eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Döntési moratórium a közbeszerzésekről

Nem hoz fontosabb, személyi ügyekkel, az állami vagyon átruházásával, illetve a támogatási szerződésekkel kapcsolatos döntéseket a kormány a választások előtt 4-6 héttel – jelentette be a kormányszóvivő. Bajnai Gordon miniszterelnök azért kezdeményezte a döntési moratórium bevezetését, mert nem akarja szűkíteni a következő kormány mozgásterének. A döntés értelmében 2010. március elsejét követően az új kormány minisztereinek kinevezéséig nem lehet új vezetőket kinevezni sem a minisztériumoknál, sem a központi államigazgatási, sem azok helyi szerveinél, továbbá nem adományozható a minisztériumokban szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím. A moratórium érinti a közbeszerzéseket is. Ennek megfelelően a központi államigazgatási, a költségvetési szervek és a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok mostantól a választásokig csak olyan közbeszerzési eljárást írhatnak ki, amelynek eredményéről a következő kormány megalakulását követően döntenek. Április elsejétől pedig nem köthető egyedi támogatási szerződés közhasznú társaságokkal, valamint az új kormány kinevezéséig az uniós pályázatok bírálóbizottságai nem tesznek javaslatot projektek támogatására.

Január végéig kötelező a regisztráció

Január 31. a határideje az építőipari kivitelezői cégek és vállalkozások regisztrációjának. Az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénycsomag értelmében a kötelező regisztráció a társas vállalkozásokra és az egyéni vállalkozókra egyaránt vonatkozik. Minderről az építésügyi törvény és a 191/2009. számú kormányrendelet intézkedik. A regisztrációs kötelezettség okát az építőiparban tapasztalható lánctartozásokkal, a sorozatos csődökkel, a tisztességtelen piaci magatartással és a közbeszerzéseknél kialakult irreálisan alacsony vállalási árakkal indokolták a törvényhozók, jogkövető magatartást remélve az említett törvénycsomagtól. Az eddigi információk szerint a vállalkozások többsége még nem regisztráltatta magát, márpedig azok, akik a határidőt követően regisztráció nélkül folytatnak építőipari tevékenységet, szankciókra számíthatnak. Emlékeztetőül: a törvénymódosítás 2009. októbert 1-jétől lépett hatályba. Akik tevékenységüket ezt követően kezdték meg, öt munkanapon belül, akik már október előtt működtek, azoknak 2010. január 31-ig kell regisztráltatniuk magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett kivitelezői névjegyzékbe.

Zöld utat kapott az informátori díj

A kiszabott bírság egy százalékát, de legfeljebb ötvenmillió forintos díjat kaphat az az informátor, aki nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltat a Gazdasági Versenyhivatalnak valamely kartell felderítéséhez. A versenytörvényt módosító szabályozás a korrupcióellenes csomag része. A jogszabály – ellentétben a közérdekvédelmi hivatalról szóló törvénnyel – az államfőtől zöld utat kapott, megjelent a Magyar Közlönyben, és áprilistól hatályos. A bejelentő a díjat akkor kapja meg, ha a hivatal meghozta a cégeket elmarasztaló határozatát, és végzésben rendelkezett a kifizetésről. A GVH kartellcsoportja évente nyolc-tíz kártékony szövetkezés után nyomoz, és érvényben van az úgynevezett engedékenységi politika, amely törvény alapján biztosítja, hogy a felderítéshez segítséget nyújtó kartelltag teljesen vagy részben mentesüljön a kiszabandó bírság alól. Kevesen élnek azonban ezzel a lehetőséggel. A személyes jutalom kilátása és az informátori védelem garanciája várhatóan bejelentésre ösztönzi majd azokat az alkalmazottakat, üzletembereket, akik tudnak a manipulációról, de eddig nem merték jelenteni. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Megsemmisítették a Volánbusz-tendert

Megsértette a közbeszerzési törvényt a budapesti Volánbusz Zrt., ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság 3 millió forint bírságot szabott ki a cégre. Emellett megsemmisítette a vállalat tavalyi pályázata első részének eredményét. A KD visszahelyezte a közbeszerzési eljárásba az Alfa Busz Kft.-t, miután nem fogadta el a tender kiírójának a járművek fordulékonyságával kapcsolatos kifogásait. A társaság negyven darab háromtengelyes csuklós és húsz szólóbusz szállítására kért ajánlatot. A Volánbusz a kínai Xiamen King Long 9,866 millió eurós ajánlatát fogadta el. A döntést az egyik pályázó, a székesfehérvári Alfa Busz a döntőbizottságnál megtámadta. Tíz nappal később a 85 százalékban Luxemburgban bejegyzett FA East SA, valamint a King Long Magyarország Kft. egy magyarországi autóbusz-összeszerelő üzem létesítésének a szándékát jelentette be. Magyarországon öt autóbuszgyár – Alfa Busz, Csaba Metál, Kravtex, Magyar Járműtechnikai Zrt., NABI – működik. Szakértők szerint termékeik minőségi és fenntartási költség tekintetében jobbak a kínai buszoknál.

