eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Újra változik a közbeszerzés

A közbeszerzési szabályozás hektikus, ellentmondásos, így ahelyett, hogy segítené, gyakran inkább gátolja a közpénzek ésszerű felhasználását, ellenőrzését, a verseny tisztasását – vélik a szakértők. A tavasszal elfogadott törvényt azóta már többször módosították, és ismét változás várható, miután a kormány benyújtotta az antikorrupciós jogszabálycsomagját az Országgyűlésnek. Erre szükség van, hiszen számos rendelkezés szinte ösztökéli a piaci szereplőket a különböző manipulációkra. Az elmúlt fél év gyakorlata megerősítette azokat a félelmeket, amelyeket a szakma még a törvény megújítási vitáiban fogalmazott meg – nyilatkozta Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke. Így például kifogásaik ellenére került a be a közösségi értékhatár feletti eljárásba az a szabály, miszerint a procedúra eredménytelen, illetve azzá nyilvánítható, ha csak egy ajánlattevő érkezik, vagy több pályázatból csak egyetlen érvényes marad. Ez szinte ösztökéli a piaci szereplőket a különböző machinációkra, és rendszerint ki is használják. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Nagyobb teret szán a kisvállalkozásoknak a KT új elnöke

A hatékony érdekérvényesítést tűzte ki céljául Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának (KT) új elnöke a poszt betöltéséhez írt koncepciójában. Megfogalmazta azt is, hogy az ajánlatkérők és ajánlattevők elismerésével működő testületet kíván irányítani. Koncepciójában fontos feladatként kezeli a hazai kis- és közepes vállalkozások „helyzetbe hozását” a közbeszerzéseken. A szakmai fórumokon ugyanis gyakran felvetődik, hogy az uniós diszkriminációt tiltó előírások ellenére a régi tagállamok különféle „trükkökkel” elérik azt, hogy saját cégek nyerjenek a közbeszerzéseken a külföldiekkel szemben. Az új elnök fontosnak tartja a közbeszerzési ismeretek oktatását is.
Emlékeztetőül: a Közbeszerzések Tanácsa korábbi elnökének, Berényi Lajosnak a törvényben előírt mandátuma lejárt, a tanács új elnökévé Bakonyi Józsefet választották, aki három éve – a környezetvédelmi miniszter képviseletében – már tagja a KT-nak. A 19 tagú tanács ugyanis úgy épül fel, hogy abban a kormány, valamint az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselői ülnek.

A közbeszerzések tisztulását várják az új hivataltól

A közbeszerzési eljárásokban a lehető legtisztább viszonyok kialakulását várja a kormányzat az Országgyűlés elé beterjesztett antikorrupciós csomagtól – jelentette ki Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Megjegyezte: céljuk az, hogy akik nem megfelelő eszközökkel akarnak előnyhöz jutni, bírságot kapjanak, és pozíciót veszítsenek. Úgy vélte: az antikorrupciós hivatal munkája révén valószínűleg több korrupciós ügy kerül majd nyilvánosságra, és a jogszabályba beépített mechanizmusok miatt drágulni és lassulni fognak a közbeszerzési eljárások. A hivatal a 25 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzéseknél fog vizsgálódni. Figyelembe veszik a magánszemélyek bejelentését éppúgy, mint az állami szervezetek jelzését, sőt az eljárást akár sajtóhírek alapján is megkezdhetik. A hivatalnak azonban nincs nyomozati jogköre, ha bűncselekményre utaló információ kerül a birtokába, akkor azt az illetékes nyomozó hatóságnak továbbítja. Ha a parlament a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadja, a Közérdekvédelmi és Közbeszerzési Hivatal 2010. március 1-jén kezdi meg működését.

Felmérés a közbeszerzési korrupcióról

A nemzetközi szervezetek által becsült 90 százalék kissé túlzásnak bizonyult, de kutatásaink szerint is jelenleg a közbeszerzési eljárások többségét, kétharmadát, háromnegyedét befolyásolhatja a korrupció – közölte Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. A GKI és a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Kft. készítette el a Közbeszerzések Tanácsa (KT) megbízásából azt a tanulmányt, amely a közbeszerzések területén tapasztalható korrupcióval foglalkozik. (A teljes anyag később lesz elérhető a KT honlapján.)
A felmérés szerint a korrupció a közbeszerzések mintegy 65-70 százalékát érinti. A hazai közbeszerzések értéke 2008-ban 1600 milliárd forint volt, és ez csak 1200 milliárd lenne, ha nem folynának el különböző zsebekbe a pénzek. Emellett a közbeszerzések mintegy 15 százalékát ki sem írják, ez is a korrupció egyik formája. A közbeszerzési korrupció hatására – a válaszadók többségének megállapítása szerint – emelkednek a vállalási árak, és gyengül a teljesítés minősége. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Tender előtt a 14 milliárdos makói csatornázás

