eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Módosult a közbeszerzési törvény

Az új polgári törvénykönyvvel kapcsolatos pénzügyi tárgyú jogszabályok módosításának keretében változtatott a parlament a közbeszerzési törvény egyes pontjain. Így a közbeszerzések tisztaságának és nyilvánosságának biztosítása érdekében lehetőségük lesz az ajánlatkérőknek és az ajánlattevőknek arra, hogy úgynevezett átláthatósági megállapodást kössenek egymással, amelynek keretében átláthatósági biztos felügyeli az eljárás szabályszerűségét a tender előkészítésétől a szerződéskötésig. Részletesen szabályozzák, hogy mely ajánlattevőknek kötelező az átláthatósági megállapodás megkötése; ez a szakértők szerint várhatóan az állami és önkormányzati beszerzőkre vonatkozik majd. A módosítással elhalasztják az elektronikus közbeszerzések bevezetését is. A korábbi javaslatokkal ellentétben azonban nem tolták ki egy évvel az uniós értékhatár feletti közbeszerzések és jogorvoslati eljárások elektronikus lebonyolításának bevezetési határidejét 2011. január 1-jére, hanem valamennyi, közösségi és nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzésekre és azokkal kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozóan hatályon kívül helyezték a törvény elektronikus cselekményekre vonatkozó részeit, valamint a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az e-tértivevényekről szóló törvény közbeszerzéseket érintő, 9. paragrafusát.

Részleges feloldás a moratóriumra

Az uniós forrásból megvalósuló és már támogatási szerződéssel rendelkező közbeszerzéseket kiveszi a kormány a döntési moratórium hatálya alól. Erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, az Agrárkamarával és a Magyar Mérnöki Kamarával folytatott egyeztetés után döntöttek. Uniós forrásokból valósulnak meg az infrastrukturális beruházások, amelyek lassítása, időbeni elcsúsztatása negatívan érintette volna az építőipart. A hazai forrásból megvalósuló, alapvetően nem infrastrukturális fejlesztésekre irányuló közbeszerzéseknél tovább él azonban a moratórium – tájékoztatott a kormány közleménye. Ilyeneket csak akkor lehet megindítani, ha arról a döntés a következő kormány megalakulását követő időre esik, vagy ha ez alól a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár felmentést ad. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Elektronikus árlejtéssel olcsóbb beszerzés

A hazai közbeszerzési piac még kevéssé használja ki az elektronikus árlejtés lehetőségeit. Néhány nagyobb ajánlatkérő viszont rendszeresen igénybe veszi ezt az informatikai szolgáltatást, amely képes arra, hogy dinamizálja a versenyt. Az elektronikus árlejtést egy 2007. évi kormányrendelet vezette be, és a jogszabály 2008 januárjában lépett hatályba. A Budapesti Corvinus Egyetem közbeszerzéssel kapcsolatos kutatásai jelzik: az ajánlatkérők általában idegenkednek az elektronikus úttól. Pedig az leegyszerűsítve nem egyéb, mint egy tárgyalási forma, számítógép előtt. Árverés, ahol az ár nem nő, hanem csökken, az ajánlattevők lefelé licitálnak. Tehát egymással szemben állva versenyeznek, és új ajánlatokat csak elektronikus úton tehetnek. Mindez az eljárásnak óriási dinamikát ad, ami hiányzik a papíralapú procedúrából. Valós versenyhelyzetet teremtő és megtakarítással is járó megoldás, a beszerzési folyamatokat átláthatóbbá teszi, és jól dokumentálható. (További részletek a lapszemle rovatban)

Elhalasztják a Nemzeti Múzeum tenderét?

Két hét alatt „lezavarták” a Magyar Nemzeti Múzeum közbeszerzésének engedélyezését, nehogy döntési moratórium alá essék – írja HVG. Az elmúlt 12 évben elvégzett legalább 10 milliárd forintos beruházás lezárásaként a tervek szerint további mintegy 4 milliárdos költséggel fejeznék be a múzeum felújítási projektjét. Az átalakítás kapcsán azonban több szakmai és civil szervezet felemelte a szavát. A Magyar Építőművészek Szövetsége például azt kéri a február elsejétől regnáló új főigazgatótól, hogy fontolja meg a tender elhalasztását. Pedig már alaposan megnőtt a tervpályázat iránt érdeklődők száma, eddig – információi szerint – mintegy negyven tervezőiroda vásárolta meg a dokumentációt, izgalmas és méretes megrendelésről lévén szó. Tény, hogy a közbeszerzési felhívás csupán néhány nappal Kovács Tibornak, a múzeum január végéig hivatalban volt főigazgatójának leköszönése előtt jelent meg az EU hivatalos lapjában, jóllehet az átalakítást 2006 óta tervezték.