Indul a fertődi rekonstrukció második üteme

Még ebben az évben folytatódhat a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciója, miután a kormány zöld utat adott az összesen kétmilliárd forintos, uniós források segítségével megvalósuló programnak. A támogatási szerződés aláírása után a kivitelezésre közbeszerzési pályázatot írnak ki, s úgy tervezik, hogy az építkezés még ebben az évben elkezdődik. Az ország legnagyobb kastélyegyüttesének felújítása jelenleg is zajlik. A program szerint az első, mintegy 1,6 milliárd forintba kerülő ütem keretében elsősorban a homlokzatot teszik rendbe. Az első ütem 2011-ben, míg az idén induló második 2012 végére fejeződik be. Az új program keretében felújítják az úgynevezett gránátosházakat, a kínai lakosztály épületeit, helyreállítják a bábszínházat, valamint a kis kastélyt. A rekonstrukció része lesz a kertek felújítása, és elkészül a fogadóépület is. A térség legnagyobb turisztikai fejlesztése lehetővé teszi, hogy a fertődi kastély az eddigi mintegy 150 ezerrel szemben évente akár 400 ezer látogatót fogadjon.

Egységes jegyrendszer bevezetésére készül a MÁV

A MÁV-Start a jelenlegi többtucatnyi menetjegy és bérlet helyett egységes gépi jegykiadást és egyforma jegyeket kíván bevezetni. A társaság arra készül, hogy milliárdos költséggel egyszerre valamennyi menetjegyét, pénztári és fedélzeti jegykiadó rendszerét lecseréli. Már megkezdték az új eszközök beszerzését szolgáló közbeszerzés dokumentációjának összeállítását. A pályázat megindítását még nem hagyták jóvá, de a fejlesztés már szerepel a társaság ez évi üzleti tervében. Ennek keretében azzal számolnak, hogy valamennyi állomáson leváltják az elavult eszközöket. Az adóhatóság előírásainak megfelelő nyomtatóval, bankkártya-leolvasóval és szünetmentes áramforrással rendelkező számítógépeket és szoftvereket szereznek be. Szállítójuknak biztosítani kell majd a folyamatos üzemeltetést és szervizelést. A tervek szerint a vonatokon utazó jegyvizsgálók is új felszerelést kapnának. Kézi számítógépüknek alkalmasnak kell lennie a jegyek érvényességének online ellenőrzésére, és szükség esetén jegykiadásra is. A tervek szerint a személyszállító vasúttársaság még tavasszal kiírandó közbeszerzési eljárással szerezné be az állomásokra telepítendő, egy másik tenderrel pedig a vonatok utazó személyzete által használt jegykiadó és ellenőrző berendezéseket.

Felelősségbiztosítót keres a HungaroControl

A HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 1,2 milliárd dollár limitértékre keres felelősségbiztosítót tárgyalásos közbeszerzési eljáráson a budapest-ferihegyi, debreceni és sármelléki tevékenységi körére. A kiírás szerint a nyertes kockázatvállalása április elsején kezdődne, és egy évig tart. A szerződésben meghatározott biztosításnak ki kell terjednie földrajzi korlátozás nélkül az ajánlatkérő hibájából vagy mulasztásából, a légiforgalmi irányítással kapcsolatos működése során bekövetkezett károkra. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a repülésmeteorológiai szolgáltatásokra, az erőszakos cselekmények által okozott károkra, a terrorizmus és a szabotázs kockázataira is. A tenderre jelentkezés határideje február 10-én jár le, a szerződéskötést március 24-re tervezik.

