eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Helyzetbe hoznák a hazai cégeket a közbeszerzésekben

Kudarcos volt a vállalkozók és a kormány viszonya, mert a hatalmon lévők nem fogadták meg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) vezetőinek javaslatait – összegezte az elmúlt nyolc év gazdasági „eredményeit” Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke a szervezet által rendezett gazdasági fórumon, amelyek részt vett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is. Demján közölte: az új kormánytól azt várják, hogy lakossági adóterheket négy év alatt, a vállalati adóterheket pedig hat év alatt a régiós szint átlaga alá csökkentik. Emellett tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek, és átalakítják a közbeszerzési törvényt. A Fidesz elnöke ezeket a tételeket kormánya által vállalhatónak nevezte, és bejelentette, hogy az eddiginél jobban „helyzetbe hozzák” a hazai cégeket a közbeszerzési eljárások során. Ezek a törekvések a fejlett országokban is napirenden vannak, ami mutatja, hogy e problémák még ott sem megoldottak. Vannak azonban olyan kezdeményezések, amelyekből itthon is lehet tanulni – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. Az euró bevezetésének időpontját a Fidesz álláspontja szerint csak akkor lehet megjelölni, ha az reálissá válik – az ország már sokadszor „égette le” magát a teljesíthetetlen bejelentésekkel.

Tervezet az átláthatósági megállapodásról

Első lépésben 2010. június 1-jétől az 50 millió forintot elérő vagy meghaladó értékű, uniós társfinanszírozású Közlekedés Operatív Programból finanszírozott közbeszerzési eljárásokban lenne kötelező az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása – derül ki az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tervezetéből. A közlekedési projekteken túl 2011. január 1-jétől a legalább 50 milliós, többségi részben központi költségvetési forrásból, uniós és más nemzetközi támogatásból, illetve ezekből együttesen megvalósuló közbeszerzésekben kellene megállapodást kötni. A közbeszerzési törvény szerint a verseny tisztaságának és nyilvánosságának elősegítése érdekében más ajánlattevők is választhatnak úgy, hogy átláthatósági megállapodást kötnek. A szerződést még a közbeszerzési eljárás kiírása előtt kellene megkötni az ajánlatkérőnek és az átláthatósági biztosnak, ebben a nyertes ajánlattevő az eljárás eredményhirdetésekor válik szerződő féllé. Az átláthatósági szerződés nyilvános, annak adatait közzé kell tenni a Közbeszerzések Tanácsa honlapján, és – ha van – az ajánlatkérő és a biztos weboldalán is. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Vita az oltóanyag-beszerzésről

Új tendert ír ki a kormány a kötelező és ajánlott védőoltások beszerzésére. A korábbi ötéves szerződések ugyanis az év végén lejárnak, időben lépni kell, mert az eljárás zökkenők nélkül is 78 napot igényel, ehhez jön a 90 naptól kezdődő szállítási határidő – érvelt Székely Tamás egészségügyi miniszter. A közbeszerzés ügyében összehívták a parlament egészségügyi bizottságának rendkívüli ülését, ahol a miniszter arra is szeretett volna a képviselőktől választ kapni, maradjanak-e a gyermekek fertőző betegségek elleni immunizálásához alkalmazott eddigi oltóanyagnál, vagy szerezzenek be új komponensűt. Ez utóbbi korszerűbb, ám évente 1,6 milliárd forinttal többe kerül. Válasz azonban nem született, mert az ellenzéki politikusok nem jelentek meg, mivel szerintük semmi sem sürgeti a kormányt, hogy a közbeszerzést még a választások előtt elindítsa, és győztest hirdessen. A miniszter szerint viszont a 2011 és 2015 közötti időszakra a szükséges oltóanyagok beszerzésére vonatkozó eljárást ki kell írni, az eredményről azonban már az új kormány döntene. Nem kis tételekről van szó, hiszen például az idén 7,2 milliárd forintot költenek ilyen célra.

MÁV: újraértékelik a távközlési tendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a MÁV Zrt. „Távközlési üzemeltetéstámogató rendszer kialakítása” című tenderének lezáró döntését, és kétmillió forintra bírságolta az ajánlatkérőt. A vasúttársaság szoftverlicencet és hozzá kapcsolódó szolgáltatást kívánt vásárolni közbeszerzés útján. Az első szakaszban kiválasztott öt jelentkező közül a kiíró a NETvisor Zrt.-t hirdette ki nyertesnek, amely 350 millió forintos ajánlati árat adott meg, és a legmagasabb pontszámot érte el. A második helyezett Fornax Zrt. azonban a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért. A KD el is marasztalta a vasúttársaságot, mivel az nem tartotta magát az általa vállalt értékelési szempontokhoz. A bírság kiszabásakor a MÁV Zrt. terhére írta, hogy korábban többször követett el bírsággal sújtott közbeszerzési jogsértést, javára szólt viszont, hogy nem kötötte meg a nyertessel a szerződést, tehát a jogsértés reparálható. A döntőbizottság határozata szerint a MÁV-nak újra kell értékelnie az ajánlatokat.

