eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

A parlament napirendjén a közbeszerzési törvény módosítása

Az Országgyűlés várhatóan a héten megvitatja a közbeszerzési törvény módosítását. A fejlesztési miniszter által benyújtott javaslat több figyelemre méltó elemet tartalmaz, például: az ajánlatkérőnek el kell fogadnia részajánlatokat is, így a kisebb egységekre kisvállalkozások is benyújthatnak ajánlatot. Ilyen esetben kritikus lehet az ajánlattevő pénzügyi alkalmassága, ezért a módosítás előírja, hogy egy kezdő vállalkozás akkor tehet ajánlatot, ha volt már annyi árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét. Jelenleg az ajánlatkérő az egymilliárd forint feletti árbevételű cégeket zárhatja ki a közbeszerzésből azzal a céllal, hogy a kisebb társaságok jussanak hozzá a megbízáshoz, ez a határ 100 millió forintra csökken. A módosítás lehetővé teszi, hogy különféle közhiteles, elektronikus nyilvántartásokból beszerezhető információkról ne kelljen igazolást beadni. Szintén a kisebb cégeket segíti az a szabály, hogy ha alvállalkozóként kívánnak részt venni a közbeszerzésben, akkor nekik nem, csak a fővállalkozónak kell megvennie a tenderdokumentációt. Amennyiben egy cég 25 százalékot meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként kell szerepeltetni a közbeszerzésben.

Nem kell nullás igazolás

December 31-éig meghosszabbította az Országgyűlés annak a rendelkezésnek a hatályát, amely alapján a 200 ezer forint feletti közbeszerzési kifizetéseknek nem lehet akadálya a 2008. szeptember 30-t követően keletkezett köztehertartozás. Az új szabály július 1-jén hatályba lépett. Az adózás rendjéről szóló törvény 2008 decemberében úgy módosult, hogy a közbeszerzések keretében a 200 ezer forint feletti vállalkozói és alvállalkozói számlákat csak akkor lehet kifizetni, ha a jogosult bemutat egy 30 napnál nem régebbi nullás adóigazolást. A módosítás egyúttal kivételt tett a 2008. szeptember 30-át követően keletkezett köztartozásokkal, miután ezek nem lehettek akadályai a kifizetéseknek. Ezt a mentesítést a gazdasági válság indokolta, és a parlament akkor úgy döntött, hogy ez a kivétel 2010. július 1-jéig marad érvényben. A mostani Országgyűlés viszont a cégek pénzügyi helyzetére tekintettel indokoltnak tartotta a mentesség meghosszabbítását ez év végéig. Így a 200 ezer forint feletti közbeszerzési kifizetéseknek nem lehet akadálya a nullás igazolás hiánya.

Egyszerűbb az uniós támogatások ellenőrzése

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó ellenőrzés egyszerűsödött – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent módosító kormányrendeletből. Nem lép hatályba az a szabály, amely előírná, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség köteles részletes eljárásrendet kidolgozni a pályáztatás, a szerződéskötés, a pénzügyi lebonyolítás, a közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenőrzésére, a monitoring és a folyamatba épített ellenőrzés teljes folyamatára, illetve előírni annak alkalmazását a hitelesítést végző szervezetek számára. Az eredeti rendelet július 1-jétől valamennyi operatív program esetében kötelezővé tette volna az NFÜ, illetve a közreműködő szervezet számára, hogy az ellenőrzés részeként gondoskodjon a kiválasztott projektek helyszíni ellenőrzéséről. Továbbra is hatályos marad azonban az a szabály, hogy a regionális operatív programoknál az uniós alapokból származó támogatásból megvalósított közbeszerzések ellenőrzési szabályait kell alkalmazni.

Döntenek a felszabaduló EU-pénzek sorsáról

Mintegy 700 kiemelt és 30 nagyprojektet érint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tételes felülvizsgálata, amelynek célja: kiszűrni azokat az uniós forrásokból fizetni szándékozott felesleges presztízsű vagy fenntarthatatlan finanszírozású beruházásokat, amelyek indokolatlanul vonnak el forrásokat egyéb konstrukcióktól. A 2007-től indult mostani hétéves uniós költségvetési időszakban eddig több mint 2200 milliárd forint értékben született jóváhagyó kormányzati döntés kiemelt projektekről. Ami a nagyprojekteket illeti: eddig 30 kapott kormányzati jóváhagyást, és ezek közül 17 támogatását szentesítette az Európai Bizottság. A még el nem fogadott nagyprojektek között található a Szajol–Püspökladány közötti vasút, amelynek előirányzott támogatása meghaladja a 137 milliárd forintot. Ebbe a körbe tartozik a GSMR-rendszer bevezetése (56,2 milliárd forint), az M7-es autópálya Balatonkeresztúr–Nagykanizsa közötti szakasza (41,8 milliárd forint), Budapesten az 1-es és a 3-as villamoshálózat korszerűsítése (33,1 milliárd forint) és a Duna-projekt (30,1 milliárd forint). A kérdésre, hogy mire kívánják felhasználni felülvizsgálat eredményeként felszabaduló forrásokat, a szaktárca válasza: „Ha a kormány úgy látja, hogy a munkahelyteremtés és a kis- és középvállalkozások támogatása szempontjából máshol jobb helye van az EU-s pénzeknek, akkor megteszi a szükséges lépéseket a jogállami és uniós szabályok nyújtotta kereteken belül”.

