eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Egyeztetnek a közbeszerzési törvényről

A Közbeszerzések Tanácsa (KT) a közbeszerzések hatékonyabbá, egyszerűbbé és tisztábbá tétele érdekében közös műhelymunkára meghirdetett felhívására hatvan szervezet százöt képviselője jelentkezett. A törvénymegújítást célzó nyilvános szakmai párbeszéd megkezdődött – tájékoztatott a KT. A bejelentkezett szervezetek között szerepelnek szakmai szervezetek (a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetsége és a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége), több érdek-képviseleti szerv (például a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamara és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara), az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Joint Venture Szövetség és más egyesületek. Több jelentős ajánlatkérő is csatlakozott a műhelymunkához, továbbá ajánlattevők, közbeszerzési szakemberek és tanácsadók. Bakonyi József, a KT elnöke a kibontakozó párbeszéddel kapcsolatosan elmondta: a törvény módosítása során egyszerűsítenék az eljárások mintadokumentumait, kötelezővé tennék a részajánlatok elfogadását, és a helyi vállalkozók nagyobb esélyt kapnának az önkormányzati beruházásoknál. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Egyszerűbb közbeszerzést ígér a miniszter

Fellegi Tamás, a fejlesztési tárca minisztere bejelentette: még a nyáron megkezdik a pályázati és a közbeszerzési rendszer egyszerűsítését. Felülvizsgálják a PPP-programokat, és ahol az állam számára előnytelen szerződést kötöttek, megpróbálják módosítani azokat. Ilyen esetben az állam oldaláról részt vevők felelősségvonásra is számíthatnak. Megkezdődött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljes átvilágítása, felülvizsgálják azt a körülbelül 700 kiemelt és nagyprojektet, amelyek már elnyerték az uniós pénzeket. A nemkívánatos presztízsberuházások visszahívása érdekében Brüsszellel is konzultálnak. Ez azért lényeges, mert a remélt 3500 milliárd forinttal szemben az új kormány csak 1200-1300 milliárd forintot használhat fel, ennyi maradt. A miniszter tájékoztatása szerint a kis- és középvállalkozások jelenleg az uniós pénzek 10 százalékát szerzik meg, 65 százalék jut az államigazgatási és nonprofit szervezeteknek, 22 százalék pedig a nagyvállalatoknak. Mint mondta: ezen az arányon jelentősen változtatni kell, és 40-50 százalékra növelni a kisebb vállalkozások részesedését. A közbeszerzések egyszerűsítése érdekében már a nyáron technikai módosításokra kerül sor, és ősszel előkésztik az új törvényt. Csökkenteni akarják a zárt közbeszerzések számát, és olyan kiírásokra akarják ösztönözni az ajánlatkérőket, amelyeken a kisebb vállalkozások is sikerrel szerepelhetnek.

Eljárás ingatlankartell gyanúja miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az FHB Ingatlan Zrt., az A.N.Z.S.Ó. 2001 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Landimpex Szolgáltató és Tanácsadó Kft. és a Pátria Consult Gazdasági Tanácsadó és Vagyonkezelő Zrt. székhelyén. A versenyhatóság akcióját az indokolhatta, hogy a rendelkezésükre álló adatok alapján gyaníthatta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által 2009. és 2010. években termőföld és ingatlan értékbecslése tárgyában kiírt egyes közbeszerzési eljárások keretében a banki ingatlanos cég és a tőle független, de vele termőföld, illetve ingatlan értékesítése tárgyában szerződésben álló vállalkozások megállapodtak az adott közbeszerzés nyerteseiről, ajánlati árairól és a szereplők alvállalkozóként történő foglalkoztatásáról. Az eljárás alá vontak így feltételezhetően megsértették a versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseket. Az eljárás a tények tisztázására, a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Lefolytatására hat hónap áll rendelkezésre, amely két alkalommal – szintén hat-hat hónappal – meghosszabbítható.

Újra tendert hirdetett a Volánbusz

Ismét kiírta hatvan új, elővárosi autóbusz megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárását a Volánbusz Zrt. A buszgyártók és -forgalmazók húsz kéttengelyes és negyven háromtengelyes, alacsony belépésű szóló busz szállítására tehetnek ajánlatot. Az előző pályázattal ellentétben azonban az új kiírás már nem tartalmazza további 20-20 jármű opciós megrendelését. A Volánbusz előző, egy évig elhúzódó, a Közbeszerzési Döntőbizottság által három alkalommal is vizsgált tenderét a nettó 9,9 millió eurós árajánlatot benyújtó kínai Xiamen King Long Ltd. nyerte meg, de szerződést nem kötött vele a közlekedési társaság. A visszalépést a közbeszerzés negatív sajtóvisszhangjával magyarázta. Az új pályázatok közül a legalacsonyabb árajánlatot tartalmazót hirdetik ki nyertesnek. Az ajánlattételi határidő július 26-án jár le. Az eredményhirdetést augusztus 25-ére, a szerződéskötést pedig harminc nappal későbbre tervezik.