4-es metró: újabb közbeszerzés nélkül folytatják

Nem fog leállni a 4-es metró építése áprilisban, mert a lebonyolításért felelős DBR átveszi az Eurometrótól a lebonyolító mérnöki feladatkört. A lépésre azért volt szükség, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság nem engedte, hogy közbeszerzési eljárás mellőzésével meghosszabbítsák az Eurometróval kötött és lejáró szerződést. A javaslat szerint a DBR saját munkavállalkozóként alkalmazná azokat a mérnököket, akik az építkezés különböző helyszínein a feladatokat eddig ellátták, illetve a még hiányzó létszámra pályázatot írnának ki. A módosításra azért van szükség, mert az Eurometrót május elején újra meg akarták bízni a feladatokkal, de KD elutasította a szerződésmódosítást, és új nyílt közbeszerzési eljárás kiírását írta elő. A DBR álláspontja szerint viszont nem lehet új céget megbízni a feladatokkal, mert csak az Eurometro szakemberei ismerik az építkezést. Lebonyolító mérnök hiányában a munkálatokat le kellene állítani. A létszámbővítés elvi lehetőségét, illetve ennek költségvetési fedezetét a Fővárosi Közgyűlés megszavazta, a konstrukciót azonban az európai uniós támogatási kérelem szempontjából még a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is jóvá kell hagynia.

Eclipse: kétmilliárdos adócsalás?

A Budai Kerületi Bíróság harminc napra elrendelte az Eclipse-ügy hét gyanúsítottjának előzetes letartóztatását. A Fővárosi Főügyészség indítványa szerint az Elipse vezetői és segítői fiktív számlákkal és pénzügyi műveletekkel 1,35 milliárd forint áfa- és 636 millió forint társaságiadó-fizetési kötelezettség alól bújtak ki. Az Eclipse az a cég, amely nemzetbiztonsági okokból titkosított közbeszerzési eljárások keretében több informatikai rendszer kiépítésére és üzemeltetésére nyert el milliárdos állami pályázatokat. Legutóbb, 2009 decemberében elnyerte az eredetiségvizsgálatot támogató informatikai rendszer kiépítésének és négyéves üzemeltetésének jogát. Ez ügyben a konkurens cégek feljelentése nyomán a rendőrség is nyomoz, mert számos gyanús körülményt véltek felfedezni a szerződéskötés körül. A vámőrség állampolgári bejelentés alapján kezdett vizsgálódni az Eclipse pénzügyei körül. A cég – a nyomozás adatai szerint – 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megrendelést nyert el titkos közbeszerzési pályázatokon. A cég azonban az informatikai beszerzések ellenértéke után – a nyomozás jelen állása szerint – nem fizetett adót.

A Goldex-Hungary az útpótdíjak behajtója

Az utak használatáért fizetendő díj elmulasztása esetén járó pótdíj beszedésére írt ki közbeszerzést az Állami Autópálya Kezelő Zrt., amelyet hat jelentkező közül a Goldex-Hungary Kft. nyert meg azzal, hogy a beszedett pótdíj 6,85 százalékát kérte sikerdíjként. A pótdíj behajtására – a követelések kezelésére – keresett jelentkezőt az ÁAK Zrt., azzal az ajánlattal, hogy évente legkevesebb tízezer ki nem fizetett pótdíj behajtását adja át a nyertesnek, sőt a darabszám akár harmincezer is lehet. A pályázaton az nyert, aki a behajtott összegből a legkevesebbet vonja le sikerdíjként. A győztest követő legkedvezőbb ajánlatot az Intrum Justitia Kft. tette 8,95 százalékos sikerdíjjal. A tenderen indult még az Alektum Inkasszó Magyarország Kft., a Bross Holding Zrt., az EOS KSI Magyarország Inkasszó Kft. és a SIGMA Zrt. is.

M3: hiánypótlás után újraértékelik a tendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. vezette konzorcium kérelmét, amelyben az M3-as folytatásának építésére adott ajánlata érvénytelenítését kifogásolta. Ugyanakkor a nyertes ajánlattevőt hiánypótlásra kell felszólítani. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. január 22-én hirdetett eredményt az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49. számú főút közötti szakaszának kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárásban. A nyertes a C-S-K-K 2009 Konzorcium lett, a másik pályázó azonban jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A döntőbizottság megállapította, hogy a NIF jogszerűen nyilvánította érvénytelenné az ajánlatot, mivel a kérelmező hiánypótlás keretében módosította az ajánlatát. Közleményében a NIF azt vállalta, hogy hiánypótlást kér, majd újra összehívja a bírálóbizottságot.

