eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Áprilistól jutalom a kartellbizonyítékért

Áprilistól hatályba lép a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény, de nem érvényesülhet maradéktalanul, mert hiányzik a szükséges hatósági eljárásról szóló szabályozás. Az érdekelt nem tudja, hol jelentse be, ha visszásságot tapasztal, és nem rendezett az anyagi ösztönzés módja sem. A bejelentő nem bízhat adatainak védelmében, bejelentésének bizalmas kezelésében. Munkahelyi és anyagi hátrányok is érhetik, ám a szabályozás hiányosságai miatt nem tudni, hogy az érintett ilyenkor kinek a segítségére számíthat.
A törvény szerint a kartellvétkesekre kiszabott bírság egy százaléka illeti meg a bejelentőt, és maximálisan 50 millió forint díjat ítélhet meg a számára a versenytanács, ha döntő írásos bizonyítékot szolgáltat a kartellező cégek ellen. Az eljárás szerint a díjat kérni kell a versenytanácstól, amely az ügy lezárását követő 30 napon belül határoz. A törvény egy másik bejelentést is díjaz: ha a tisztességes eljárás követelményének megsértése miatt a Közbeszerzési és Közrendvédelmi Hivatal bírságot szab ki, akkor a bírság 10 százaléka illeti meg a bejelentőt. Ez a hivatal azonban a köztársasági elnök vétója miatt nem alakult meg. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Csak regisztrált cég indulhat közbeszerzésen

Az építőipari kivitelező cégeknek 2010. január végéig kellett kamarai nyilvántartási számot kérniük tevékenységük folytatásához. A határidő már lejárt, de több ezer vállalkozás elmulasztotta ezt, a bejelentést lehetővé tévő szoftver csúszása miatt pedig az összeírást végző Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csak később kezdi meg a kivitelezők ellenőrzését. Becslések szerint körülbelül 25 ezer hazai céget érint a kötelező regisztrációs bejelentés, ám eddig húszezernél kevesebb kérelmet nyújtottak be. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a bejelentést elmulasztókat pénzbírsággal sújtják, amennyiben munkát vállalnak. A regisztrációs számot minden építkezésen, jól látható helyen fel kell tüntetni, közbeszerzési eljáráson való részvételnél előírás a regisztráció megléte. A kamara tájékoztatása szerint az első körben csak figyelmeztetik az érintett társaságot a hiányzó regisztrálásra, ezt követően azonban már büntetnek. Egyébként Ausztriában és Németországban a regisztráció jól működik. Ha valaki építőipari tevékenységet akar folytatni, ellenőrzik végzettségét, és azt is, hogy rendelkezik-e kellő felkészültségű alkalmazottal, illetve eszközökkel. A vállalkozóknak azt is be kell jelenteniük, hogy milyen munkát végeztek eddig, s így a leendő megrendelők felkészültségükről is meggyőződhetnek.

Olaszok nyerték a miskolci villamosbeszerzést

A miskolci önkormányzat döntése értelmében az olasz Ansaldobreda nyerte nettó 67,886 millió eurós ajánlatával a város villamostenderét. A projektre négy társaság adott be ajánlatot: a cseh Škoda, a spanyol CAF, a német Siemens és a győztes olasz cég. A kiírás szerint az olasz társaságnak az első két villamos-prototípust 2012. január 31-ig kell leszállítania, majd ezt követően – áprilistól – havonta három villamost átadnia, az utolsó járműnek pedig 2013. január 31-ig kell megérkeznie Miskolcra. Összesen 31, teljesen számítógép-vezérlésű villamossal gazdagodik a város.
Miskolc önkormányzata korábban döntött arról, hogy a villamospálya megújítását és meghosszabbítását a Miskolc Zöld Nyíl 2009 Konzorcium végezheti; a csaknem 15 milliárd forint értékű munkát közbeszerzési pályázaton nyerte el a Colas-Alterra Zrt., a Colas Út Zrt. és a Pentavia Kft. alkotta társaság.

