eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Jelentős megtakarítás az átláthatósági szerződéssel

Az átláthatósági megállapodás, ha nem is küszöböli ki teljesen a korrupciót, utat nyit a tisztább közbeszerzéseknek –hangzott el a Transparency International (TI) Magyarország december 2-án tartott budapesti konferenciáján. Lényege: az ajánlatkérő és -tevő szerződésben egy független szakértőre, az átláthatósági biztosra bízza az eljárás felügyeletét a tervezéstől a végrehajtásig. A biztos, ha visszaélést gyanít, az ajánlatkérő szerv vezetőjéhez, vagy ha szükséges, bűnüldöző hatósághoz fordul. Az idevágó jogi szabályozás ugyan a megújított közbeszerzési törvény révén már áprilistól hatályos, ám úgy tűnik, idegenkednek a szerződéstől, ilyen megállapodás még nem született eddig. A TI az elmúlt hónapokban több nagyvárosban rendezett konferenciát, az utóbbi, a fővárosi az eddigiek lezárása volt, ám a TI a továbbiakban is igyekszik népszerűsíteni az átláthatósági megállapodást. Ennek különös jelentőséget ad, hogy a parlament tárgyalja az antikorrupciós csomagot, amely kiemeli a jogintézmény fontosságát, olyannyira, hogy bizonyos nagy értékű közbeszerzéseknél kötelezővé kívánja tenni. A TI szorgalmazásának is köszönhetően eddig 16 országban vezették be különböző módon a gyakorlatba az átláthatósági megállapodást. A tapasztalatok kedvezőek: 15–60 százalékos megtakarítás, nagyobb bizalom, kevesebb panasz jellemzi az érintett közbeszerzéseket.

Elhalasztották a forgalomirányító központ fejlesztését

A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. forráshiány miatt kénytelen volt elhalasztani a Budapesti Forgalomirányító Központ szoftvereinek frissítését és bővítését. A társaság októberben lebonyolított ugyan egy közbeszerzési eljárást, de időközben kiderült, hogy a közlekedési tárca a beruházás társfinanszírozását ebben az esztendőben már nem tudja biztosítani. Az FKF október elején küldte meg a forgalomirányító központ szoftvereinek fejlesztését, bővítését célzó ajánlati felhívását a Siemens Zrt.-nek (hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében), ám két héttel később a minisztérium elvonta az önrészt biztosító forrást. A közterület-fenntartó a már üzemelő forgalomirányítási rendszer műszaki-technikai meghatározottságával indokolta, hogy miért kizárólag csak a Siemensnek küldte meg az ajánlati felhívást. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással kapcsolatosan a Közbeszerzési Döntőbizottság sem emelt kifogást – közölte az FKF. A társaság a közbeszerzést a minisztériumi forrásmegvonást követően nyilvánította eredménytelennek. A közlekedési tárca tájékoztatása szerint egy év múlva lezárhatják a most elhalasztott fejlesztést.

Négy forinton úszhat el a tender

A 86-os főút Zala megyei szakaszának felújítására kiírt tender győztesének ajánlatában két helyen, de négy forint különbséggel szerepelt a 4,3 milliárd forintos végösszeg. A levezetés végösszege között egy kerekítési hiba miatt ütközött ki a négy forint különbség. Ezt elegendő hiányosságnak ítélte a verseny második helyezettje, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz forduljon jogorvoslatért. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte a győztes pályázót az ellentmondás feloldására, amit az meg is tett. Az eljárás ellen azonban kifogást tett a KD-nél a második legjobb ajánlatot tevő cég. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a pályázat kiírója viszont máris bejelentette: akkor sem zárja ki a közbeszerzésből a legkedvezőbb ajánlatot tett céget, ha a döntőbizottság úgy határoz. A vita tétje 100 millió forint, vagy az építkezés több hónapos késése. A NIF eredménytelennek nyilváníthatja a pályázatot, és új eljárást kezdeményezhet. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Közbeszerzésekkel csökkenti kiadásait az Országgyűlés Hivatala

Gondosan és körültekintően gazdálkodik az Országgyűlés Hivatala – állapította meg ellenőrzése nyomán az Állami Számvevőszék. A közbeszerzési eljárások eredményeként sikerült tetemes árcsökkentést elérni. A vizsgálatba vont négy esztendő alatt a hivatal összesen 157 eljárást bonyolított le, ahol arra lehetőség volt, csatlakoztak a központosított közbeszerzési rendszerhez. A korábban évi 1800-1900 papíralapú példányszám például 750-re csökkent. A kommunikációs szolgáltatások költségeit 17–32 százalékkal mérsékelték. A takarékosságot szolgálták a készpénz-helyettesítő fizetési eszközként igénybe vett kincstári kártyák. Az értékes országházi területek jobb hasznosításával 1242 négyzetméter hasznos területet szabadítottak fel. Az épületüzemeltetés költségeit csökkentették a gázszolgáltató versenyezetésével, és a jelentős kiadásokkal járó takarítást külső vállalkozók bevonásával.

