eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Egyhangúlag támogatja a parlamenti bizottság a módosítást

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága egyhangúlag támogatta a közbeszerzési törvény módosítási javaslatát, és általános vitára javasolta. A javaslat a többi között megkönnyítené az úgynevezett nullás adóigazolás megszerzését. A tavaly módosított közbeszerzési törvény – ez év július 1-jei hatállyal – változtatott a kifizetések rendjén. E szerint a közbeszerzésen nyertes fővállalkozó és annak alvállalkozói a 200 ezer forint feletti számlák ellenértékéhez csak akkor juthatnak hozzá, ha nullás adóigazolást mutatnak fel a kifizetőnek. A jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek önhibájukon kívül is felhalmozhatnak adótartozást, ezért a nullás igazolást nem július 1-étől, hanem csak a jövő év elejétől kell bemutatni – tájékoztatott a módosítást előterjesztő Szatmári Kristóf képviselő. Az ülésen előterjesztették a költségvetést módosító javaslatot is, amelyet a bizottság a kormánypártok és néhány ellenzéki képviselő támogatásával, 21 igen, 3 tartózkodással általános vitára szintén alkalmasnak talált.

Megkezdődött a közbeszerzési törvény átalakítása

A Közbeszerzések Tanácsa kezdeményezte a közbeszerzési törvény módosításának előkészítését célzó műhelymunkát, mert állásfoglalása szerint indokolt az átalakítása, újraszabályozása. Szakértők szerint is megérett a helyzet a 2004 óta harminc alkalommal módosított szabályok korrekciójára. Egy évvel ezelőtt ugyan hatályba lépett az átalakított közbeszerzési kódex, de már egy év távlatából is megállapítható, hogy sok szempontból nem felel meg a hozzá fűzött várakozásoknak. Sok gyakorlati probléma merül fel például az alvállalkozó és erőforrást nyújtó szervezetek értelmezésében. A közbeszerzési eljárások keretében az ajánlattevők figyelembe vehetik ugyan más szervezetek erőforrásait is, de az alkalmassági vizsgálat során ez csak akkor lehetséges, ha az ajánlattevő többségi befolyást gyakorol az erőforrást nyújtó szervezet felett. Gyakran ellehetetleníti az eljárás sikerét az a szabály is, hogy az ajánlatkérőnek kötelezően eredménytelennek kell nyilvánítania az eljárást, ha több ajánlatot nyújtottak be, de közöttük csak egy az érvényes. Gyakorlatilag a hibát elkövetők, vagy alkalmatlan ajánlattevők miatt a vétlen cég esik el a megbízástól. A szakértők pontosabb megfogalmazást tartanak szükségesnek a kirívóan alacsony összegű ajánlat fogalmának meghatározásánál is.

M3: jogorvoslati akadályok

Harmadszor hirdetett eredményt a Nemzeti Infrastruktúra (NIF) Zrt. az M3-as autópálya két szakaszára kiírt közbeszerzési eljárásában. Mindkét szakasz esetében ismét jogorvoslati kérelmet nyújtott be az egyik vesztes pályázó. A NIF június 7-én hirdette ki harmadszorra nyertesnek a C-S-K-K 2009 konzorciumot, az eljárást lezáró döntéssel szemben azonban a Vegyépszer Zrt. ismét jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Újra a korábban már elbírált kérelmi elemekre hivatkozik, s ezt most egy újabb elemmel egészítette ki. A NIF álláspontja szerint ez az új elem is „teljességgel megalapozatlan”. A társaság felhívta a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárás tárgya egy európai forrásokból finanszírozott, kiemelkedő jelentőségű beruházás, amelynek megvalósítása a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó folyamatos jogorvoslati eljárások miatt veszélybe került. Megítélésük szerint a hazai közbeszerzési szervezet rendszere nem tudja megakadályozni azokat az ajánlattevői visszaéléseket, amelyek a projekt megindítását gátolják. A NIF levélben fordult a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, közreműködését kérve annak érdekében, hogy a szerződéskötésre mielőbb sor kerülhessen.

