eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Jogszerűtlen eljárások?

Bajban vannak a közbeszerzési pályázatok kiírói és a szakértők egyaránt. Az uniós értékhatárt elérő, illetve meghaladó ügyekben ugyanis január elsejétől kötelező az elektronikus út, ám az idevágó jogszabályok nincsenek összhangban, és hiányoznak a végrehajtás technikai feltételei is. Közbeszerzési eljárások indulnak, de jogszerűtlenül. A megújult közbeszerzési szabályozás a közösségi értékhatár fölötti ügyekben 2010. januártól, az egyszerű eljárásban 2010 júliusától teszi kötelezővé az elektronikus utat. Az e-út érvényesül a jogorvoslat során, a bíróság előtt is. Ehhez képest az a kormányrendelet, amely a közbeszerzésekben elektronikusan gyakorolható eljárási cselekményeket írja elő, megengedi a papíralapon történő procedúrát. A szabályozás nem harmonizál a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvénnyel sem. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Kifogásolják a közbeszerzési törvényt

Az Európai Bizottság hivatalos felszólításban kifogásolta a magyar közbeszerzési törvény több rendelkezését. A bizottság elsősorban azt nehezményezi, hogy a közbeszerzési eljárások során az ajánlattevők támaszkodhatnak ugyan más szervezet erőforrásaira is, de az alkalmassági vizsgálat során ez csak akkor lehetséges, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol az erőforrást biztosító szervezet felett. Ez ellentétben áll azon közösségi rendelkezéssel, amelynek alapján az ajánlattevő és harmadik fél – mint teljesítésbe bevont szervezet – között nem követelhető meg előre meghatározott típusú kapcsolat, így a többségi befolyás fennállása sem. A bizottság azt is kifogásolta, hogy az ajánlattevőknek a közbeszerzés értékének legalább ötven százalékát saját maguknak kell teljesíteniük.
A közösségi jog szerint nem lehet az ajánlattevőt korlátozni abban, hogy más szervezetek erőforrásaira támaszkodjon. A szükséges módosításokat az Országgyűlésnek kell megszavaznia, a kormánynak két hónapja van arra, hogy az Európai Bizottság megkeresésére reagáljon.

Üzemanyagtender: versenyjogilag is kifogásolható

Szakértők szerint az OMV a központosított közbeszerzés során, a keretszerződéses eljárásban jogszerűen nyerhetett. Arról nincs adat, hogy a tenderkiírásban szerepelt-e a nemzetbiztonsági védelemre vonatkozó feltétel, ám minden bizonnyal nem, hiszen nem módosította volna a kormány az idevágó kormányrendeletet. Ez a lépés etikai és jogi aggályokat egyaránt felvet. A szakértők vélekedése szerint önmagában már az is megkérdőjelezhető, hogy a közbeszerzési törvény a központosított közbeszerzésre vonatkozóan felhatalmazza a kormányt rendeletalkotásra. A baj az, hogy a kormány az eredményhirdetés után „belenyúlt” a jogszabályba, módosította, szűkítette a korábban kiírt közbeszerzés tárgyát, megváltoztatta a nyertes OMV pozícióját. Ez ellentétes a közösségi jog normáival és az azokkal harmonizáló törvénnyel. Versenyjogilag is kifogásolható az intézkedés, hiszen az állam versenykorlátozó módon módosított egy polgári jogi szerződést – mondták a szakértők. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Nagyprojektek brüsszeli jóváhagyása

Eddig 24, nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos nagyberuházás terveit küldte ki Magyarország Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottság döntse el, támogatja-e azokat. Közülük 16 projekthez adott zöld jelzést az Unió. A magyar kormány eddig 1263 milliárd forint értékben, 994 milliárd forintos támogatási aránnyal 29 nagyprojektet talált arra alkalmasnak, hogy Brüsszel elé terjessze, az említett huszonnégyet már el is küldte. Az első beruházást, a debreceni villamoshálózat fejlesztését 2008 decemberében fogadta el, s azóta további 15 projekthez adta áldását az EB. Ezzel Magyarország a jóváhagyott nagyberuházások tekintetében az első helyre került a tagállamok között. Brüsszel egyébként összesen 72 nagyberuházás támogatását fogadta el, ennek 21 százalékát Magyarországtól. A jóváhagyott nagyberuházások között szerepel az M0-s körgyűrű továbbépítése, a Székesfehérvár és környéke szennyvíz-elvezetési programja, az M43-as Szeged–Makó közötti szakaszának megépítése, a békéscsabai csatornázási program, a Közép-Duna-vidéki hulladékgazdálkodási rendszer, a nagykunsági árapasztó tározók megépítése, a szegedi, debreceni és miskolci villamoshálózat fejlesztése.