Kulturális tender Dombóváron

Dombóvár 590 millió forint támogatást nyert a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázatán, ennek felhasználásával a jövő évben felújíthatják a művelődési házat – tájékoztatott Miszler Miklós, a város európai projektjeit összefogó Dombóvári Projektmenedzsment Kft. ügyvezetője. A fejlesztés teljes költségvetése 790 millió forint, így a pályázati támogatáshoz az önkormányzatnak körülbelül 200 millió forint önerőt kell hozzátennie. A fejlesztéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárást a napokban elindítják, s a tervek szerint a nyertes kivitelező februárban kezdi meg a munkát. A projekt az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódik. A Tolna megyei település lesz ugyanis az egyik helyszíne a nemzetközi diákszínjátszó találkozónak. A művelődési ház rekonstrukciójára kiírt tender szerint nemcsak teljesen felújítják az épületet, de az objektumban korszerű hang- és fénytechnikával felszerelt új színháztermeket is kialakítanak.

M0-s: a döntőbizottságra várva

Továbbra is a Közbeszerzési Döntőbizottság térfelén pattog a labda az M0-s autópálya déli szektorának kibővítésére meghirdetett tenderen, amelynek esetében a második határozatra várnak. Az M0-s útgyűrűnek az M6-os autópálya és az 51-es főút közötti 11 kilométer hosszú szakaszán az új háromsávos fél autópályának, ezen belül a hárosi és a soroksári Duna-hidaknak 2012 harmadik negyedévére kellene elkészülniük. Legalábbis a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ezt tervezte, amikor győztes kivitelezőként a Porr Építő Kft.-t kihirdette. Amint arról korábbi hírlevelünkben is tájékoztattunk, ezt a döntést az egyik vesztes megtámadta a KD-nél. Az M0 déli ág II konzorcium jogorvoslati kérelmének a döntőbizottság helyet adott, és ennek alapján a NIF őt hozta ki nyertesnek. Csakhogy most a Porr nyújtott be keresetet a döntőbizottsághoz, és azt próbálja bizonyítani, hogy nála megvannak a kiírásban meghatározott szükséges referenciák. A szakma mindenesetre nagy érdeklődéssel várja a Közbeszerzési Döntőbizottság újabb állásfoglalását.

Kiválasztották a békéscsabai vasútállomás tervezőjét

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiválasztotta a békéscsabai vasútállomás tervezőjét. A nyertes a tervek, valamint a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás műszaki köteteinek elkészítéséért felel. A tenderre három pályázat érkezett, közülük kettő volt érvényes. A többmilliárdos beruházás ezen szeletét a budapesti Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. valósíthatja meg, a szerződéses összeg nettó 484,5 millió forint. A nyertes cég több feladat elkészítését vállalta fel. Egyebek mellett a pálya- és felsővezeték kiviteli terveinek kidolgozását, az utak, új vonalkábelek, a villamosenergia-ellátás, a térvilágítás terveinek elkészítését. A vállalkozás a környezetvédelmi elemek és a teljes villamostechnológiai berendezések vizsgálatát is elvégzi. Ugyancsak felelős a távközlési és informatikai hálózat tervéért, valamint a kisajátítás menetéért is.

A Hérosz nyerte a móri kórház rekonstrukcióját

A móri önkormányzat képviselő-testülete lezárta a város kórházának felújítására kiírt közbeszerzési eljárást. Döntése értelmében a Hérosz Építőipari Zrt. a nyertes, amely bruttó 624 millió forintért építi fel az új mentőállomást, a kórház rendelőintézetét, valamint a műtőt és a hozzá tartozó helyiségeket. A felújított, korszerűsített egészségügyi intézményt várhatóan a jövő év nyarán vehetik birtokukba a szolgáltatók. A költségek 241 millió forinttal meghaladják az uniós pályázat keretösszegét, emiatt a városnak a működési céltartalékából kell pénzeket átcsoportosítania a beruházásra.

