eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Kiegészítik a fedezetkezelői szabályokat

Magasabb biztosítékot ír elő, és meghatározza a fedezetkezelő eddig hiányzó működési szabályait a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet. A jogszabály három, építéssel kapcsolatos korábbi rendeletet is módosít. Az első a közbeszerzés keretében zajló építési beruházások részletes szabályait, a második az építési felügyeletet, míg a harmadik az építőipari kivitelezés részletszabályait érinti. Az ajánlatkérő az építési beruházási közbeszerzéseknél eddig is kiköthetett 5 százalék jótállási, 3 százalék szavatossági és 7 százalék további biztosítékot. Ezek a számok az új kormányrendelet szövegében is megmaradtak, de annyi a módosítás, hogy a 7 százalékba az előleg-visszafizetésen túl a késedelmi biztosíték nem számít bele. A módosító rendelet szerint nem kell fedezetkezelőt alkalmazni a PPP típusú beruházásoknál. Ennek azonban feltétele, hogy az épületet a kivitelezésen túl a magánfél üzemeltesse is azt.

Közérdekű-e a beszállítók listája?

Beperelte a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) a Transparency International (TI), mert a polgári elhárítás megtagadta az adatszolgáltatást arról, hogy mely cégek szerepelnek a nemzetbiztonsági érdek alapján a közbeszerzés alól felmentett beszállítók listáján. Egy 2004-es kormányrendelet szabályozza, hogy a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzésekben mely társaságok vehetnek részt; a döntés az NBH hatáskörébe tartozik. A TI szerint a társaságok listája közérdekű adatnak számít, hiszen annak ellenére, hogy mentesülnek a közbeszerzési törvény hatálya alól, közpénzeket költenek el. A nemzetközi civil szervezet a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze a hivatalt a lista nyilvánosságra hozatalára. Az első tárgyaláson azonban nem jelent meg az NBH képviselője, így a tárgyalást el kellett napolni. A TI furcsának tartja a hivatal magatartását, hiszen neki kellene bizonyítania, hogy jogszerűen utasította-e el a közérdekű adatok kiadását. Az NBH a kézbesítés hiányosságaira hivatkozott, de álláspontja változatlan, s ezt a következő tárgyaláson fogja ismertetni.

Lejárt a PPP kora?

Véget érhet a PPP-projektek, azaz a magánszféra bevonásával megvalósuló állami beruházások kora Magyarországon. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ugyanis egyértelművé tette: az új kormány felszámolja az állam számára hátrányos helyzetű PPP-építkezéseket. Az Állami Számvevőszék szerint az eddigi PPP-beruházásokkal csak a magánszféra járt jól, azt viszont, hogy pontosan mekkora veszteség érte az államot, a számvevők nem tudták meghatározni. Az ÁSZ megállapítása szerint a PPP-projektek előkészítésekor több esetben nem osztották szét megfelelően az állam és a magánszektor között például a kockázatokat. A hazai PPP-projekteket, így az M5-ös autópálya, a Budapest Sportaréna, valamint a börtönök és a kollégiumok építésének tanulságait összegező számvevőszéki jelentés szerint az eddigi beruházásoknál jellemzően nem az állam, hanem a magánberuházó érdekei érvényesültek. A PPP mint beruházási forma 2004-től kezdett egyre gyakoribbá válni, ennek következtében a költségvetés terhei már 2007-ben meghaladták az 54 milliárd forintot. A következő években a vállalt kötelezettségek miatt a minisztériumoknak több százmilliárdos nagyságrendű kiadásokkal kell számolniuk.

Eredménytelen az M43-as üzemeltetési tendere

A munkálatok késedelme miatt a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) eredménytelennek nyilvánította az M43-as autópálya Szeged–Makó–Csanádpalota/Nagylak közötti szakaszának közútkezelésre kiírt gyorsított közbeszerzését. Az 57,7 kilométer hosszú autópálya-szakaszt a nyertesnek 2018. május 15-ig kellett volna üzemeltetnie. A közlekedési tárca viszont közölte a KKK-val, hogy álláspontja szerint a pályázat megindításakor kitűzött cél nem valósítható meg, s így a felmerülő körülményekre tekintettel az eljárás eredménytelen. Nem érdektelen az indokok megnevezése: az üzemeltetési feladatok ellátási központja (üzemmérnökség) építése legalább másfél évet késik; bizonytalan, hogy mikor helyezhetik forgalomba a Tisza-hidat; késik a kéthalmi pihenő építése is. Nem mellékes az M43-as második ütemét kivitelező konzorcium vitája sem az alvállalkozókkal, akiknek a konzorcium egyik tagja, a Szeviép Zrt. jelentős összeggel tartozik.