A közbeszerzési szabályok változását sürgeti az ÉVOSZ

Az ÉVOSZ az ágazatot sújtó problémák megoldására javaslatot dolgozott ki, s ezek között több a közbeszerzési rendszert is érinti. Javasolja például az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél a kötelezően adandó előleg bevezetését; ennek nagysága a beszerzési összeg legalább 20, legfeljebb 40 százaléka lenne. Fontosnak tartják, hogy az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél tiltott legyen az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés. Kötelezni kell a közbeszerzőt, hogy az ajánlatkérést megelőzően készítsen a beszerzés tárgyára vonatkozóan közbeszerzési kalkulációt. (Ezt az árat nevezik a létesítmény „mérnökárának”.) Ettől az ártól vagy az ajánlatok átlagárától több mint 15 százalékkal eltérő ajánlati árat kötelezően ki kellene zárni a versenyből – javasolja a szövetség. Az építési-beruházási célú közbeszerzések értékhatárát 90 millió forintra emelné. Az ÉVOSZ kezdeményezi a fedezetkezelői intézményre vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezését, és helyette az építési vállalkozások pénzügyi minősítését.

Száz járműre hirdetett tendert a Volánbusz

Módosította a június elején kiírt járműtenderének ajánlati felhívását a Volánbusz Zrt. Így az első közbeszerzési felhívásban megjelent 20 kéttengelyes és 40 háromtengelyes, alacsony belépésű szóló autóbusz mellett további 20-20 kettő-, illetve háromtengelyes jármű opciós szállítására tart igényt a közlekedési társaság. Ezzel a kért mennyiség megegyezik a Volánbusz korábbi, egy évig elhúzódott, nagy sajtóvisszhangot kiváltott, ám szerződéskötés nélkül zárult tenderével. A Közbeszerzési Döntőbizottság által többször is vizsgált eljárást nettó 9,9 millió eurós ajánlattal a kínai Xiamen King Long United Automotive Industry Co. Ltd. nyerte. A második legjobb ajánlattevő a cseh Viko s.r.o lett. A júniusi új közbeszerzést az előzővel azonos műszaki tartalommal írták ki, és az ajánlatok közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazót hirdetik ki győztesnek. Az ajánlattételi határidő július 26-án jár le, az eredményhirdetést augusztus végére tervezik. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Pályázat munkaerő-kölcsönzésre

Munkaerő-kölcsönzési szolgáltatások ellátására írt ki közbeszerzési eljárást a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. A szervezet havonta 30-50 főt kölcsönözne, köztük adminisztrátor, adatrögzítő operátor, szabálytalansági referens, pénzügyi projektmenedzser, szakmai projektmenedzser, helyszíni ellenőr, valamint it-, call center-, ügyfélszolgálati, recepciós és üzemeltetési munkatársakat. A kölcsönzési szolgáltatásért nettó 83,3 millió forintit, szükség esetén opcionálisan 98 millió forintot fizetne – derül ki a MAG felhívásából. A nyertes ajánlattevővel 2012. június 30-ig hatályos szerződést kötnek. A tárgyalásos közbeszerzési eljárásra július 29-ig jelentkezhetnek a munkaerő-kölcsönzők.

KSZF-tender: újra kell értékelni

A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, és újra kell értékelnie a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) tenderét. A főigazgatóságot emellett kétmillió forint bírsággal sújtották. Indok: a hálózati aktív és passzív eszközök szállítására vonatkozó kétfordulós pályázaton egy kitöltendő Excel-táblázatra a kiíró félreérthető utasítást adott az ajánlattevőknek. A múlt év végén megjelent felhívásban 48 hónapon belül, 3,2 milliárd forint értékben kívánt a KSZF eszközöket beszerezni. Az első fordulóban 21 cég jelentkezett ajánlattétellel. A második fordulóban a szerződéses feltételeket határozták meg, és a végén már csak az áron lehetett módosítani. Az eredményhirdetéskor hét vesztes cég jogorvoslatért fordult a döntőbizottsághoz, mindahányan ugyanazt a hibát követték el: a rendelkezésükre bocsátott Excel-táblába rosszul írták be a jótállási időt. Mindez azért történhetett meg, mert az első oszlopba tett beszúrás automatikusan blokkolta a másolást, így a többség a második oszlopot maga töltötte ki, hibásan. A KDB ezt túlzott meghatározottságú feltételnek mondta ki, és jogellenesnek nyilvánította. Az eljárást újra kell értékelni.

