eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Csorbul a civil kontroll?

Nem ért egyet a Transparency International Magyarország azzal a kormányrendelettel, amely a közbeszerzési eljárások során alkalmazható átláthatósági megállapodásra és a biztosra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Álláspontja szerint a rendelet a korrupciós kockázatokkal teli állami ellenőrzést erősíti. A kormány a civil kontroll intézményesítése helyett egy újabb bürokratikus ellenőrzési mechanizmust vezet be.
A részletes szabályokat tartalmazó rendeletet a kormány március végén fogadta el. E szerint a közbeszerzésben részt vevő valamennyi cégnek alá kell írnia az átláthatósági megállapodást, és csak olyan információkat nem lehet majd nyilvánosságra hozni, amelyek sértik az üzleti titkot. A biztos figyelemmel kíséri a közbeszerzést az előkészítéstől a teljesítésig; valamennyi iratba betekinthet, minden eljárási cselekménynél jelen lehet, és az eljárásban részt vevőktől tájékoztatást kérhet.

Klaszterrel a megrendelésekért

A hazai gyártó és beszállító cégek megalapították a Magyar Autóbuszgyártó Klasztert, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy versenyképessé tegye a magyar autóbusz- és alkatrészgyártást. Az esemény súlyát növeli, hogy éppen a napokban indul a Volánbusz újabb mintegy tízmilliárd eurós közbeszerzési eljárása. Az összefogás 19 vállalata azt szeretné elérni, hogy a hazai piacon elsősorban a magyar cégek gyártmányait vásárolják. (Az érintett társaságok kapacitása évente összesen mintegy ezerötszáz jármű.) Az állam és a megrendelők ehhez leginkább úgy járulhatnának hozzá, ha a közbeszerzéseknél a hazai gyártmányokat részesítenék előnyben. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez formailag nem lehetséges, de a külföldi példákhoz hasonlóan meg lehet találni annak a módját, hogy a közlekedési vállalatok és az önkormányzatok a hazai gyártmányokat részesítsék előnyben.

Üzletet hoztak a választások

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala 2,6 milliárd forint értékben kötött szerződéseket a most lezajlott országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan informatikai és nyomdai beszerzésekre, projektmenedzselési és minőségbiztosítási feladatokra. A vállalkozásokkal vagy többéves keretmegállapodás részeként, vagy a kizárólagos jogok védelmére hivatkozva csak velük tárgyalva, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások eredményeképpen kötöttek szerződést. Az Állami Nyomda Zrt.-nek, amely négy évre 4,19 milliárd forintért gyártja le a nyomtatványokat, a mostani választások munkájáért 1,12 milliárd forint jár. Az AAM Tanácsadó Zrt. és a Zalaszám Informatikai Kft. projektmenedzselési feladatokra 873 millió, minőségbiztosításra pedig 747 millió forint keretösszegben kötött megállapodást két évvel ezelőtt. Az Idom 2000 Konzulens Szolgáltató Zrt.-vel, a Zalaszám Informatikai Kft.-vel és a KFKI Rendszerintegrációs Zrt.-vel hirdetmény nélküli közbeszerzéseket követően állapodtak meg, összesen egymilliárd forint értékben.

Pályázat a mosonmagyaróvári Csodák Palotájára

A napokban írták ki a közbeszerzési pályázatot a mosonmagyaróvári Futura interaktív természettudományi bemutatóközpont teljes körű kivitelezési munkáira. A jelentkezők május elejéig adhatják be ajánlatukat. Az önkormányzat a fővárosi Csodák Palotájához hasonló létesítményt kíván kialakítani az egykori hatalmas magtár épületében. A nyertes pályázónak több mint 2000 négyzetméteres műemléki épületet kell teljesen felújítania a jövő év végéig. A pályázatban kiírt munkálatok között szerepel a falak megerősítése, a faszerkezetek, a födémek és a héjazat újraépítése, belső átalakítások, utólagos szigetelések elvégzése, továbbá épületgépészeti és közműépítési munkák, felvonók építése. A nyertes kivitelező feladata lesz a belsőépítészeti munkálatok lebonyolítása, köztük a bútorok gyártása és beépítése, valamint az informatikai rendszer kialakítása is. A rekonstrukció keretében csaknem 1300 négyzetméternyi bővítménnyel is gyarapszik az épület. A pályázati kiírás kezdési időpontot nem tartalmaz, ám a munkálatokat 2011. december 31-ig – tetemes kötbér-fenyegetettség mellett – be kell fejezni.