Tender felvételi tájékoztató előállítására

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. közbeszerzési eljárást írt ki felsőoktatási kiadványok és nyomtatványok előállítására. Az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó vállalkozással május 25-ére tervezik a szerződéskötést. Az Educatio legutóbbi 2008 októberében írt ki közbeszerzést a 2009. és a 2010. évre felsőoktatási kiadványok és nyomtatványok gyártására. Az eljárást akkor egyedüli ajánlattevőként a Pátria Nyomda Zrt. nyerte meg, vele 127,3 millió forint értékben kötöttek szerződést. A mostani kiírásban előírták a megfelelő műszaki felkészültség meglétének igazolását, és azt is, hogy az ajánlattevőknek a 2008. és a 2009. évről legalább nettó 180 millió forint értékű értékesítéssel kell rendelkezniük. Az is kikötés, hogy mérleg szerinti eredményük 2007-ben és 2008-ban nem volt negatív. A nyílt eljárás ajánlattételi határideje április 26-án jár le.

Magyarok is érintettek a Daimler-ügyben?

A Daimlert és három leányvállalatát kiterjedt korrupciós ügyekkel vádolja az amerikai igazságügyi minisztérium. A jelentés szerint a Mercedes gyártója azért fizetett vaskos kenőpénzeket állami hivatalnokoknak, hogy Daimler gépkocsikat vásároljanak. Kiderült, hogy a legalább 22 ország kormányképviselőire kiterjedő megvesztegetési ügy Magyarországot is érinti, hozzánk is jutott a kenőpénzből. Az MTI beszámolója szerint több mint 300 ezer eurónyi összeget fizettek ki magyar kormánytisztviselőknek 2005-ben a Volánbusz Zrt. egyik buszvásárlási ügylete kapcsán. E szerint a Mercedes-Benz autóbuszokat forgalmazó EvoBus Hungária Kft. megegyezett arról, hogy 32 autóbuszt ad el az állami tulajdonú Volánbusz Zrt.-nek, amelyek egy részét az EvoBus Ausztria vállalattól vásárolta, majd azokat – felárral – továbbadta a magyar közlekedési társaságnak. A tranzakcióval kapcsolatosan az osztrák cég jóváhagyta több mint 333 ezer euró „jutalék” kifizetését magyar kormánytisztviselők részére. Washingtonban az üggyel kapcsolatosan április 1-jén tartanak meghallgatást, a Nemzeti Vagyonkezelő Ügynökség azonban már megkezdte a Volán-busz-beszerzés vizsgálatát.

MÁV-holokausztper: pályázaton keresnek ügyvédeket

Meghívásos pályázaton keres ügyvédet a MÁV a holokauszt túlélőinek és áldozatainak leszármazottai elleni jogi képviseletre. Összesen tizenhárom amerikai ügyvédi irodától kértek ajánlatot. A chicagói bíróságon április 22-én kezdődő per tértje 1,24 milliárd dollár. Az első körben a MÁV a per megszüntetését próbálja elérni, mivel álláspontja szerint egy ilyen per tárgya cég nem lehet. Az eljárás létjogosultságát megkérdőjelezi, hogy megfelelő jogorvoslati fórum Magyarországon is van; az országban független bíróságok működnek. A MÁV előzetesen piackutatással választotta ki az Egyesült Államokban működő tizenhárom ügyvédi irodát, és a meghívásos eljáráson a pályázók március 30-ig adhatják be ajánlataikat. Ha a per megszüntetését nem sikerül elérni, a MÁV hosszadalmas és költséges pereskedésnek néz elébe. Ebben az esetben a vasúttársaság közbeszerzési eljárást ír ki a perben eljáró ügyvédi iroda kiválasztására.

