eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Törvényjavaslat a korrupció ellen

Két korrupcióellenes törvényjavaslatot és egy országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a kormány a parlamentben. A csomag legfontosabb eleme, hogy a közpénzekkel való visszaélést bejelentő dolgozót megvédik az esetleges következményektől. Ha bejelentése miatt elbocsátanák, az állam a kieső munkabért megtéríti. Egy korrupciós ügyet feltáró bejelentő a bírság tíz százalékát is megkaphatja jutalomként. Létrejön a közérdekvédelmi hivatal, amely valószínűleg a Közbeszerzések Tanácsán belül kap helyet. Nem lenne tehát külön intézmény, viszont fontos szerepet kapna a korrupció elleni harcban. Itt lehetne ugyanis bejelenteni a gyanús ügyeket. Információk szerint az amerikai mintára létrehozandó intézmény azért kerülne a Közbeszerzések Tanácsa égisze alá, mert a korrupciós ügyek jelentős része éppen a közbeszerzésekkel van összefüggésben. Az elképzelések szerint a közérdekvédelmi hivatalt széles vizsgálati és intézkedési jogkör illeti majd meg. A korrupcióellenes csomag másik fontos eleme, hogy a jövőben a közbeszerzési eljárásokon nyertes cégeknek minden közérdekű adatot nyilvánosságra kell hozniuk. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Új elnök a Közbeszerzések Tanácsa élén

Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának (KT) tagja lett a testület új elnöke. Berényi Lajos utódja a környezetvédelmi miniszter kijelölésére látta el eddig tanácstagi teendőit. Berényi mandátuma október végén lejárt, és nem lett volna újraválasztható. Azt viszont nem tudni, hogy Bakonyi meddig tölti be a posztot. A kormány az antikorrupciós törvényjavaslatával – a közbeszerzések és a visszaélések elleni teendők összevonásával – december végén létrehozná a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt. Az előterjesztés értelmében az új szervezet elnökét az államfő és a miniszterelnök együttesen jelöli, és a parlament választja meg hat évre. Nem mindegy, ki áll majd a hivatal élén, aki ellátja a Közbeszerzések Tanácsa elnöki feladatait is. Valószínűleg ez is motiválta, hogy – figyelemmel Berényi Lajos véges mandátumára – a vámszabályokat módosító, a múlt héten megszavazott törvénybe becsempészték a közbeszerzési törvény módosítását is, arra az esetre, ha a KT elnökének megbízatása időtartamának lejártáig a testület nem döntene az új elnök kinevezéséről, akkor a meglévő megbízatása az adott naptári év végéig (azaz az új hivatal felállításáig) meghosszabbodik. Ám ezt a törvényt az államfő nem írta még alá, így Berényi mandátuma „törvényileg” nem hosszabbodhatott meg, a KT viszont nem maradhatott elnök nélkül.

Gyorsabb, hatékonyabb az e-közbeszerzés

A közbeszerzési lejárásokat a jövő évtől Magyarországon is kötelező lesz elektronikus úton lebonyolítani. Ennek érdekében azonban tényleges előrelépés egyelőre nem történt, és ennél is nagyobb probléma, hogy az e-közbeszerzésnek még igazi gazdája sincs, nemhogy koncepciója – állapította meg a Közbeszerzések Tanácsa parlamenti beszámolójában. Pedig a céges beszerzésekre a lehető leghatékonyabb módszer az e-aukció, amelynek révén a tapasztalatok szerint 16-18 százalékkal csökkenthetők az árak. Az e-aukció hasonló módszerrel működik, mint az internetes értékesítő portálok árverései, de mivel itt nem értékesítés, hanem beszerzés folyik, a licit nem felfelé, hanem lefelé halad.
Az elektronikus árverés jelentősen lerövidíti a beszerzési időt. A többhetes, párhuzamos egyeztető tárgyalások helyett akár egy órán belül is meg lehet találni az optimális beszállítót. A licit időhossza átlagosan 35-45 perc. A kormányrendelet értelmében a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szervezetek közbeszerzési eljárásaikban 2008. január 1. óta alkalmazhatnak közbeszerzési e-aukciót, azaz árlejtést. A költségvetésből gazdálkodó szervezetek azonban egyelőre nehezen állnak át az aukciók elektronikus lebonyolítására Annak ellenére, hogy az államigazgatás, az önkormányzatok jelentős közpénzt takaríthatnának meg.