Elsejétől csak regisztrációval lehet építeni

Január 31-e után építőipari-kivitelezői tevékenységet csak azok a cégek végezhetnek, amelyek regisztráltatták magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Ezzel az első, megbízható nyilvántartás készül el a hazai építőipari cégekről. Ez az adatbázis tartalmazza az azonosító és a feltételek meglétét bizonyító adatokat, az ellenőrzést végző hatóságok megállapításait és szankcióit. Lehetőség van a jogszabályban előírt követelményeken kívül olyan adatok közlésére is, amelyek az építtető, a beruházó és a kivitelező (alvállalkozó) részére igazolt és ellenőrizhető referenciatartalmat hordoznak. Új elemként jelenik meg az építőipari tevékenység végzésétől jogerősen eltiltott vállalkozások névjegyzéke. Az építőipari-kivitelezői nyilvántartást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közfeladatként látja el, így e körben hozott határozatai csak bíróság előtt támadhatók meg.

Miskolc: nyertest hirdettek a villamostenderen

A két fővárosi, egy bajai és egy egri cég alkotta Miskolci Zöld Nyíl 2009 konzorcium nyerte azt a pályázatot, amelyet a miskolci önkormányzat írt ki a város villamosközlekedésének fejlesztésére. A győztesek: Colas-Alterra Zrt., Colas Út Zrt., WIS Zrt. és Pentavia Kft. A megbízás a pályafelújításra, vonalhosszabbításra, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kiépítésére szól. A legfeljebb nettó 16,6 milliárd forint összértékű beruházás kivitelezése – a megyeszékhely vezetői szerint – már tavasszal megkezdődhet, és három év alatt fejeződik be. A projekt teljes költsége megközelíti a 40 milliárd forintot. A következő szakaszban a város 31 új villamost vásárol; ezek beszerzésére már kiírták a közbeszerzési pályázatot.

Zöld út az M0-s fejlesztéséhez

Jóváhagyta az Európai Bizottság az M0-s körgyűrű déli szektorának fejlesztését, az M1 és M5 között végig 2x3 sávos lesz az út. Az uniós finanszírozás összege 453,6 millió euró, azaz csaknem 95 milliárd forint. Az elkerülő út teljes déli szakaszának szélesítése 85 százalékban uniós támogatással valósul meg. A körgyűrű jelenlegi kapacitása és kétszer kétsávos kivitelezése nem alkalmas a növekvő forgalom igényeihez, ezért kétszer háromsávos autópályát alakítanak ki leállósávval. Megépül 16 felüljáró, egy aluljáró, emellett Hárosnál egy 770 méteres, Soroksárnál pedig egy 500 méter hosszú Duna-híd is épül. A kétszer háromsávos autópálya közvetlen összeköttetést teremt az 51. számú főút és az M5 autópálya között. A fejlesztéstől gyorsabb közlekedést és 30 százalékkal kevesebb balesetet remélnek. A jelenlegi elképzelések szerint a fejlesztést 2012-be fejezik be.

Megvan a nyíregyházi csatornaprogram kivitelezője

A hosszadalmas és kínos közbeszerzési eljárás utolsó állomásához érkeztünk – fogalmazott Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, amikor bejelentette: a Sade Magyarország, a Kelet-Út és a Swietelsky Magyarország alkotta SKS Nyíregyháza Konzorcium nyerte a megyeszékhely szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási programjára kiírt tendert. A korábbi döntéseket a vesztes kivitelezők rendre megtámadták, a Közbeszerzési Döntőbizottság pedig az újragondolásra kérte a városvezetést. A huzavona miatt nyolc hónapot késett a kivitelezés megkezdése, és tovább csúszhat, ha újra megtámadják a döntést. A városvezetés reméli, hogy a 9 milliárd forint értékű hálózatfejlesztés az eredeti terveknek megfelelően 2011 nyarára teljesen befejeződik.