Megkezdődhet a 14,1 milliárd forint ráfordítással megvalósuló makói szennyvízcsatorna-beruházás, miután az Európai Bizottság jóváhagyta a projektet. Több mint egy évig kellett várni a brüsszeli döntésre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közleménye szerint a makóival együtt már 12 magyar nagyprojekt kapott zöld utat Brüsszeltől. A makói beruházáshoz az unió 11,5 milliárd forint támogatással járul hozzá. Makón kívül Apátfalván, Földeákon, Kiszomboron, Magyarcsanádon és Maroslellén is kiépül szennyvízhálózat. A beruházást megvalósító csatornatársulás négy éve alakult. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy a legjobban ellátott Makón is mindössze 23 százalékos a csatornalefedettség. Azzal számolnak, hogy a beruházás mintegy 41 ezer fogyasztó bekapcsolását teszi majd lehetővé. Búzás Péter, Makó polgármestere arra számít, hogy a közbeszerzés mielőbbi lebonyolítása után, a jövő év tavaszán megkezdődhet a kivitelezési munka.

Napirenden az EFER újabb közbeszerzései

A jövő év márciusának végéig kell kiépülnie annak a rendszernek, amely lehetővé teszi, hogy a kormányzati szervek beépítsék ügyintézési folyamataikba a különféle elektronikus csatornák (bankkártya, VPOS, internetbank, mobilbank) használatával történő fizetést. Az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer (EFER) megvalósításával kapcsolatosan több tárca, számos közintézmény fogalmazott meg elektronikus fizetéssel kapcsolatos projektjavaslatot. A központi elektronikus fizetési szolgáltatás létrehozásával a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központot bízták meg. Az új rendszer a piacon elérhető fizetési megoldások integrálására is koncentrál. Az EFER-rel az ügyintézéshez kötődő fizetési kötelezettség egy összegben, egy tranzakcióval teljesíthető, akkor is, ha több bevételi számlára kell fizetni. A felosztás technikai lebonyolítása a Magyar Államkincstárban nyitott, az intézményhez rendelt átvezetési számla segítségével történik. A közbeszerzési eljárás nyertesével, a Getronics Magyarország Kft.-vel az idén júniusban kötöttek szerződést, jelenleg a központi szolgáltatási rendszer rendszertervezése zajlik. A kapcsolódó szervezetek közbeszerzései részben még kiírás előtt vannak, a MeH pedig hamarosan elindítja az EFER kapacitásbővítéséhez szükséges közbeszerzési eljárást.

Margit híd: brüsszeli döntésre várva

A közbeszerzési eljárás, valamint a statikai számítások elhúzódása miatt kitolódik a Margit híd felújítási határideje. A közbeszerzésből eredő csúszás egy hónaposra tehető, emiatt például nem biztos, hogy az acélszerkezet építése és a hegesztés a téli hónapokban elvégezhető – tájékoztatott a Fővárosi Önkormányzat illetékese. Egyelőre nem tudni, visszaadhatják-e a forgalomnak a tervezett határidőre, 2010 augusztusában a hidat. Az viszont eltökélt szándék, hogy legkésőbb 2011 januárjában – amikortól Magyarország az Unió soros elnöki tisztét tölti be – megnyitják a dunai átkelőt. A szerződés szerint a projektet 50 százalékban támogatja az EU, ez a korábbi becsült költségek alapján hatmilliárd forint. Mivel azonban végül bruttó 26 milliárd forintba kerül a rekonstrukció, Brüsszel vagy megtartva az 50 százalékot, 13 milliárd forintra növeli az uniós támogatást, vagy csökkenti annak arányát.

Többmilliárdos fürdőépítés Kecskeméten

Letették a kecskeméti önkormányzat eddigi legnagyobb önerős beruházásának, az új sportuszoda, fedett élményfürdő-komplexum és wellness-központ alapkövét. A mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő beruházás 2011. április 15-ére készül el. A megvalósításra kiírt közbeszerési eljárás nyertese az Alföld Oázisa Konzorcium lett, amelyen belül a CIB Lízing Zrt. végzi a finanszírozást, és a MAHID 2000. Zrt. a generálkivitelező fővállalkozó. A terveknek megfelelően a sportuszoda területe 4150 négyzetméter lesz, 750 fő befogadására alkalmas lelátóval. A fedett élményfürdő területét 7000 négyzetméterre, az öltözők területét 1300 vendég befogadására tervezik. A beruházástól azt várják, hogy az idegenforgalom a helyi gazdasági élet fontos meghatározójává válik.