Kiválasztották a debreceni villamos építőjét

A legolcsóbb ajánlatot tevő ATK-Debrecen Konzorcium építheti meg nettó 7,5 milliárd forintért a cívis város új, 2-es villamosvonalát a Péterfia utcától a Doberdó utcai végállomásig. Az ellenszolgáltatás eredetileg becsült összege 7,95 milliárd forint volt. Amint arról korábban beszámoltunk, a nyílt közbeszerzési pályázatra öten nyújtottak be ajánlatot. Az ajánlati árak meglehetősen nagy szóródást mutattak, a legdrágább meghaladta a 10 milliárd forintot. A nyertes kivitelezőnek a beruházás során át kell építenie a Petőfi téri végállomást, és a 1-es viszonylattal közös szakaszon a megállóhelyeket az új, alacsony padlós villamosok részére. Az új építésű szakaszon többek között meg kell valósítania a teljes vasúti infrastruktúrát, s el kell végeznie a kapcsolódó útépítéseket is. A nyertes konzorcium mellett a budapesti Cívis Konzorcium, a debreceni D-Tram Konzorcium, az egri „Cívis- 2” Közös Vállalkozás, illetve a cseh Debrecen V-2 Konzorcium pályázott.

Közbeszerzés aradi ivóvízbeszerzésre

Hivatalos együttműködés jött létre az aradi vízmű és a Békés Megyei Vízművek Zrt. között. A magyar–román országhatár két oldalán tevékenykedő vízközmű-társaságok azt tervezik, hogy közös vízkitermeléssel ivóvizet vezetnek Aradról Békés megyébe. A már aláírt konzorciumi megállapodás arra kötelezi a partnereket, hogy a költségeket megosztva dolgozzák ki a műszaki terveket, valamint a beruházás gazdasági és jogi feltételeit. Megalakult a közös közbeszerzési bizottság, amely kidolgozta, és hamarosan megjelenteti a projekt megvalósítására vonatkozó közbeszerzési felhívást. A tenderen nyertes cégnek kell majd pontosan meghatároznia, hogy mely Arad környéki kutak vonhatók be a közös vállalatba, annak érdekében, hogy ivóvizet szolgáltasson a Békés megyei oldal településeinek. Olyan versenyképes árra is javaslatot kell tennie, amely kedvezőbb a hazai vízminőség-javító program tervezett költségeinél.

A Zöld Nyílé a miskolci villamosprojekt

A Miskolci Zöld Nyíl 2009 Konzorcium nettó 14,9 milliárd forintért végezheti el a miskolci villamosvonal korszerűsítését. A feladat az 1-es vonal teljes hosszának átépítése, így a pálya, a felsővezeték, az áramellátás és a megállóhelyek megújítása. Összesen 20 kilométer vágányt és felsővezetéket kell elbontani; az új vágány és a hozzá tartozó felsővezeték hossza 23 kilométer lesz. A nyílt közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett, ezek közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatással a Colas-Alterra Zrt. vezette Miskolci Zöld Nyíl 2009 Konzorcium lett a nyertes, ajánlata: 14 888 578 640 forint. A projektet az EU Közlekedési Operatív Programon belül „A városi közösségi kötöttpályás közlekedés fejlesztése” keretében támogatja.

Feljelentették az Eclipse-t

Hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Fővárosi Főügyészség az Eclipse-ügy kapcsán. A feljelentést az autók tulajdonosváltásakor kötelező eredetiségvizsgálati piacról kiszorult öt cég tette meg Az Eclipse legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 4,95 milliárd forintos szerződést kötött a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával arra, hogy az átalakuló eredetiségvizsgálati rendszerhez szükséges szoftvert módosítja, és öt éven át üzemelteti. Az új szisztéma – a konkurensek szerint – meglepő gyorsasággal állt fel, hiszen ha nem is teljességében, de január 4-én már működött is, ami furcsa egy milliárdos projekt esetében. Az Eclipse korábban több mint 20 milliárd forintnyi állami megrendelést szerzett – a legutóbbi kivételével – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosított közbeszerzési eljárásokon. A Figyelő február 25. számának összeállításában bemutatja a milliárdos állami megrendeléseket elnyerő cég vezetőit és megrendelőit, illetve a politika világába vezető kapcsolatrendszereiket.