Bécsi cégé a nyugat-magyarországi vasútfejlesztés

A bécsi székhelyű Thales Rall Signaling Solutions GmbH nyerte el nettó 7,63 milliárd forintos ajánlatával a GYSEV Zrt. által a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonalon a biztosítóberendezések tervezésére és építésére kiírt közbeszerzési pályázatot. A társaságnak 56 kilométer hosszú pályaszakaszon és az állomásokon kell elvégeznie a munkálatokat úgy, hogy azt követően a vonatok óránként legalább 120 kilométeres sebességgel közlekedhessenek. A korábbi tájékoztatás szerint összesen csaknem ötvenmilliárd forintos beruházással 2011 végéig korszerűsítik a vonalat. Az Európai Bizottság döntése nyomán 41,3 milliárd forintnyi uniós támogatással, 3,7 milliárd forintos hazai finanszírozás mellett kiemelt projektként valósulhat meg a fejlesztés. A teljes beruházás 116 kilométernyi vonalat érint, amelyen az eddigi 60-80 kilométerrel szemben óránként 120 kilométer sebességgel közlekedhetnek majd a vonatok.

Flottát frissít a Posta

A Magyar Posta Zrt. új szállító járműveket vásárol összesen nettó 827 millió forint értékben. A közbeszerzési eljáráson nyertes Italcamion Kereskedelmi Kft. legfeljebb negyvenhárom Iveco tehergépkocsit szállít 592 millió, a Porsche Hungária Kft. pedig ötven Volkswagen Caddy típusú kishaszonjárművet 235 millió forintért a társaságnak. Az autókat szállításra és a küldemények begyűjtésére, terítésére használják majd. A tehergépkocsi-tenderre a nyertes Italcamionon kívül a Skorpio Kft. és a Hungarotruck Kft. közösen, valamint a Eurotrade Kft., a Renault Trucks Kft. és a Pappas Auto Kft. adott be ajánlatot. A pályázatok értékelése során nagyrészt az ajánlati ár, illetve a üzemeltetési költségek mértéke volt a döntő. A Magyar Posta saját tulajdonában mintegy 3,7 ezer jármű van. A teljes járműflotta szervizelése évente több mint másfél milliárd forint költséget jelent. Új autókat folyamosan, a forráslehetőségek függvényében szereznek be.

Gondok a vidéki villamosprojektek körül

A debreceni 2-es villamosvonal kiépítésének programja volt az első olyan magyar nagyprojekt, amit a 2007–2013-as tervezési időszakban az Európai Bizottság elfogadott. Minden jel arra mutat azonban, hogy a beruházás körülbelül két évet csúszik, és a befejezés határideje 2010 helyett 2012-re húzódik át. A kiviteli tervek elkészültek, és a pályaépítési tender is megjelent, a járműbeszerzéssel viszont komoly gondok adódnak. Miután a második körben is eredménytelen volt a 18 alacsony padlós villamosra kiírt nyílt közbeszerzési eljárás, a legújabb tervek szerint a teljes program csak 2012-re valósulhat meg. Mivel az árfolyam-ingadozás miatt folyamatosan változik a járművek beszerzési ára, a debreceni önkormányzat az Európai Unióhoz fordult a többletköltségek finanszírozását kérve. Bármi legyen a válasz, az idén már nem tudnak szerződést kötni az új villamosok gyártására. A hírhez kapcsolódik: a 33 milliárd forintba kerülő miskolci villamosprojektet a város közgyűlése eredménytelennek nyilvánította.

Milliárdos kistérségi fejlesztés

Az erre az alkalomra alakult DBM Konzorcium nyerte el a Dunaföldvár–Bölcske–Madocsa Mikrotérségi Oktatási Nevelési Intézmény fejlesztésére, felújítására kiírt pályázatot. Nagy Gáborné, Dunaföldvár polgármestere arról tájékoztatott, hogy szigorú és objektív bírálati szempontok alapján döntöttek. Négy pályázó indult, közülük kettő nem hajtotta végre a hiánypótlásokat. A győztes konzorcium valamivel kevesebb, mint 1,1 milliárd forintért vállalta a megbízást, a másik érvényes pályázat 1,259 milliárd forintos ajánlatot tartalmazott. A DBM Konzorcium tagjai: az Unikorn-Épker Kft. és az AlisaBau Kft. A vesztes pályázó az eljárást megtámadta, az ügyben még várni kell a döntőbizottság állásfoglalására, de arra számítanak, hogy ebben az évben elkezdődhet a kivitelezés

