eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Új közbeszerzés a metrókocsikra?

Öt vizsgálat indult az elmúlt hónapokban a 4-es metró beruházásával kapcsolatban. A Budapesti Rendőr-főkaptányság két ügyben nyomoz a DBR Metró Projektigazgatóságnál: az egyik ügy a metrószerelvények beszerzését, a másik az Eurometro Kft. projektvezetési tanácsadói szolgáltatási szerződését érinti. Lapinformációk szerint az állomások belső beépítési tárgyú közbeszerzési eljárásának teljes anyagát bekérte a BRFK.
A budapesti közlekedéssel kapcsolatosan a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén a képviselők tudomásul vették, hogy a 4-es metró költségvetését 4 milliárd forinttal, 370 milliárdra megemelik. A főváros eddig 188 milliárd forintot fizetett ki. Ugyanakkor ez év július 31-éig szabtak határidőt a 2-es és 4-es metróvonalra kerülő szerelvények típusengedélyének beszerzésére a gyártó Alstom cégnek. Ha nem teljesít a megadott határidőre, a BKV-nak fel kell mondania a 65 milliárd forintos szerződést. Ennek megfelelően új közbeszerzést kell kiírni, ami több évre tolhatná ki a 2012–2013-ra tervezett átadást.

Generálkivitelezőt keres a Zeneakadémia

Az előzetes kalkulációk szerint nettó 4 milliárd forintba kerül a Zeneakadémia műemlék épületének felújítása, amelynek elvégzésére közbeszerzési eljárást írtak ki. A generálkivitelezői pályázaton azok a cégek tehetnek ajánlatot, amelyek rendelkeznek az utóbbi három év mindegyikében évi nettó 5 milliárd forintos forgalommal, s ebből 3 milliárdnak épületfelújításból kell származnia. Az ajánlattételi határidő július 5., az eredményhirdetést július 28-ra tervezik.
A munkák része az alap megerősítése, az épület felújítása, a tetőtér beépítése, új lépcsőház és felvonók létesítése, valamint az udvar lefedése üvegtetővel. A rekonstrukció végén a jelenlegi 9300 négyzetméter szintterület 11 000 négyzetméterre bővül. A tendernek nem része a speciális színpadi technika beszerelése, továbbá a hangszerek és az oktatástechnikai eszközök beszerzése. Egyébként a Zeneakadémia épületeinek teljes korszerűsítése összesen mintegy 11 milliárd forintba kerül.

Miskolc: új kommunikációs tender

Újra kell indítani a miskolci villamosfejlesztéssel kapcsolatos PR- és kommunikációs közbeszerzést, miután a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a miskolci önkormányzat és a városi közlekedési társaság közbeszerzésének ajánlati felhívását, az ajánlati dokumentációt és az ajánlatkérők által ezzel kapcsolatosan hozott összes döntést.
A miskolci villamosfejlesztés teljes költsége a becslések szerint mintegy bruttó 45 milliárd forint, ebből a PR- és a kommunikációs feladatokkal kapcsolatos becsült költség 224 millió forintra rúg. A feladatra meghirdetett eljárásra öt ajánlat érkezett, nyertesnek a Zeus Tanácsadói és Kiadó Kft.-t hirdették ki, a második helyre a VT Miskolc Konzorciumot sorolták. A jogorvoslati kérelem alapján a KD két alapvető problémát talált az eljárásban. Az egyik: olyan értékelési rendszert alkalmaztak az ajánlatkérők, amelynek alapján sem értékelni, sem ajánlatot tenni nem lehetett jogszerűen. A másik probléma: nem volt megfelelő a nyertes cég referenciája, így érvénytelen ajánlatot hirdettek ki győztesnek. Miután a szerződés megkötését megtiltotta a döntőbizottság, a jogsértések reparálhatók, de ahhoz új közbeszerzési felhívást és dokumentációt – abban pedig jogszerű értékelési rendszert – kell közzétenni.

