eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Hibás döntés a közbeszerzési moratóriumról?

Hibás lépés volt, hogy a kormány moratóriumot hirdetve visszatartotta a közbeszerzésekre szánt pénz egy részét – hangzott el egy múlt heti szakmai fórumon. A legnagyobb gondnak azt nevezték, hogy a közbeszerzések erős korlátozása miatt számos eljárást ki sem írtak, így a magyar vállalkozók hónapokon át lényegében megrendelés nélkül maradnak. Emellett felállítottak egy bizottságot, amelynek azt kell vizsgálnia, hogy a mégiscsak kiírandó közcélú beszerzésekre egyáltalán szüksége van-e. Ezek az intézkedések arra sarkallják a beszerzőket, hogy elkerülhetetlen vásárlásaikat a jogszabályok megkerülésével, kétes úton bonyolítsák le.
A BKIK szakemberei ismertették azt a hat pontot, amelyeket szerintük a közbeszerzési törvényben mindenképpen meg kellene változtatni. Ezek között szerepel az eljárások egyszerűsítése, a hazai kkv-k szerepének erősítése és a jogorvoslati rendszer gyorsítása. Elhangzott: a kamara tevékenyen részt venne a közbeszerzési viták rendezésében. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Jogorvoslatokkal terhes a milliárdos program

Nyíregyháza önkormányzata megkapta a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KD) a hivatalos értesítést arról, hogy az SKS Nyíregyháza Konzorcium ismételten megtámadta a város több mint kilencmilliárd forintos csatornahálózati munkáira indított tender legutóbb kihirdetett eredményét. A döntőbizottság megtiltotta a Nyíregyháza 2009 Konzorciummal a szerződéskötést. Több mint egy éve tart a jogorvoslati eljárásokkal tarkított program közbeszerzési eljárása, s most két lehetőség van: a KD tárgyalást tart az ügyben, és ez után hozza meg döntését, hogy megköthető-e a szerződés a nyertessel, vagy helyt ad a jogorvoslati kérelemnek, és ebben az esetben részben vagy teljesen új eljárást kell kiírnia a városnak. A beruházás elhúzódása miatt mintegy száz utca útfelújítása is késik. Amennyiben nem sikerül megkezdeni a csatornahálózat építését, akkor Brüsszeltől a program befejezési határidejének meghosszabbítását kell kérni.

Súlyos büntetés a MÁV-nak

A Közbeszerzési Döntőbizottság 45 millió forint bírsággal sújtotta a MÁV Zrt.-t, mert a vasúttársaság jogsértően hosszabbította meg gépjárműflottája bérletének futamidejét. A MÁV 2004-ben indított közbeszerzési eljárást 1161 darab személykocsi és teherautó bérletére, valamint flottakezelésére. A nyertes LeasePlan Hungária Zrt.-vel a szerződés 2005. április 1-jén indult, és 2009. április elsejéig tartott. A lejárat előtt a MÁV Zrt. új eljárást indított, de a tender – a magas árajánlatok miatt – eredménytelen lett, ezért szóban megállapodott a LeasePlan-nel, hogy az új közbeszerzési eljárás hatálybalépéséig folytatják a köztük lévő szerződést. Csakhogy a döntőbizottság szerint a beszerző a legsúlyosabb jogsértést valósította meg azzal, hogy mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, kizárva a verseny lehetőségét, és így jogsértő szerződésmódosítást eszközölt. A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzések Tanácsának elnöke hivatalból kezdeményezte.

Új busztendert írnak ki

Az Alfa Buszt Kft. elindul a Volánbusz által a közeljövőben meghirdetésre kerülő új közbeszerzési pályázaton – jelentette be a székesfehérvári cég tulajdonos ügyvezetője. A Volánbusz Zrt. ugyanis bejelentette: a Közbeszerzési Döntőbizottság kedvező határozata ellenére eláll a nyertes ajánlattevővel, a kínai XIAMEN King Longgal való szerződéskötéstől. A döntést a társaság azzal indokolta, hogy „a buszok beszerzésére ne egy alaptalan vádaskodásokkal terhelt eljárás eredményeként kerüljön sor.” A társaság heteken belül egyfordulós, nyílt közbeszerzési eljárást indít az eredetivel azonos műszaki és szerződéses feltételek mellett. A kiíró közölte: most kizárólag az ajánlati ár lesz az értékelési szempont. Az előző tenderen nyertesnek kihirdetett kínai pályázó 9 millió eurós ajánlattal győzött. (A Magyar Buszgyártók Szövetségének korábbi megállapítása szerint a magyar cég ajánlata műszaki szempontból és az ár alapján is kedvezőbb volt.)