Győr: tanulmány a cégek hatékonyabb működtetésére

A győri önkormányzat 23,5 millió forintot fizetett a közbeszerzési eljáráson nyertes budapesti Controll Holding Zrt.-nek azért, hogy átvilágítsa a százszázalékos tulajdonában lévő vállalatokat. Arra keresett választ, milyen formában működnének hatékonyabban a közszolgálati vállalatok. A tanulmány szerint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft.-ből, a Győri Hőszolgáltató Kft.-ből és az Inszol Zrt.-ből egységes vállalat jönne lére, a mamutcég élén vezérigazgató és igazgatóság állna. A tevékenységeket vagyongazdálkodási, hőszolgáltatási, hulladékszállítási, városüzemeltetési és gazdasági-pénzügyi divízióba szerveznék. A számítások szerint az átszervezéssel évi mintegy 300 millió forint megtakarítást érhetnek el azzal, hogy közösen nagyobb tételben rendelnek meg anyagokat és szolgáltatásokat, és megszüntetik a párhuzamos tevékenységeket. Az átszervezés programját a városi közgyűlésnek kell jóváhagynia. Hasonló megoldással Veszprémben, a város kiadásainak mérséklésével körülbelül egymilliárd forint megtakarítást értek el.

Metróvariációk: januárban közbeszerzés?

Bár még csak az előkészítésnél tart a 4-es metró második (a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közötti) szakasza, a főváros máris lefaragna a beruházásból. A fővárosi kabinet döntése értelmében – takarékossági okokból – két megállót, a Dózsa György útit és a Róna utcait utólag építenék meg. Ez a módosítás azonban azt jelentené, hogy a vasúthatósági engedélyt újból be kellene szerezni. Ez a procedúra viszont legalább egy évig eltartana. A metrószakasz ezért műszakilag csak annyiban módosítható, hogy ne kelljen a terveket újra engedélyeztetni – szögezi le a fővárosi szakértői anyag. Ebben az esetben a változásokat november közepéig be lehetne nyújtani. E változat szerint viszont nem hagynák el az említett két megállót, csak az eredetihez képest kisebbre építenék azokat. Ebben az esetben 2014 végére elkészülhetne a második metrószakasz. Feltéve, hogy a közbeszerzési eljárásokat 2010. januárig elindítják. A 4-es metró érintett szakasza a teljes felszíni rendezéssel együtt így 167 milliárd forintba kerülne; ebből mintegy 75 milliárd forint plusztámogatást kérne Budapest az EU kohéziós alapjából.

Hírek – röviden

Az A-Híd Építő Zrt. vezette konzorcium fejlesztheti az M0-s 51-es főút és M6-os közötti szakaszát. A beruházás 34,8 milliárd forintba kerül. Mint arról korábban beszámoltunk, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábban a Porr Kft.-t hirdette ki győztesnek, az A-Híd azonban megtámadta a döntést. A Közbeszerzési Döntőbizottság a társaságnak adott igazat: a testület megállapítása szerint a Porr és a harmadik pályázó, a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. ajánlata egyaránt érvénytelen volt. * Új kerékpárútszakasz épül 123 millió forint ráfordítással Villány és Nagyharsány között: a kivitelezőt közbeszerzési eljáráson választják ki. * Aláírták a nyertesekkel az orfűi aquapark, illetve a vízi turisztikai központ építésére vonatkozó szerződéseket a tendergyőztesekkel. Az előbbit a Zalai Általános Építési Vállalkozó Zrt. kivitelezi 1,132 milliárd forintért, utóbbit az Investment Mérnöki és Fővállalkozó Kft. nettó 155 millió forintért. * Megindult a tengelici iskolafelújítás közbeszerzési eljárása. * Tét és 18 környéki település ellátására járóbeteg-gondozó épül. A támogatási szerződést aláírták, és előkészületben van a közbeszerzési eljárás kiírása. * November 23-án zárul a siroki vár rekonstrukciójára kiírt közbeszerzési pályázat, a kivitelezés költsége meghaladja a 350 millió forintot. * Szombathely: a helyi járatú buszokra kiírt közbeszerzési pályázatot a győri Kravtex Kft. nyerte. Első ütemben hét Credo típusú buszt állítanak forgalomba Szombathelyen. * Iskola, orvosi rendelő és konyha épül Mosonmagyaróváron, az első közbeszerzési pályázaton azonban a legolcsóbb ajánlat is meghaladta a rendelkezésre álló forrást, ezért módosítottak a terveken, és új eljárást írtak ki. * Harmadszor indított közbeszerzési pályázatot az új óvoda építésére a körösladányi önkormányzat. * Eredményes volt az a közbeszerzési eljárás, amelyet 81 település ivóvízminőségét javító projektjének tervezésére írt ki a szerencsi önkormányzat. A legelőnyösebb ajánlatot tevő siófoki Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel aláírták a megbízási szerződést. Magának a beruházásnak a költségét megközelítően 4 milliárd forintra teszik.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Újabb front nyílik a korrupció ellen