Csak januártól kötelező az e-út a közbeszerzésekben

A cégek egymás közötti jogvitáit július elsejétől elektronikus úton kellene intézni, ám a törvényi program, a végrehajtáshoz szükséges feltételek hiánya miatt, csúszni fog. A jogszabályok szerint elsejétől a keresetlevél, minden más beadvány, okirati bizonyíték kizárólag elektronikus úton nyújtható be, és a bíróság is elektronikusan kézbesíti az összes hivatalos iratot az érintetteknek. A szabályok, illetve a nyomtatványok azonban mind a mai napig nem születtek meg, és ez – közeledvén a határidő – zavart keltett a jogalkalmazók körében. Információk szerint már készül a törvény módosítása, és a javaslatot hamarosan a parlament elé terjesztik. A feltételek hiánya miatt elhalasztják a rendelkezés alkalmazását. A törvény szerint az uniós értékhatárt elérő, illetve azt meghaladó közbeszerzésekben 2010. január 1-jétől, az egyszerű eljárásokban ez év júliustól lett volna kötelező az elektronikus út. De az idevágó jogszabályok összhangja és a technikai feltételek híján ez csak írott malaszt maradt. A jogalkotó ugyanis elhalasztotta az elektronikus közbeszerzés bevezetését 2011 januárjára. A csőd- és felszámolási ügyekben az e-út alkalmazását szintén 2011. január elsejére módosítja az a törvényjavaslat, amely már az Országgyűlés előtt fekszik.

Újraértékelik a Záhony térségi tendert

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek hiánypótlás után újra kell értékelnie a Záhony térségi széles nyomtávú vágányhálózat felújítására és építésére kiírt közbeszerzést – határozott a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), megtiltotta a szerződés megkötését, és egyidejűleg hárommillió forintra bírságolta a kiírót. A tavaly decemberben megjelent közbeszerzési felhívásra négy ajánlat érkezett. Ezek közül az Euro-Híd-Wiva Konzorcium 12,9 milliárd forintos ajánlatát hirdette ki győztesnek az infrastruktúra-fejlesztő, ám jogorvoslati kérelmet nyújtottak be ellene. A KD megalapozottnak találta azt a kifogást, hogy a nyertes csak a hulladék elszállítására adott be igazolást, a befogadásra, kezelésre és elhelyezésre viszont nem, így arra hiánypótlást kell kérni.

Bírság szerződésmódosításért

Jogos érdeksérelem nélkül módosította a BKV az étkezési jegyekre kiírt tenderen kötött szerződést, ezért a Közbeszerzési Döntőbizottság egymillió forintra bírságolta. A közlekedési társaság még 2004 októberében írt ki nyílt közbeszerzést 500 millió forint értékű étkezési utalvány beszerzésére négy négy évre. A tendert a CBA Kereskedelmi Kft. nyerte, a megkötött szerződésben 12 500 fővel és havi 3500 forint értékű jeggyel kalkuláltak, kikötve, hogy ha változnak az adószabályok, akkor a szerződést is módosítják. Az idén márciusban úgy módosították a szerződést, hogy a jegyek meleg étkezésre is legyenek alkalmasak, a személyenkénti melegétkeztetésijegy-érték pedig – a kollektív szerződés módosítása miatt – 6000 forintra emelkedik. A KD megállapította, hogy közbeszerzésen megkötött szerződés csak előre nem látható olyan ok miatt módosítható, amely valamelyik fél jogos érdekét sérti.

Pécsi beszerzések: már húsz gyanúsított

Már húsz gyanúsítottja van a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gazdálkodását vizsgáló rendőrségi nyomozásnak. A Nemzeti Nyomozó Iroda vesztegetés gyanújával vizsgálja a PTE számítógép-beszerzéseit. Emiatt június elején letartóztatták az egyetem hat alkalmazottját, egy volt dolgozóját, valamint három, számítógép-kereskedéssel foglalkozó cég üzletkötőjét. Most további tíz személyt hallgattak ki gyanúsítottként. Többeket az egyetem más beszerzései miatt hallgattak ki, van, akit vesztegetéssel, másokat csalással gyanúsítanak. A fogvatartottak között van a PTE gazdasági főigazgatója, az intézmény informatikai igazgatója, vagyongazdálkodási igazgatója és a közbeszerzésekért felelős referens. A gyanú szerint a közbeszerzési pályázatokon nyertes cégek üzletkötői esetenként kenőpénzt fizettek a PTE alkalmazottainak.

