eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Rendelet az átláthatósági biztosokról

A Magyar Közlönyben megjelent az átláthatósági biztosokról szóló kormány-rendelet – tájékoztat az MTI. Az új intézmény a közbeszerzéseknél a verseny tisztaságát hivatott garantálni. Szakmai körökben azonban vitatják ezt, vegyes reagálásokat váltott ki. A kormányrendelet szerint július 1-jétől a közbeszerzések ajánlatkérője az eljárás megindítását követően köti meg az átláthatósági biztossal a szerződést, a biztosokat a Közbeszerzések Tanácsa veszi nyilvántartásba. Kötelező ilyen szerződést kötni az egymilliárd forintot elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Közlekedési Operatív Programból (KOP) finanszírozott közbeszerzési eljárásokban. Ugyancsak kötelező az átláthatósági megállapodás megkötése – 2011. január 1-jétől – a 200 millió forintot elérő vagy azt meghaladó becsült értékű, többségi részben állami költségvetési forrásból, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásban. Ha az átláthatósági megállapodás megkötése és alkalmazása kötelező, akkor hatályos átláthatósági megállapodás nélkül a közbeszerzési eljárást nem lehet megindítani és lefolyatni. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Javaslatok közbeszerzési piac megbízhatóságáért

Az irreális árak kiszűrése, a fedezetkezelő intézményének felfüggesztése és a nemzetgazdaságilag kiemelt, Brüsszel által már jóváhagyott uniós projektek előkészítésének felgyorsítása a legégetőbb az építőipar számára a választások után az ágazat mélyrepülésének megállításához – nyilatkozta Koji László, az ÉVOSZ alelnöke. Amíg a közbeszerzési piacot irreális árak uralják, addig tovább dagad a lánctartozás, a fedezetkezelő által előírt előzetes finanszírozásra pedig a piaci szereplők nem képesek. A magánrendelések eltűnése miatt csakis az uniós forrásokból megvalósuló beruházások jelenthetnek megbízást – véli a szakember, aki az ágazat rendbetételét célzó stratégiai programok közül kiemelte az energiatakarékossági beruházások és a felújítások állami ösztönzését. Nem maradhatnak ki a stratégiai lépésekből a finanszírozással kapcsolatos kérdések, különösképpen elfogadhatatlan az állam mint megrendelő megbízhatatlan, következmények nélküli fizetési gyakorlata, és a feltétel nélkül lehívható bankgarancia, amelynek a közbeszerzésekből történő kiiktatását javasolja a szövetség.

Tovább gyengélkedik az építőipar

Gyengén teljesít a négy éve lejtmenetben lévő építőipar az idén is. Az év első negyedében több mint tíz százalékkal zsugorodott az ágazat termelése. A visszaesés évek óta tapasztalható, és a teljesítmény a 2005. évi volumennek már a 70 százalékát sem éri el.
A kialakult szigorú hitelviszonyokat figyelembe véve az épületek terén ennél is nagyobb a visszaesés. Az út- és vasútépítéseket tartalmazó egyéb építmények főcsoportban ugyanakkor visszafogott, alig több mint 2 százalékos mérséklődést mutat a statisztika. A termeléssel ellentétben kedvező jel, hogy a szerződések számottevően emelkedtek. A tavaly ilyenkorit 38 százalékkal haladja meg a szerződésállomány, s ezen belül az egyéb építményekre szóló megrendelések mintegy 60 százalékkal növekedtek. A KSH ezt oktatási, sport- és idegenforgalmi célú épületekre, vidéki villamospálya építésére és felújítására, közműépítésekre, valamint autóút- és útépítésekre kötött nagy értékű szerződésekkel magyarázza. Ennek ellenére az ágazat szakértői csak 2012–2013 körül várnak fellendülést az építőiparban.

Negyedik nekifutásra hirdettek győztest

Negyedszer hirdetett győztest a nyíregyházi önkormányzat a szennyvízberuházás közbeszerzési pályázatán. A régi-új nyertes a Nyíregyházas 2009 Konzorcium; korábban a helyi bírálóbizottság is ezt a társaságot jelölte meg, jogorvoslatok miatt azonban – amint arról korábban beszámoltunk – a végeredmény többször módosult. A mostani határozat szerint a beruházás négy üteméből hármat nyert a nagyrészt helyi érdekeltségű konzorcium, a negyedik ütemre azonban új közbeszerzési eljárást kell kiírni. A helyhatóság szeretne minél előbb szerződést kötni a nyertessel, hogy még időben elkezdődhessen a többmilliárdos uniós támogatással megvalósuló beruházás. Ha minden menetrendszerűen folytatódik, néhány héten belül várható a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötése.

