivitelezés csak akkor indulhat el, ha az építtető a fedezetet erre a célra elkülönített számlán igazolja, a teljes ellenértékhez pedig csak akkor jut hozzá, ha az összes alvállalkozó követelését határidőre teljesítette.

Eljárás az elektronikus kormányzati gerinchálózatra

Az elektronikus kormányzati gerinchálózat kiépítéséért és az úgynevezett emelt szintű szolgáltatások biztosításáért több mint 12 milliárd forintot fizetett a Matávnak a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). Az ötéves szerződés az év végén lejár, a MeH már megkezdte a beszerzési eljárást a következő szerződés megkötésére. A számvevőszék is foglalkozott a témával, és megállapította, hogy az előző eljárásban indokolatlanul kerülték meg a közbeszerzést. Információk szerint a következő megbízást is a közbeszerzési eljárás mellőzésével kívánja odaítélni a MeH, és borítékolhatóan esélyes a jelenlegi szolgáltató, a Matáv-utód Magyar Telekom. Kérdés, miért vállal ilyen hosszú távú elkötelezettséget a rezsim, hiszen a következő kormány hivatalba lépéséig átmeneti megoldással is biztosítható lenne a szolgáltatás. Bódi Gábor, a MeH illetékes szakállamtitkára szerint mivel a szerződés december 31-én lejár, s a választásokra várhatóan 2010 tavaszán kerül sor, a beszerzési eljárás kiírásával nem lehetett megvárni a választások eredményét, mert akkor szerződés nélkül ellátatlan maradna a rendszer üzemeltetése. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Lezárult a szegedi villamostender

Szegeden lezárult a második villamostender. Májusban eredménytelennek nyilvánították a közlekedési nagyprojekthez érkező kilenc új villamos beszerzésére kiírt pályázatot. A műszaki jellegű hiányosságokat ugyanis hiánypótlással nem lehetett kiegészíteni. A második kiírásra ismét a két korábbi pályázó jelentkezett – tájékoztatott Susányi Tamás, a Szeged Pólus Kft. ügyvezetője. A lengyel PESA 16 millió eurós, a cseh Inekon 20,6 millió eurós ajánlatot tett. Döntés – a műszaki és jogi értékelés után – augusztus közepén várható.
A városban – a közlekedési projekt legnagyobb beruházásaként – augusztus 10-én megkezdődik az 1-es villamosvonal felújítása. A rekonstrukciót az A-Sz-E Konzorcium végzi, a munkálatokkal 2010 októberéig kell elkészülnie, 4,9 milliárd forint vállalási ár mellett.

Épül a 4-es metró irányítóközpontja

A 4-es metró kelenföldi járműtelepének építésére kiírt közbeszerzési eljárást a Swietelsky Magyarország nyerte, öt cég közül. Július 28-án letették az irányítóközpont alapkövét, ezzel, a jogerős építési engedély birtokában megkezdődött a tényleges kivitelezés. A két év alatt elkészülő, 20 ezer négyzetméteres épületben nemcsak a metrókocsik kapnak helyet, itt lesz az új vonal „agya”, az irányító- és diszpécserközpont is. Az épületegyüttesnek körülbelül a felét a járműtelep foglalja el, ahol 100 kocsit helyezhetnek el, egy nyolcemeletes toronyházban pedig az irányítóközpont működik majd. A járműtelep felszereltsége a teljesen automatikus – vezető nélküli – metróhoz illeszkedik, azaz a járműveket a telepen is számítógép kezeli. A kelenföldi járműtelep 2011 januárjára épül fel, a kivitelezővel kötött szerződés értéke 11,5 milliárd forint.

Megvan az augusztus 20-i pályázat nyertese

Az augusztus 20. állami ünnepségek lebonyolítására kiírt közbeszerzési pályázat nyertese az Absolut Pyro Kft. és az Omega Trading Hungary alkotta konzorcium lett. Feladatuk lesz az állami rendezvények és a tűzijáték, a kreatív tervezés, a gyártási és a médiafoglalási, valamint a PR-ügyek megszervezése. Információk szerint a legelőnyösebb és legolcsóbb ajánlatot adó konzorcium nettó 239 millió forintos ajánlatával nyert, így a tavalyinál 20 százalékkal olcsóbban rendezik meg az ünnepségeket. A múlt évben a rendezvény összes költsége meghaladta a 290 millió forintot. Tavaly már július elején kihirdették a közbeszerzési eljárás nyertesét, most ez hivatalosan augusztus elsejére tolódott, ám ez – a kormányszóvivő szerint – nem befolyásolja a programok megvalósítását. Szollár Domokos: „A hivatalos programok előkészítése már hónapok óta zajlik, próbál a honvédség, és megkezdődtek a biztonsági előkészületek.” Információk szerint az eredeti kiírásban augusztus 20-a mellett az év hátralévő rendezvényei is szerepeltek, de ezeket időközben kivették a tenderből.

