eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Nem lesz közbeszerzési hivatal

A korábbi tervekkel ellentétben március 1-jétől nem jön létre a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal, mert az Országgyűlés záró ülésén nem szavazott újra a köztársasági elnök által korábban alá nem írt, megfontolásra visszaküldött törvényről. A törvény egyes elemeit azonban „megmentették”, mert módosító indítvány formájában – a pénzügytárgyú törvény passzusai közzé – beszavazták azokat. Ennek értelmében elhalasztják az elektronikus közbeszerzés elindítását, létrehozzák az átláthatósági megállapodás és az átláthatósági biztosok intézményét. A közbeszerzések átláthatósága és tisztasága érdekében a tender kiírója úgynevezett átláthatósági megállapodást köthet a közbeszerzés ajánlattevőivel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közbeszerzésben részt vevő ajánlattevők a közbeszerzéssel kapcsolatos minden dokumentumot, megbízást vagy alvállalkozóval kötött szerződést nyilvánosságra hoznak. Az elfogadott módosítás szerint létrejönnek az átláthatósági biztosok is, akik az átláthatósági megállapodást, illetve annak tartalmát ellenőrzik. A biztosok valamennyi iratba betekinthetnek, a beszerzés egész folyamatában információkat szerezhetnek, ellenőrizhetnek. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Törvény a bejelentővédelemről

Április 1-jétől hatályos a bejelentővédelem intézménye. Az államfő ugyanis a tisztességes eljárás védelméről szóló jogszabályt aláírta, és már ki is hirdették. A bejelentővédelem a közérdekvédelmi bejelentést tevő munkavállalókat segíti és védi. Ilyen bejelentést az a munkavállaló tehet, aki a munkáltatójánál korrupciós tevékenységet tapasztal, és ezen információk birtokában leleplezhető a korrupciós cselekmény. A hatóság jogi tanácsadással, a munkáltatóval szembeni védelem erősítésével, valamint – a bejelentést tevő által elszenvedett jövedelem- és egyéb hátrányok kompenzálásaként – anyagi támogatással is segítené a korrupciós törvénysértéseket feltárókat. Bonyolítja azonban az ügyet, hogy az eredeti elképzelések szerint a bejelentővédelmi feladatokat a Közérdekvédelmi Hivatal látta volna el, ám miután ez nem jön létre, információk szerint az ezzel kapcsolatos feladatokat a kormány az Igazságügyi Hivatalhoz rendeli. Megvalósul az az elképzelés is, amely anyagilag is érdekeltté teszi a bejelentőt, hogy érdemben hozzájáruljon a kartellcselekményekkel összefüggő jogsértések felderítésében. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Hét uniós programot fagyasztanak

Amint arról korábbi híradásunkban tájékoztattunk, a miniszterelnök bejelentése szerint az új kabinet megalakulásáig a kiírók nem dönthetnek újabb pályázati pénzek odaítéléséről, s nem hirdethetnek nyertest a közbeszerzési eljárásokon. Ennek alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFSZ) hét uniós pályázati program kiírását fagyasztotta be. Ezek: Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése; Akkreditált innovációs klaszterek támogatása; Innovációs és technológiai parkok támogatása; Vállalati kutatási-fejlesztési kapacitások erősítése; Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása; Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem komplex támogatása; Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése. A gazdaságfejlesztési pályázatokat az ügynökség február 20-ától május 30-áig függesztette fel. A döntési moratórium ellen szót emelt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agrár Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, és kifogásolt több képviselő az MSZP-frakcióban is. Információk szerint a moratóriumot a kabinet a közeljövőben felülvizsgálja.

Bírósági ítélet a sztrádaperben

Négy év után végre várhatóan pontot tehetnek a 2006-ban meghirdetett autópálya-tender végére. A Fővárosi Bíróság ugyanis elsőfokú ítéletében megerősítette: jól döntött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., amikor a PVT-M7 Konzorcium ajánlatát hirdette ki győztesnek az M7-es Balatonkeresztúr–Nagykanizsa szakaszának közbeszerzésén. A Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló határozata ellen fordult a NIF Zrt. a bírósághoz, amely szerint a kiíró pénzügyi és műszaki szempontból egyaránt a legjobb pályázatot választotta. Előzmény: az infrastruktúra-fejlesztő társaság a közbeszerzési eljárás során több ajánlatot érvénytelennek nyilvánított. Ezek a pályázók támadták meg az eredményhirdetést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Fazakas Orsolya, a NIF kommunikációs vezetője a részletekről tájékoztatva kiemelte: a bíróság független igazságügyi szakértő véleményét kérte, aki szerint a kiíró által érvénytelennek nyilvánított ajánlat átgondolatlan, kidolgozatlan volt, nem felelt meg a műszaki előírásoknak. A döntés elősegítheti a több mint 40 milliárd forintos uniós támogatás mihamarabbi odaítélését is.