Mentesítették a rendvédelmet a közbeszerzés alól

Egyhangú döntéssel mentesítette a közbeszerzési törvény hatálya alól a rendvédelmi szervek üzemanyag-beszerzését az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága. A képviselők rövid vita után döntöttek arról, hogy az érintett rendvédelmi szervezetek az év végéig közbeszerzés nélkül szerezhetnek be üzemanyagot, mintegy 3,6 milliárd forint értékben. Ugyancsak megszavazták, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága 350 millió forint értékben közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhasson ebben az évben üzemanyagot. Lázár János, a bizottság elnöke a döntés jelentőségét hangsúlyozta: a korábbi benzintender kapcsán „teljes kormányzati káosz és működésképtelenség rajzolódott ki”.

Hírek – röviden

A Közbeszerzési Döntőbizottság újabb adatokat kért be az Alfa Busz Kft.-től és az autóbuszok beszerzésére tendert kiíró Volánbusz Zrt.-től. Az adatszolgáltatásra március 16-áig kaptak határidőt a cégek, ezt követően hirdethet győztest az ajánlatkérő. * A KD a Közbeszerzések Tanácsa elnökének kezdeményezésére eljárást indított a MÁV milliárdos flottatenderének ügyében. Indok: a vasúttársaság mintegy ezer autót használ tavaly április óra szerződés nélkül. * Jogszerűnek tartotta a döntőbizottság a Villányt elkerülő út kivitelezői tenderének eredményhirdetését. A közbeszerzés nyertese a legkisebb összegű ajánlatot tevő Sedesa Obras y Servicios S.A. lett 1,69 milliárd forintos nettó árral. * Hárommilliárd forinttal támogatja az unió és az állami költségvetés a mosonmagyaróvári, a csornai és a környékbeli huszonnégy hulladéklerakó rekultivációját. Közbeszerzési eljáráson választják ki a kivitelezőt, a műszaki felügyelőt, a kommunikációért és a lebonyolításért felelős vállalkozásokat. * Békéscsaba mintegy 210 millió forint ráfordítással fejleszti kerékpárútjait: a kivitelező kiválasztására a közbeszerzési eljárás folyamatban van. * 526 millió forintból korszerűsítik a Kisteleki Központi Rendelőintézetet; megkezdődött az építési beruházáshoz szükséges tendertervek, illetve a kivitelezéshez és beszerzéshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás előkészítése. * Eredményt hirdetett Ostoros önkormányzata az útjai felújítására kiírt eljáráson, nyert a miskolci FK Raszhter-Ép. Kft. * A közbeszerzési eljárások lezárulása után mintegy félmilliárd forint értékű beruházás kezdődik el a mohácsi kórházban, ahol helikopter-leszállóhelyet is kialakítanak. * Átadták azt a 43 Iveco-cargo modellt és a hozzájuk tartozó speciális felépítményeket, amelyek beszerzéséről a tavaly szeptemberben lezárult nyílt közbeszerzési eljáráson döntött a Magyar Posta Zrt. * Hódmezővásárhely: még ebben a hónapban megkezdődik a Petőfi Művelődési Központ 1,2 milliárd forintba kerülő teljes felújítása. A közbeszerzést a Közgép és az Építőmester alkotta konzorcium nyerte. * Szekszárdon átrendezik és felújítják a Béla király teret. A város közgyűlése döntött a közbeszerzési eljárás kiírásáról, amely része lesz a 2,4 milliárdos városrehabilitációnak. * Miskolc városa a következő három évben több mint 10 milliárd forintot költ a belváros felújítására; az első ütem végrehajtása megkezdődött, a többi beruházás esetében már zajlik a közbeszerzési eljárás. * Szegeden folytatódik a várost nyugati irányból elkerülő út építése: a kivitelezésre kiírt tendert a HSZ Konzorcium nyerte, amelynek vezetője a Hídépítő Zrt., tagja a Szeviép Zrt.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Többségi támogatásnál kötelező lenne átláthatósági megállapodást kötni. Az átláthatósági biztos a jogszabályok betartása és a nyilvánosság követelményének érvényesülése érdekében az előkészítéstől kezdve a közbeszerzés valamennyi iratába (beleértve az előkészítést és a jogorvoslati eljárást is) betekinthet, valamennyi eljárási cselekménynél jelen lehet, a résztvevőktől tájékoztatást kérhet, és ha jogszabálysértést észlel, arra felhívja a felek figyelmét, vagy más módon intézkedik annak megszüntetéséről. Egy éven belül nem szerződhetne újra ugyanazzal az ajánlatkérővel az átláthatósági biztos.
Az átláthatósági megállapodás nyilvános, annak adatait közzé kell tenni a Közbeszerzések Tanácsa (KT) honlapján, és ha van, az ajánlatkérő és a biztos weboldalán is. A biztos díja nem haladhatja meg a munkaóránkénti 3600 forintot. Az lehet biztos, aki jogi, közgazdasági vagy mérnöki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint átláthatósági biztosi vizsgával rendelkezik. Az utóbbi csak 2011 januárjától lenne kötelező, ugyanis akkortól kell első ízben megszerveznie a Közbeszerzések Tanácsának a vizsgát, és évente legalább hat alkalommal lebonyolítania. Azoknak a biztosoknak, akiket 2011 előtt vesz nyilvántartásba a KT, legkésőbb 2011. július elsejéig lenne kötelező vizsgát tenni. Nem lehet átláthatósági biztos az, aki közbeszerzési biztos, a KT tagja, országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselő vagy polgármester, továbbá a nyilvántartási kérelme előtti öt évben valamelyik politikai pártban tisztséget viselt.