Közbeszerzési vizsgálat után elbocsátás

Azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással visszahívta a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITDH) vezérigazgatói posztjáról Rétfalvi Györgyöt a gazdasági miniszter. Varga István ezt a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) az ITDH-ban tavaly ősszel lefolytatott vizsgálata alapján tette meg. Egy 300 millió forintos közbeszerzés miatt indult a vizsgálat, miközben az ellenőrzési hivatal több esetben szabálytalanságot talált a vállalkozási, szolgáltatási és tanácsadói szerződések és a költséggazdálkodás terén. Hiányosságokra derült fény a szakmai, szervezeti működések esetében is. A Kehi vizsgálatát megelőző szóban forgó közbeszerzési eljárásban olyan, tavaly áprilisban alapított cég nyerte el a 300 millió forintos megbízást, amelynek tulajdonosa Rétfalvi korábbi üzlettársa volt. Miután ez kiderült, a miniszter bekérette a dokumentumokat. A szerződést végül nem írták alá. Rétfalvi György megalapozatlannak tartja a miniszter döntését, és jogi úton keresi igazát.

Hírek – röviden

Határozatképtelen volt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának a benzintender ügyében összehívott ülése, mivel azon a szocialista képviselők nem jelentek meg. A testületi ülésen a Fidesz új közbeszerzési eljárás kiírására tett volna javaslatot. * Orosházán az Eötvös Iskola és Sportcsarnok korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárást az Iványi Építőmester Kft. nyerte meg. * Budapest: útfelújítások kezdődnek tavasszal 29 útszakasz 22 kilométerén. A munkák elvégzésére közbeszerzési eljárást indítanak. * Az IDMC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte az Agrármarketing Centrum közbeszerzési eljárását, amelyet a magyar közösségi bormarketing ez évi első félévi szervezésére írtak ki. * Nettó 283 millió forintos árajánlatával a kiskunhalasi Markbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. nyerte meg a Pannonhalmi Főapátság által zarándokház megépítésére kiírt gyorsított meghívásos közbeszerzést. * Hárommillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság a Szépművészeti Múzeumot amiatt, hogy a föld alatti bővítésekre kiírt tender dokumentációját az eredményhirdetés után módosította. * Csaknem félmilliárd forint ráfordítással újítatja fel autóbuszainak egy részét a BKV Zrt. két tendernyertes céggel, a kecskeméti Auto Univerzál Kft.-vel és a székesfehérvári IK Járműtechnikai Kft.-vel. * Eredményt hirdettek az egri Esterházy Károly Főiskola rekonstrukciójára kiírt kivitelezői közbeszerzési eljáráson. 3,11 milliárd forintos ajánlatával a Hunép Universal Kft. és az Imola Építőipari Szolgáltató Kft. konzorciuma nyert. * A Szegedi Tudományegyetem csaknem egymilliárd forintos beruházására indított tender győztesével, a KÉSZ Kft.-vel aláírták a kivitelezői szerződést. *A Miniszterelnöki Hivatal 200 millió forint keretösszegű kommunikációs kampányainak megszervezésére és lebonyolítására kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésén a Mediaedge:cia Hungary Kft.-t hirdették ki győztesnek. * A Magyar Nemzeti Bank új honlapját a közbeszerzési eljárás nyertese, a Sense/Net Zrt. készíti, nettó 143,9 millió forintért. * A napokban megjelenik Kaposvár közbeszerzési pályázata, amelyet energiamegtakarító beruházásokra írnak ki. * Másfél milliárd forint támogatást nyert az Atikövizig, hogy befejezze a csongrádi gátrekonstrukciót. A tervek szerint a munkálatok elvégzésére tavasszal indítják a közbeszerzést. * Felújítják a 235 éves sárszentlőrinci evangélikus templomot, a renoválást a közbeszerzési eljárást követően, várhatóan az év közepén kezdik meg. * Romhány község a település teljes körű szennyvízelvezetéséhez nettó 693 millió forint támogatást nyert. Az önkormányzat hamarosan kiírja a kivitelező kiválasztására a közbeszerzési eljárást. * Nagykanizsán folyamatban van a polgármesteri hivatal szoftverfejlesztésére indított közbeszerzési eljárás. * A Magyar Telekom Távközlési Nyrt. nyerte a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége által mobil távközlési szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzését: a társaság 491 millió forintért vállalta a két évre szóló szolgáltatást.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Jutalom az informátornak