Milliárdos környezetrehabilitáció Simontornyán

A közbeszerzési eljáráson nyertes vértesi Környezetgazdálkodási Kft. vezette Simontornya 2009. Konzorcium kapott megbízást a simontornyai bőrgyár területén keletkezett környezeti károk felszámolására. Központi forrásokból körülbelül 4 milliárd forintot fordítanak az idén megközelítően 100 ezer tonna veszélyes anyag kitermelésére és elszállítására. A felmérések szerint a XVIII. században alapított bőrgyárban évszázadok során összesen 170 ezer tonna különböző veszélyes hulladék halmozódott fel. A szennyezésmentesítő munkálatok teljes költségigényét – talajcserével, illetve a terület rekultivációjával együtt – 9,5 milliárd forintra becsülik. A teljes program a tervek szerint 2013-ban fejeződik be. Az önkormányzat a rekultivációt követően a területet ipari parkként szeretné hasznosítani. A simontornyai bőrgyár egyébként 1998 őszén jutott a felszámolás sorsára, környezetének rendezése tehát több mint tíz éve várat magára.

Szabálytalan közbeszerzés a 4-es metrónál

Ötmillió forintra bírságolta a BKV-t a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert a tulajdonában lévő DBR Metró Projekt Igazgatóság a 4-es metró építési ellenőrzésére és mérnöki feladatainak ellátására hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alapján hozott döntést, és az Eurometrónak adta a 3,5 milliárd forint értékű megbízást. A KD megsemmisítette az ajánlattételi felhívást és a meghozott döntéseket. Álláspontja szerint a közlekedési vállalatnak nyílt eljárást kellett volna kiírnia. Ráadásul az is kiderült, hogy a BKV egyszer már kifizetett munkát akart újra finanszírozni. A DBR az Eurometro jogelődjével még 1998-ban kötött szerződést a projektvezetési tanácsadásra. Miután a beruházás csúszik, a szerződést menet közben többször módosították: 2006 és 2009 között több mint 5 milliárd forintot kellett kifizetnie a cégnek. Tavaly decemberben egy új, 3,5 milliárd forintos szerződést kötött a DBR az Eurometróval, pályáztatás nélkül. Ezt azzal indokolta, hogy a munkákat a metróépítés jelenlegi készültségénél csak az Eurometro Kft. képes elvégezni. A DBR közleményt adott ki, amelyben leszögezi: vizsgálják a fellebbezés lehetőségét.

Nyertest hirdettek az Állatkert tenderén

A Fővárosi Állat- és Növénykert által a takarmánybeszerzésre kiírt nyílt közbeszerzés három részét egy galgahévízi gazda nyerte el, egyet pedig a dunaharaszti Delforg Élelmiszer-Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A teljes összeg 114 millió forint. Az első rész megrendelése 104 tonna friss hazai gyümölcsre és 28 tonna déligyümölcsre szólt, a második rész 179 tonna friss zöldségre és 11,7 tonna mirelitzöldségre vonatkozott, míg a harmadik részben 1198 tonna szemes- és szálastakarmány szerepelt. A negyedik rész 26,2 tonna fagyasztott tengeri halat tartalmazott.

Ugyancsak közbeszerzési hír, hogy az Állatkert a hónap elején egy pályázatot érvénytelenné nyilvánított, mert álláspontja szerint jóval áron alul vállalták volna el a meghirdetett szolgáltatást. A döntés ellen az egyik pályázó – információk szerint a Top Cop Security Zrt. – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért.

Egyetemi műhelyház: nyert az Arcadom

Az Arcadom Építőipari Zrt. 2000 négyzetméteres műhelyházat épít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemnek. Az épületet teljesen felszerelve kell átadnia, majd húsz éven át üzemeltetnie. A közbeszerzésen nyertes cég nettó 9,1 millió euróért (az 1,2 milliárd forint előzetesen becsült összeg kétszereséért), mintegy 2,5 milliárd forintért vállalta ppp-konstrukcióban a feladatot. A művészeti egyetem tárgyalásos közbeszerzési eljárást bonyolított le, mivel a korábbi nyílt eljárás eredménytelenül zárult. A felhívásra három ajánlat érkezett; az Arcadom mellett az Aktív Ipari, Építőipari és Kereskedelmi Kft. és a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. is pályázott. Közülük az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes, úgy, hogy 90 súlyszámot kapott a szolgáltatási díj és 10 súlyszámot a korábbi teljesítés.