(Napi Gazdaság, 2010. március 11.)

Bizonytalan biztos

Fúrják az átláthatósági biztos intézményét. Legalábbis a mostani, a rendelettervezet szerinti formájában a szakértők igencsak megkérdőjelezik célszerűségét. Az a véleményük, hogy a szaktárca által véleményezésre bocsátott jogszabály elnagyolt, kidolgozatlan, ráadásul komoly összegeket vihet el a közpénzekből.
Elkészült a törvénymódosítás végrehajtási rendelete. Ez az 50 millió forintot elérő állami vagy közösségi támogatásból megvalósuló közbeszerzéseknél kötelezővé teszi az átláthatósági megállapodást, ám nem annyira a szerződést, sokkal inkább a biztosi intézményt részletezi. Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke szerint felületesen, végiggondolatlanul. Nem egy ponton – így a szerződő felek körét illetően – ellentétben áll a törvénnyel. Nem derül ki, pontosan mi is a biztos feladata, azt az eljárás megindításától meddig és milyen felelősséggel látja el. Az sem látható, mitől lesz nyilvánosabb az eljárás, és a nyilvánosság igénye miként viszonyul a minden iratba betekintési joggal rendelkező biztos titoktartási kötelezettségéhez.
A szövetségi elnök szerint a rendelkezések arra ösztönözhetik a biztost, hogy – a feladatának való megfelelés érdekében – minél több jogorvoslatot indítson, amire a közbeszerzési szabályok kuszasága jó alapot nyújt. A sok jogorvoslat, illetve általában az átláthatósági biztos bizonytalanul körülírt részvétele lassítja és drágítja majd az eljárásokat. Az átláthatóságra hivatkozva fölösleges egy új – kimunkálatlan – szereplővel tovább bonyolítani a rendszert – nyilatkozta Bűrös László.

(Világgazdaság, 2010. március 10.)

Civil ellenőrzés helyett állami kontroll?

Az átláthatósági megállapodás módszerét a Transparency International (TI) korrupcióellenes szervezet dolgozta ki, és javaslatára alkalmazza világszerte számos közintézmény. A jelenlegi verzió egy remek nemzetközi kezdeményezésből egy korrupciós kockázatokat növelő intézményrendszert hoz létre – mondta Alexa Noémi, a TI Magyarország vezetője. Az átláthatósági megállapodás lényege ugyanis a civil kontroll, azazhogy független, külső szakértő kíséri végig a tendert, elejétől a végéig. Az előterjesztés szerint azonban csak a Közbeszerzések Tanácsa által vizsgáztatott szakértő monitorozhat, ráadásul nem is minden esetben a projekt legelejétől. Ezzel egy újabb állami kontrollt vezetnek be, amiből már van bőven (mint a hirdetmény ellenőrzése és közbeszerzési tanácsadók), és enyhén szólva nem működnek hatékonyan, ha a KT által megrendelt kutatás is azt bizonyítja, hogy a beszerzések 65 százaléka korrupcióval kapcsolatos – véli Alexa Noémi.
A biztosi pozíció bevezetésével kapcsolatban Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, közbeszerzési tanácsadó azt állítja: ezzel a hivatalos közbeszerzési tanácsadó mellett még egy kötelezően fizetett szolgáltatást vehet majd igénybe az ajánlatkérő, ami tovább terheli a közbeszerzési eljárások költségeit. E „látszatbiztosi” pozíciók hatékonysága szerinte kérdéses.

(Napi Gazdaság, 2010. március 11.)