Tenderek milliárdos hulladékprojektekre

Hárommilliárd forinttal támogatja az Unió és az állam a mosonmagyaróvári, a csornai és a környékbeli huszonnégy hulladéklerakó rekultivációját. A munkálatokra néhány héten belül kiírják a közbeszerzéseket. Pályázaton választják ki a kivitelezőt, a műszaki felügyelőt, a kommunikációért és a lebonyolításért felelős szervezeteket. A program szerint várhatóan júliustól kezdődnek a munkálatok, amelyekkel 2011 végéig kell elkészülni. A projekt 70 település mintegy negyvenezer háztartásának 116 ezer lakosát érinti. A közbeszerzési eljárás keretében több csomagra is lehet majd pályázni. Az alkalmazott technológiák ugyanis lerakóként változnak, figyelembe véve, hogy milyen távolságra vannak az ivóvízbázistól.
Egy másik, 4,5 milliárdos hulladékgazdálkodási projektre is pályázott a nagytérségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás, amelyhez akár 80 százalékos támogatottság is elérhető.

Megkezdődött az autópálya-felújítás

Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. az idén minden eddiginél korábban kezdett hozzá az autópályák felújításához. Ebben az évben az ilyen munkák elvégzésére 4,4 milliárd forint áll rendelkezésre, 1,1 milliárddal több, mint tavaly. Igaz, ennek ellenére jóval kevesebb a forrás, mint arra szükség lenne, illetve a korábbiaknál. 2006-ban például 9 milliárd, 2008-ban pedig 6,7 milliárd forint állt rendelkezésre. A legjelentősebb munkára – az M3-autópálya burkolatfelújítására kiírt közbeszerzési eljáráson nyertes Co-In-Ro Konzorcium kapott megbízást, 1,2 milliárd forint értékben. Az idei 4,4 milliárd forintos keretből 2,8 milliárd forint jut az utak felújítására, 400 millió a forgalomtechnikai berendezések kihelyezésére, 700 millió forint hídfelújításokra, valamint 500 millió egyéb fenntartási tevékenységekre.

Ötmilliós bírság jogellenes szerződéskötésért

A Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatában magasnak számító 5 millió forintos bírsággal sújtotta az ITD Hungaryt, mivel érvénytelen ajánlatokat fogadott el, és szerződéseket is kötött az ilyen pályázatokat benyújtó vállalkozásokkal. A történet: az ITD kétfordulós közbeszerzést írt ki öt helyszínen történő üzletfejlesztő tevékenységre (kettőt az USA-ban, egyet-egyet Franciaországban, Ausztriában, illetve a balti államok területére). Az első fordulóban minden helyszínre jelentkezett vállalkozó, majd a második fordulóban is érvényes volt minden ajánlat. Az ITD Hungary mind az öt helyre megkötötte a szerződést, amely 2009. évre szólt, ám további ötéves opciót tartalmazott. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEH) jogsértést talált: megállapítása szerint három ajánlat hiányos volt, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, ám jogorvoslatát a KD elutasította, mondván, elkésett vele. A KEH továbbment, és a bíróság neki adott igazat, érdemben kellett elbírálni az ügyet. A döntőbizottság ezek után megállapította: az ITD Hungary valóban hiányos, és ezért érvénytelen részvételi jelentkezéseket fogadott el, azokat elbírálta és szerződést kötött velük. A szerződéskötés már nem reparálható, ezért a szigorúnak számító 5 milliós büntetést szabta ki a KD.