Hírek – röviden

A BKV csaknem hétmilliárdos szerződést írt alá egy APEH-feketelistás céggel. E szerint a Renomé Kft. hároméves megbízást kapott takarításra. A közlekedési társaság közlése szerint a cég közbeszerzési eljáráson, a legjobb ajánlatot kínálva nyerte el a megbízást, az eljáráshoz kötelező APEH-igazolást rendben találták. * Az eddigi sikeres tapasztalatok alapján újabb közös földgázbeszerzést indít a Békés megyei önkormányzat. A megyei közgyűlés tavaly júniusban rendelte el a beszerzésre vonatkozó, egy évre érvényes földgázközbeszerzést, amelynek keretében a megye 13 intézménye, 43 települési önkormányzata, két többcélú kistérségi társulása és három gazdasági társasága számára olcsóban szerezte be a földgázt. Az idei tender 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti időszak gázszállítására vonatkozik. * Mártélyon közbeszerzési eljárást indítottak külterületi utak felújítására. * A budapesti székhelyű OKG Konzorcium nyerte a békéscsabai csatornafejlesztés mérnöki feladataira meghirdetett pályázatot. * Pári: második körbe került az önkormányzat csapadékvíz-elevezetési pályázata. * A Strabag nyerte Kaposszekcsőn az új óvoda építésére kiírt tendert. * Egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság a győri önkormányzatot, mert felújítással kapcsolatos pótmunkálatokra kizárólag a beruházás kivitelezőjétől kért ajánlatot. * Hamarosan kiírják a felhívást a 47-es főút Békéscsaba–Mezőberény közötti szakaszának felújítására. A kormány ötmilliárd forintot hagyott jóvá a korszerűsítésre. * Makón az eddiginél 20 százalékkal olcsóbban vállalta a közbeszerzési eljáráson nyertes ASA Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft. a szemétszállítást. A szerződés tíz évre szól. * Uniós támogatással, 450 millió forint ráfordítással újul meg a pécsi Lánc utcai rendelőintézet. Folyamatban van a kivitelezői, valamint a műszer- és az informatikai fejlesztések közbeszerzése. * Kétmillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság a szegedi önkormányzatot, mert egy kirívóan drága, négy évre szóló személy- és vagyonvédelmi ajánlatot hirdetett ki nyertesnek.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Finomhangolt moratórium

A kormány úgy döntött, hogy meghatározott közbeszerzéseket (alapvetően az Unió által támogatottakat) kiveszi a döntési moratórium hatálya alól, ám a hazai forrásból megvalósulókra továbbra is vonatkozik a korlátozás. Ilyeneket csak akkor lehet megindítani, ha arról a döntés a következő kormány megalakulását követő időpontra esik. A kormány ugyanis nem tartaná helyesnek, ha a költségvetés terhére olyan típusú kötelezettségeket vállalna, amelyekkel szűkítené a következő kabinet mozgásterét.
Ami pedig a pályázatokat illeti: a január 20-a előtt az Új Magyarország fejlesztési terv keretében meghirdetett felhívásokat, és az Új Magyarország vidékfejlesztési program esetében megjelent jogcímrendeletek kapcsán beadott pályázatokat el lehet bírálni. Ezeknél a pályázatoknál sok esetben már meg is kezdődött a megvalósítás, és így a döntési moratórium hátrányosan érintené a pályázatokban részt vevő hazai vállalkozásokat. A január 20-a, tehát a döntési moratórium hatálybalépése után meghirdetett pályázatok esetében nem változik a szabályozás, azokat nem lehet már elbírálni.
A döntési moratórium személyi kinevezésekre vonatkozó része változatlan marad. A minisztériumokban, illetve a központi költségvetési szerveknél április 1-jét követően csak a közfeladatok zavartalan ellátásához szükséges kötelezettségvállalásokról születhet döntés.

(Világgazdaság, 2010. február 22.)