Hírek – röviden

Az állami megrendelések kifizetése egyre gyakrabban csúszik, a pénzre váró cégeknek sok esetben a költséges áthidaló finanszírozási forrást kell igénybe venniük. A kormány rövid távú feladatai közzé sorolta, annak megoldását, hogy a korábbi átlag 90 napról 30 napra szorítsa le a kifizetési határidőt. * Vizsgálatot indított a Nemzetgazdasági Minisztérium annak kiderítésére, hogy az Omninvest Development fejlesztési társaság valóban saját cégét hirdette-e ki nyertesnek az új influenzavírus kutatására kiírt közbeszerzési eljáráson. * Tizenkét pontból álló szakmai javaslatcsomagot állított össze az új kormánynak a Magyar Mérnöki Kamara. Ebben a többi között a közbeszerzési gyakorlat azonnali módosítását javasolják. * Balástyán a kerékpárút megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást a Délút Kft. nyerte. A munkálatokra az önkormányzat több mint 113 millió forint támogatást kap. * Esztergom önkormányzata közbeszerzési pályázaton keresi a város élményfürdőjének új üzemeltetőjét. * Mohácson új néprajzi és helytörténeti múzeum épül: a közbeszerzési eljárás lezárult, egyelőre annyit tudni, hogy a legjobb ajánlatot egy zalaegerszegi cég tette. * Négy energiakereskedő tett ajánlatot a békéscsabai önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban a város közvilágításához szükséges áram biztosítására. Az önkormányzat az MVM Partner Energiakereskedelmi Kft.-vel kötött szerződést, a jelenlegi szolgáltatónál 30 százalékkal olcsóbb áron. * Budapesten az útfelújítási akció első ütemében 29 útszakasz, összesen 22 kilométerén kerül sor rekonstrukcióra. A felújítási munkákra a közbeszerzési eljárások lebonyolítása után a Colas Út Zrt. és a Magyar Aszfalt Kft. kapott megbízást. * Rövidesen kiírják a tiszadobi Andrássy-kastély 2,2 milliárd forint értékű rekonstrukciós programjának közbeszerzési felhívását. * Bogyiszlón a napokban dönt az önkormányzat több pályázatának nyerteséről. * Közbeszerzési eljárásokat indítanak Baks iskolájának és óvodájának felújítására. * Az Országgyűlés Hivatala nyílt közbeszerzést írt ki a könyvtárában található kétmillió oldalnyi szakkönyv, folyóirat és jogforrás digitalizálására. Az ajánlattételi határidő július 15.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Volánbusz: magyar gyártók kizárva

Ismét külföldi autóbuszok beszerzésére készül a Volánbusz Zrt., ugyanis a társaság olyan feltételekkel hirdetett közbeszerzési tendert, amelyen hazai gyártó nem tud elindulni. Annak ellenére, hogy ma már árban és minőségben is képes a magyar ipar a külföldi nagyvállalatok termékeivel azonos színvonalú autóbusz gyártására. Szakértők szerint az akadályt az jelenti, hogy ugyannak a cégnek kell szállítania mindkét típust, nem lehet a tendert megbontani, viszont Magyarországon nincs olyan gyártó, amely háromtengelyes autóbuszokat készítene. Ráadásul a Volánbusz a korábbi tenderhez képest azonos műszaki tartalommal hirdetett pályázatot, ahol leginkább az ár lesz az értékelés kritériuma. Árban viszont kevés eséllyel vehetik fel a versenyt a kínai céggel, így a szakértők szerint már most borítékolható, hogy ugyanaz a társaság lesz a befutó, mint az előző tenderen. Szakértői vélemény szerint ugyanakkor a háromtengelyes autóbuszt ki lehetne váltani a kéttengelyes típus 13,4 méteres változatával vagy egy csuklós busszal, így a hazai gyártóknak is lenne esélyük.
A székesfehérvári Alfa Busz Kft. az előző tender óta – részben mert nem nyerte el a megbízást – csődbe ment. A Magyar Autóbuszgyártók Szövetségének megállapítása szerint autóbusza nem csak műszaki paramétereiben volt jobb a kínai típusnál, de árban is kedvezőbb volt. Nem véletlenül alakult meg áprilisban a Közlekedéstudományi Intézet és tizenkilenc hazai cég részvételével a Magyar Autóbuszgyártó Klaszter, azzal a céllal, hogy a közlekedési vállalatok igényeit új fejlesztésű vagy felújított járművek esetében Magyarországon gyártott autóbuszokkal elégítsék ki. Mivel a közelmúltban a piacon olyan minőségű magyar buszok jelentek meg, amelyek felveszik a versenyt a legnagyobb külföldi gyártókkal, a BKV Zrt. is tesztelte e járműveket. A fővárosi közlekedési vállalat az új közbeszerzéssel kapcsolatosan közölte: a cég által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő autóbuszokat kíván vásárolni.