Hírek – röviden

Közbeszerzésen keres finanszírozót 25 Bombardier mozdony megvásárlásához a MÁV-Trakció Zrt. A társaságnak 74,75 millió euró (jelenlegi árfolyamon mintegy 21 milliárd forint) hitelre van szüksége. A szerződés értelmében a mozdonyok szállítása 2011 első felében várható. * Csenger városa csatornahálózata kiépítésének 1,8 milliárd forintos költségéhez 85 százalékos támogatást kap a KEOP-program keretében. A szerződést a napokban írták alá a környezetvédelmi tárca képviselőjével. A beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást hamarosan kiírják. * A fővárosi székhelyű VIV Villanyszerelő-ipari Tervező, Kivitelező és Szolgáltató Zrt. nyerte meg a bicskei egészségügyi központ felújítására és bővítésére kiírt közbeszerzési eljárást. A többfordulós pályázaton hét cég indult, a nyertes szoros határidővel vállalta a félmilliárd forint értékű munkát. * Dunaújvárosban a hajléktalanellátó centrum kialakítására kiírt tendert a FEJÉRDUNA-ÉP Építőipari Kft. nyerte. * Öt és fél kilométer hosszú kerékpárút épül Baranyában Pécsvárad és Villány között: a közbeszerzési pályázattal a napokban ismerkedhetnek meg a kivitelezésre jelentkezők. * Egerág: közbeszerzést írnak ki az önkormányzati és jegyzőségi épület felújítására. * A Mányi István Építész Stúdió nyerte a Magyar Nemzeti Múzeum műemlék épületének föld alatti bővítésére, fejlesztésére kiírt tervpályázatot. A szakma érdeklődését jellemzi, hogy 83-an váltották ki a pályázati anyagot, és végül 61 tervező-, mérnökiroda, építészműhely pályázott. * Bicskén, a képviselő-testület ülésén kihirdették a városi egészségközpont felújítására kiírt félmilliárd forintos közbeszerzés győztesét. A nyertes céggel július 2-án írják alá a kivitelezői szerződést. * Július 1-jétől új szolgáltató szállítja és kezeli a lakossági hulladékot Makón. Miután a korábbi partnerrel 10 évre kötött szerződés lejárt, a közbeszerzési eljáráson győztes hódmezővásárhelyi A.S.A-val állapodtak meg. * Kecskeméten a képviselő-testület úgy döntött, hogy december 31-ével felmondja a Kunság Volán Zrt.-vel érvényben lévő szerződését, és közbeszerzést ír ki a helyi tömegközlekedésre.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Változik a közbeszerzés

Rugalmas, átlátható, a jelenleginél egyszerűbb, kevesebb adminisztrációt és kisebb költségeket igénylő közbeszerzési eljárások mellett tette le voksát a Közbeszerzések Tanácsa. A testület fontosnak tartja, hogy a leendő szabályozás kialakításakor ne sérüljenek a jelenlegi törvény jól működő garanciális elemei, és változatlanul érvényesüljön az európai uniós joggal való összhang. Erről Bakonyi József, a tanács elnöke beszélt. A KT ugyanis széles körű párbeszédet kezdeményezett a közbeszerzési szabályozás előkészítésére szakértőkkel, illetve különböző szakmai és civilszervezetek, intézmények, érdekközösségek képviselőivel. Köztudott: jó ideje erős és folyamatos kritika éri a közbeszerzési törvényt, amely a sok módosítás miatt napjainkra átláthatatlanná, ellentmondásossá, voltaképpen kezelhetetlenné vált. A kormányprogramban is hangsúlyosan szerepel az új szabályozás kialakítása, és az eljárásokban a hazai cégek nyerési arányának emelése a külföldi vállalatokkal szemben a mostani 40-ről 70 százalékra.
A Közbeszerzések Tanácsa egyebek között olyan kötelezően alkalmazandó standard dokumentumok bevezetését javasolja, amelyek egységesítik és megkönnyítik a pályázóknak az ajánlattételt. Az ajánlat összeállításának a költségeit a formai követelmények minimalizálásával csökkentenék. Az ajánlatkérők kiadásait például a hirdetmény-ellenőrzési díjak áfamentessége mérsékelhetné. A testület szerint, bár uniós tagságunk behatárolja a megvalósítás jogszerű megoldási irányait, egyáltalán nem zárja ki a kis- és középvállalkozások kívánatos helyzetbe hozását, erősítését. Ezt szolgálná a valamennyi ajánlatkérőt kötelező részajánlati előírás rögzítése, a fizetési határidők csökkentése, továbbá az is, ha az érintettek ingyenesen tekinthetnék meg, illetve idővel térítésmentesen meg is kaphatnák a dokumentációkat.

(Világgazdaság, 2010. június 16.)