Békéscsaba: döntés a mérnöki megbízásra

Kihirdették a békéscsabai csatornázás, szennyvízberuházás mérnöki munkáinak nyertes ajánlattevőjét: a városi önkormányzat közgyűlése a feladattal a budapesti székhelyű OKG Konzorciumot bízza meg. A nyertest öt pályázó cég közül választották ki nyílt közbeszerzési eljáráson. Két ajánlatot, irreálisan alacsony ajánlati ár miatt érvénytelennek nyilvánítottak. A nyertes nettó 260 millió forintért felügyeli a beruházást. A csatornázással párhuzamosan a város ivóvízhálózatának felújításáról is határozott a testület. E szerint négyéves program keretében 486 millió forint ráfordítással lecserélnék a rendszer elavult vezetékeit, elemeit.

Hírek – röviden

Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtt titkolja a Honvédelmi Minisztérium, hogy mire költötte azt a több mint egymilliárd forintot, amelynek felhasználására felmentést kért a közbeszerzés alól a NATO informális védelmi miniszteri találkozójának megrendezésére. Nettó 160 millió keretösszeggel 15 lakossági médiakampány tervezésére és a hozzá kapcsolódó médiavásárlásra írt ki nyílt közbeszerzést Budapest Főváros Önkormányzata. Mintegy 300 millió forintot takarított meg a MÁV Zrt. a 8 millió forint alatti egyedi értékű tavalyi közbeszerzések során az elektronikusan lebonyolított, árlejtéses aukciók révén. Budapest 2010 évi 539 milliárd forintra tervezett költségvetése 47 milliárdos hiánnyal számol. A 37-es számú főút szerencsi átkelési szakaszának átépítésére kiírt tendert a Szerencs 2010 Konzorcium nyerte. Nettó 963 millió forint értékben ad bérbe a CIB Lízing Zrt. 17 új és használt autóbuszt a Somló Volán Közlekedési Zrt.-nek. Közbeszerzési eljárást indított Rohod orvosi rendelőjének felújítására. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást kezdeményezett a fővárosi Hunyadi téri játszótér felújítása kapcsán, mivel a kerületi önkormányzat közbeszerzés mellőzésével bonyolította le a beruházást. Bábolnán két közbeszerzési eljárás kiírásáról döntött az önkormányzat: a Bábolna és Nagyigmánd közötti kerékpárút, valamint két utca felújításának kivitelezőjét választják ki a tenderen. A gödöllői beruházások értéke az idén meghaladja a 65 millió eurót. A TEVA Gyógyszergyár Zrt. 15 ezer négyzetméteres új gyáregységet alakít ki. A Magyar Posta Zrt. meghirdette a közbeszerzési eljárást a zöldmezős beruházás keretében megvalósuló gépesített levélfeldolgozó és logisztikai központ létesítésére, és további bővítést terveznek a Gödöllői Ipari Parkban. Eredménytelennek nyilvánította a gépjárműflotta-tendert a MÁV Zrt. A vasúttársaság új közbeszerzési eljárás elindítását tervezi.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Nem döntenek a pályázatokról

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mindent megtesz azért, hogy a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós források lekötése és felhasználása rendben haladjon előre a kormány döntési moratóriuma idején is. Ezt hangsúlyozta Oravecz Péter, az ügynökség szóvivője. „Az európai uniós források felhasználását menedzselő intézményrendszer ugyanúgy működik, mint eddig. Az előkészítés, egyeztetés, végrehajtás és kifizetés folyamatos, a normatív pályázatokat egyáltalán nem érinti a moratórium, más esetekben a bírálóbizottsági üléseket halasztjuk el a moratórium lejártáig, és egyes kiírásoknál határozott idejű lesz, május végéig szól a felfüggesztés” – közölte az NFÜ szóvivője.
Ami a konkrét hatásokat illeti: egyes közbeszerzési eljárások eredményhirdetési időpontját nem lehet 2010. május 31-ét megelőző dátummal meghatározni. A már megkötött keretszerződések ugyanakkor egyedi megrendelők útján változatlanul leköthetők. A moratóriummal érintett pályázati kiírásokat átütemezik. Ennek formája lehet a pályázati idő meghosszabbítása, a meghirdetés vagy a benyújtás időpontjának módosítása, esetleg a pályázat felfüggesztése. Bizonyos esetekben a projektkiválasztás és a döntéshozatal, valamint a szerződéskötés változatlan ütemezéssel folytatódhat. Azoknál a kiemelt projekteknél, amelyeket a kormány 2010. január 20-ig nevesített, az előírt feltételek mellett sor kerülhet a szerződéskötésekre. Ezenkívül a február 15-ig benyújtott új kiemelt projektjavaslatoknál, ha megtörténik az előértékelés, a szakmai zsűrizés és jóváhagyás, legkésőbb március 3-ig kell elindítani az előterjesztések közigazgatási egyeztetését. A kétfordulós projektjavaslatoknál, amennyiben 2010. január 20-ig volt érvényes előzetes támogatói döntésük, a támogatási szerződések ugyancsak megköthetők.

