eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Túl sok a tárgyalásos eljárás

Tavaly, az előző évhez képest százmilliárd forinttal, 1400 milliárdra csökkent a közbeszerzések értéke. Ebből a kis- és középvállalkozások mintegy 40 százalékkal részesültek, holott az lenne az optimális arány, ha elérnék legalább az 50 százalékot – tájékoztatta Berényi Lajos, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke a parlament költségvetési bizottságát, amelynek tagjai a tanács múlt évi jelentését tárgyalták meg. Negatív jelenségként említette, hogy a tárgyalásos közbeszerzések aránya már eléri az ötven százalékot, pedig ezt az eljárásformát az Európai Unió már többször kifogásolta. Emiatt került sor támogatások csökkentésére vagy felfüggesztésére is, mint például a Fővárosi Önkormányzat csepeli szennyvíztisztító létesítményének egyes közbeszerzései esetében. Az elnök tájékoztatása szerint tavaly a jogorvoslatok száma az előző évi 750-ről 600-ra csökken: 240 esetben állapított meg a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértést, 130 esetben az eljárást is megsemmisítette. Berényi Lajos kiemelte: januártól már nem lehet megkötni a szerződést a nyertes ajánlattevővel addig, amíg a döntőbizottság vizsgálata le nem zárult.

Nem súgnak a kartellezők

Az elmúlt egy esztendő alatt 69 versenyfelügyeleti eljárás indult, 11 százalékkal több, mint a megelőző 12 hónapban, ám a tapasztalatok szerint a kartellezőket szinte minden alkalommal a hivatal szakemberei leplezik le, a jogsértők ugyanis nem élnek a „besúgás” s az azzal járó kedvezmény lehetőségével. Pedig a versenytörvény már garantálja, hogy az önmagát és társait föladó, a versenyhatóságnak segítő cégre kiszabott bírságot elengedik vagy mérséklik. A törvény hatálybalépése óta a GVH-hoz érkezett ugyan néhány érdeklődés, de konkrét engedékenységi kérelem egy sem. A közbeszerzési törvény előírja ugyan a kiíró bejelentési kötelezettségét, ha a pályázók körében „svindlit” észlel, ilyen jelzést sem kapott még a hivatal. Információk szerint az év végéig két jelentős kartellügyben – a vasútépítők és a malomipari vállalkozások piacfelosztásában – várható a versenytanács állásfoglalása.
(További részletek a lapszemle rovatban.)

Újabb pályázat a MÁV-székházra

Immár harmadszor hirdeti meg eladásra a MÁV budapesti székházát. Az előző, júliusban zárult pályázatra nem érkezett ajánlat. A tenderhez 500 millió forint pályázati biztosítékot kell letenni. Az Andrássy úti és az Izabella utcai ingatlanra együttesen kell ajánlatot tenni. A vételárat az infrastruktúra fejlesztésére kívánja fordítani a vasúttársaság. A MÁV 2008 tavaszán még azt tervezte, hogy a két objektumot egy ingatlanbefektetési alapba viszi 7,5 milliárd forint értékben, de a tervezett zárt végű ingatlanalapot végül a válság „elmosta”. A MÁV régi székházát kiüríti, és közbeszerzési eljárás lefolytatása után a Könyves Kálmán körúton lévő Parkway irodaházat vette bérbe, ahová az átköltözés döntő része már megtörtént.

Tender egyablakos ügyintézésre

Az elektronikus egyablakos ügyintézéssel foglalkozók kiképzésére közbeszerzési eljárást indított a Miniszterelnöki Hivatal. A teljesítésre váró feladat: az ügyintézéshez csatlakozó oktatási, folyamatszabályozási és tesztelési feladatok ellátása. A munkával a jövő év november végére kell elkészülni. A kiírás szerint az ajánlattevőnek rendelkeznie kell az előző három évben befejezett legalább három, egyenként minimum nettó 100 millió forint értékű rendszertervezési, rendszerfejlesztési vagy rendszerbevezetés-támogatási referenciával. Emellett be kell mutatnia legalább három, egyenként minimum nettó 50 millió forint értékű elektronikus közigazgatási rendszerfejlesztési vagy rendszer-bevezetési referenciát. Az elvégzésre váró munka becsült értéke nettó 200 millió forint. Az ajánlatok beadási határideje ez év november 20. Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a győztes, de döntően az ár esik latba az értékeléskor. Az eredményhirdetés tervezett időpontja december 3., a szerződéskötésé december 23.