Hírek – röviden

Nem eladja, hanem nyílt közbeszerzési eljárással értékesíti tizenhárom állami üdülő üzemeltetési jogát a Központi Szolgáltatási főigazgatóság. Nem változik a balatonőszödi kormányüdülő státusza, hét ingatlan viszont más állami szervezet kezelésébe kerül. * 5,3 milliárd forint összegre kötött megállapodást a Fővárosi Önkormányzat az idén felvenni tervezett 35 milliárd forintból. A többiről még tárgyalnak. A hitelt a közbeszerzési eljáráson kiválasztott három bank nyújtja, 20 éves futamidőre. A város adósságállománya jelenleg mintegy 160 milliárd forint. * Dunaújváros: heteken belül eredményt hirdetnek a TISZK-fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzési eljáráson, a kivitelezés tavasszal indul. * A postai szolgáltatásokhoz szükséges kártyaközpont kialakítására – beruházási költségét körülbelül kétmilliárd forintra teszik – várhatóan új közbeszerzési pályázatot ír ki a Magyar Posta Zrt., miután az előző tenderen nem hirdettek eredményt. * Félmilliárd forintot nyert Tiszanána oktatási intézményeinek felújításra; a közbeszerzési eljárás folyamatban van. * A mezőszilasi Németh László Általános Iskola bővítésére 439 millió forint támogatást kapott a község uniós forrásból. A kivitelezésre kiírt tendert a Strabag nyerte meg. * Tamásiban kiírták aszociális foglalkoztató második ütemének építésére a közbeszerzési eljárást, decemberre ígértek eredményhirdetést. * A Zsolnay Kulturális Negyed kivitelezését – közbeszerzési eljáráson – a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorciuma nyerte meg: a bontási munkálatokat két alvállalkozó végzi. * Az orosházi Eötvös Iskola rekonstrukciójára 550 millió forintot fordítanak, a közbeszerzési eljárás megkezdődött. * A Borsod-Abaúj-Zemplén 81 települése ivóvízminőségét javító projekt tervezésére kiírt tender nyertesével, a siófoki Kristály Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel aláírták a szerződést. Ezzel megkezdődött a négymilliárd forintra tervezett beruházás előkészítése. * Egyedi szennyvíztisztító létesítésére nyert támogatást Pat község: hamarosan kiírják a kivitelező kiválasztására a közbeszerzési pályázatot. * Hévíz: A fürdőváros képviselő-testülete megtárgyalta az „Új fürdő és terápiás centrum” című projekt beruházási programját. A jelentős bővítési munkálatokkal 2011 novemberéig kell elkészülni. * Érvényes, de eredménytelen a Balatoni Halászati Zrt.-re kiírt pályázat. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács azért döntött így, mert egyetlen ajánlat érkezett a pályázatra. 

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Korrupció a közbeszerzésben

A botrányos ügyek mellett apróbb korrupciók sora duzzasztja a közbeszerzéses visszaéléseket. Egyes nemzetközi szervezetek szerint az eljárások 90 százalékában sérülnek így vagy úgy a jogszabályok. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ennél azért óvatosabb, következtetése szerint a közbeszerzési procedúrák 65-75 százalékát érinti valamilyen módon a korrupció – mondta Vértes András, a GKI elnöke. A kutatócég a Közbeszerzések Tanácsa megbízásából vizsgálta a közbeszerzési korrupciót, többek között az ajánlatkérők, az ajánlattevők és a hivatalos közbeszerzési tanácsadók tapasztalataira támaszkodva. A tanulmányon a megrendelő még az utolsó simításokat végzi, a GKI azonban közreadta a kutatás főbb megállapításait.
A korrupciós cselekmények „technikája” igen változatos. Az ajánlatkérők és az ajánlattevők összejátszásának leggyakoribb formája a pályázók körének korlátozása. Hasonlóképpen kedvelt módszer az ajánlattevő sikeréért történő nyomásgyakorlás, vesztegetés magas ár elfogadásáért, vagy a pályázó indokolatlan kizárása. A GKI véleménye szerint szükség van az egyszerűbb szabályozásra. Azt is javasolja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa két-három évente szervezzen korrupciót kutató vizsgálatot, hogy „naprakészen” kijelölhesse a normasértések elleni terápiát. Az Országgyűlésnek négy-öt évente felül kellene vizsgálnia a nemzetgazdaság korrupcióellenes stratégiáját, és meg kellene határoznia a fellépés aktuális irányait. A küzdelmet a párt- és kampányfinanszírozás szabályozásával kell kezdeni – szűri le a következtetéseket a GKI.