Hírek – röviden

Formálódik az antikorrupciós csomag. A Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének megerősítését és a közbeszerzések átláthatóságát célozzák azok a módosító javaslatok, amelyeket az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságainak közbeszerzési albizottsága megtárgyalt. * Aláírták a MÁV-Trakció Zrt. 25 darab Traxx mozdonyának beszerzését finanszírozó szerződését. A közbeszerzésen kiválasztott Európai Fejlesztési Bank 48, a német KfW IPEX Bank 52 százalékban finanszírozza a mintegy 21,5 milliárd forintos beszerzést. * Megkezdődik a Nagy-Pándzsa és vízgyűjtő területének újjáélesztése. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a revitalizációra 1 milliárd 37 millió forint támogatást nyert. A sokrétű feladat elvégzésére közbeszerzési eljáráson választják ki a kivitelezőket. * Csurgón, több utca útburkolatának felújítására kiírt közbeszerzési eljárást a Magyar Aszfalt Kft. nyerte meg. * Madocsán két, uniós előírásoknak megfelelő parkot alakítanak ki; a munkák elvégzésére közbeszerzési eljárást indítanak. * A Tolna megyei önkormányzat közgyűlése egymilliárd forint hitel felvételéről döntött, a hitelt nyújtó bankot közbeszerzési eljárással választják ki. * Pécs: csaknem félmilliárd forint értékű nagyrekonstrukciót hajtanak végre az EEI Lánc utcai rendelőintézetében; várhatóan ebben a hónapban megjelennek a közbeszerzési kiírások. * 170 darab komplett közvilágítási LED-es lámpafejre írt ki tárgyalásos közbeszerzést a Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft., becsült értéke 290 millió forint. A nyertesnek be kell szereznie a szükséges engedélyeket, és a felszerelés után vállalnia kell az ötéves karbantartást is. * Aláírták a szerződést a Szigetvári Kistérség integrált oktatási központjának hálózatfejlesztésére: a térség települései összesen 970 millió forint értékű fejlesztést hajtanak végre közoktatási intézményeikben. * Ugyancsak aláírták a Tisza-tavi Ökocentrum támogatási szerződését. A 2,2 milliárdos beruházás 1,9 milliárdos uniós hozzájárulást kapott, és ezzel az öt legnagyobb hazai turisztikai fejlesztés közé került. * Sikeres közbeszerzésre számítanak Orosházán a csaknem kétmilliárd forintra becsült és folyamatban lévő gyopárosi fürdőfejlesztési tenderen.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Mérlegen a befektetők jogbiztonsága

Nagy vitát, sajtópolémiát váltott ki a kilenc ország nagykövetének közös levele a külföldi befektetők aggodalmairól. Horderejére jellemző, hogy Sólyom László köztársasági elnök is reagált rá. Ezzel kapcsolatosan érdekes, tanulságos elemzés olvasható az alábbi lapszemlében.
Önmagában a nagykövetek közös levele nem jelenti a befektetői megítélés feltételen romlását, hiszen nyilván nem a képviselt ország összes magyarországi befektetőjének véleményét tükrözi, mégis erősen figyelmeztető jel. Látnunk kell ugyanis, hogy adott ország külső befektetői megítélése nagyrészt nem tényeken, hanem szubjektív tényezőkön alapul.
A pécsi vízmű „visszafoglalása”, a frekvenciatender vagy az infrastruktúra-fejlesztések különböző közbeszerzési ügyei csak utalásszerűen jelennek meg a nagykövetek levelében. Az érdeksérelmet szenvedett külföldi befektetőknek ugyanis egyelőre nincsenek szilárd bizonyítékaik arról, hogy valóban jogellenesen jártak el velük szemben, és a meggyanúsított magyar hatóságok eddigi védekezése is tartalmazott több, valóban megfontolásra érdemes szempontot. A nagykövetek levelében nem említett területeken további lehetséges feszültségforrás az energiaszolgáltatók domináns jellegű piaci magatartása, amely megmutatkozik a nemzetközi összehasonlításban magas magyar energiaárakban is. Piaci dominanciájuk a döntően 1995-ben kötött privatizációs szerződéseknek a következménye, amikor a szerződéseket a piacszabályozási szempontok elhanyagolásával kötötték. A „naiv” privatizáció, az előnyös árképzési szabályok bebetonozása azóta megbosszulta magát. Utólagos korrekciókra pedig sajnos csakis mindkét oldalon önkéntes megállapodás alapján lehet mód a nemzetközileg elfogadott játékszabályok szerint.
Az említett esetekben is a korábban kötött rossz szerződéseink implicit költségeit fizetjük. Emiatt persze berzenkedhetünk, de tudomásul kell vennünk, hogy a mostanában elkövetett gazdasági hibákért később jóval magasabb árat fizethetünk, mint ahogyan azt jelenleg el tudjuk képzelni.

(Világgazdaság, 2009. december 1.)