December 31-ét követően felállhat a korrupció elleni küzdelem új intézménye, a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal. A Közbeszerzések Tanácsa (KT) jogutódjaként funkcionáló szervezet változatlanul őrködik a közbeszerzések tisztasága és átláthatósága felett. A közérdekvédelmi „hivatalt” azért társítják a KT-val, mert így gyorsabban megalakítható, illetve az utóbbihoz befolyó bevételek segíthetik a működését.
Az átalakuló KT az idén 25 fővel gyarapodik, azt követően további tíz fővel bővülve folytatja a munkát. A közérdekvédelmi igazgatóság hivatalból és bejelentésre egyaránt eljár a közigazgatási eljárás szabályai szerint. Ezzel párhuzamosan büntetőeljárás is indulhat az ügyekben. Jutalmat – a kiszabott bírság 10 százalékát – a munkavállaló bejelentő kaphatja, ha a munkáltatónál észlelt korrupciós jelenségre hívja fel a figyelmet. A leendő törvény védelmet nyújt neki: jogi tanácsadással, képviselettel, anyagilag támogatja.
A közbeszerzések transzparenciáját szolgálja, hogy az előterjesztés nagy jelentőséget tulajdonít a közbeszerzési törvényben ma is szabályozott átláthatósági megállapodásnak. Ez most pusztán lehetőség. A jövőbeni ajánlatkérő ragaszkodhatna a megkötéséhez, ez kötelezné az ajánlattevőt. A tervezet módot ad a kormánynak arra, hogy bizonyos közbeszerzésekre kötelezően is előírja az átláthatósági megállapodást, amelynek alapján egy független biztos felügyelné az eljárást a pályázat megvalósításáig. A csomag módosítaná a Btk.-t, növelné például a vesztegetés büntetési tételeit, és korrupciós bűncselekménynél kötelezővé tenné a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetést. A dokumentum megköveteli a közszférában alkalmazandó etikai kódexek kidolgozását.
A kormány a tervezet sürgősségi parlamenti tárgyalását kéri.

(Világgazdaság, 2009. október 26.)

Őrszemek a pénzcsapokon

Évente 300-400 milliárd forint közpénz tűnik el a közbeszerzéseknél, a hazai közbeszerzések legalább kétharmadánál fordul elő vesztegetés. A korrupció miatt egyes felmérések szerint negyedével drágábbak a tenderek. Az egyes cégeknél egyszerűen csak „egyéb költségnek” vagy „alkotmányos költségnek” becézett vesztegetési pénzek elapadása aligha várható a most bejelentett csomagtól. Több ismert korrupciós trükköt viszont kivédhet a tervezett szabályozás.
A közbeszerzési folyamatban, kezdve az igényfelmérő kiíráson, az ajánlattételen és az elbíráláson keresztül a végrehajtásig, számos kockázati tényező ismert. Már a beszerzés szükségességének eldöntésekor is fennállhat a korrupció lehetősége, és persze minden szakaszban más és más trükkökre, kibúvókra adhat módot a most hatályos szabályozás. A szakértők szerint ezeknek a lyukaknak egy részét betömheti a Bajnai-csomag. Már a beszerzési érték megállapítása is kockázati tényező: gyakori például, úgy kerülik meg a tendert, hogy több pályázatra bontanak egy olyan projektet, amelynek teljes összege elérné a közbeszerzési értékhatárt. Ez a „megoldás” az összes beszerzés negyedénél tapasztalható. Maga a kiírás is tartalmazhat csapdákat; annak egyénire szabásával, amikor például olyan termékekre, szolgáltatásokra írnak ki közbeszerzést, amelyet csak egyetlen cég képes teljesíteni. Az ajánlattételi szakaszban is ismert jó néhány korrupciós módszer. A kartellek jelentik a legfőbb kihívást, amikor a konkurensek megállapodnak az árban, és a nyertes beveszi a vesztest alvállalkozónak. Hasonló fogás, amikor ugyanannak a cégnek több érdekeltsége, leányvállalata „küzd” egymás ellen. Szintén nem ritka eset, amikor a legolcsóbb árajánlattal nyert cég menet közben „rájön”, hogy a tényleges költségek magasabbak, mert például a híd, amelynek felújítását elnyerte, rosszabb állapotban van, mint amilyenre eredetileg számított.
A Transparency International nem ért egyet azzal, hogy a bejelentésekhez új hivatalt állítsanak fel, mivel szerinte a korrupciós bűncselekmények felderítése rendőrségi-ügyészségi feladat. Az átláthatósági intézmény révén, amelyet a TI javaslatára vezetnek be, a közbeszerzés valamennyi szakaszában kiküszöbölhető lesz a trükkök többsége. Az ellenőr alkalmazása kétségtelenül költséges, ám ennél fontosabb, hogy az ellenőri intézményt a törvényben kellőképpen körülbástyázzák, hogy valóban független maradhasson.

(Népszabadság, 2009. október 29.)