Koncessziós szerződés a játékkaszinóra

Újabb fordulatot vett a sukorói kaszinóügy: aláírták a játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncessziós szerződést a KC Bidding Kft.-vel, a pénzügyminiszter pedig egyúttal úgy döntött, hogy az elcserélt telkek esetében vissza kell állítani az eredeti állapotot. Ennek érdekében utasította a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási (MNV) Zrt.-t,. hogy kezdjen egyeztetéseket a beruházó csoport képviselőivel. Ha a tárgyalások harminc napon belül nem vezetnének eredményre, akkor a vagyonkezelőnek jogi lépéseket kell tennie a korábbi csereszerződés érvénytelenítése érdekében. Emlékeztetőül: a pénzügyminiszter az idén februárban kiírt pályázatát az első kategóriájú játékkaszinó üzemeltetésére az amerikai érdekeltségű KC Bidding cég nyerte meg. A befektető a kiválasztott sukorói telekért más telkeket ajánlott fel cserébe. Az MNV Zrt. által a közbeszerzési eljáráson kiválasztott független értékbecslő a telekcsere-szerződés megkötése előtt úgy nyilatkozott, hogy megfelelő az ingatlanok ár-érték aránya. Az ügyészség viszont több százmillió forint értékkülönbözetet talált az állam kárára. A most aláírt koncessziós szerződésben csak az a kikötés, hogy a beruházás a Közép-Dunántúl régióban valósulhat meg, ez azt jelenti, hogy a befektetői csoport akkor is felépítheti a kaszinót, ha le kell mondania a sukorói telekről.

Még mindig a traffipaxtenderről

A tesztméréseken a Getronics Magyarország Kft. által is javasolt magyar fejlesztésű traffipaxkészülék teljesítette legjobban és egyedüliként a tenderkiírásban meghatározott mérési követelményeket. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság helyt adott a Getronics jogorvoslati kérelmének, és megállapította, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság megsértette a közbeszerzési törvényt, miután az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtót hirdette ki a közbeszerzési eljárás közép-magyarországi részének nyerteseként. Ám hiába győzött a Getronics háromból két régióban, az ORFK – forráshiányra hivatkozva – elzárkózott a szerződéskötéstől. A Getronics ezt az indokot azonban megtámadta a döntőbizottságnál, mondván: mivel az ORFK a traffipaxokat szolgáltatásként vette volna igénybe, havidíj mellett, ez nem terhelte volna költségvetési forrásait kezdeti beruházással, és közben az üzemeltetéshez szükséges havi díjat a bevételei fedezték volna. Érveit, fellebbezését azonban a KD elutasította.

Alakul a fővárosi egészségügy központosított közbeszerzése

A Budapest tulajdonában lévő kórházak és rendelőintézetek működtetésének központosítására az idén alapított Fővárosi Egészségközpont Zrt. 12 millió forintos alaptőkéjét 434 millió forintra emelte a Fővárosi Közgyűlés. Ezzel elkezdődhet a Budapesti Egészség Modell megvalósításának első fázisa, amely közös szolgáltatási és ellátási funkciók megszervezését, mindenekelőtt az egészségügyi intézmények központosított, elektronikus alapú közbeszerzési rendszerének a kialakítását jelenti. További 400 millió forint befektetéssel számolnak annak érdekében, hogy az egészségügyi központi irányításának infrastruktúrája kiépülhessen. A centralizált közbeszerzési rendszer kialakítására az idén és jövőre 265 millió forintot, az informatikai infrastruktúra kiépítésére pedig 280 millió forintot szán a csökkentett forrásigényeket figyelembe vevő terv. A nem sok eredménnyel működtetett, az egészségügyi intézmények központosított beszerzését intézni eddig hivatott Febesz Kft. beolvad az Egészségközpontba.

Lezárult a Kehi-vizsgálat

Az ITD Hungary Zrt.-nél lezárult a 300 milliós közbeszerzési tender miatt lefolytatott Kehi-vizsgálat. Emlékeztetőül: a tendert Rétfalvi György vezérigazgató volt cégtársának érdekeltsége nyerte meg, az eljárást azonban visszavonták. Varga István gazdasági miniszter a cég lehetséges jövőjével kapcsolatosan hangsúlyozta: a hazai vállalkozásokkal kapcsolatot tartó hálózat működtetésében komoly szerepe kell, hogy maradjon, ám a külpiacokat illetően ez már korántsem biztos. Szerinte át kellene alakítani az ITD-t úgy, hogy kereskedőházi szolgáltatást is nyújtson, a kkv-kra koncentrálva. A miniszter és Rétfalvi György vezérigazgató közötti ellentét az elmúlt egy hónapban csitulni látszott, ám szakmai kérdésekben továbbra sincs egyetértés közöttük. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatának eredményét még egyikük sem ismeri, mert a dokumentumokat a miniszterelnök kapta meg.