Négy forinton úszhat el a 86-os út felújítása

Egymásnak estek az útépítők a 86-os főút Zala megyei szakaszán. A beruházás győztese és második helyezettje egy négyforintos kerekítési hiba miatt marakodik. „Betelt a pohár, nem fogunk egy ilyen hiba miatt drágább ajánlatot győztesnek kihirdetni, ha késedelmet szenved az európai uniós támogatás, akkor talán a döntéshozók is ráébrednek, hogy mit eredményezhet a jelenlegi szabályozás” – fogalmazott közleményében Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az állami beruházó cég első emberének felháborodására az adott okot, hogy a 86-os főút pályázatán a legjobb ajánlatot adó pályázó apró hibát vétett. A pályázó felolvasólapján és az ajánlat 821. oldalán található levezetés végösszege között egy kerekítési hiba miatt négy forint különbözet mutatkozott.
Reményik Kálmán abban bízik, hogy a közbeszerzések tisztasága felett őrködő testület fel tudja oldani ezt az ellentmondást, és nem kényszerül az ország 100 milliós többletkiadásra. Addig is azt javasolja, hogy a beruházás szerződésének megkötését egyelőre halasszák el, várják meg vele a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát.
Ha viszont a KD ellenkező tartalmú döntést hoz, a NIF a jog adta lehetőséggel élve eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot, és új eljárást kezdeményezhet. Ebben az esetben a 100 millió forintos veszteség elkerülhető. Az úthasználók viszont kénytelenek lesznek megbarátkozni a beruházás 6-8 hónapos késésével. Az infrastruktúra-fejlesztési projekt keretében teljesen megújulna a főút 37 kilométeres, Zala megyei szakasza.

(Népszabadság, 2009. december 2.)

Aggódnak a fejlesztők az új építési szabályok miatt

Komoly fenntartásokkal fogadják az ingatlanfejlesztők az októbertől hatályba lépett, az építőipari kivitelezést érintő 19/2009-es kormányrendeletet – derült ki az ingatlanfejlesztők és jogászok képviselőivel rendezett háttérbeszélgetésen. Az új jogszabály értelmében a műszaki ellenőrre mindkét oldalról hatalmas nyomás nehezedik majd a teljesítés igazolása vagy éppen az igazolás visszautasítása érdekében – hangsúlyozzák. Az esetek sorát generálhatja az is, hogy a fedezetkezelőnek kell majd döntenie a fedezet forrásául biztosított eszközök alkalmasságáról.
Az új jogszabályt éppen a beruházások fedezetének biztosítására, az alvállalkozói kör biztonságának megteremtésére és a kivitelezői szerződések rendezésére hívták életre, s a szakmai szervezetek közös javaslatait tartalmazza. Mivel az utólagos szankcionálás Magyarországon nem működik, ezért az új szabályozással olyan helyzetet szerettek volna teremteni, ami egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy az alvállalkozók ne legyenek kifizetve. Ezzel szemben a fejlesztők véleménye szerint a fedezetkezelő és az ezzel kapcsolatos kötelezettségek többletköltséget és anomáliákat okoznak a beruházás megvalósításánál. Az új rendszer kiszolgáltatottá teszi a fejlesztőt, többek között azért is, mert például a végszámla teljesítésének visszautasítása már nem szerepel a fővállalkozói biztosítékok között – hangsúlyozták a vita résztvevői. Problémás, hogy a használatbavételi engedély előtt a fedezetkezelő már kifizeti a kivitelezőt, így az építtető eszköz nélkül marad minőségi kifogásai rendezéséhez. A fejlesztőnek anélkül kell mindent kifizetnie, hogy az épület birtokába kerülne. Az is problémás, hogy a szállítók alvállalkozónak számítanak-e.
Az egyik hozzászóló azt emelte ki, hogy a felmérések szerint a nemfizetések zöme a közbeszerzésekhez és a közberuházásokhoz kapcsolódik, ráadásul éppen a jogszabályban meghatározott 1,4 milliárd forintos értékhatár alatti beruházásokra jellemző, ezért érthetetlen, hogy miért a nagy magánberuházásoknál kezdik el az alkalmazását, és miért maradnak ki például a ppp-projektek a fedezetkezelői hatáskörbe utalt körből. Többen aggályosnak tartották az alvállalkozói regisztráció kérdését, s úgy tűnik, egyelőre a bankok sem kívánnak élni a törvény adta lehetőséggel, hogy felvállalják a fedezetkezelői pozíciót, mert ezzel olyan feladatot vennének magukra, amelyre nincsenek felkészülve. A szakértők célszerűnek tartanák, ha egy pilotprojekten próbálnák ki az új szabályozást.

(Napi Gazdaság, 2009. december 4.)