Vasútfejlesztés: nyert az egyetlen ajánlattevő

A 100. számú vasútvonal Kőbánya-Kispest és Szolnok közötti szakasza fejlesztésére kiírt nyílt közbeszerzést egyetlen ajánlattevőként az UNITEF-RING Konzorcium nyerte. A cég nettó 578 millió forintért vállalta a tervezést. A projekt keretében történik a korábbi uniós projektek által nem érintett állomási infrastruktúra felújítása – peronfestés, esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása, felvételi épületek, térvilágítás, utastájékoztatás korszerűsítése, a ráhordás feltételeinek megteremtése – szükség szerint, továbbá vonali műtárgyak felújítása és útátjárók korszerűsítése

Közbeszerzési bírság a Magyar Közútnak

Nagyrészt az ajánlatkérő Magyar Közút Nonprofit Zrt. hibájából kellett módosítani az útfelújítási szerződést, a módosítást viszont a szerződés kizárta, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság kétmillió forintra bírságolta az ajánlatkérő céget. Tavaly március végén jelent meg az a nyílt ajánlattételi felhívás, amely uniós támogatással 34 kilométernyi Pest megyei útszakasz felújítására vonatkozott 1,2 milliárd forint becsült összegből. A munkákat az ajánlatkérő hat részre osztotta, ezek közül az ötödiknél történt a jogsértés. A szóban forgó útszakasz felújítását a Duna Aszfalt Kft. nyerte meg.

Eljárás informatikai szolgáltatásokra

Informatikai szolgáltatásokat vásárol a MÁV-Start Zrt. nyílt közbeszerzési eljárás keretében. A megjelent felhívás szerint az ajánlatokat május 25-ig lehet beadni, eredményt június 9-én hirdetnek. A tervek szerint a szerződést június 29-ig kötnék meg. A vasúttársaság ajánlatokat vár a végfelhasználói informatikai eszközök és a központi informatikai eszközrendszerek üzemeltetésére, karbantartására, felhasználói támogatás nyújtására, valamint az ezekhez kapcsolódó eseti feladatok ellátására. A MÁV személyszállító társasága az egyéves időtartamú szerződésben rögzítené az átalánydíjas, illetve ezekhez kötődő opcionális eseti szolgáltatást. Az átalánydíjas szolgáltatások között szerepelne egyebek között 1281 munkaállomáson helpdesk és távmenedzsment szolgáltatás, karbantartás nyújtása, 27 központi szerver karbantartása, üzemszerű működésének biztosítása, illetve hibaelhárítás.

Döntőbizottság előtt a villamostender

A Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak a miskolci villamostender vesztes cégei. A pályázat győztesét két hete hirdették ki, a nyertes cég 31 csuklós villamost szállíthat a városnak. A győztes az olasz AnsaldoBreda lett, amelynek 67,5 millió eurós ajánlata a legjobb volt a 71-73 milliós ajánlatok között. A második helyen a spanyol CAF társaságot hirdették ki, arra számítva, ha az olaszokkal valami miatt nem sikerülne a szerződéskötés, akkor jöhetnének a spanyolok. Azzal viszont, hogy két másik induló, a Siemens és a Škoda a döntőbizottsághoz fordult, minden bizonytalanná vált. Hasonló a helyzet a kommunikációs tender esetében is; nyert ugyan a Zeus Kft., ám a V.M. Komm Kft. ezt megfellebbezte. A uniós támogatású miskolci Zöld Nyíl elnevezésű villamosfelújítási program megvalósítása a tervek szerint az idén megkezdődik.