4-es metró: újabb közbeszerzések

Nem áll le a 4-es metró építése amiatt, hogy több, a beruházással összefüggő szerződés lejárt, vagy más ok miatt módosítani kell – közölte a beruházó DBR Metró Projektigazgatóság. Amint arról hírportálunk is beszámolt: az egész beruházás kivitelezésének csúszása miatt szükségessé vált több szerződés módosítása. A DBR Metró tájékoztatása szerint a folyamatban lévő szerződésmódosítások, illetve új közbeszerzési eljárások alapvetően nem az építési munkákra, hanem más, kiegészítő szolgáltatásokra vonatkoznak. Az ellenőrző mérnöki feladatok ellátására vonatkozó megbízásra a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint új közbeszerzést kell lefolytatni. Az ajánlati felhívás – a DBR Metrótól származó információk szerint – két-három hónapon belül jelenik meg, szerződéskötést pedig év végére terveznek. Ugyancsak az év végére írhatják alá a 4-es metróval kapcsolatos kommunikációs tevékenységére vonatkozó új szerződést, amelynek ajánlati felhívása hamarosan megjelenik. Az eddigi partner megbízása az év végén jár le.

FKF: nyomozás közbeszerzési jogsértések gyanúja miatt

A BKV után a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél is hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya. A rendőrség szerint ezt több hónapos adatgyűjtés előzte meg, miután a nyomozók olyan információkhoz jutottak, amelyek felvetették annak gyanúját, hogy az FKF-nél jogszabályellenes tanácsadói szerződéseket kötöttek. A nyomozás feladata annak tisztázása is, hogy a társaság által lefolytatott közbeszerzési eljárások megfeleltek-e az előírásoknak. Bielek Péter vezérigazgató állította: Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes a közterület-fenntartót is hasonló módszerrel utasította, mint a BKV-t, a közbeszerzéseket irányítottan írták ki, a közreműködő ügyvédi irodákat Hagyó vagy Mesterházy Attila jelölte ki. Az egyik eljárásban nyertes cég például egy 450 millió forintos szerződésből visszajuttatott a városházásnak 70 millió forintot.

Miskolc: folytatódik a 4,6 milliárdos városprojekt

Miskolc közgyűlése elfogadta a település belvárosának és a történelmi Avas fejlesztésének II. ütemét. 4,6 milliárd forintos projektről van szó, amelynek uniós támogatása eléri a 75 százalékot. Az önrészt döntően az önkormányzat állja, egy részét viszont olyan gazdasági társaságoktól várják, amelyek konzorciumi partnerként részt vesznek a programban. A partnerek között – hasonlóan az első ütemhez – egyházak is szerepelnek, hiszen a minorita és az evangélikus templom felújítása is része a programnak. Folyamatban van a szerződés kötése az avasi kilátó megújítására, később írják ki a tervezési közbeszerzési eljárást az úgynevezett Kossuth tömbre és a középkori várnegyed rehabilitációjára, a történelmi Avas és a belvárosi sétány, valamint a zöld területek megújítására. Számos utca felújítása szerepel a programban, folytatódik a térfigyelő kamerák felszerelése,

Nabucco: 3,5 milliárd eurós közbeszerzés

A Nabucco Gas Pipeline International útnak indította előminősítési folyamatát, amely az első lépés a vezeték hosszú távú átfutással beszerezhető alkatrészeinek – mint például csövek és szelepek – megrendeléséhez. A teljes csomag értéke megközelíti a 3,5 milliárd eurót. A részt vevő vállalatok az előminősítésre május 17-ig jelentkezhetnek. Az előminősítés jelenti a sikeres közbeszerzés alapját, ekkor választják ki a továbbjutó cégeket. A program szerint ezt követően írja ki a Nabucco a tendert, és 2011 végén kezdődik az építkezés. A hosszú idővel beszerezhető alkatrészeket előre meg kell rendelni, hogy tartható legyen az építkezés ütemterve. Az eszközöket nemzetközileg elismert műszaki szabványok alapján határozzák meg a tervezőirodák, a technikai ellenőrzést pedig egy harmadik, független fél folytatja le. Az útvonal kiválasztása, a projektben részt vevő országokra vonatkozó szolgalmi jog megszerzése, valamint a hatásvizsgálatokkal összefüggő engedélyezés, illetve az építési engedélyek megszerzése folyamatban van.