Fejlesztések uniós támogatásokkal

Évről évre nő a Magyarország által lehívott uniós támogatások mértéke. Az EU költségvetéséhez való hozzájárulást leszámítva tavaly 414,3 milliárd forint többlettel zártunk, s ez az összeg az idén már meghaladja a 724 milliárd forintot. E tetemes pénzek ütemezését azonban évek óta heves viták kísérik: a programok első két-három évét ugyanis az előkészítés és a pályáztatás tölti ki, így a tényleges kifizetések csak a következő években kezdenek növekedni. Ezt a tendenciát erősíti, hogy az EU visszatartja az utolsó részletet, és csak a program végső zárásakor utalja át a forrásokat. Ez az oka annak, hogy a támogatások gyakran túl későn folynak be a vállalkozásokhoz. Az időigényesség mellett a gazdasági válság is érezteti hatását az uniós pénzek alakulásában. Az idén például csak legfeljebb 25 milliárd forinttal lesz több az uniós forrás, mint tavaly volt. Ha pedig figyelembe vesszük a hazai költségvetési kiegészítés csökkenését, a végső összeg alacsonyabb lesz a 2009. évinél. Az uniós források nagyobb mérvű növekedésére a Pénzügyminisztérium a jövő évben számít, amikor ez az összeg meghaladhatja az ezermilliárd forintos szintet. Összességében: a fejlesztések jelentős részéhez nem lenne fedezetünk az uniós támogatások nélkül.

Hírek – röviden

A magyarországi közbeszerzések átláthatatlanságára panaszkodnak a német befektetők, és a magyar gazdaságot a megkérdezett 174 német cég csaknem kétharmada rossz helyzetben látja – derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felméréséből. * Együttműködési szerződést kötött a Malév a német Sixt autókölcsönző céggel, miután korábbi partnerével, az Aviasszal lejárt a szerződése. A légitársaság meghívásos közbeszerzési eljárás keretében négy pályázó közül hirdetett győztest. * Csenger: a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítéséhez 1,6 milliárd forint támogatást kap az önkormányzat, megkezdődött a közbeszerzési eljárások előkészítése. * A győri kistérség tíz települése fejlesztheti pályázaton nyert csaknem félmilliárd forint forrásból turisztikai lehetőségeit. Májusban kezdődnek az ezekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárások. * Megszavazta a termálfürdő-beruházás folytatását a bonyhádi képviselő-testület. A sikeres közbeszerzési eljárást követően ősszel kezdődhet a kivitelezés. * Sátorhely: 570 millió forint ráfordítással felújítják a történelmi emlékparkot: május elején kihirdetik a kivitelezésre meghirdetett eljárás nyertesét. * Szombathelyen és Sopronban – a GYSEV-rekonstrukcióhoz kapcsolódóan – közúti felüljáró, illetve aluljáró épül; a közbeszerzési eljárás nyertesével várhatóan júliusban írják alá a szerződést. * A tatai Öreg-tó és az Által-ér vízgyűjtő területének 1,3 milliárdos környezetvédelmi rehabilitációját a közbeszerzési eljáráson nyertes SZEVIÉP Zrt. végzi el. * Paks: az önkormányzat 290 millió forintot nyert partvédelmi beruházásokra: közbeszerzési eljáráson választják ki a kivitelezőt. * Másfél milliárd forintot fordítanak Bősárkány szennyvízcsatorna-rendszerének kiépítésére, az idén lebonyolítják a pályázat első fordulóját, ezt követően a kivitelezésre írják ki a közbeszerzési eljárást.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Egy hónapon belül tendert írnak ki

A Volánbusz egy hónapon belül kiírja az új közbeszerzési pályázatot 60 autóbusz vásárlására, illetve további 20-20 jármű opciós beszerzésére. Eredetileg egy évvel ezelőtt hirdették meg a tendert, amely egy évig húzódott. A márciusban megszületett döntés szerint a kínai gyártó nyert, ám a Volánbusz váratlan fordulattal úgy döntött, mégsem köt szerződést, mondván, a sajtó célpontjába került azzal a váddal, hogy nem támogatja a magyar ipart. Információk szerint azonban más állt a háttérben. A többségi állami tulajdonban lévő 24 Volán-társaság alapító okiratát úgy módosították, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. döntési hatásköre jelentősen megnőtt, éppen az előző években előfordult közbeszerzési anomáliák megelőzése céljából.
A Volánbusz döntése szerint egy hónapon belül, a korábbival azonos feltételek mellett nyílt közbeszerzési pályázatot írnak ki a buszok vásárlására. Ezzel valamennyi pályázónak újabb esélyt kívánnak adni. A társaság vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy most csak az ár fog számítani. Hozzátette: a magyar gyártó, az Alfa Busz Kft. ajánlata nem volt olcsóbb a kínainál. A jelenleg hatályos okirat szerint a Volán-társaságok jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó mértékű közbeszerzésekhez, kötelezettségvállalásokhoz már a tulajdonos MNV engedélye is szükséges. Korábban ezek a döntések a Volán-társaságok vezérigazgatójának hatáskörébe tartoztak.
Napirenden van a zrt. egy másik, még 2005-re datált, használt Mercedes-buszokkal kapcsolatos beszerzési tendere is, amely a Daimler-Benz nemzetközi botránya miatt került most előtérbe. A vagyonkezelő vizsgálja az akkor történteket, mert az amerikai bírósági adatok szerint bizonyos „jutalék”-kifizetéseket a magyar köztisztviselőknek is továbbítottak. Az MNV bekérte az öt évvel ezelőtti beszerzés összes dokumentumát, és április végéig elkészíti az ügyel kapcsolatos jelentést.