Semmis a miskolci eljárás eredménye

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megsemmisítette a bírálóbizottság által a „Zöld Nyíl” miskolci villamosprojekt járműbeszerzésében hozott döntést, amelyben az olasz AnsaldoBreda céget nyilvánította nyertesnek, a spanyol CAF járműgyártót pedig a második legjobb ajánlattevőnek. A döntőbizottság azonban mind a két pályázatot érvénytelennek minősítette. Az olasz cég esetében a szállítási határidő megadásával volt probléma, a CAF pedig nem az elvárásoknak megfelelően csatolta a bankgaranciát. A négy ajánlattevő közül a döntés értelmében egyedül a Škoda által benyújtott ajánlat minősül érvényesnek, noha a cseh cég több mint 4 millió euróval magasabb ajánlatot tett, mint a nyertes. Az eljárás végül eredménytelenül zárult. Az új tender lebonyolítása több hónapot vesz igénybe, így a villamosbeszerzés nem valósulhat meg az eredetileg tervezett határidőre.
A projekt PR-tenderéről is határozott a KD: helyt adott a jogorvoslati kérelemnek, és megsemmisítette a bírálóbizottság döntését, amely a Zeus Tanácsadói és Kiadó Kft.-t hirdette ki nyertesnek. Ezek után új eljárást kell kiírni a projekt PR-cégének kiválasztására is.

Pályázat kastélykommunikációra

Hiába hirdettek eredményt az edelényi és a fertődi kastélyok kommunikációjára, a döntést megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság. Az edelényi feladatokat most újból megpályáztatják, a fertődi sorsáról egyelőre nincs információ.
A rövid történet: a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) tavaly augusztusban tette közzé a fertőd-eszterházai és az edelényi kastélyok kommunikációjáról szóló felhívását. Az októberi határidőre hat pályázat érkezett, a Pg Up-Spiritcom ajánlatát hirdették ki nyertesnek. Az egyik pályázót, a Ferling PR-t azért kérték fel hiánypótlásra és indoklásra, mert árajánlatát túlságosan alacsonynak – a pályázók átlagárához képest 27 százalékkal – találták. Válaszmagyarázatát nem fogadták el, formai és gazdasági ésszerűségi okok miatt ajánlatát elutasították. A KD viszont azon a véleményen volt, hogy az MNG helytelenül járt el, ezért megtiltotta a szerződés megkötését. A műemlékgondnokság most új tendert hirdetett, ezúttal azonban csak az edelényi kastélyra vonatkozóan. A pályázatok benyújtási határideje július 2-a. Az elbírálásnál az ajánlati ár 40 százalékkal, a kommunikációs stratégia, a médiastratégia és a zárórendezvény forgatókönyve 20-20 százalékkal esik latba.

Balassagyarmat: tender városrehabilitációra

Nettó 880,5 milliárd forintra becsüli Balassagyarmat Város Önkormányzata a városközpont rehabilitációjának költségeit, a munkára kiírták a közbeszerzési eljárást. A felújítás helyszíne a Rákóczi fejedelem út, az Óváros tér, valamint az Ady Endre utca. A munka része – egyebek mellett – 3800 négyzetméter kockakő burkolat bontása, 4800 négyzetméternyi szegély készítése, továbbá 2887 négyzetméter nagykockakő és 22148 négyzetméter térburkoló kő lerakása. Ezeken kívül közművezetékeket kell cserélni, és kiépíteni a közvilágítást. Az a cég tehet ajánlatot, amelynek az utolsó három évben a közútépítési és közműépítési tevékenységből származó nettó árbevétele évente elérte a 650 millió forintot. Igazolnia kell, hogy az építés aktuális fázisának finanszírozására minimum100 millió forint a rendelkezésére áll. Ajánlattételi határidő: július 2. Az eredményhirdetés tervezett időpontja július 13., a szerződéskötésé augusztus 2.