Az árrögzítő, piacfelosztó kartellek hatékonyabb feltárását remélik a szakértők az informátori díjtól, amely azt a személyt illeti meg, aki nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltat, illetve a jogsértés megállapításához olyan információt nyújt a Gazdasági Versenyhivatalnak, amelynek révén a kartellcsoport rajtaüthet a gyanúsítottakon. Az utóbbi esztendőkben szerény számítások szerint 100 milliárd forint kárt okoztak a titkos versenysértő megállapodások, ám egyes becslések szerint a veszteség elérte a 150 milliárd forintot.
A hivatalnak mindenesetre első hallásra kicsit ellentmondó rendszert kell kialakítania, amely teljes azonosulást ad az egzisztenciáját is kockáztató bejelentőnek, egyúttal abszolút transzparensen működik – mondja Szolnoky Péter irodavezető. Hozzáteszi: az eljárás mikéntjét a következő hetekben dolgozzák ki.
A gyakorlat teljes átgondolását igen lényegesnek tartja Nagy Csongor István, a szegedi egyetem oktatója, aki arra mutatott rá, hogy a jogintézmény precedens nélküli a hazai jogban, de határainkon túl is csak Angliában, Pakisztánban és Dél-Koreában alkalmazzák. Nagy kérdés, miként működik majd a jogszabály azokban a szakmákban – ügyvédeknél, könyvvizsgálóknál –, amelyeknek lényege a titoktartás.
Fejes Gábor ügyvéd, versenyjogi szakértő úgy vélekedett: a jogszabály a GVH számára sikereket hozhat, bővülhet a bizonyítási eszköztára. Ha pedig a tények vitathatatlanok, a jogi képviselő igyekszik az engedékenység felé terelni a megbízóit, hiszen azzal veszítenek a legkevesebbet.
Ha a kartellező vállalkozás engedékenységet kér, amelynek fejében bírságelengedést remélhet, akkor annak vezetői nem kaphatnak informátori díjat. Nem jár díj a bűncselekménnyel, szabálysértéssel szerzett bizonyítékért sem. Viszont nem követelhető vissza, ha utóbb a bíróság megváltoztatja a versenytanács határozatát.

(Világgazdaság, 2010. január 12.)

Közbeszerzések: kit érdekel 1600 milliárd forint?

A hazai közbeszerzés törvényi szabályozásában a rövid távú ötletek dominálnak, és nem veszik figyelembe a nemzetközi gyakorlatot, valamint a hazai kutatási eredményeket – írja Tátrai Tünde egyetemi adjunktus.
A hazai közbeszerzési piacon az utóbbi időben évente körülbelül 1600 milliárd forintot költenek el. A kutatások egyértelműen azt igazolják, hogy a piac szereplőinek túlszabályozott körülmények között kell dolgozniuk, ahol igen nagy a jogorvoslati kockázat. A közbeszerzés fekete éve volt a tavalyi. Nagymértékű törvénymódosítást követően sorozatosan további kisebb módosítások történtek. A 2009 áprilisától hatályba lépett szabály értelmében az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők legalább a közbeszerzés értékének ötven százalékát saját maguk kell, hogy teljesítsék, ez több beszerzési tárgy esetében fizikailag lehetetlen. Még tavaly október 1-jétől hatályát vesztette ez a szabály, a jogalkotó azonban nem pihent.
Az érintettek meglepve olvashatták a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról, valamint a tisztességes eljárás védelméről szóló új törvény szövegét, amely újabb szereplők bevonását hívatott kötelezővé tenni a közbeszerzésbe, mindezt az érintettekkel kifizettetni. Megannyi új ötlet koncepciótlanul, értelmetlenül. Az építési beruházásokról szóló kormányrendelet kötelezővé teszi az úgynevezett „költségvetési kiíró szoftver” alkalmazását, amely nem érhető el a felhasználók számára. Az új évben hatályba lépett az a szabály, amelynek értelmében kötelező a hazai közbeszerzési eljárások elektronikus úton történő lebonyolítása, egyetlen hasonló külföldi próbálkozásról sem hallottam. Megfelelő háttérszabályozás nélkül kötelezni erre a piacot felelőtlenség. A nemzetközi gyakorlatra, a témában született hazai kutatási eredményekre, tanulmányokra senki sem kíváncsi. Szakmai ismeretek helyett rövid távú ötletek dominálnak.
A jogorvoslati eljárások számának növekedése mellett a bizonyíthatóság nehézkessége jelenti a legkomolyabb problémát. A jogorvoslati eljárást is elektronikusan kell kezdeményezni, és az adatokat eljuttatni a jogorvoslati fórumhoz, amely szintén nincs erre felkészülve. Összefoglalva: sem az ajánlatkérők, sem az ajánlattevők, sem az intézményrendszer szereplői nincsenek abban a helyzetben, hogy tudják pontosan, mit kell tenniük azért, hogy gördülékeny legyen a hazai közpénzek elköltése.

(Világgazdaság, 2010. január 13.)