Hírek – röviden

Ságvár a tervezett szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséhez szükséges egymilliárd forinthoz 600 millió forint állami támogatást nyert, így megindulhat a kivitelezés. A lebonyolított közbeszerzési eljáráson a Szabadics Zrt.-t hirdették ki nyertesnek, a műszaki-ellenőri teendők ellátásával pedig a Kapos Hydro Kft.-t bízta meg a település önkormányzata. * A Közbeszerzések Tanácsa elkészítette a közbeszerzésekről szóló törvény legutóbbi módosítását követő egybeszerkesztett változatát. A szöveg a tanács honlapján ( www.kozbeszerzes.hu ) érhető el. * Szécsény: közbeszerzési eljáráson választották ki a térség járóbeteg-szakorvosi rendelőintézetének kivitelezőjét, a fővárosi Hérosz Zrt.-t. A város a megvalósításra csaknem egymilliárd forint támogatást nyert. * A nagykőrösi önkormányzat közbeszerzési bizottsága több fejlesztési témát tárgyalt meg. Így a Nagykőrös–Kecskemét közötti kerékpárút építésével, a város egyes területein a csapadékvíz elvezetésével és a nyomdai szolgáltatásokkal kapcsolatos teendőket. * Szigetváron hét utca aszfaltozására írtak ki pályázatot. * Szombathelyen rendkívüli ülést tartott a városi közgyűlés, miután kiderült, hogy az Iseum projekt közbeszerzési eljárására beérkezett öt ajánlatból a legolcsóbb is 180 millió forinttal meghaladja az eredetileg tervezett összeget. Az önkormányzat valamennyi pályázót hiánypótlásra szólította fel. * A hatvani önkormányzat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól megkapta a szükséges engedélyeket a városi kórház működtetésére, amelyet augusztus elsejével átvett a Hospinvesttől. A gyógyintézet működtetésére kiírt koncessziós pályázat eredménytelen volt, ezért megismétlik a nyílt közbeszerzési eljárást. * A Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztalta a pannonhalmi főapátságot a biomassza-fűtőmű építésével kapcsolatosan lebonyolított közbeszerzési jogsértés miatt. * Békés megyében hat orvosi rendelő újulhat meg, miután a régió erre a célra 800 millió forint támogatást nyert. A különböző feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárásokat indítanak.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Számfejtés és számfejtés

Indokolatlan költségek, érthetetlen lassúság, hirtelen változó pályázati kiírás – így jellemezték a folyamatot azok, akik nyomon követték az állami alkalmazottak bérszámfejtési rendszerének megújítását célzó pályázatot. A várhatóan 4-5 milliárd forintba kerülő, 730 ezer állami alkalmazott illetményének számfejtését végző, úgynevezett KIR (központi illetményszámfejtést támogató informatikai rendszer) története ezek alapján áll össze.
A rendszer bevezetése 2002-ben kezdődött, és ma több mint 600 ezer jogviszonyt kezel, fenntartása, az adatbázisok karbantartása igen költséges. A szakemberek szerint a jelenlegi KIR már nem bővíthető, ráadásul több hiányossága van. A KIR célja tehát egy szélesebb kört lefedő és több funkciót tartalmazó, központi adatbázison alapuló nagy állami illetményszámfejtő rendszer létrehozása, amely valamennyi intézmény számára online elérhető. Az új pályázat januárban indult, de a tavaszi kormányválság miatt lelassult, és a kiíró Magyar Államkincstár (MÁK) élén is változás történt. A júniusban módosított ajánlattételi felhívás mindössze négy napot adott a pályázóknak, ezt a szereplők egy része úgy értékelte, hogy a színfalak mögött már bizonyára megvan a győztes, és a megrendelő még a nyári parlamenti szünet előtt szeretné „átlendíteni” az ügyet. Egy forrás szerint egy ennyire összetett pályázatra csak az tud ilyen gyorsan ajánlatot adni, aki már előre tudta, hogy mire kell készülnie. A döbbent informatikai cégek tiltakoztak. Több pályázó hivatalosan kifogásolta a rendkívül rövid határidőt, és sikerült elérniük annak három hónapos meghosszabbítását.
A SAP ezzel párhuzamosan a Közbeszerzési Döntőbizottságnál felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A grémium éppen a lap megjelenésekor tárgyalta az ügyet, de a kiíró ezt meg sem várta, hanem újból módosította a pályázatot. A MÁK az újabb kiírásban kerülte a versenykorlátozó megfogalmazásokat, például már nem kizárólagosan HP-szerver bővítéséről beszél, hanem HP vagy azzal egyenértékű szerverről. Ugyanakkor a lap információs forrásai szerint ez praktikusan továbbra is a HP-t preferálja. E források szerint pénzügyileg irracionális, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági időszakban az állam előre akarja kifizetni a teljes rendszert, vagyis az új szoftverszállítótól azonnal 730 ezer emberre vonatkozó licencet és hardvert vásárol. Az átállásnál ugyanis eleinte csak 160-200 ezer ember bérszámfejtését fogják a KIR -ban végezni, ezért felesleges előre megvenni minden komponenst.