Hírek – röviden

Tavaly a közbeszerzések összértéke 1400 milliárd forint volt, a hazai GDP 5,4 százalékát tették ki. A Közbeszerzések Tanácsának értékelése szerint bővült a szolgáltatások részesedése, az építési beruházások aránya pedig a megelőző év szintjén maradt. * Az Európai Bizottság határozata értelmében az uniós tagállamoknak vissza kell téríteniük Brüsszelnek a jogosulatlanul felhasznált, összesen 214,6 millió eurót. Tizenhat másik tagállam mellett Magyarországnak 12 millió eurót kell visszafizetnie. * Nettó 141 millió forintba – a tavalyinál 40 százalékkal kisebb összegbe – kerül az október 23-i ünnepségekkel kapcsolatos rendezvények lebonyolítása. A közbeszerzési eljárás győztese a Leon Kft. lett. * Visszavonta a terézvárosi képviselő-testület a parkolási rendszer üzemeltetésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Várhatóan október végén döntenek a következő lépésről. * Nádudvar: a tervek szerint a jövő évben írják ki a közbeszerzési eljárást 37 kilométer szennyvízcsatorna lefektetésére, átemelők megépítésére, illetve a jelenlegi szennyvíztelep bővítésére. * Mezőhegyesen a városháza felújítására kiírt tendert Angyal László egyéni vállalkozó nyerte meg. * Zalaszentgróton a közbeszerzési feladatokról, pótelőirányzatok biztosításáról, illetve az önkormányzati utak felújításáról döntött a város képviselő-testülete. * Összesen 683 millió forintba kerül a Nagykálló és Nyírbátor térségében megvalósuló útfelújítási projekt; a munkák elvégzésével a közbeszerzési eljáráson nyertes Colas Építő Zrt.-t bízták meg. * Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 728,5 millió euróra szóló, nyár elején beadott magyar támogatási kérelmet, amely lehetővé teszi a budapesti 4-es metró építésének finanszírozását. Ez 229 millió euróval kevesebb az eredetileg kérthez képest. * A Közbeszerzési Döntőbizottság részben megalapozottnak találta a Laki Épületszobrász Zrt. kérelmét, és kétmillió forintra megbírságolta a szombathelyi önkormányzatot. A döntés szerint a város jogsértést követett el, amikor a ZÁÉV Zrt.-t hirdette ki nyertesnek az Iseum rekonstrukciójára kiírt kivitelezői pályázaton.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Félmilliós bírság a győri színháznak

Félmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a Győri Nemzeti Színházat a Közbeszerzési Döntőbizottság, amiért megsértette a közbeszerzési törvényt. A teátrum újra kiírja a pályázatot. A 2009/2010-es évad nézőtéri és ruhatári személyzetének biztosítására kiírt közbeszerzési eljárásra ketten adtak be ajánlatot: a budapesti Get-Work Hungary Zrt. és a győri Pannon-Work Iskolaszövetkezet. A színház az olcsóbb ajánlatot adó Get-Workot hirdette ki győztesnek. Az iskolaszövetkezet azonban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, mert több jogsértést vélt felfedezni az eljárásban. A testület egy kifogást megalapozottnak talált, nevezetesen azt, hogy a nyertes cég által megnevezett személyzet tagjai közül mindössze egy embernek van gyakorlata kulturális estek szervezésében, holott a kiírásban feltételként szerepelt: a feladatot elvégzők legalább 80 százalékának minimum egyéves tapasztalata kell legyen színházi, kulturális rendezvényen segítő munkában.
A döntőbizottság másik két szabálytalanságra bukkant, amelyek miatt érvénytelennek kellett volna nyilvánítani a Get-Work pályázatát. Egyrészt a portai szolgálat teljesítésére nem adott ajánlatot, másrészt nem csatolta a leendő személyzet képzettségét igazoló bizonyítványok másolatát, noha előírásként legalább érettségit követelt meg a teátrum. A testület a közbeszerzési törvény megsértése miatt félmillió forint bírsággal sújtotta a színházat, és megsemmisítette a győztesről szóló döntést. Nagy Viktor színigazgató közölte: újra kiírják a pályázatot, de feleslegesnek tartja, hogy egy ilyen, nézőtéri és ruhatári feladatok ellátására közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.

