eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Maradt a szigor a közbeszerzéseknél

Továbbra is csak az erre kijelölt monitoring-munkacsoport jóváhagyásával lehet a kormány tagjainak vezetése vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint a többségi állami érdekeltségű gazdasági társaságok ötvenmillió forintot meghaladó közbeszerzési eljárásait kiírni. Az új kabinet ugyanis nem helyezte hatályon kívül a Bajnai-kormány 2009. augusztusi határozatát, csak módosította a munkacsoportba tagot delegálók körét. Jóváhagyás hiányában a közbeszerzési felhívás nem tehető közzé, illetve csak a kormány változtathat rajta. A monitoringcsoport a központosított közbeszerzés körén kívül eső, nem uniós forrásból megvalósuló, 50 millió forintot meghaladó értékű közbeszerzések időszerűségéről foglal állást. Ha a tárcavezető nem ért egyet a munkacsoport állásfoglalásával, akkor a kormány dönthet a közbeszerzés időszerűségéről. A csoport jóváhagyása szükséges még azon, 50 millió forintot meghaladó szerződéseknél is, amelyeket nem közbeszerzés keretében kötnének vagy hosszabbítanának meg.

Állásfoglalás az offshore cégek közbeszerzéséről

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közbeszerzési törvény módosításával kapcsolatos, az LMP által megfogalmazott észrevételekre állásfoglalást adott ki. Közleményében leszögezi: nem lerombolja, hanem a pontosító, egyértelmű szabályozással az átláthatóságot erősíti. A megkötött szerződésekkel és az ellenszolgáltatás teljesítésével kapcsolatos adatok közzétételének kötelezettsége a törvénymódosítást követően is megmarad, a hirdetmények ajánlatkérő általi „utánközlésének” kötelezettsége, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett adatok közzétételének kötelezettsége szűnik csak meg. Az arra vonatkozó javaslatra, hogy az offshore cégek ne vehessenek részt a közbeszerzési eljárásokban, a közlemény leszögezi: a hatályos uniós szabályozás nem teszi lehetővé a tulajdonosi alapon történő negatív diszkriminációt az egyes ajánlattevők között. A tagállamokban lefolytatott közbeszerzési eljárások során biztosítani kell az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének érvényesülését. A nem uniós tagállamok offshore-helyszínei közül pedig számos országgal van OECD-konform kétoldalú beruházásvédelmi megállapodása Magyarországnak. Ennek alapján köteles biztosítani a nemzeti eljárás, valamint a diszkriminációmentesség érvényesülését a szerződő partnerek felé.

Fónagy János: egyszerűbb eljárások

A parlament e heti ülésszakán a program szerint a képviselők szavaznak a közbeszerzési törvény módosításáról is. A kormány egyik célja, hogy ezzel helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsítse az eljárásokat, és gátat szabjon a korrupciónak – hangoztatta többek között Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Ennek érdekében a törvényjavaslat szabályokat fogalmaz meg az érvénytelen ajánlatok számának csökkentése, a közbeszerzési eljárások olcsóbbá és gyorsabbá tétele érdekében, fellép a körbetartozások ellen. Az államtitkár kiemelte, hogy a jelenlegi szabályok mellett sok olyan ajánlatot is érvénytelennek minősítenek kisebb hiba, hiány miatt, amely gazdaságilag megfelelő, és az ajánlattevő is alkalmas a szerződés teljesítésére. További gond, hogy a közbeszerzési törvény egyelőre alig korlátozza a feleslegesen szigorú alkalmassági követelményeket kiírásokban. A hatályos jogszabály alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások nehezebben tudnak elindulni a közbeszerzési eljárásokban. A tervezett változások mindegyike azt szolgálja, hogy a szabályok segítsék a pályázókat, közülük is leginkább a hazai kis- és középvállalkozásokat – hangsúlyozta az államtitkár.