Négy közbeszerzés, négy bukás

Nyíregyházán a város és térsége szennyvízprogramjának megvalósítására kiírt közbeszerzési eljáráson az elmúlt évek folyamán összesen négyszer hirdetett eredményt az önkormányzat, és a Közbeszerzési Döntőbizottság mindannyiszor megsemmisítette azt. Legtöbbször apró hibákra hivatkozott, most azért tiltotta meg a szerződéskötést, mert a kivitelező pályázatában két olyan napra is tervezett munkálatokat, amelyek munkaszüneti napra esnek. A bizottság döntésével új helyzet alakult ki. Mivel valamennyi ajánlat érvénytelen maradt, az önkormányzatnak új közbeszerzési eljárást kell indítania. Így a legoptimálisabb forgatókönyv szerint is legfeljebb ősszel köthetnek szerződést. Csabai Lászlóné, a város polgármestere az üggyel kapcsolatos nyilatkozatában hangsúlyozza: a program többéves csúszása azt bizonyítja, hogy módosítani kell a közbeszerzési törvényt, és a Közbeszerzési Döntőbizottság munkáját is felül kellene vizsgálni.

Pécsi informatikai közbeszerzés – nyomozással

A következő hónapot előzetes letartóztatásban töltik a Pécsi Tudományegyetem vesztegetéssel gyanúsított vezető munkatársai. A nyolc gyanúsított előzetes letartóztatására az ügyészség tett javaslatot, s a pécsi bíróság valamennyi esetben indokoltnak tartotta a kényszerintézkedést. A nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda nem nyilatkozott az ügyről, sajtóinformációk szerint viszont kiderült: az egyetem 2009. évi gép- és programbeszerzéseit találták jogsértőnek. Állítólag az egyetem gyanúsított dolgozói 2–6 millió forint kenőpénzt fogadtak el a közbeszerzést nyerő cégek üzletkötőitől. Több gépvásárlást is vizsgálnak. A tanúsítottak tagadják a bűncselekmény elkövetését, vagy nem tesznek vallomást, ám információk szerint az NNI hangfelvételes bizonyítékokhoz jutott az ügyben. A letartóztatott egyetemi hivatalnokokat bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel vádolják.

Milliárdos BKV-szerződés az ügyészség előtt

Újabb jelentős összegű vagyoni hátrány okozásával gyanúsítják Mesterházy Ernőt BKV-ügyben. Demszky Gábor főpolgármester korábbi tanácsadója az ügyészség szerint 162,9 milliós kárt okozott a BKV-nak azzal, hogy utasította a céget: a takarítási munkákra szóló szerződést az általa megjelölt kft.-vel kösse meg. Csakhogy a kft. nem lett volna képes egyedül ellátni a járművek, telephelyek és irodák tisztán tartását, ezért a gyanú szerint konzorcium alakítására vett rá egy BKV-nak már jó ideje dolgozó másik kft.-t. A tenderen 2008 decemberében hirdetett eredményt a közlekedési társaság, és a legalacsonyabb árajánlatot tevő PQS-Renomé alkotta konzorcium lett a győztes. A három évre szóló díj 6,7 milliárd forint áfa volt. A közölt 162,9 milliós vagyoni hátrány úgy adódik, hogy az ügyészség szerint a korábbi takarítási költségekhez képest a szerződés ennyivel „magasabb árszabással valósult meg”.

Tízszázalékos kedvezmény az elkésett beismerőnek

Az Európai Bizottság 331 millió euró bírságot szabott ki tíz cégre, amelyeket kartellezésen kapott a DRAM memóriachipek piacán. A Bizottság határozata nem a bírság nagysága miatt számít mérföldkőnek, hanem azért, mert ez az első ügy, amelyet az EB az úgynevezett vitarendezési eljárás keretében zárt le. Ennek lényege: a Bizottság 10 százalékos bírságcsökkentést ajánl azoknak a kartellezőknek, akik egy már folyamatban lévő eljárásban beismerik a feltárt jogsértést, és vállalják a bírság megfizetését. Ez azoknak a vállalatoknak teremt lehetőséget a vizsgálat gyors és kevésbé fájdalmas lezárására, amelyek lemaradtak az engedékenység körében a bírság alóli mentesülés, illetve az érdemi bírságcsökkentés lehetőségétől, azonban nem kívánják, illetve nem is tudják vitatni az ellenük felhozott vádat. Ezzel a lehetőséggel az érintett cégek jelentős perköltségeket és kártérítési költségeket előzhetnek meg.