Visszavonták az infokommunikációs tendert

A kormány visszavonja a nemzeti infokommunikációs stratégiára kiírt közbeszerzést, miután a parlament gazdasági bizottságának albizottságában a képviselők fele ellenezte a tendert. Egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy stratégiára szükség van, az albizottság támogatta annak előkészítését, de nem közbeszerzés kiírásával. Az ellenzéki álláspontot Nyitrai Zsolt (Fidesz) ismertette. Szerinte a leköszönő kormány az utolsó pillanatban akar stratégiát alkotni, ezzel megköti a következő kabinet kezét. Baja Ferenc (MSZP), a témáért felelős kormánybiztos azt hangsúlyozta: a kormány csak a társadalmi és szakmai szervezetekkel, pártokkal létrehozott stratégiát tart elfogadhatónak. Felajánlotta, hogy a bizottság is részt vehet a közbeszerzési eljárásban. Úgy vélte, a tender kiírásával az új kormány időelőnybe kerülhetett volna.

Hírek – röviden

Januárban indult volna, de a közbeszerzés elhúzódása miatt hónapokat csúszik a Márai-program. A Nemzeti Kulturális Alap egymilliárd forinttal támogatja, hogy a klasszikus és kortárs irodalom eljusson a könyvtárakba. * A miskolci önkormányzat a Miskolci Hőerőmű megvásárlásához 15 milliárd forint hitelfelvételre készül; megjelent az ezzel kapcsolatos közbeszerzési ajánlati részvételi felhívás. Az eljárás két szakaszból áll, az első szakaszban az ajánlattevők február 10-ig jelentkezhetnek, február 12-én hirdetnek eredményt. * Megtámadták a szombathelyi Iseum-projekt közbeszerzési pályázatának eredményét, a városvezetés reményei szerint az ügy hamarosan lezárul. * 600 millió forint ráfordítással elvégeztetik a Szekszárd-bátai főcsatorna komplex vízrendezését. A kivitelezés a közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően még ebben az évben elkezdődik, az építés várhatóan 2012 elején fejeződik be. * Fejlesztik, bővítik a békésszentandrási gondozási központot; a beruházásra közbeszerzést írtak ki. * Közbeszerzési eljárás van folyamatban a szentimrefalvai művelődési ház felújítására. * Székesfehérváron elkezdődhet a 8,57 milliárd forint költséggel megvalósuló szennyvízhálózati program. A közbeszerzési eljárás után, ez év közepén indul a kivitelezés. * Tíz év után várhatóan szolgáltatót vált a szemétszállításra a makói önkormányzat. * Csepel terveiben ebben az évben két útfelújítás szerepel és 16 útszakasz kap szilárd burkolatot. Előkészületben van az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás kiírása. * A járművek előzetes eredetiségének hatósági megállapítását támogató központi informatikai rendszert nettó 4 milliárd 950 millió forintért módosítja, és négy évig üzemelteti az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. – tájékoztatott a közbeszerzés eredményéről az ajánlatkérő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. * Az IDCM Kereskedelmi és Szolgáltató Kht. nyerte el az Agrármarketing Centrum által a magyar közösségi bormarketing idei első féléves szervezésére kiírt közbeszerzési pályázatot. * Szentendre önkormányzata koncessziós közbeszerzési eljárás keretében keresi új köztemetőjének kivitelezőjét és üzemeltetőjét. Jelentkezési határidő: március 5.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Nagy bajok a közbeszerzésben

Szakemberek a közbeszerzési törvény módosításában, az elektronikus út alkalmazásának elhalasztásában bíznak. Az elektronikus tértivevényről szóló törvény, amely meghatározza, miként gyakorolják az érintettek joghatályosan akár közbeszerzésben, akár más eljárásokban az e-utat, teljességgel alkalmazhatatlan. Érvényesüléséhez szükség lenne ugyanis az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatóra és magára a kiépített elektronikus rendszerre. A szolgáltató azonban gyakorlatilag nem létezik, nem tudni a rendszerről, a nélkülözhetetlen kellékekről, formanyomtatványokról, illetve a végrehajtási szabályokról – mondta Patay Géza ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Hozzátette: a papíralapon kiírt pályázat törvénybe ütközik, tehát megtámadható. A törvény viszont a jogorvoslatban is megköveteli az elektronikus utat, erre – a feltételek híján – szintén nincs mód.
Egyetlen szervezet sincs felkészülve az elektronikus közbeszerzési eljárásra – hangsúlyozta Bűrös László ügyvéd, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a teljes ajánlatkérői kör jogsértésre van kényszerítve a pályázat kiírásakor. A szövetség nem tud tanácsot adni a hozzá fordulóknak, és választ sem arra, hogy vajon ki viseli a felelősséget egy esetleges uniós ellenőrzés során megállapított jogsértés következményeiért.
A felkészületlenség előre látható volt, feltételezhetően azért került be az elektronikus közbeszerzés bevezetésének kitolása 2011 januárjára a Közbeszerzési és Közérdek Hivatalról szóló törvénybe, amelyet az államfő nem írt alá. A parlamenti megfontolást követően azonban a tavasszal hatályba léphet. Ez a szabályozás viszont nemcsak az ominózus határidőt módosítaná, hanem egyéb, igen jelentős, sokak szerint zavaró változásokat is okozna.