(Figyelő, 2009. július 30.)

Elúsztatott magánbefektetések

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta azt a 2004-ben indított kormányprogramot, amely PPP-konstrukcióban kívánta jelentősen fejleszteni az ország sportlétesítményeinek hálózatát. A program pontosan meghatározta: 2006 végéig a magántőke bevonásával 100 tornatermet, 50 tanuszodát és megyénként egy-egy sportcsarnokot kell építeni úgy, hogy a következő 15 évben működtetésüket ne a forráshiányos önkormányzatok, hanem a tőkeerős befektetők lássák el. Az eredmény siralmas: 18 tornaterem, 18 tanuszoda és egyetlen sportcsarnok épült. A számvevőszéki ellenőrök szerint a tanuszodák és a tornatermek viszonylag kicsi beruházások ahhoz, hogy a PPP-programba vonhatók lennének. A sportcsarnokoknál ugyanakkor túlságosan rövidre szabott a 15 éves futamidő ahhoz, hogy a befektetők megtalálják számításaikat (a szokásos futamidő 25 év). Az ÁSZ megállapítása szerint, e feltételeket a szaktárca nem mérte fel megfelelően, mint ahogyan azt sem, van-e alkalmas befektetői kör és elegendő befektetői szándék. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a vizsgált önkormányzatok több mint 93 százalékánál a meghirdetett közbeszerzési eljárásokon nem érvényesült a verseny, áralkura alig volt lehetőség. Ennek következménye, hogy a megvalósult beruházásoknál az előzetesen becsültnél 1,1–2,9-szeres többletköltség merült fel. Mindezek után az ÁSZ az önkormányzati miniszternek javasolja: kezdeményezze, hogy legalább a megvalósult beruházásoknál működjön a PPP-konstrukció.

(Népszava, 2009. július 31.)

Adómilliárdok a semmire?

Az elektronikus kormányzati gerinchálózatot (EKG) azzal a céllal hozta létre 2005-ben a kormány, hogy összekapcsolja a kormányzati és közigazgatási adatbázisokat, s hogy a kormányzati szolgáltatásokat elektronikus úton is biztosítsa az állampolgároknak. A szerződés az év végén lejár, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) megkezdte a beszerzési eljárást a következő szerződés megkötésére.
Kérdés, hogy az összesen 12,1 milliárd forint közpénzt felemésztő rendszer megfelel-e a kitűzött célnak. Az Állami Számvevőszék korábban vizsgálta a beszerzés körülményeit, és megállapította: annak ellenére nem közbeszerzési eljárásban történt az infrastruktúra kiépítésére vonatkozó szerződés megkötése, hogy azt kormányhatározat írta elő. A MeH úgy értelmezte, hogy nem a közbeszerzési törvényt, hanem a nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzés szabályait alkalmazza. A kiválasztással sem volt minden rendben. Bár nyolc pályázó bevonásával folytatták az eljárást, az ÁSZ furcsállta, hogy a kiíráshoz mellékelt szerződésmintában az előre kitöltött adóigazolási szám megegyezett a későbbi nyertes – vagyis a Matáv – adatával. Ez utóbbit a MeH adminisztrációs hibának nevezte.
Információk szerint a következő megbízást is közbeszerzési eljárás mellőzésével kívánja lebonyolítani a Miniszterelnöki Hivatal, s borítékolható esélyes a jelenlegi szolgáltató, a Matáv-utód Magyar Telekom.
A jelenlegi, 12,1 milliárdos ügylet két részből állt. Az infrastruktúra kiépítésére 7 milliárd, az úgynevezett kiemelt szolgáltatásokra 5,1 milliárd forintot fizetett a megrendelő. Utóbbiak közé olyan szolgáltatások tartoznak, mint a VOIP (hangszolgáltatás), a távmunka, a távoktatás, időbélyeg, e-aláírás, címtár, videokonferencia, EDI (adatcsere). Utóbbiak az állampolgárok számára nem elérhetők a Magyarország.hu kormányzati portálon. A munkát keresők legfeljebb a munkaügyi kirendeltségek elérhetőségét találják meg, a távmunkáról pedig számos cikket olvashatnak, de egyetlen ajánlat sem található a rendszerben. Ugyanez a helyzet a többi, a szerződésben szereplő emelt szintű szolgáltatással. A Magyar Telekom kommunikációs igazgatója viszont közölte: az emelt szintű szolgáltatások mind elérhetők a felhasználók számára, ám egyes értéknövelt szolgáltatások használatára nem volt kereslet.

(Magyar Nemzet, 2009. augusztus 1.)