Bírság a közbeszerzés mellőzése miatt

A Közbeszerzési Döntőbizottság kétmillió forint bírságot vetett ki a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.-re, mert közbeszerzési eljárás nélkül bízta meg az ITD Hungary Zrt.-t az európai uniós támogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzési tevékenység ellátásával. A vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdeményezte, mivel álláspontja szerint a két társaság közötti megbízási szerződésben megjelölt tevékenységek nem azonosak az ügyfélszolgálati feladatokkal, amelyre – az erről szóló minisztériumi rendelet szerint – kizárólagos joga van az ITD Hungarynak. Mivel a szerződés becsült értéke 174 millió forint, meghaladja az uniós közbeszerzési értékhatárt, így a szolgáltatás igénybevételére közbeszerzési eljárást kellett volna kiírnia a MAG-nak. A döntőbizottság azért rótt ki ilyen alacsony bírságot, mert a gazdaságfejlesztő központ a jogorvoslat ideje alatt módosította szerződését.

Százmilliárdos hitel a közösségi közlekedésnek

Százmilliárd forinttal indul az a hitelprogram, amelynek keretében a közúti és vasúti közösségi közlekedést javító beruházásokhoz igényelhető kedvező kamatozású forrás. A napokban megkapják a programra jelentkező kereskedelmi bankok a Magyar Fejlesztési Banktól a szerződéstervezeteket. Az illetékesek szerint a konstrukció keretében akár kétezer autóbusz beszerzése is lehetővé válik, de természetesen egyéb közösségi járművek (vonat, troli, villamos) vásárlására is van lehetőség. A legfeljebb 15 éves futamidejű konstrukciót csak a közösségi közlekedéssel fővállalkozóként foglalkozó vállalkozók vehetik igénybe. A forrás kamata a 3 havi EURIBOR legfeljebb 6 százalék lehet. Az MFB tájékoztatása szerint az érintett cégek a bank termékfejlesztésének lezárása után megkezdhetik a közbeszerzések kiírását. Az első finanszírozási szerződéseket várhatóan április-májusban megkötik, míg az első kifizetésekre 4-6 hónap múlva kerül sor.

Állatkert: új eljárás őrző-védő kiválasztására

Elutasította a Top Cop Security Zrt. jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság a Fővárosi Állatkert által őrző-védő feladatok ellátására kiírt közbeszerzési eljárása kapcsán. A fenti társaság azzal vádolta meg az állatkert vezetését, hogy döntése 30-40 millió forintos többletkiadást jelent. Emiatt az állatkert helyreigazítási pert indított, és 10 millió forint kártérítést követel. Az ügy előzménye: az állatkert vezetése nem fogadta el az őrző-védő szolgáltatásokra decemberben kiírt közbeszerzési eljárásra beérkezett ajánlatokat, mivel azok – álláspontja szerint – irreálisan alacsony óradíjért vállalták volna a feladatot. Ezért eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzési eljárást. A szolgáltatásra összesen nyolc cég jelentkezett, közülük hét elfogadta a döntést, a Top Cop Security Zrt. viszont jogorvoslatot kért. A KD az állatkertnek adott igazat, jogszerűen állapította meg az ajánlat érvénytelenségét. Az állatkert pedig az őrző-védő feladatok ellátására új, szintén nyílt közbeszerzési eljárást folytat le.