(Kisalföld, 2009. október 12.)

Támad a kartellkommandó

Az idén eddig a tavalyinál valamivel több versenyfelügyeleti eljárás indult kartellezés miatt. Az engedékenységre vonatkozó, júniustól érvényben lévő törvényi szabályozásnak azonban még nem érzékeli segítő hatását a Gazdasági Versenyhivatal – mondja Szolnoki Péter, a hivatal kartellkommandójának vezetője. Arról tájékoztat, hogy jelenleg is több mint tíz ügyben folytatnak vizsgálatot, közülük többet hamarosan lezárnak, és átadnak a versenyhatóságnak. Köztük van például a feltételezett kertészkartell, amelyben a vállalkozások a budapesti önkormányzatok parképítési tenderein játszottak össze. Kartellgyanúba keveredtek a tankönyvkiadók is.
A nyár óta törvény garantálja, hogy az önmagát és társait feladó cégekkel szemben elengedik vagy mérséklik a bírságot, ami egyébként akár több milliárd forint is lehet. Pedig, amint azt az idén lezárult hárommilliárdos büntetésű útépítőkartell egyik résztvevőjének, a HE-DO Kft.-nek esete is bizonyítja, nemcsak eljárásindítás előtti, hanem menet közbeni bejelentéssel is lehet a tetemes bírság alól mentesülni.
Az Európai Bizottság szorgalmazza a csoportos perlést a kartellekkel szembeni hatékony fellépés érdekében, erre azonban a magyar jog egyelőre nem ad lehetőséget. A versenytörvény azonban megkönnyítette az egyéni kártérítési perek lehetőségét. A GVH elmarasztaló határozata nyomán már nem kell a jogsértést a bíróság előtt bizonyítani, és a jogszabály a kárösszeg meghatározásához is irányt ad. A kartellcsoport vezetője szerint a bírságot tetéző nagy összegű kártérítések a jogsértés megfontolására késztethetik a kartellezőket, de nehezíthetik a feltárást, elsősorban a közbeszerzési ügyekben, amelyek esetenként a feltártnál szélesebb összefonódásokat sejtetnek. Egyébként, jóllehet a közbeszerzési törvény előírja a kiíró bejelentési kötelezettségét, ha a pályázók körében svindlit észlel, ilyen jelzést azonban egyelőre nem kapott a hivatal – mondta Szolnoki Péter.

(Világgazdaság, 2009. október 15.)

A bíróság szerint nem volt jogsértő a Microsoft-tender

A Fővárosi Ítélőtábla nem talált kivetnivalót abban, hogy a kormányzati szoftverekre szóló 25 milliárd forintos közbeszerzést Microsoft- vagy azzal egyenértékű szoftvertermékekre írták ki. A bíróság jogerős döntésében azzal az indoklással utasította el a Gazdasági Versenyhivatal keresetét, hogy a közbeszerzőnek „joga volt saját beszerzési igényét meghatároznia.”
A versenyhatóság amiatt indított pert, hogy a 2008-ban közigazgatási és oktatási intézmények által használt szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, illetve meghosszabbítására kiírt közbeszerzést a lebonyolító Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) úgy tette közzé, hogy azon csak „Microsoft” vagy „azzal egyenértékű” szoftverek forgalmazói vehetnek részt. A GVH szerint a KSZF ezzel korlátozta a szoftverpiacon levő vállalkozások közötti versenyt.
A versenyhivatal álláspontja szerint a Microsoft eleve vezető szerepet tölt be a szoftverpiacon, amit erősíteni hiba lenne. A GVH delegáltja először a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, az eljárás felfüggesztését kérve. Azonban a KD sajátosan érvelt: az állami intézmények jellemzően Microsoft szoftvereket használnak, így ezekhez illeszkedő szoftverekre van szükség a továbbiakban is. A KSZF pedig csak a közbeszerzési eljárás tárgyának egyértelmű megjelölése miatt nevezte meg cégnévvel a terméket. A GVH ezt követően fordult a bírósághoz, ám mind az első-, mind pedig másodfokon elvesztette a pert.

(Népszabadság, 2009. október 15.)