Fizetési meghagyás: bíróság helyett közjegyző

A június 1-jétől hatályba lépett törvény értelmében a fizetési meghagyásokat már 3–15 nap alatt le lehet bonyolítani a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által kiépített elektronikus rendszer segítségével. Míg korábban a bíróságok intézték a fizetési meghagyással kapcsolatos ügyeket, ezek most a közjegyzőkhöz kerültek. A rendszer ezáltal jelentősen felgyorsult, amire szükség is van, hiszen az utóbbi időkben évente csaknem 400 ezer ilyen eljárás indult. Az egymillió forint alatti pénztartozásokhoz már csak és kizárólag e módszer alkalmazásával juthat hozzá a jogosult, ha az adós a fizetési meghagyás ellenére sem rendezi tartozását. A fizetési meghagyások beadása egy elektronikus űrlap kitöltésével veszi kezdetét, és minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátva történik. A határidők kezdetének az a nap vehető, amikor az eljárás megfizetésre kerül, és a MOKK számlájára beérkezik. Az eljárási díj alapja a pénz összegének 3 százaléka, de minimum 5000, maximum 300 ezer forint. Az adósnak a kézbesítést követően 15 nap áll rendelkezésére, hogy kifogással éljen a fizetési meghagyás ellen. Ha ez nem történik meg, úgy jogerőre emelkedik, és hatálya jogerős bírósági végzésnek minősül. Ha 15 napon belül ellenvetés érkezik az adós részéről, úgy a továbbiakban bíróság dönt az ügyben. Ha viszont nincs ellenvetés, vagy nem egyenlíti ki tartozását, akkor végrehajtásra kerül sor.

Megkezdődött az adományok folyósítása

Nemzeti Segélyvonal (NSV) képviselői tájékoztatót tartottak az árvízkárt szenvedett települések megsegítésére szervezett telefonos akció állásáról, és öt nagy segélyszervezet közreműködésével átadták az első adományokat. Öt község egyenként 4-4 millió forint segélyt kapott, amelyet szükségletüknek megfelelően építőanyag-beszerzésre, élelmiszer, gyógyszer vagy fertőtlenítőszer vásárlására fordíthatnak. Támogatásban részesült Edelény, Hernádszentandrás, Ónod, Sátoraljaújhely és Szikszó. A 1752-es segélyvonalon június 5-ig több mint félmillió segíteni szándékozó jelentkezett; minden hívás 250 forinttal növelte a gyorssegély összegét. Így az adott időpontig összesen mintegy 125 millió forint gyűlt össze, és azóta is töretlenül érkeznek az újabb adományok. A segélyvonal kuratóriuma a segélyszervezetek képviselőivel már készítik elő az újabb adományok folyósítását. Minden fillér eljut a rászorulókhoz. Az adományok gyűjtését, összegét pedig bárki percről percre követheti, ellenőrizheti a segélyvonal honlapjának www.nsv.hu számlálóján. Az árvízveszély, sajnos, még nem múlt el, a kár pedig már tízmilliárdokra tehető, ezért szorgalmazza a további a gyűjtést a Nemzeti Segélyvonal a 1752-es telefonszámon.