Hírek – röviden

A bíróság a Fővárosi Önkormányzatnak adott igazat a Közbeszerzési Döntőbizottsággal (KD) szemben. Ez utóbbi érvénytelennek nyilvánította a Margit hídi rekonstrukció műszaki ellenőrzési, lebonyolítói feladatainak ellátására tavaly nyáron zárult közbeszerzést. Ennek előzménye: a tenderen második Metróber Kft. jogorvoslattal fordult a döntőbizottsághoz, mert úgy vélte, hogy a nyertes nem felelt meg a feltételeknek, és kirívóan alacsony árral pályázott. A KD a Metróbernek adott igazat, és ötmillió forintra bírságolta az ajánlatkérőt. Ezt követően viszont a bíróság megváltoztatta a KD határozatát, és jogszerűnek ítélte a főváros döntését. * Az Agóra Konzorcium nyerte a kaposvári új, multifunkcionális kulturális és szabadidőközpont kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást. Az 1,8 milliárd forintos beruházásnak 2011 áprilisára kell elkészülnie. * Egységes informatikai rendszert alakítanak ki a családtámogatások kifizetéséhez: az elektronikus program alkalmazására indított tender nyertese az IQSYS Zrt. lett. * Döntött a mezőberényi önkormányzat a városközpont megújítására kiírandó közbeszerzési eljárás feltételeiről. A kivitelező kiválasztására hamarosan közbeszerzési eljárást írnak ki. * Debrecen: az újabb klinikai nagyberuházás részeként 8,5 milliárd forint értékű szerződést írtak alá a Hunép Universal Zrt. és a Magyar Építő Zrt. konzorciumával. * A dunaszekcsői önkormányzat 353 millió forintos támogatást kap a veszélyes löszfalak omlásának megelőzésére. A kötelező közbeszerzési eljárás lebonyolítása után kezdődhetnek a munkálatok. * Tolna: a Soltút Kft. nyerte a városközpont megújítására kiírt közbeszerzést 383 millió forintos árajánlatával. Hárman pályáztak. * Összesen 840 millió forint értékű fejlesztést hajtanak végre a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban. A közbeszerzések első szakasza lezárult, a második ütemnél várhatóan ősszel írják ki a tendereket. * Békéscsabán a közbeszerzési eljáráson nyertes LBL Fővállalkozó és Szállítási Kft. kapta a megbízást a 2. számú Általános Iskola felújítási munkáinak elvégzésére; 497 millió forintért vállalta a megbízást. * Nettó 120 millió forintért az Albacomp RI Rendszerintegrációs Kft. szállíthatja az új parlamenti képviselők 400 laptopját. Az Országgyűlés Hivatala hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésen választotta ki a szállítót. * Az újszegedi Erzsébet ligetben 111 millió forint ráfordítással új kerékpárcentrum épül: a közbeszerzési eljárást az Ipszolg'98 Kft. nyerte. * Indokolatlanul mellőzte konzorciumvezetőként a közbeszerzést az elektronikus levéltár tervezése kapcsán a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt., ezért egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Hiányoznak a garanciák

A múlt év végén fogadta el a parlament az antikorrupciós törvénycsomagot, amely három elemet foglal magában: a tisztességes eljárás védelméről, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, valamint a közszférát érintő közös etikai minimum-szabályrendszert összefoglaló parlamenti határozatot. A közbeszerzési hivatalról szóló törvényt azonban az államfő nem írta alá, a törvény közbeszerzésekre vonatkozó rendelkezéseit egy másik törvénymódosítási csomagban elfogadta a parlament. A hivatallal, illetve a közérdekű bejelentők védelméhez kapcsolódó hatósági teendőkkel viszont már nem foglalkozott. Így most se törvény, se egyéb intézkedés. Visszás helyzet, különösen most, ha azt vesszük figyelembe, hogy mind erőteljesebb hangsúlyt kap az antikorrupciós fellépés fontossága.
Igen veszélyes, ha a potenciális közérdekű bejelentőkkel egy nem működő rendszerről hitetik el, hogy számukra valódi védelmet biztosít – mondja Földes Ádám, a Transparency International Magyarország jogi tanácsadója. Nem rendezett az ígért anyagi ösztönzés sorsa sem: a fel nem állt hivatal szankcionálná ugyanis a korrupt szervezetet, és díjazná a bejelentőt. A törvény jogi képviseletet és anyagi támogatást garantálna az érintettnek, ha lenne a végrehajtásának gazdája. Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, az antikorrupciós stratégia kidolgozásával megbízott kormánybiztos szerint jellegzetesen magyar, felemás megoldás született, amelytől nem várható a remélt eredmény. A hatályba lépő törvénynek a versenytörvényt módosító része viszont önmagában megállja a helyét. Igaz, ez kifejezetten a kartellezéssel kapcsolatos, a piacfelosztó megállapodások hatékonyabb feltárása érdekében bevezeti az információs díjat, amely azt illeti meg, aki nélkülözhetetlen írásos bizonyítékot szolgáltat a jogsértés megállapításához. Az ezzel kapcsolatos gyakorlati követelmények, az eljárás mikéntjének kidolgozását a közeli napokban fejezi be és teszi közzé a hivatal.