Kevesebb a korrupció az uniós közbeszerzéseknél

Több év tapasztalata szerint az uniós pénzeket felhasználó közbeszerzéseknél jóval kisebb a korrupció, mint a tisztán nemzeti forrásból bonyolított tendereknél. A szabálytalanságokat jól szűri az uniós elvek alapján működő magyar rendszer – állapította meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség illetékese. Az Unió által finanszírozott közbeszerzésekre nem vonatkozik kötelező eljárásrend, minden tagállam maga döntheti el, hogyan, milyen előkészítési-ellenőrzési rendszert alkalmaz egy-egy nagy értékű beruházásnál. Kedvező, hogy eddig az uniós közbeszerzéseknek alig több mint öt százalékánál fordultak a szereplők jogorvoslatért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, ez az arány a tisztán állami közbeszerzéseknél 19 százalék. Az ajánlati felhívásokat ritkán támadják meg a résztvevők, ez sokkal inkább az eljárást lezáró döntéseknél jellemző.

Hírek – röviden

A közbeszerzési törvény módosítását kezdeményezi a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara annak érdekében, hogy a hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe kerüljenek a megrendeléseknél. * Zöld utat kapott a bükkszéki Salvus fürdő fejlesztése. A beruházáshoz 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a település, a teljes költség 1,250 milliárd forintra rúg. A közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően még az idén szeretnék megkezdeni a kivitelezést. * Nem ír ki több közbeszerzési eljárást a lombikprogram bonyolítására a Pécsi Tudományegyetem: két eredménytelen kísérlet után maguk szervezik meg az egészségügyi szolgáltatást. * Új hulladékkezelési közszolgáltatót választott Barcs; a budapesti Zöld Zóna ajánlatát hirdették ki győztesnek. Az eddigi partnert, a Biokom Kft.-t kizárták. A cég jogorvoslati eljárást kezdeményezett. * Miskolc: a selyemréti strandfürdő kivitelezésére kiírták a közbeszerzési pályázatot, beadási határidő: május 31. A csaknem egymilliárd forintba kerülő beruházáshoz 491 millió a pályázaton nyert pénz. * Makláron mintegy 100 millió forintot költenek hat belterületi út felújítására; a közbeszerzési eljárás folyamatban van, május közepéig várják az ajánlatokat. * Pázmánd ötvenmillió forintot nyert művelődési házának rekonstrukciójához, a kivitelezőt közbeszerzés keretében választják ki. * Szabadbattyán képviselő-testülete elfogadta az idei közbeszerzési tervet, amelyben több építési beruházás szerepel. * Balassagyarmaton több mint százmilliós ráfordítással fejlesztik a bölcsődét; a kivitelezésre tendert indítanak. * A napokban írták alá a szerződést a nagyvelegi szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítómű megépítésének uniós támogatásáról. Az elvégzendő munkákra közbeszerzési eljárást írnak ki. * Pécs a versenypiacról szerzi be az áramot a közvilágításhoz és az intézmények ellátásához. Négy pályázó közül az E.ON nyert. A versenyeztetés eredményeként a város évi több mint 100 millió forintot takarít meg a számlákon.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Pontosított moratórium

A hazai gyakorlatban példátlan lépést tett 2010 elején a magyar kormány, amikor felfüggesztette bizonyos döntések meghozatalát, illetve végrehajtását. A jogszabály első pontja szerint a kincstárnokok 2010. április 1-jétől a következő kormány minisztereinek kinevezéséig csak a közfeladatok zavartalan ellátásához nélkülözhetetlen kötelezettségvállalásokat tekinthetik időszerűnek. A határozatot viszonylag rövid időn belül módosították. A pályázatokat érintő moratórium beavatkozási területét több szempontból is szűkítették. A közbeszerzésekkel kapcsolatos moratóriumból kikerültek az európai forrásból megvalósuló, támogatási szerződéssel rendelkező projektek. A fejlesztési terv esetében a moratórium alól kivett programok, pályázatok közé kerültek a 2010. január 20. előtt meghirdetett pályázatok, míg a vidékfejlesztési programnál az ez előtt az időpont előtt hatályos jogcímrendeletekre beadott projektek, pályázatok esetében meghozhatók a döntések.
Az intézményrendszer is reagált a kormányhatározat megjelenésére és az abban foglalt intézkedésekre. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részletes tájékoztatójában például kiemelték, hogy a határozatban nevesítettek mellett a moratórium nem vonatkozik a normatív eljárásrendű, automatikus elbírálású pályázatokra, mivel ott nincsen bírálóbizottság. A tájékoztató azt is tartalmazza, hogy március 15-ét követően az Ügynökség sem akcióterv-módosításra, sem kiemelt projekt nevesítésére, sem a hozzá tartozó jogszabály-módosításra vonatkozó javaslatot nem terjeszt már be a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnak. Bár a határozat a pályázatok közül az európai uniós társfinanszírozásúakat nevesíti, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tisztán hazai költségvetési forrásból kiírt pályázatokat ne érintené. Ott is hosszú távú kötelezettségvállalás történik, és ezekre szintén vonatkozik bizonyos korlátozás.

(IT-BUSINESS, 2010. április 20.)