Bírósági ítélet: a jegyzék közérdekű adat

A Fővárosi Bíróság nem jogerős ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt (volt Nemzetbiztonsági Hivatalt), hogy 15 napon belül hozza nyilvánosságra azoknak a cégeknek a listáját, amelyek részt vehetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, közbeszerzési törvény hatálya alól kivont beszerzésekben. Az ítélet indoklásában a bíróság két kérdéskört vizsgált: közérdekű adatról van-e szó, illetve milyen következtetéseket lehet levonni a nyilvánosságra hozott jegyzék alapján. Megállapította: közérdekű adatról van szó, és a közpénz felhasználásáról szóló tájékoztatás közérdekűnek minősül. A bíróság egyidejűleg úgy ítélte meg, nem lehet nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva megtagadni a jegyzék nyilvánosságra hozatalát. Az ügyben a Transparency International Magyarország kérte a bíróság állásfoglalását.
A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó és a verseny tisztaságát biztosító közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete, amelyet a 143/2004 (IV. 29.) Kormányrendelet szabályoz. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről – a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül – az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt

Vizsgálat az oltóanyag-közbeszerzésről

Vizsgálatot indít a nemzetgazdasági miniszter, hogy kiderüljön: valóban saját magát bízta-e meg az Omninvest Kutató, Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. a H1N1 influenzajárvány elleni oltóanyag kifejlesztésével. A magyar kormány 2010 elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elvárásainak megfelelően arról döntött, hogy Magyarországot az új influenza elleni vakcina kutatási és gyártási központjává teszi. A döntés után az NKTH a jogszabályoknak megfelelően közbeszerzési eljárást írt ki, amire egyedül a projektre alakult Omninvest Development jelentkezett. A hárommilliárd forint összköltségű programba a magyar állam kétmilliárd forinttal szállt be, míg a kutatócégre egymilliárd forint előteremtése hárult. Egyes információk szerint az Omninvest Development a kutatások elvégzésére közbeszerzési eljárást írt ki, amelynek győztese az Omninvest Kutató, Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. lett. A hatályos törvények és jogszabályok viszont úgy rendelkeznek, hogy a szolgáltatást csak egy független vállalkozástól lehet „megvásárolni”. Az ügyben egyébként a nemzetgazdasági miniszter mellett az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága is vizsgálatot folytat.

Jogerős ítélet az M7-es tenderéről

Évek óta tartó jogvita zárult le az M7-es autópálya egyik szakaszának közbeszerzésével kapcsolatosan. A Fővárosi Bíróság jogerős ítélete kimondta: az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. helyesen járt el, amikor a PVT-M7 Konzorcium ajánlatát hirdette ki győztesnek az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának közbeszerzésén. Ezzel pont került a 2006-ban meghirdetett autópálya-tender végére. A bíróság szerint a NIF korábbi döntése megalapozott volt, mivel a legelőnyösebb pályázatot választotta győztesnek, és az eljárás során több ajánlatot érvénytelennek nyilvánított. Előzmény: a vesztesek megtámadták az eredményt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely határozatában elmarasztalta az ajánlatkérő infrastruktúra-fejlesztőt. A NIF a Fővárosi Bírósághoz fordult, amely megállapította: a kiírónak a szóban forgó ajánlat érvénytelenségével kapcsolatos álláspontja jogi és műszaki szempontból megalapozott volt.

Felfüggesztettek két pályázatot

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) határozatlan időre felfüggesztette a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) az épületenergetikai fejlesztésekre, valamint a megújuló energiaforrással kombinált épületenergetikai fejlesztésekre kiírt pályázatokat 2010. június 30-i hatállyal. A konstrukciót 2009 márciusában hirdették meg, és a keret erejéig, visszavonásig lehetett rájuk pályázni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a két konstrukció közös keretösszeggel rendelkezett, így a pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg a két konstrukciónál a 2009–2010. évekre összesen hatmilliárd forint volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel a 2007–2013-ig terjedő hétéves keretet az idén májusban felszabadították, így a rendelkezésre álló összeg 38 milliárd forintra emelkedett. Ám még ez is kevésnek bizonyult, ez év júniusában a támogatási igények összege ugyanis már meghaladta a 47 milliárd forintot. Ezért kellett határozatlan időre felfüggeszteni a két pályázatot.