Jánosi Andrea a közbeszerzésért felelős helyettes államtitkár

Július 15-i hatállyal Jánosi Andreát nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzésért felelős államtitkárává. A szakember az új közbeszerzési törvény megalkotásáért és a jogszabály jelenleg folyamatban lévő módosításáért felel majd. Jánosi Andrea jogász, pályáját 1995–1998 között a Pénzügyminisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályán jogi tanácsadóként kezdte. 1998–2001-ben a Matáv Rt. kormányzati kapcsolatok és gazdasági szabályozás ágazat jogi tanácsadója volt, 2001-ben az EuroBroadband Magyarország Rt. jogtanácsosa, valamint az Interkom Nemzetközi Kommunikációs Tanácsadó Bt. szakértője lett. 2002–2003 között a Magyar Energia Hivatal jogi főosztályát vezette, ezt követően Strasbourgban, az Európai Ombudsman Hivatalban dolgozott, majd 2005-től ügyvédként tevékenykedett.

M3: aláírták a szerződést

Hosszas huzavona után megkezdődhet az M3-as autópálya Nyíregyháza–49. számú főút közötti szakaszának építése, azt követően, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság zöld utat adott a kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-nek. A 49. számú főút–Vásárosnamény közötti szakasz közbeszerzésével kapcsolatosan született KD-határozatot viszont a Fővárosi Bíróság előtt támadja meg a NIF. Az első szakasz kivitelezési munkáinak elvégzésére kiírt közbeszerzési tenderen a C-S-K-K2009 Konzorciumot hirdették ki nyertesnek. Az együttműködés vezető tagja a Colas Hungária Zrt., tagjai a Strabag Építő Zrt., a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Kelet-út Kft. A Nemzetközi Vegyépszer Zrt. jogorvoslati kérelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította. Ezek után a NIF és a nyertesnek kihirdetett konzorcium aláírhatta a kivitelezésre vonatkozó szerződést.

Százmilliárdos informatikai kérdések

Átrendezheti a hazai IT- és távközlési piacot a kormány takarékossági terve. Az állam ilyen jellegű beszerzései évi mintegy 200 milliárd forintra tehető. Ebből építenek központi hálózatokat, vásárolnak számítógépeket, más technikai berendezéseket és szoftvereket, vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszereket. A távközlési szolgáltatásokat illetően hasonló nagyságrendről beszélhetünk. A kabinet egyszerűsítené közbeszerzési struktúráját, és beszállítói hálózatát is, így csökkentve a nettóköltéseket. Ez komoly érvágást jelent a szolgáltató vállalkozásoknak; kérdés, hogyan, miképpen kívánja ezt kompenzálni a kormány. Informátorok szerint, ha például a nehéz gazdasági helyzetben könnyített feltételekkel kapnának frekvenciákat a cégek, olyan hosszú távú lehetőségekhez jutnának, amelyek birtokában konstruktívabb álláspontra helyezkedhetnének a költségcsökkentés tárgyalási folyamatában.

Indulnak a nagykanizsai csatornaprogram közbeszerzései

Megszületett a brüsszeli döntés: Nagykanizsa és további 13 település szennyvíztársulása, 11,1 milliárd forintos csatornafejlesztési programhoz 7,978 milliárd forint közösségi támogatást kap. A magyar állam 1,406 milliárddal járul hozzá a projekt megvalósításához. Összességében 108 kilométer gravitációs csatornát fektetnek le, 61 kilométer nyomóvezeték épül, 17 helyi és 15 regionális, valamint egy központi átemelőt telepítenek, további négy meglévőt pedig felújítanak. A beruházások kivitelezésére négy közbeszerzési eljárást indítanak; a mérnöki, valamint a PR-feladatok ellátására vonatkozó tendereket már kiírták, hamarosan sor kerül a pályázatok elbírálására is. Az előkészítő munkálatok sokrétűsége miatt az építkezés megkezdése várhatóan átcsúszik 2011 tavaszára. A kivitelezőknek – fél év próbaüzemet is beszámítva – legkésőbb 2013 júniusára el kell készülniük a nagymérvű térségi csatornaberuházással. Ez idő alatt sor kerül a nagykanizsai központi szennyvíztelep rekonstrukciójára is, amely 2,5 milliárd forintból valósul meg.