Hatékonyabb lehetne a közbeszerzés

Egyszerűbb, átláthatóbb és hatékonyabb magyar közbeszerzési szabályozást szorgalmaztak a Transparency Inernational Magyarország és az Európai Bizottság támogatásával megrendezett tanácskozás résztvevői. Tátrai Tünde adjunktus a Corvinus Egyetem kutatását ismertetve elmondta: túlszabályozottak a közbeszerzési folyamatok, gátolják a versenyképességet, de nem állják útját a tisztességtelen versenynek. Hangsúlyozta: a kulturáltabb piaci környezet, az adminisztratív terhek és a költségek csökkentése, beszerzőorientált felfogás, korszerű intézményrendszer és az elektronikus közbeszerzés térhódítása lehet a fejlődés útja, a hatékonyabb közbeszerzés záloga.
Velikovszky László, az EU Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egységének vezetője szerint a hazai törvénynek vannak olyan szabályai, amelyek miatt ütközik a jogszerűség, az ésszerűség és a praktikum. Így például a magyar törvény ismeri a szerződésmódosítást, ami az unóban sehol máshol nincs.
Morvayné Vígh Katalin, a GVH szakértője rámutatott: a közbeszerzési piac alkalmas terep a vállalkozások jogsértő összejátszására. A közbeszerzés révén hosszú távra munkához – és ismeretséghez, referenciákhoz – jut a nyertes ajánlattevő, érdekeltségét növeli, hogy az állam a magánszférához képest biztosabban fizető partner. Az érdekeltek profitjuk növelése érdekében összebeszélnek, információt cserélnek, színlelt ajánlattétellel, ajánlat-visszatartással, körbenyeréssel igyekeznek a maguk malmára hajtani a vizet. Erre a rugalmatlan rendelkezések módot adnak, ezért fontos, hogy a szabályozás hagyjon az ajánlatkérőnek bizonyos mozgásteret, a piaci körülményekhez igazíthassa az eljárást.

(Világgazdaság, 2010. április 21.)

Átláthatják-e az átláthatatlant?

Éles szakmai kritikák övezik a kormány legújabb, közbeszerzéssel kapcsolatos döntését, az úgynevezett átláthatósági biztosokról szóló rendeletet. A biztosok azt a feladatot kapják majd, hogy a nagy értékű közbeszerzések minden történéséről értesítsék a társadalmat, így téve a köz számára is átláthatóvá a közpénzeket felemésztő vásárlásokat. Csakhogy a kormányrendeletben foglaltak teljességgel eltérnek attól, amit a területen tevékenykedő szakemberek javasoltak. Korábban a Transparency International magyarországi munkatársai vetették fel az átláthatósági biztos bevezetésének gondolatát. A korrupcióellenes szervezet eredeti elképzelése arról szólt: a közbeszerzéseket hathatós társadalmi ellenőrzés alá kell vonni, mégpedig úgy, hogy a sok közpénzt felemésztő eljárásokat a közigazgatáshoz semmilyen módon nem kapcsolódó civil szakértők felügyelnék. Például: ha egy kórház orvosi eszközöket vásárol, akkor felkérhetnek egy, az adott szakterületen jártas orvost, aki az eljárás minden lépését körültekintően megvizsgálná. Az átláthatósági biztosoknak tehát – a TI szerint – nem közbeszerzési ismeretekkel kellene rendelkezniük, éppen ellenkezőleg: annak lenne értelme, ha egy bizonyos területen jártas személyeket kérnének fel az ellenőrzésre.
Ehhez képest a kormányrendelet úgy szól: csak az lehet átláthatósági biztos, aki jogi, közgazdasági vagy mérnöki felsőfokú képesítéssel bír, és legalább három évet dolgozott ilyen munkakörben. Mindez még nem elég, a jövő év elejétől írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük azoknak, akik átláthatósági biztossá szeretnének válni. Vagyis a döntéshozók ahelyett, hogy a közcélú beszerzések valódi társadalmi felügyeletét tették volna lehetővé, inkább újabb adminisztratív paragrafusokkal szaporították az egyébként is kusza szabályokat.
Egyelőre talányos, hoz-e bármilyen érdemi eredményt az átláthatósági biztosok fellépése, és visszaszorul-e a hazai közbeszerzésekben rendkívüli módon elharapódzó korrupció. Évente nagyjából 1600-1800 milliárd forint közpénzt költenek el ezekben az eljárásokban, s egyes becslések szerint ebből az összegből 150-200 milliárd biztosan visszakerül kenőpénz formájában a döntéshozókhoz. Emellett a közkasszából több tízmilliárd forint megy el olyan megrendelések kifizetésére, amikre semmi szükség nem volt.

(Magyar Nemzet, 2010. április 22.)