(Világgazdaság, 2009. november 4.)

Kartellre ösztönöz a közbeszerzési törvény

A Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége szerint a közbeszerzési törvény idei módosítása kartellre ösztönözheti a szereplőket. Az új szabályok szerint ugyanis a közbeszerzési eljárás eredménytelen, illetve eredménytelenné nyilvánítható, ha csak egy ajánlatevő jelentkezik, vagy a beérkezett ajánlatok értékelését követően csak egy érvényes ajánlat marad. A közelmúltban erre volt jellemző példa a Magyar Posta közbeszerzési eljárása: egyelőre nem kezdődik el a hazai postákon a bankkártyás fizetést lebonyolító rendszer kiépítése, amit a cég menedzsmentje 2009 egyik legfontosabb beruházásának nevezett még az év elején. A Magyar Posta Zrt. ugyanis eredménytelennek nyilvánította a kártyaközpont kialakítására kiírt közbeszerzési eljárást, miután négy jelentkezőből kettő érvénytelen ajánlatot nyújtott be, a Polygon pedig az eredményhirdetés előtti órákban visszavonta egyébként érvényes ajánlatát. A Getronics Magyarország Kft. így hiába nyújtott be az ajánlatkérő számára megfelelő, a versenytársánál mintegy 150 millió forinttal olcsóbb érvényes ajánlatot, a versenytárs részéről elegendő volt az eljárás eredménytelenségének eléréséhez ajánlatának visszavonása, egy nehezen értelmezhető indoklással.
A szakmai szervezet megállapítja, hogy ez az új rendelkezés – legalább két érvényes ajánlatnak kell lennie – arra ösztönözheti a cégeket, hogy a versenyen elindítsanak egy „baráti céget” is. Ha viszont konkurens cégek indulnak, az ajánlatok felbontását követően a nyerésre állót akár meg is zsarolhatja a vesztésre álló másik induló. Előfordulhat továbbá, hogy a közbeszerzésben indulni kívánók előre megállapodhatnak egy ilyen helyzet előidézésében.

(Napi Gazdaság, 2009. november 4.)

Beszerzési anomáliák

Szakmai körökben Európa-szerte anekdoták keringenek a magyar közbeszerzési szabályok bonyolultságáról. A mienkéhez hasonló kusza regulákkal bíró országokban feleakkora sincs a joganyag, mint itthon. Nálunk 23 végrehajtási rendelet született a közbeszerzési szabályokra, azaz az elmúlt fél évtizedben évente négy-öt alkalommal módosították az előírásokat. Az antikorrupciós csomag keretében benyújtott törvénymódosítások nyomán létrejövő szabályok egy részét rendszeridegennek, kiforratlannak és a várt hatással ellentétes reakciót kiváltónak nevezte Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke. A szakértő számos kritikát fogalmazott meg, és állítja: a közbeszerzési törvény alapvető problémája, hogy kartellek alakítására ösztönöz. Abban az esetben ugyanis, ha csak egyetlen ajánlat „marad állva” az eljárás során, akkor azt kötelezően érvénytelennek kell nyilvánítani. Ráadásul a közbeszerzési törvény új szabályai miatt a versenyzők kötelezően megismerik egymás árajánlatát és egyéb üzleti titkait. Így a cégek, ha eséllyel akarnak indulni, arra kényszerülnek, hogy együttműködjenek, sőt néha kartellezzenek.
További probléma, hogy a törvényben nagyon bizonytalan az alvállalkozó fogalma. Az áruk beszerzése, vagy szolgáltatás nyújtása során a nagykereskedő is alvállalkozói körbe kerülhet, s így részéről is igazolások tucatjaira lehet szükség. Ez egy egyszerűbb kórházi gyógyszerbeszerzést is lehetetlenné tehet. Gond az is, hogy egy közbeszerzés vesztese, ha a jogvita lezárulta után mégis nyertessé válik, nem kérheti a szerződés semmisségének megállapítását, csupán kártérítésre perelhet. Bizonytalanság forrása azonban maga a jogorvoslat is. A perre vitt eljárások egyrészt évekig eltartanak, másrészt a bírói gyakorlat és a jogértelmezés számos egymásnak ellentmondó ítéletben testesül meg. Elvben azt gondolnánk, a közbeszerzési eljárásokból helyes dolog kizárni a szóbeli tárgyalásokat. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogyha a felek leülnek beszélni egymással, gyakran jobb ár érhető el. Az eszmecsere során ugyanis az ajánlattevő menet közben változtathat. A felek részére a jogorvoslat lehetősége pedig ilyenkor sem vész el..

(Figyelő, 2009. november 5.)