OTP-tender: harmadszor

Másodszor is eredménytelen lett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által az OPTP Bank nem EU-n belüli, külföldi leányvállalatainak könyvvizsgálatára kiírt közbeszerzése, mivel csak egy érvényes ajánlat érkezett. Az áprilisban indított tender a második volt a sorban, mivel az előző felhívásra egy érvényes ajánlat sem érkezett. Az azóta módosult szabályok szerint viszont legalább két érvényes ajánlat kell ahhoz, hogy a közbeszerzés eredményes legyen. A munka becsült értéke nettó 160 millió forint volt a felhívásban. A felügyelet jelezte: a közeljövőben a PSZÁF az eljárás ismételt lefolytatását tervezi.

Békéscsaba: közbeszerzés új iparcsarnokra

Békéscsaba önkormányzata közbeszerzési eljárást írt ki a város északi ipartelepén egy több mint háromezer négyzetméteres gépipari összeszerelő üzemcsarnok, valamint a kapcsolódó utak és közművek építésére. A közbeszerzésen a magasépítéssel foglalkozó kivitelezők július 22-ig tehetnek ajánlatot. A pályázóknak az elmúlt három évben évi legalább átlag 150 millió forintos árbevétellel kell rendelkezniük, a magasépítésből származó bevételüknek pedig el kell érnie a 100 millió forintot. Az önkormányzat 250 millió forint támogatást nyert az ipartelep fejlesztésére, a kilenchektáros terület infrastrukturális fejlesztésével együtt pedig 593 millió forintos beruházás valósul meg. A teljes beruházás befejezését 2011 májusára tervezik. Az elgondolások szerint vasbeton pilléreken álló, acél főtartós, könnyűszerkezetes szendvicspaneles építményről van szó, hogy az építmény belső területének méreteit a vállalkozóik igényei szerint alakíthassák.

Hírek – röviden

Az M2 második pályájának megépítéséhez és az M43-as folytatásához kíván a Kohéziós Alapból támogatáshoz jutni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ezért közbeszerzést írt ki a pályázatok elkészítésére. A nyílt közbeszerzés két részből állt, mindkettő nyertese a budapesti Mott MacDonald Kft. és a Pro Urbe Kft. konzorciuma lett. * Megérkezett a 4-es metró alagútfúró pajzsa a Baross téri végállomásra. A Bosnyák térig tartó alagút munkálataira feltehetően egy újabb közbeszerzési eljárást kell majd lebonyolítani. * Börvely 2,5 millió eurós uniós támogatást nyert útépítésre és épületfelújításokra: még ebben az évben szeretnének eredményt hirdetni a kapcsolódó közbeszerzési eljáráson. * A szekszárdi és a tamási szakképző iskolák részleges felújítására meghirdetett közbeszerzési eljárást a székesfehérvári Palmetus Kft. és a kaposvári T-T Ablak Kft. nyerte. * Megkötötték a támogatási szerződést, és folyamatban van a közbeszerzési eljárás a Regöly–Tamási kerékpárút kivitelezőjének kiválasztására. A 211 millió forintos fejlesztés pályázati támogatással és 10 százalék önrésszel valósul meg. * Biatorbágy: az önkormányzat döntése szerint 250 millió forint ráfordítással új bölcsődét hoznak létre. * A késlekedő közbeszerzések és engedélyeztetések után indul az újabb, 1,3 milliárd forintos fővárosi Havanna-program, amely több mint ezer lakást érint. * Szanda: közbeszerzési eljárás indult az integrált közösségi és szolgáltató kialakítására. * Az alakulóban lévő új szlovák kormány programjában az elektronikus közbeszerzés bevezetése és a rendkívül költséges PPP autópálya-projektek felülvizsgálata is szerepel.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Szijjártó apja megúszta a kartellbotrányt