(Világgazdaság, 2010. február 15.)

Fenyegetett kartellezők

Szűkül a kartellezők mozgástere. Az utóbbi időben született jogszabályok révén ugyanis egyre nő a fenyegetettségük, nagyobb a lebukás veszélye, mint bármikor – figyelmeztetnek a szakemberek. Eddig azonban nálunk még nem tudatosult kellőképpen, milyen súlyos következményei lehetnek a kartellezésnek. A közbeszerzéssel összefüggő kartellek résztvevői öt évre kizárhatók a közbeszerzési pályázatokból, a kartellt szervezők pedig büntetőjogi felelősségre is vonhatók.
Áttörés várható a felderítésben, ennek nyomán a cégek szemléletén is – vélik a szakemberek. Ennek egyik eszköze lehet az engedékenység, amelynek lényege: az a kartelltag, amelyik együttműködik a jogszerűtlen szövetkezés felderítésében, részben vagy teljesen mentesül a bírság alól. Kétségtelen, eddig kevesen éltek az engedékenység nyújtotta lehetőséggel. Ennek egyik oka lehet, hogy az együttműködés jutalmát csak a GVH közleménye rögzítette, ám nyár óta törvény garantálja, s ez növeli a bizalmat a jogintézmény iránt. Vélhetően többen kérnek majd engedékenységet, hogy ezáltal hatalmas költségektől és felelősségre vonástól meneküljenek meg.
Az áprilistól adható informátori díj nem jelent konkurenciát az engedékenységnek, mint azt sokan gondolják – vélekednek a szakértők. Eddig az ilyen jellegű információknak az érintett munkavállalói körben nem volt értékük. A tekintélyes jutalom mértéke azonban igencsak érdekeltté teheti a kartellben egyébként nem érdekelt személyeket. A GVH-t nem érdekli, honnan származik a terhelő tény, adat. A törvény csak a szabálysértéssel vagy büntetőcselekménnyel megszerzett bizonyíték esetén zárja ki a díjazást. Az sem közömbös, hogy a versenytörvény és a Btk. egyaránt hatékony védelmet biztosít a bejelentőnek.

(Világgazdaság, 2010. február 15.)

Uniós pénzek veszhetnek el

Teljes a káosz az elektronikus közbeszerzés ügyében. A kormány korábban elfogadtatta az Országgyűléssel a jogszabályt, amely kimondta, hogy az idén január elsejétől az 50 millió forintnál nagyobb értékű közbeszerzések döntő részét kizárólag elektronikus úton lehet lefolytatni. Ám a szabály végrehajtására sem az érintett intézmények, sem a magánvállalkozások nem tudtak felkészülni. A problémát a kormány is érzékelte. Először azzal próbálkozott, hogy a szóban forgó jogszabály hatálybalépését későbbre tolja el. Az erről szóló passzust azonban a múlt év végén egy olyan törvénybe illesztette, amelyet a köztársasági elnök nem írt alá, hanem visszaküldött a parlamentnek. Ezek után újabb ötlet következett: a kötelező elektronikus közbeszerzésről szóló szabályokat, úgy, ahogy vannak, helyezzék hatályon kívül. Ezt a kormányjavaslatot az Országgyűlés meg is szavazta. Egyelőre azonban mégis kétséges, mikortól nem kötelező elektronikusan lefolytatni bizonyos közbeszerzési eljárásokat. A javaslat ugyanis egy salátatörvényben kapott helyet. A törvény kimondja: január elsejétől egy bizonyos – még nem világos – időpontig nem lehet jogsértést megállapítani pusztán azért, mert elektronikus közbeszerzéseket nem elektronikusan folytattak le. Vagyis az egyik törvény előírja, hogy a közbeszerzések egy részét kizárólag elektronikus csatornákon keresztül kell lebonyolítani, egy másik pedig azt: a szabályok be nem tartása miatt törvénysértést nem lehet megállapítani. Kolláth György alkotmányjogász szerint a megoldás alkotmányellenesnek látszik. Más szakértők állítják: Brüsszel szemében szabályellenesnek minősülhet, ha azokat a közbeszerzéseket, amelyeket elektronikusan kellene lefolytatni, nem úgy bonyolítják le. Emiatt akár jelentős uniós forrásoktól eshetünk el.

(Magyar Nemzet, 2010. február 18.)