(Magyar Hírlap, 2010. június 28.)

Káosz a közbeszerzésekben

Az Európai Unió országaiban a tenderek beszerzési értékének mintegy felét a kis- és középvállalkozások nyerik, nálunk ez az arány nem éri el a 40 százalékot. Szakértők szerint a hazai közbeszerzési törvény pro forma megfelel az uniós elveknek, de nagy hiányossága, hogy a részajánlattétel nálunk még nem minden esetben kötelező, pedig erre már ajánlást is tett Magyarországnak az Európai Bizottság. Egyébként pedig nem elég a közbeszerzési szabályok módosítása, az ajánlatkérők vállalkozásbarát megközelítése is szükséges. Ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások eredményesen indulhassanak az uniós értékhatár feletti tendereken, kulcsfontosságú lenne, hogy időben és rendszeresen értesüljenek az ajánlattételi lehetőségekről.
A tagállamok közbeszerzéseinek értéke az elmúlt években az EU összesített bruttó hazai termékének 15 százaléka volt. A kkv-k részesedése a közbeszerzési szerződésekből érték szerint országonként 30 és 80 százalék között mozog. Szlovéniában például 78 százalék, Szlovákiában pedig 77 százalék, a mi alig 40 százalékunkkal szemben. Igaz, Franciaországban mindössze 35, Nagy-Britanniában pedig 31 százalék. Az egyik legérdekesebb megoldás, ahogyan a kanadai hirdetmény-ellenőrzés működik, kifejezetten csak a kkv-k megközelítéséből ellenőrzik az eljárást megindító hirdetményeket. Nálunk a sokféle cél között gyakran elvész a kkv-k szempontja.
„Már ezen a nyáron sor kerül a közbeszerzési törvény módosítására, s ezzel az átmeneti megoldással azonnal egyszerűsítjük az eljárási és egybeszámítási szabályokat a közösségi szint alatti közbeszerzéseknél” – tájékoztattak a fejlesztési minisztériumnál, ahol azt is megerősítették, hogy 2011 tavaszáig egy új, áttekinthetőbb szerkezetű, egyszerűbb eljárásokat tartalmazó közbeszerzési törvényt alkotnak.

(Világgazdaság, 2010. június 30.)

Több ezer vállalkozón segít a módosítás

Több ezer vállalkozót érint az a törvénymódosítás, amellyel az Országgyűlés december 31-éig meghosszabbította annak a rendelkezésnek a hatályát, amely alapján a 200 ezer forint feletti közbeszerzési kifizetéseknek nem lehetnek akadályai a 2008. szeptember 30-át követően keletkezett köztehertartozások. Szatmáry Kristóf, az indítvány egyik előterjesztője elmondta: a jelenlegi gazdasági helyzetben indokolatlan tehertételnek tartják, hogy például egy alvállalkozónak egy tízmilliós számláját azért ne fizessék ki, mert van egy ezer vagy kétezer forintos adótartozása, ami miatt nem kaphatna nullás igazolást az adóhatóságtól. Rámutatott: a vállalkozók visszajelzései szerint az APEH nyilvántartási rendszere is „hagy némi kivetnivalót”, ugyanis míg felkerülni viszonylag könnyű arra a negatív listára, amely alapján nem kaphat nullás igazolást, addig lekerülni onnan már nem egyszerű.
Számítások szerint csak az építőipari kisvállalkozások közül 5-15 ezer is érintett lehetett volna. A törvényhozás végül is 355 igen, 2 nem szavazattal és 13 tartózkodás mellett fogadta el a közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetési szabályok módosításáról szóló törvényt.
Az adózás rendjéről szóló törvény 2008 decemberében úgy módosult, hogy a közbeszerzések keretében 200 ezer forint feletti vállalkozói és alvállalkozói számlákat csak akkor lehet kifizetni, ha a jogosult bemutat egy 30 napnál nem régebbi nemleges – nullás – adóigazolást. A módosítás egyúttal kivételt tett a 2008. szeptember 30-át követően keletkezett köztartozásokkal, ezek nem lettek akadályai a kifizetéseknek. Ezt a mentességet a gazdasági válság indokolta, és ez év június végéig volt hatályos. A mostani újabb módosítás ezt a mentességet meghosszabbította ez év végéig.

(Magyar Nemzet, 2010. július 2.)