(Népszava, 2010. április 6.)

Infosztráda

Információk szerint belső hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az Idom 2000 Konzorcium Zrt. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végző cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása előtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekről is kapott előre információt. Az Idomnál landolt például 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fővállalkozóra való feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. Később az Idom megkapta a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási rendszerrel összefüggő feladatlistát, az ügyfélkapuprojekt becsült költségeit, sőt hozzájutott még az Európa Tanács üléséről készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt. 2008-ban az elektronikus azonosító rendszer fejlesztésének aktuális kérdéseiről szóló, a kormánykabinet számára készült előterjesztés futott be az Idomhoz. A Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációs államtitkárságáról is érkeztek információk az Idomhoz, így például a már említett anyag másodszor, immár kormány-előterjesztés formájában, mégpedig azzal a céllal, hogy a szövegbe bekerülhessen néhány tétel, amelyet a cég fontosnak tartott.
Nem feltétlenül követte üzlet az információcseréket, de az Idom nem bízta a véletlenre az ügymenetet. A Magyar Országos Levéltár központi nyilvántartó rendszere tenderének megszerzésére például azt a koreográfiát találta ki, hogy a levéltárnak ajánl egy – az Idomtól kellően távol álló – céget, amely elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt. Valójában a projektet az Idom szakértői dolgozták ki, elkészítve a tender műszaki tartalmát is. A projektre már maga az Idom pályázik – mindenkinél előnyösebb helyzetben.

(HVG, 2010. április 9.)

Működik a fedezetkezelő

Bár törvény írja elő, az építőipari vállalkozásoknak eddig kevesebb mint a fele regisztráltatta magát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál. Közben szaporodnak a Magyar Államkincstárnál a közbeszerzési beruházások fedezetkezelői számlái, amelyek az építőipari lánctartozásokat hivatottak megfékezni. Eddig csaknem húsz fedezetkezelői számlát nyitottak, és a számlákra már megérkeztek az első befizetések. Szakértők tájékoztatása szerint akár több százmilliárd forintot is elérheti az az összeg, amellyel egy-egy nagyobb építkezés, beruházás vállalkozói tartoznak egymásnak.
A fedezetkezelő intézményét kell alkalmazni azoknál az építési beruházásoknál, amelyekre 2010. január elsejét követően megindították a közbeszerzési eljárást. A fedezetkezelőnek kell közreműködnie a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, 90 millió forintos értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó építési beruházásoknál, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a közösségi értékhatárt elérő, vagy azt meghaladó értékű építőipari kivitelezéseknél. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beruházások fedezetkezelője a Magyar Államkincstár, egyéb projektek esetében pedig az építtető és a fővállalkozó választhat, hogy ezt a feladatot a kincstárra vagy a számlavezetésre jogosult bankra bízza-e.
Január végéig minden építőipari cégnek regisztráltatnia kellett magát, ám eddig a mintegy százezerből mindössze 37 ezer társaság tett ennek eleget. A türelmi idő április elsején lejárt, a mulasztók bírságra számíthatnak. Regisztrációs számot csak azok a cégek kaphatnak, amelyek rendelkeznek a megjelölt tevékenységi körnek megfelelő szakképesítéssel, vagy – ennek híján – legalább egy szakmunkással tagsági, alkalmazotti vagy egyéb jogviszonyban állnak.

(Magyar Nemzet, 2010. április 10.)