M3-as: hiánypótlással folytatódik a huzavona

A Közbeszerzési Döntőbizottság ismét megsemmisítette az M3-as autópálya Nyíregyháza és a 49. számú főút közötti 33,8 kilométeres szakaszának kivitelezésére kiírt pályázat eredményének a második helyezett ajánlattevőre vonatkozó részét. Így a kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az eredeti eredményt csak a hiányosságok rendezése után hirdetheti ki újra, s addig nem kötheti meg a szerződést sem az első helyezettel.
Történet: a tavaly november végi határidőre hat ajánlat érkezett. Az ajánlati árak 28,3 és 42,2 milliárd forint között szóródtak. A januári eredményhirdetésen a C-S-K-K 2009 konzorcium 32 milliárdos ajánlata nyert. Második helyre a Porr Építési Kft.-t sorolták, amely 32,2 milliárd forintos ajánlatot tett. Az egyik alulmaradt vállalat kérését akceptálva a KD megsemmisítette az ajánlatot lezáró döntést, ám az újraértékelés végeredménye változatlan maradt. Ezt a döntést is megtámadták, ezt vizsgálta a döntőbizottság, és május 27-én kimondta: a problémák hiánypótlással pótolhatók. A kiíró infrastruktúra-fejlesztőnek tehát hiánypótlást kell elrendelnie, és újra kihirdetni az eredményt. .

Hírek – röviden

Közbeszerzési tendert készítenek elő Bélaapátiban a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban két, egyenként tízezer köbméteres tárolókamra kialakítására. * A Magyar Televízió Zrt. az idei úszó-Európa-bajnokság közvetítéséhez szükséges műszaki eszközökre nyílt közbeszerzést írt ki. Ajánlattételi határidő június 25. Ajánlatot az tehet, akinek az elmúlt három évben összesen legalább nettó 250 millió forint forgalma volt kameramozgatók és mobil közvetítői rendszerek bérbeadásából. * A szegedi önkormányzat által a 3-as villamos felújítására kiírt közbeszerzést az Sz3 Konzorcium nyerte el nettó 2,065 milliárd forintos ajánlatával. A megbízás a város tömegközlekedési nagyprojektjének része. * Elfogadhatatlannak tartja a Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontját Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, ami miatt továbbra sem kezdődhet el a város szennyvízberuházása. Véleménye szerint olyan apróságokat kifogásolt a KD, amelyekért nem szabadna elutasítani ekkora horderejű pályázatot. * Nagykőrös: a városközpont felújítására aláírták a támogatási szerződést, a kivitelezésre kezdődik a közbeszerzési eljárás. * Perkáta: hamarosan eredményt hirdetnek a 62-es út községet elkerülő szakaszának építésére kiírt tenderen. A NIF Zrt. tervei szerint június végén aláírják a kivitelezői szerződést a nyertessel. * Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. által az M1-es autópálya helyi burkolatjavítására kiírt közbeszerzést a Swietelsky Magyarország Kft. nyerte meg. * Körmend: a helyi személyszállításra kiírt közbeszerzési eljárásra nem volt jelentkező, új eljárásra készülnek. * Mártélyon közbeszerzés zajlik a falufejlesztésre kiírt pályázaton. * A napokban zárult gázbeszerzési tendernek köszönhetően a korábbiakkal ellentétben nem a Fővárosi Gázművek Zrt.-vel, hanem a Mol Nyrt.-vel köt szerződést a Főtáv Zrt., ötmilliárd forint értékben. * A fővárosban tervezett kerékpár-kikölcsönző hálózat kialakítására összesen mintegy 1,3 milliárd forintot költenek. A projekt megvalósítására – a támogatási szerződés aláírását követően – nyílt közbeszerzési eljárást írnak ki. * Nagy-Britanniában a következő pénzügyi évben csaknem kétmilliárd fontot faragnak le a kormányzati közbeszerzések költségvetéséből.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Koncentrálódik a közbeszerzések piaca