Hírek – röviden

Eredménytelenül zárult a Gemenc Volán Zrt. közbeszerzési eljárása, amelyet Szekszárd 24 vonalon közlekedő helyi járatainak alvállalkozásba adására hirdetett meg, hároméves időtartamra. A két beadott pályázatból az egyik a szükséges hiánypótlás elmaradása miatt eredménytelen lett, márpedig a tenderen csak akkor lehet győztest hirdetni, ha legalább két jelentkező tesz érvényes ajánlatot. A Volán-társaság még nem döntött, hogy kiírja-e újra az eljárást. * Június 7-e volt a beadás időpontja a Csopakon felújítási munkálatokra kiírt közbeszerzési eljáráson. * Döntött a közgyűlés az „Agóra Pólus Székesfehérvár” elnevezésű projekt, azaz az egykori bőrgyár területének fejlesztésére benyújtott pályázat támogatási szerződésének megkötéséről. Az 1,7 milliárd forintos támogatási keretet 257 millió forintos önrész egészíti ki. A beruházásnak közművelődési, oktatási célokat kell szolgálnia. * Karácsond önkormányzata 81 millió forint ráfordítással korszerűsíti a település több útját. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás folyamatban van. * Részben saját tulajdonában lévő céget hirdetett ki nyertesnek egy iskolabővítésnél a Hit Gyülekezete, ezért hárommillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság. * Több mint 700 millió forint támogatást nyert Balatonfüred városközpontjának rehabilitációjához, amihez 400 milliót tesz hozzá a város. A munkálatokra meghirdetett közbeszerzési eljáráson hamarosan eredményhirdetésre kerül sor. * Több mint egymillió forint bírságot kapott a barcsi önkormányzat a szemétszállítási tender szabálytalan lebonyolítása miatt, és újra kell indítania az eljárást. * Lótos Adrienn, Belgiumban élő magánszemély nyerte el az MGYOSZ brüsszeli irodavezetői megbízásra kiírt tenderét.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Hogyan emelhető a magyar közbeszerzési nyertesek aránya?

Míg az Európai Unió tagállamaiban legalább 70, addig Magyarországon 40 százalékos a hazai cégek nyerési aránya a közbeszerzésben. Hogyan lehetne növelni ezt az arány? A kérdésre néhány szakértő felel.

Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke:
– A szándék érthető, ám a megvalósítás módja nehéz, hiszen hazánknak alkalmaznia kell a közbeszerzésekre irányadó uniós irányelveket. Ezek szerint – a hatályos Kbt.-ben is deklaráltan – az Unióban letelepedett ajánlattevőket nemzeti elbánásban kell részesíteni. A mozgástér tehát az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárások területén meglehetősen szűk. A lehetőségek lényegesen nagyobbak a tagállamok szabályozási hatáskörébe tartozó egyszerű eljárásokban, ahol mód van a fenntartott szerződések körének átalakítására, valamint az alkalmassági és értékelési feltételrendszer bizonyos módosítására, preferálva ezzel a kis- és középvállalkozásokat, s ezen keresztül a hazai cégeket.

Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke:
– Számításaink szerint 2009-ben a közbeszerzések értékének mintegy 55 százalékát a külföldi, 45 százalékát pedig a magyar tulajdonosi hátterű vállalatok nyerték el. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Magyarország európai uniós tagsága a megvalósítás jogszerű megoldási irányait meghatározza, korlátozza, így a hangsúlyt inkább a kkv-k erősítésére helyeznénk. Véleményem szerint a közbeszerzésekben a hazai, illetve külföldi vállalatok nyerési arányának kérdését nem lehet elvonatkoztatni az egész gazdaságra jellemtő hazai-külföldi aránytól. Tapasztalat, hogy azon országokban, ahol a külföldi tőke nagyobb szerepet tölt be a gazdaság egészében, részesedése a közbeszerzésekben is nagyobb arányú.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke:
– A kiírók ma nemigen hajlanak a nagy közbeszerzéseknél az egyszerűbb megoldásokra, így arra, hogy ha mód van rá, kisebb célcsoportokra bontsák a pályázatot. Bár a törvény is rendelkezik erről, a gyakorlatba eddig nem ment át, jóllehet sokat segítene a kisebb hazai vállalkozásokon. A beruházások túlnyomó többségét a nyertesek alvállalkozókkal valósítják meg. Törekedni kellene arra, hogy bizonyos esetekben a pályázati kiírás feltételként tartalmazza a leendő nyertes számára a hazai alvállalkozók alkalmazását a végrehajtásban. A legcélravezetőbb persze az lenne, ha a magyar cégek a jelenleginél erősebb pozícióból indulhatnának a pályázatokon. Ehhez a támogatási rendszeren kellene változtatni.