(Világgazdaság, 2010. március 23.)

Közbeszerzési fordulat előtt?

A Fidesz programja fordulatot ígér a tavaly 1800 milliárd forintos közbeszerzési piacon. A hazai vállalkozások nyerési arányát a jelenlegi 40 százalékról legalább 70 százalékra emelné. Csakhogy a szépítés nem könnyű feladat, mert az uniós irányelvek alapján nincs sok mozgástér a hazai cégek preferálására. A brüsszeli szabályozás vezérfonala ugyanis az egyenlő elbánás. A meghatározott értékhatár feletti állami megrendeléseket EU-szerte meg kell hirdetni, tilos megkülönböztetést tenni az ajánlattevők között, és az odaítélés során is objektív feltételrendszert kell alkalmazni.
Hétpecsétes titokként őrzik a tagállamok, hogy a közbeszerzésekből milyen arányban részesednek a hazai, illetve külföldi tulajdonú cégek. Az évente mintegy 300 milliárd eurót közbeszerzésekre költő Németországban például a pályázatok számát tekintve a helyi cégek nyernek többször, a nagy volumenű kiírásokat pedig jellemzően tőkeerős országos vagy uniós vállalkozások viszik el, összegszerűen tehát az utóbbiak dominálnak. Nagyjából így van ez Magyarországon is: tavaly az üzletek 57,7 százaléka jutott hazai székhelyű nagyvállalatoknak, 39,1 százaléka a kis- és középvállalkozásoknak, a külföldi székhelyű cégek csupán a közbeszerzések 3,2 százalékát nyerték el. A Közbeszerzések Tanácsa (KT) azonban a tulajdonosok megkülönböztetésére vonatkozó uniós tiltás okán csak székhely szerint tartja nyilván a nyerteseket, ebből pedig nem derül ki, mekkora a külföldi tulajdonhányaddal működő cégek aránya. Az viszont biztos, hogy az uniós értékhatárt meghaladó és így az EU egész területén meghirdetendő ügyletek aránya az uniós átlagnál lényegesen nagyobb Magyarországon. A KT összegezése szerint tavaly az összes beszerzés több mint 80 százaléka esett ebbe a kategóriába.
Közbeszerzési szakértők szerint részben túlszabályozással – az elmúlt öt évben átlagosan két és fél havonta módosított közbeszerzési törvénnyel –, részben maflasággal hozta hátrányos helyzetbe saját vállalkozásait Magyarország. Utóbbira példa az egybeszámítási szabály, ami miatt az egyenként kisebb értékű beszerzések is uniós hirdetmények közzé kerülhetnek. A túlburjánzó bürokrácia miatt a közbeszerzési szakértők hadát kell foglalkoztatnia egy cégnek, ha szabályos pályázatot akar beadni. Új elem viszont, hogy a nagy projektek esetében az ajánlatkérőknek részekre kell bontaniuk a beszerzést, ha ez gazdaságilag ésszerű, így a részfeladatokra elvileg kisebb cégek is eséllyel pályázhatnak. A szabályozás egyszerűsítésén kívül leginkább a pályázatok kiírása kínál módot a munkaerő 70 százalékát foglalkoztató kis- és középvállalkozások preferálására, ami a megkülönböztetést tiltó EU-irányelvek miatt csak „szolid tereléssel” oldható meg. Elő lehet írni például a beszállítók, alvállalkozók arányát, az elbírálás során az ajánlatkérő foglalkoztatási tervet vagy munkahelyteremtést is figyelembe vehet. A nemzetközi klíma mindenesetre kedvezhet a honi preferencia-rendszer kialakításának. A berlini kormány például a gazdasági válság kapcsán beindított konjunktúraprogram keretében jelentősen megemelte a meghívásos, tehát egyszerűbb pályázatok értékhatárát.

(HVG, 2010. március 27.)