Tavaly az ajánlattevőknek 74 százaléka került ki a kis- és közepes vállalkozások köréből, ám az értéket figyelembe véve ez csak 39 százalékot tett ki. A kkv-k az elmúlt évben átlagosan 144 millió forint értékben nyertek fővállalkozóként közbeszerzési tendert, a teljes, a nagyvállalatokat is magában foglaló átlag ehhez képest 274 millió forint volt. Míg a darabszám folyamatosan nő, addig értékben – ingadozva – csökken. A legkisebb arányt 2007-ben érték el a kkv-k, akkor mindössze 32 százalékkal részesedtek a közbeszerzések értékéből. Ami a 2009-es évet illeti: összesen 6611 eljárást bonyolítottak le, ebből 4895 a kkv-szektorra esett. Az érték szerinti statisztika: az összes, 1810 milliárd forintból 707 milliárd jutott a kis- és középvállalkozásokra.
A növekvő számú résztvevő ellenére csökkenő közbeszerzési érték hátterében elsősorban az áll, hogy tavaly áprilistól megváltozott a közbeszerzési törvény. Ezek szerint már az alacsonyabb értékű munkákat is meg kell hirdetni, nyolcmillió forint felett kötelező a közbeszerzés. Jóllehet ez a változás érezhetően javított a szektor helyzetén, minden problémát nem tudott megoldani. A tenderek jó része nagy értékű, a kkv-kra pedig köztudomásúan forgóeszközhiány a jellemző. Nehézséget jelent az is, hogy a kiírók a legtöbb esetben a legalacsonyabb árat választják, nem pedig az eredeti minőséget. Pedig a kkv-k előnyeit mindenképpen érdemes kihasználni, hiszen méretüknél fogva rugalmasabbak. Érdemes volna tehát komolyabban venni a szektor bevonását a közbeszerzésekbe, például a részajánlattételek lehetőségével.

(Napi Gazdaság, 2010. május 21.)

Felülvizsgálatok mindenhol

Teljes felülvizsgálatot helyezett kilátásba Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. Ezek kiterjednek a nem jól sikerült privatizációs szerződésekre, a PPP-konstrukciókra és a 2007–2013 között rendelkezésre álló uniós források támogatásával megvalósuló kiemelt és nagyprojektekre. Jogállami keretek között felülvizsgálják a közszolgáltatási szerződéseket is, és bejelentették a szerződésváltoztatási igényt a nagy energiaszolgáltatóknál az árak csökkentése érdekében. A miniszter megjegyezte: a nemzeti energiavagyon védett, így privatizációja kizárt. Ugyanakkor nem zárkózott el az indokolt magánosítás lehetőségétől.
Hosszan ecsetelte a közbeszerzési törvény körüli korrupciós és egyéb anomáliákat, s közölte: már dolgoznak a jogszabály módosításán. Ennek fontos célja az átláthatóság mellett, hogy az eljárásokon a nagyok mellett biztosítva legyen az esélyegyenlőség a kisebb vállalkozások számára is.
A kormány biztosítja a fejlesztési forrásokat a már meghirdetett kiírásokhoz, vagy ahol már megtörtént a benyújtott pályázatok elbírálása. Felülvizsgálják az egyedi kormánydöntéssel kiemelt beruházásnak minősített és nagyprojektek támogatását. Szükségesnek ítélte az EU-pénzek eddigieknél átgondoltabb és hatékonyabb felhasználását. Speciális kiírásokkal kecsegtette a kkv-kat. Nem igazán reagált viszont arra a kérdésre, miként akarják megszüntetni „a támogatás fejében elért 25 százalékos korrupciós felárat”.

(Világgazdaság, 2010. május 26.)

A magyar vállalkozókat preferálnák

A nemzeti ügyek kormánya közbeszerzési fordulat végrehajtását ígéri. Cél, hogy a magyar közbeszerzési eljárásoknál az EU tagállamaihoz hasonlóan legalább 70 százalékos legyen a hazai cégek nyerési aránya. Jelenleg ezt 40 százalékosra becsülik. Az állami intézkedési programnak ezt közvetlen és közvetett eszközökkel, például beszállítási arányok előírásával egyaránt segítenie kell – áll a kormányprogramban. A problémák egyik gyökerét abban látják, hogy a vállalkozói gondolkodásmódtól esetenként idegen elvárások épültek be a rendszerbe. Emiatt a mainál nagyobb szerepet biztosítanának a vállalkozóknak a rendszer kialakításakor és működtetésekor egyaránt. Felülvizsgálják a közbeszerzési gyakorlatot is az építőipari kis- és középvállalkozások gazdálkodási biztonságának érdekében, mégpedig a körbetartozások visszaszorítására hivatott fedezetkezelői rendszer átalakításával. A zöld, azaz a környezetvédelmi szempontok érvényesülését is ígéri a kormányprogram a termékek, a szolgáltatások és építési beruházások terén. „Olyan zöld közbeszerzési rendszert, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozatot, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat is integrálja a nemzeti fejlesztéspolitikába.”

(Napi Gazdaság, 2010. május 26.)