Patay Géza ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó:
– A magyar kis- és középvállalkozások számára a közbeszerzési eljárásokon való részvétel rendkívül költséges és időigényes. A közbeszerzési joganyag hatalmas és igen szövevényes, ezenkívül az ajánlatkérők is elképesztően bonyolult követelményeket tudnak felállítani, így külső szakértők nélkül szinte lehetetlen elkészíteni az ajánlatot. Nagy segítség lenne a tőkehiánnyal küszködő hazai vállalkozói körnek, ha a jogalkotó minden részletében egyszerűbbé tenné a szabályozást. Mindenhol ki kellene használni azt a mozgásteret, amelyet az uniós szabályok lehetővé tesznek a hazai vállalkozások esélyeinek javítására. Itt még vannak tartalékok.

(Világgazdaság, 2010. június 4.)

„Rárepül” a kartellekre a versenyhivatal

Az idei évre a Gazdasági Versenyhivatal a kartellekre különösen nagy figyelmet fordít, immár az is segítség a versenyhatóságnak, hogy jutalmat fizethet az informátoroknak. Ugyanakkor a kartellekben részt vevők is egyre finomabb módszerekkel dolgoznak, egyre hatékonyabban konspirálnak. A GVH munkáját – mivel nem tartozik a kormányszervek közé – technikailag, illetve jogilag nem érinti a kormányváltás, ugyanakkor a gazdaságpolitikai irányváltás vagy hangsúlyeltolódás következtében változhat tevékenysége. A GVH 2010. évi munkatervében első helyen szerepel a kartellekkel szembeni fellépés.
A kartellek felderítése és felelősségre vonása általában éveket vesz igénybe. Rövidesen döntés várható viszont a vasútépítő kartell ügyében, amelynek keretében 2007-ben indított tizenhét cég ellen vizsgálatot a GVH. A vasúti vonalszakaszok felújítására és karbantartására közbeszerzési eljárásokon úgy indultak, hogy előre megállapodtak egymás között a győztes személyéről, illetve a „vesztesek” alvállalkozóként történő díjazásáról. Ezenkívül a versenyhatóság jelenleg öt, a vasútépítőkhöz hasonló, milliárdos kartellügyekben is vizsgálódik. 2008 óta várat magára a döntés a vasúti árufuvarozók kartelljének ügyében is. A gyanú szerint a MÁV és a privatizált MÁV Cargo összejátszott a magyar vasúti áruforgalmi piacon. Nehéz helyzetben van az GVH az egyelőre vélelmezett katódsugárcső-gyártó kartell tagjaival szemben is. A versenyhivatalnak ugyanis 2004 előtti bizonyítékokat kell vizsgálnia. Az is bizonyításra vár, hogy a cukorkartellben részt vevők 2003, míg tizenegy malomipari kartellező 2004 óta felosztották egymás között a piacot, illetve egyeztették áraikat.
A versenyhivatali körökben kész tényként említik, hogy vannak ügyvédi irodák, amelyek kifejezetten arra szakosodnak, hogy „kartellfelkészítést” tartsanak, azaz hogyan kell elrejteni a kartellmegállapodást, illetve ha mégis kibukik az ügy, hogyan kell hatékonyan lassítani a GVH vizsgálatát. Nyilván ennek is tulajdonítható, hogy több vélelmezett kartellügyben időközben visszavonulót fúj a hivatal. Így még vizsgálói szakaszban lezárták a betontermelő vállalkozásokkal, a fénymásoló berendezések forgalmazásával foglalkozó cégekkel és a fővárosi kertészeti vállalatokkal szemben indított kartellügyeket. Az összejátszások egyébként átlagosan negyedével drágíthatják az árakat, de ez akár 40 százalékig is elmehet.

(Népszabadság, 2010. június 5.)