Hírek – röviden

Két nyílt tenderen összesen 908 millió forint összegben rendelt meg hídfelújításokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A nyertes cégek: Cardium Építőipari Kft., Hidak 2009 Konzorcium, Strabag-MML Kft., Polár-Húsz Kft. és BHE Konzorcium. A pályázaton az ár volt a domináns értékelési szempont. * Eredménytelen lett az autóbuszos vonatpótló közlekedési szolgáltatásra kiírt közbeszerzés, mert csak egy érvényes ajánlat érkezett. A MÁV azért írta ki a közbeszerzést, mert az utasok közlekedését akkor is biztosítani kell, ha a vasúti forgalmat előre nem látható, rendkívüli esemény akadályozza. * Romhány 700 millió forintot nyert a szennyvízcsatorna-hálózat és szennyvíztisztító telep építésére. A kivitelezésre az önkormányzat kiírta a közbeszerzési pályázatot. * A Csepel-szigeti gerincút egyik szakaszára kiírt közbeszerzési eljárást a Csepel Szigeti Gerincút Konzorcium nyerte. Az aláírt kivitelezői szerződés összege 1,14 milliárd forint. * Madocsa: a solti PLACC Építőipari és Kereskedelmi Kft.-t hirdették ki a közbeszerzési eljárás győztesének, így a cég építheti meg a község parkját és játszóterét. * Uniós támogatással fejlesztik a sürgősségi betegellátást a Fejér Megyei Szent György Kórházban; a megvalósításhoz 537 millió forintot nyert az intézmény. A közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően várhatóan augusztusban kezdődik a kivitelezés. * Az algyői általános iskola építésére kiírt tendert a TRADEL 2010 Konzorcium nyerte: a projekt megközelítően 1,7 milliárd forintból valósul meg. * Közösségi tér, többfunkciós kultúrház építése kezdődik Tarnamérán. A kivitelezőt közbeszerzési eljáráson választják ki. * A hőgyészi polgármesteri hivatal renoválására közbeszerzési eljárást indított az önkormányzat. * Kétmillió forintra bírságolták a Nyugat-magyarországi Egyetemet a mosonmagyaróvári kar épületének felújítására kiírt pályázat szabálytalansága miatt. A 240 millió forint becsült értékű munkára a korábban kizárt cég kapta a megbízást. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a tendert lezáró döntést, és a Strabag-MML Kft. lett a nyertes. * A szarvasi inkubátorházat a közbeszerzési eljáráson nyertes helyi Integrál Építő Zrt. valósítja meg: a beruházás értéke megközelíti a 390 millió forintot.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

A közbeszerzések milliárdos önköltsége

Hogy milyen egy jó közbeszerzési eljárás? Szakértők szerint többfordulós, tárgyalásos, nyílt. És milyen egy magyar nagyberuházás esetében? Egyfordulós, tárgyalás nélküli, nyílt. Egyharmad siker – mondhatnánk. Ám a kiíró saját kezét köti gúzsba, mert menet közben nem pontosíthatja, módosíthatja a kiírást, nem köthet ki újabbakat, még „nyomdahiba” esetén sem.
Miért ellensége a kiíró önmagának? A tender milyensége nem egyedül rajta múlik. Az EU által részfinanszírozott beruházások tendereibe beleszól az „irányító hatóság” (például a NIF, a KHEM, a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet) és a szponzor (az EU) is. Az irányító hatóság nem mer nem nyílt tárgyalásos kiírást engedélyezni, fél, hogy ez nem felel meg az EU elvárásainak. A Unió valójában nem tiltja a nyíltan meghirdetett többfordulós eljárást, ám a verseny korlátozását rossz szemmel nézi, ezért egy meghívásos tenderkiírást valószínűleg kifogásolna.
Így nem meglepő, hogy az egyfordulós eljárások nehezen definiálható eszközök beszerzése esetén szinte gyártóspecifikusnak tekinthetők: minél részletesebb a kiírás, annál valószínűbb, hogy a feltételeknek egy-két gyár terméke felel meg. Ennek okán nehéz jó pályázatot kiírni, és nehéz arra érvényes pályázatot beadni, hiszen már a legapróbb hiba is kizárást von maga után. Nincs lehetőség az egyeztetésre, a több száz oldalas pályázatok esetén is akár egy kifejezés nem megfelelő használata kizárással járhat. Ráadásul az átlagosan kéthavonta módosuló közbeszerzési törvényt szigorúan értelmező szakérők szerint műszaki hiánypótlásra nincs lehetőség, mivel ezzel az ajánlattevő gyakorlatilag módosítja vagy módosíthatja ajánlatát.
A jelenlegi rossz metódusnak hála Debrecenben a harmadik kiírásra egyetlen érvényes ajánlatot sem adtak be a gyártók, a negyedik kiírás eredményes lett, de azt három pályázó alaposnak tűnő indokkal megtámadta. Nem csoda, hogy nemzetközi összehasonlításban igen drágán veszünk villamost. A megrendelők igyekeznek mindenféle garanciát, biztosítékot, kötbért kikötni a kiírásban, s ezeket a kockázatokat a gyártók kénytelenek beépíteni az áraikba, amelyek végül meghaladják a rendelkezésre álló keretet.

Némi ügyeskedéssel a legtöbb tender érvénytelenre hozható. Egyesek szándékosan hiánypótlásra hajtanak, aminek aztán nem tesznek eleget, ha nem az övék a nyerő ajánlat. Így pedig, ha csak egyetlen érvényes ajánlat marad, érvénytelen lesz a tender, akkor is, ha a nyertes árban, pontszámban egyaránt megfelelt. Keserű a szakma amiatt, hogy a közlekedésfejlesztésre szánt forintmilliárdok jelentős része közvetve vagy közvetlenül ügyvédekre és papírhegygyártásra megy el.