(Világgazdaság, 2010. január 20.)

Szaporodó milliárdos közbeszerzések

Sokasodnak az utóbbi időkben azok a közbeszerzések, amelyek során állami cégek több évre előre szerződnek le reklámcégekkel. A Magyar Turizmus (MT) Zrt. ötmilliárd forint, az Államadósság Kezelő Központ pedig másfél milliárd forint értékben írt ki pályázatot, alig több mint egy hónapos határidővel és szigorú feltételekkel. Az MT Zrt. január 8-án jelentette meg pályázatát, amelyben február 16-i leadási határidőt szabott meg. A tenderen csak a legnagyobb ügynökségek vehetnek részt, mivel a pályázat nettó egymilliárd forintos forgalmat határoz meg, valamint hogy az előző három évben a cég egyetlen esztendőben sem lehetett veszteséges. A győztessel megkötött szerződés 2012. március 31-ig lesz érvényes.
Az Államadóság Kezelő Központ ugyanezen a napon írt ki pályázatot marketingkommunikációs tevékenység ellátására. A szerencsés nyertessel az állami cég 2012. április 22-ig érvényes szerződést köt majd. Az ÁAK pályázatának értéke 792 millió forint és 1,584 milliárd forint között mozog. A pályázó ügynökségeknek itt is gyorsan kell reagálniuk, mert a tendert február 15-én lezárják. A követelmények között szerepel, hogy a pályázónak 2008-ban és 2009-ben legalább 750 millió forintos forgalmat kellett lebonyolítania.

(Magyar Nemzet, 2010. január 20.)

Az OMV piacot akart nyerni

Évi ötvenmillió liter üzemanyag sorsáról van szó, ez a mennyiség a Mol forgalmának mindössze 1,7 százalékát jelenti. Az OMV számára nagyobb volt a tét, éves forgalmának mintegy 3,5 százalékát teszi ki az ötvenmillió liter. Egyesek szerint viszont olyan alacsony lehetett az ajánlati ár, ami arra utal, az osztrák cég kevésbé a gazdasági racionalitással, mintsem a piacvásárlás szempontjai alapján számolhatott. Az ügyhöz közeli forrás szerint viszont az OMV egyszerűen azért győzött, mert a legjobb ajánlatot adta.
Felmerülnek kérdések a kiírás helyességével, illetve a döntés módosításával kapcsolatosan is. Ezek egyike, hogy vajon hibázott-e a kiíró, amikor a felkínált üzemanyagárat és a töltőállomások átlagos elérhetőségét nem azonos súllyal vette figyelembe a pályázatok elbírálásakor, mint korábban, hanem 70 százalékot engedett az árnak. Így eshetett meg, hogy a győztes konzorcium oldalán kimutatható átlagos kezelhetőségnek tűnő fedettség mögött esetenként hatalmas, akár megyényi fehér foltok is vannak. Ezeken a területeken a győztes konzorcium egyetlen tagjának sincs töltőállomása. Úgy tudni, a Mol 17 töltőállomással ajánlott többet, mint a konzorcium, az értékeléskor a felkínált mennyiség 20 százalékkal esett latba, a kutak elosztása pedig 10 százalékkal.
Európában nem mindenütt látnak biztonsági kockázatot abban, ha külföldi cég ad el üzemanyagot állami szerveknek. Szlovákiában például nem gond, hogy a Mol-tulajdonú Slovnaft állami beszállító. Ausztriában sem aggódnak: engedik, hogy a magyar olajcég beszállítson a központi és a burgenlandi közbeszerzési ügynökségnek, és az állami vasúttársaságnak is.

(Világgazdaság, 2010. január 22.)