Változatosabbá kellene tenni a közbeszerzési eljárásokat

A hazai kkv-k közbeszerzéseken való helyzetbe hozásához elsősorban nem a szabályozás módosítására, sokkal inkább az ajánlatkérők részéről vállalkozásbarát megközelítésre lenne szükség. Az EU-tagállamok közbeszerzéseinek értéke az elmúlt években az Unió összesített bruttó termékének mintegy 15 százalékát tette ki. A kis- és középvállalkozások részesedése a közbeszerzési szerződésekből országonként eltérő 30–80 százalék között mozog. Magyarországon ez az arány alig éri el a 40 százalékot. Uniós cél, hogy ez a vállalati szféra nagyobb arányban részesüljön a közbeszerzésekből, mert ez egyrészt fokozná a versenyt, másrészt az ajánlatkérők kedvezőbb ajánlatokat kaphatnának.
A magyar közbeszerzési szabályozás egyike a legbonyolultabbaknak az Unióban. Szükség lenne egyszerűsíteni a törvényen, és a hazai cégeket olyan helyzetbe hozni, hogy erősebb pozícióból pályázhassanak úgy, hogy közben nem sérülhet az uniós cégek és áruk részére biztosítandó nemzeti elbánás követelménye. A közbeszerzés tárgyának kisebb részekre történő felosztása, az eljárás lehetőség szerinti egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése lehetővé tenné, hogy a kkv-k nagyobb eséllyel indulhassanak és nyerjenek a közbeszerzéseken. Ahhoz, hogy eséllyel induljanak az uniós értékhatár feletti közbeszerzéseken, fontos lenne, hogy időben és rendszeresen értesüljenek az ajánlattételi lehetőségekről, valamint az eljárás során választ kapjanak a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdéseikre. Magyarországon az önkormányzatok és a civilszervezetek is nagyobb szerepet vállalhatnának a környezetükben működő kkv-k tájékoztatásában, illetve szakmai támogatásukban.

(Napi Gazdaság, 2010. június 17.)

Kartellező vasútépítők megabírsága

A sztrádaépítő cégekre kiszabott eddigi rekordbüntetést is megdöntötte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amikor a múlt héten 7,178 milliárd forint bírságot rótt ki négy vasútépítő társaságra, kartellezés miatt. Alighanem ennél is nagyobb robbantásra készült a GVH, legalábbis 2007 novemberében tartott hajnali razziája során egy tucat cég volt a listáján, és a gyanú ekkor még a 2006–2007-es időszakra vonatkozott. A lajstrom időközben 17 szereplősre bővült, ám nagyobb részük ellen a Versenytanács – elegendő bizonyíték híján – megszüntette az eljárást.
Az ügyet „hivatalból rendelkezésre álló információk alapján” indították meg – mondta talányosan az előadó Versenytanács-tag, Szántó Tibor. A nagy tendereket a GVH eleve figyelemmel kíséri – fűzte hozzá –, a piaci fejleményeket pedig elemzi. A 2007-ben elkezdődött kétéves akcióprogram például több mint 300 milliárd forint uniós pénzt célzott meg vasúti beruházásokra. A GVH tájékoztatása szerint az elmarasztalt vasútépítő társaságok 2004. novemberi találkozójukon állapodtak meg a tenderekről, hogy a munkálatokból mindenki arányosan részesülhessen. Az összejátszásra a fő bizonyítékot a Vasútépítők Kft. szolgáltatta. Az elmarasztalt cégek az írásos GVH-határozat kézhezvétele előtt nem kívántak nyilatkozni. A neve elhallgatását kérő egyik szereplő azonban azt állította, nem megállapodásról van szó, csupán a jövőt latolgatták a Magyar Vasúti Egyesülés nevű szakmai szervezet szokásos rendezvényén. Bármilyen bizonyítékot talált is a GVH, elrettentő méretű bírságot szabott ki. A versenyhivatal súlyosbító körülményként vette figyelembe a vasútkartell esetében is a többszörös visszaesést; a szakzsargon „különös ismétlésnek” nevezi, ha adott vállalkozás rövid időn belül többször is hasonló jogsértést követ el. Márpedig például a Strabagot az összesen 7 milliárd forintos büntetéssel zárult sztrádakartell, az 1,3 milliárdos vidéki és 600 milliós fővárosi, valamint a Heves megyei útkartell miatt is elmarasztalták. Az is visszaesésnek minősül, ha adott cégcsoport más-más tagvállalata követi el ugyanazt a jogsértést. Az elmarasztalt vasútépítők nem nyilatkoztak arról, hogy bírósághoz fordulnak-e a büntetés eltörlése vagy csökkentése érdekében. A tét nagy, hiszen a kartellek árfelhajtó hatása miatt a megrendelő kártérítési pert is indíthat, ami ugyancsak több milliárd forintra rúghat.

(HVG, 2010. június 19.)