Kihasználatlan lehetőség

A hazai közbeszerzési piac kevéssé használja ki az árlejtés lehetőségeit, pedig a folyamatok átláthatóbbak és jobban dokumentálhatók. Igaz, az árlejtés szabályozása bizonyos kockázatokat is hordoz. Amennyiben az ajánlatkérő ezt előírja, csak kevés esetben tekinthet el a lebonyolításától, és például nem védheti ki a kirívó kötelezettségvállalást az ajánlatkérő részéről. A témát elemzők kimutatása szerint 2007-ben a megkérdezetteknek 33 százaléka látott ilyen aukciót, illetve vett részt abban, tavaly ez az arány már 37 százalék volt. Több nagy ajánlatkérő rájött arra, hogy az elektronikus árlejtéssel megtakaríthat. A múlt évben összesen mintegy hatszáz esetben alkalmazták ezt a módszert. A MÁV például az elektronikus árlejtéssel tavaly mintegy 300 millió forintot spórolt. Igaz, ez még mindig csekély összeg a cég évi 160-180 milliárd forintos közbeszerzési keretéhez képest.
Szakértők szerint az elmaradás azzal is magyarázható, hogy egyelőre csak meghatározott típusú közbeszerzéseknél alkalmazható ez a módszer. Papírt, szappant és mosószert vagy kötőelemeket lehet vásárolni, de például dízelmozdonyt már nem. Ha leomolna ez a jogi korlát, akár milliárdos megtakarításokat is el lehetne érni. Szakértők e tekintetben hibásnak tartják az uniós irányelvi szabályozást is. Ugyanis a vonatkozó irányelvek közösségi szinten korlátozzák az „elektronikus aukció” alkalmazását. Az is igaz viszont, hogy nem a hazai ajánlatkérők és szolgáltatók az első kezdeményezői a szabályozás megváltoztatásának.

(Világgazdaság, 2010. február 23.)

A választások húzzák a közbeszerzéseket

Tavaly 2008-hoz képest 69 százalékkal nőtt a lefolytatott közbeszerzési eljárások száma, és elérte a 6611 darabot. A hatalmas növekedésben döntően egy technikai változás játszotta a szerepet, áprilistól ugyanis az egyszerű eljárásokat – 2707 darab – is meg kellett hirdetni hivatalosan, így a statisztikában is számolni kellett velük. Tavaly a közbeszerzések értéke összesen 1809,8 milliárd forintot képviselt, az előző évihez képest 27, 6 százalékkal növekedett. Amennyiben az egyszerű eljárásokat kivesszük a statisztikából, akkor is 16,9 százalékos volt a bővülés.
Tekintettel arra, hogy 2008 óta tart a recesszió, meglepő e jelentős mértékű növekedés. Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke ezt azzal magyarázza, hogy tavaly indultak be nagyobb mértékben az uniós pénzekből megvalósuló fejlesztések, amelyeknél közbeszerzéseket kellett lefolytatni. Tájékoztatása szerint 2279 olyan eljárás volt, amelyhez uniós támogatás kapcsolódott. A másik, ami miatt a piacon nem fogott a válság, a választások közelsége volt. Hosszú évekre visszatekintve látható, hogy négyévente felszökik a közbeszerzések lázgörbéje. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sok központi és önkormányzati intézmény 2010-ről előbbre hozta közbeszerzéseit, és már tavaly lebonyolította az eljárásokat.
Ezt mutatja, hogy ebben a körben 2008-ban 1270, 2009-ben viszont 1577 közbeszerzési eljárás valósult meg. Igaz, a megszorítások jegyében az egy év alatt így elköltött pénz mintegy 20 milliárd forinttal csökkent.
Az idei év eleje nem volt, és vélhetően már nem is lesz olyan aktív, mint ahogyan az a korábbi választások előtt lenni szokott. Néhány héttel ezelőtt még attól lehetett tartani, hogy gyakorlatilag megbénul a piac. Az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseket január elsejétől csak elektronikusan lehetett volna lebonyolítani, ám ehhez sem a technikai, sem a jogszabályi feltételek nem voltak adottak. A köztársasági elnök ugyanis visszaküldte a parlamentnek azt a jogszabályt, amely módosította volna a bevezetés határidejét. Ez azt jelentette, hogy bárki, aki elindította a megadott körben a beszerzést, jogszabályt sértett. A probléma megoldódni látszik, az elektronikus közbeszerzés bevezetését határozatlan időre kitolják – a módosítást is tartalmazó jogszabály már csak a köztársasági elnök szignójára vár. A másik probléma az volt, hogy január végétől a kormány moratóriumot hirdetett, ez is változott, így a már folyamatban lévő uniós közbeszerzések folytatódhatnak.

(Népszabadság-online, 2010. február 27.)