(Magyar Közlekedés, 2010. április 14.)

Módosítaná a közbeszerzési törvényt a BKIK

A közbeszerzési törvény több hiányosságára, és hibás alkalmazásának következményeire hívta fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) támogatásával készült tanulmány. Az érdekképviselet a kutatás eredményei alapján törvénymódosítást kezdeményez.
A 2010–2013 közötti időszakban csak az ÚMFT-n keresztül négy-ötezermilliárd forint ügyében kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, így a hazai közbeszerzési rendszernek igen jelentős szerepe van az uniós források pénzeszközök felhasználásában, a gazdasági szereplőkhöz történő eljuttatásában – hangsúlyozza a kamara közleményében.
Az elmúlt időszakban a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozás három-négy havonta változott, 2010 elején a közösségi értékhatárokat meghaladó eljárások a törvényalkotás hibája miatt nem voltak megindíthatók és lefolytathatók. Ha a magyar közbeszerzési rendszer nem EU-konform, az uniós források nagyarányú visszafizetését is eredményezheti. A magyar közbeszerzési eljárási rendszert szinte folyamatosan kritizálják bonyolultsága, átláthatatlansága miatt. Vélemények szerint jelentős korrupciós kockázatokkal terhelt, és akadálya a hazai kis- és középvállalkozások közbeszerzési piacon történő érvényesülésének –hangsúlyozza az érdek-képviseleti szervezet.
A BKIK célja, hogy a magyar kkv-k sikeresen részt vehessenek a közbeszerzésekben, valamint az eljárások hatékonyabbá tételével csökkenjenek a lakossági és vállalkozói terhek. A kamara támogatásával a közbeszerzések hatékonyságáról készült tanulmány rámutat a törvény hiányosságaira és hibás alkalmazásának következményeire. A kutatás alapján a kamara kezdeményezi a közbeszerzési törvény módosítását, és ennek érdekében az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg:
– Az irányelvi rendelkezésekhez történő igazodás, az egybeszámítási kötelezettségre vonatkozó szabályozás módosítása;
– Az eljárási rend egyszerűsítése, a formai követelmények minimalizálása;
– Az nemzeti eljárási rend alkalmazási körének szélesítése, az eljárási időtartam csökkentése;
– A nemzeti eljárási rendben a kis- és középvállalkozások helyzetének erősítése;
– A fedezetkezelő intézményének megszüntetése;
– A jogorvoslati rendszer gyorsabbá tétele, az előzetes vitarendezés intézményének erősítése, igazságügyi szakértők és a kamara bevonásával.

(Origo, 2010. április 15.)

Egyedülálló baklövés

Sehol a világon nem fordult elő az, ami Magyarországon: az állam mindenütt a válságból való kilábalásra használja fel a közbeszerzést, nálunk viszont kríziskezelésre pazarolja a lehetőséget – hangzott el Tátrai Tünde közbeszerzési szakértő előadásában, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara konferenciáján. A Corvinus Egyetem adjunktusa legnagyobb gondnak azt nevezte, hogy a közbeszerzések erős korlátozása miatt a hazai vállalkozók hónapokon keresztül lényegében megrendelés nélkül maradtak. Miközben itthon visszafogják a költéseket, Nyugat-Európában a kis- és közepes vállalkozásokat állami pénzzel próbálják megsegíteni, életet lehelve ezzel a gazdaságba.
Kifejtette: idehaza a közbeszerzési moratórium több szempontból is káros. A korlátozás miatt terjedhet a területen egyébként is igen nagy mértékű korrupció, hiszen a szükséges termékeket a jogszabályok megkerülésével szerzik be. Az adjunktus a közbeszerzés és az etika kapcsolatáról tartott előadásában beszélt arról is, hogy a közszolgáltatók 2004 óta egyre kevesebb közbeszerzési eljárást írnak ki. Kutatásai szerint bizonyos szolgáltatók évek óta nem hirdettek meg ilyen eljárást, holott erre törvény kötelezi őket. A szakember emiatt úgy véli, nemcsak azt érdemes vizsgálni, hogy a közbeszerzésekben hány milliárd forint közpénz vándorolhat korrupció folytán magánzsebekbe, hanem azt is, hogy az egyéb visszásságok pontosan mekkora méreteket öltenek. Ezeket egyébként - a közgazdász szerint – a mostaninál hatékonyabb ellenőrzéssel csökkenteni lehetne.

(Magyar Nemzet, 2010. április 16.)