Több mint hétmilliárd forintra büntetett versenykorlátozó piaci magatartása miatt négy vasútépítő céget a Gazdasági Versenyhivatal. Egy ötödik cég is részt vett a kartellezésben, ám ez – a győri Vasútépítő Kft. – a jogsértés feltárásában nyújtott elévülhetetlen érdemeiért cserébe mentességet kapott. A cég ügyvezető igazgatója Szijjártó István, a kormányfői szóvivő édesapja, aki alighanem a kulcsfigurája a hazai versenyhivatali eljárások történetének eddigi legnagyobb összegű kartellbírságához vezető ügynek. Az általa vezetett „bűnbánó” Vasútépítők Kft. „vallomása” volt ugyanis az, amely lebuktatta a többi céget. A magyar versenyjogi törvény szerint csak annak a cégnek vagy cégvezetőnek van módja kérni a bírság teljes elengedését, illetve a kartellezésért járó más közjogi szankciót, például a közbeszerzési eljárásból való kizárást, amely, illetve aki elsőként tárja fel a jogellenes magatartást, és arról információt szolgáltat – elismerve eközben saját bűnösségét.
Az elsőként „jelentkező” információinak ráadásul érdeminek kell lenniük. Olyan konkrétaknak és mélységűeknek, amelyek a versenyhivatalnak jogi alapot adnak a rajtaütésszerű vizsgálathoz. Ehhez a Fővárosi Bíróság jóváhagyása kell, az pedig csak a megfelelő bizonyítékok megléte esetén járul hozzá a váratlan helyszíni vizsgálathoz, dokumentumok, adathordozók lemásolásához. Ilyen bizonyíték lehet például a kartellező cégek vezetőinek levélváltása, feljegyzése, a titkos megbeszélésekről hangfelvételek vagy tanúnyilatkozatok.
Értesülések szerint a GVH előtt Szijjártó István egy olyan e-mailre hivatkozott a kartellezés bizonyítékaként, amelyet ő küldött volna cége németországi tulajdonosának. Ezt a levelet azért írta volna, mert a német tulajdonos, a piac beszűkülése miatt, a magyarországi cég bezárását fontolgatta. Ám Szijjártó szerint lesz megrendelés, mert megegyeztek a többi nagyvállalattal. A német tulajdonos viszont közjegyző előtt azt állította, hogy ilyen e-mailt sohasem kapott. Az elmarasztalt, érintett cégek pedig arra hivatkoznak, hogy a vállalkozások vezetői negyedévente egy szakmai szervezetben találkoztak, s ezt minősítette a GVH kartellezésnek, összebeszélésnek. A legtöbb iparágban ez természetes, nekik viszont súlyos milliárdokat kell ezért fizetniük – hangsúlyozták.
(Népszava, 2010. június 21.)

Ki ad több pénzt a kkv-nak?

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette: új Széchenyi-terv indul, lesz forrásátcsoportosítás, és a kis- és középvállalkozások számára elérhető közbeszerzés. Az EU szóvivője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az átcsoportosítási döntés Brüsszelben három hónapot is igénybe vehet. A kkv-k jelenleg az uniós pénzek mintegy 10 százalékához jutnak hozzá, ezt az arányt 40-50 százalékra kell emelni. Fellegi Tamás azonban azt is bejelentette, hogy a szétosztható uniós forrás jóval kevesebb a remélt 3500 milliárd forintnál, mindössze 1200-1300 milliárd. A fejlesztési miniszter egyidejűleg a közbeszerzésekben való fokozott, „patrióta” bevonással egészítené ki a kkv-k forrásait.
Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke szerint érdemi segítség lenne, ha mielőbb egyszerűbbé és érthetőbbé tennék a pályázati kiírásokat, hogy a mikro- és kisvállalkozóknak ne kelljen drága pályázatírókat igénybe venniük, és jobb tájékoztatással segíteni kellene őket a „meghirdetett ötszáz pályázat közötti eligazodásban”. Tarthatatlannak tartja, hogy miközben előteremti a szükséges önrészt, és megkapja a 40 százalékos előleget a pályázó vállalkozó, sokszor azért nem tudja befejezni a projektet, mert a pénzpiacon nem képes hozzájutni a hiányzó részhez.
A kkv-k innovációjának prioritást biztosít az Európai Bizottság, és ez az elsődleges a magyar fejlesztési programokban is. Erre figyelmeztet Ton van Lierop, a regionális politikáért felelős biztos, Johannes Hahn szóvivője. Emlékeztet rá, hogy magyar kérésre az Európai Bizottság tavaly már döntött egy kkv-k javára történő beavatkozás ügyében, a válságkezelési program keretében. Az Európai Bizottság tapasztalatai vegyesek a közvetlen támogatásokkal kapcsolatban, és arra is ügyelni kell, hogy ezek ne üssék ki a közvetett forráslehetőségeket (mikrohitel, garanciavállalás, kockázati tőke). Van Lierop becslése szerint a forrásátcsoportosítási döntés Brüsszelben legalább három hónapot vehet igénybe, és ehhez még hozzá kell adni a nemzeti programmódosítás és beadványkészítés idejét.
(Világgazdaság, 2010. június 22.)