Leállítják a Volánbusz-tendert?

Felülvizsgálja, és várhatóan leállítja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Volánbusz Zrt. hatvan (és opciósan további negyven) elővárosi autóbuszra kiírt közbeszerzését. Az ok: a tárca szerint kifogásolható, hogy a magyar vállalkozóknak nem lettek volna nyerési esélyei, mivel a kiírás háromtengelyes járművekre szól, amit magyar gyártó jelenleg önállóan nem képes előállítani. A tavaly márciusban először meghirdetett tender végeredményét, miszerint egy kínai pályázót hirdettek ki nyertesnek, az Alfa Busz Kft. háromszor is megtámadta, de a Közbeszerzési Döntőbizottság a kifogásokat elutasította. A közbeszerzéssel kapcsolatos szakmai viták és sajtóvisszhangok hatására végül is a kiíró lefújta a pályázatot, majd a múlt hónapban hirdetett újat, lényegében a korábbi feltételekkel. Csakhogy a kormánynak ezzel kapcsolatosan is kifogásai vannak, álláspontja szerint ez sem alkalmas a magyar vállalkozók helyzetbe hozására. A fejlesztési minisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint „a közbeszerzési eljárás jelenleg a tervezett menetrend szerint zajlik, visszavonásáról nem született döntés”. A tárca viszont megkezdte az állami vagyonkezelőhöz tartozó cégek teljes átvilágítását, s e folyamat része a társaság által megkötött vagy tervezett szerződések felülvizsgálata.

Margit híd: a főváros ragaszkodik a szerződéshez

Az eredeti, szerződés szerinti határidő alapján augusztus végére kellene befejezni a Margit híd rekonstrukcióját, a kivitelező azonban csaknem négy hónapos határidő-módosítást és – költségtöbblet-megtérítés címén – 740 millió forint megtérítését kezdeményezte. Ezeket az igényeket azonban a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elutasította. Az MH-2009 Konzorcium igényeit azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívásában a szerződéskötés időpontjaként 2009. július 10-e szerepelt, a szerződéskötésre azonban augusztus 10-én került sor, másrészt pedig a jóváhagyott kiviteli tervek a szerződéskötéskor nem álltak rendelkezésre. Emiatt a forgalomba helyezés határidejét 111 nappal hosszabbítaná meg. A főváros álláspontja: a kivitelező a szerződés aláírásakor egyetértett a határidőkkel, és nem állt el a szerződéskötéstől. A költségtöbblet elszámolása pedig azért aggályos, mert a szerződésben meghatározott ár átalányár, többletmunka elszámolására azonban csak a tételes árajánlat ad lehetőséget, nem beszélve arról, hogy a kivitelező meghatározott műszaki tartalommal írta alá a szerződést, amely azóta nem változott.

Hírek – röviden

A Magyar Televízió Zrt. kuratóriumi elnöksége megszavazta az újabb hitelfelvételre irányuló gyorsított közbeszerzés elindítását. A könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság egymilliárd forint összegű banki forrás bevonását javasolta, mert egyébként már augusztusban veszélybe kerülne a közszolgáltató műsorok gyártása, és a fizetési kötelezettségek teljesítése. * A főváros X. kerülete pályázatot hirdet a „Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzatnál jelentkező aktuális közbeszerzési eljárás – hőközpontok üzemeltetése – teljes körű lefolytatására megbízási szerződéssel” tárgyban. * A Tatai Kistérségi Többcélú Társulási Tanács rendkívüli ülésén módosította a társulás közbeszerzési tervét. * Több Heves és Nógrád megyei útépítés közbeszerzési pályázata során elkövetett kartellezés gyanúja miatt büntető feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon Volner János országgyűlési képviselő. A politikus három céget azzal gyanúsít, hogy egymás között felosztották a piacot, és rögzítették áraikat. Állítása szerinte a szabályokat két hevesi, valamint egy-egy egri, bükkszenterzsébeti és verpeléti útépítés, illetve felújítás során szegték meg. * Herend önkormányzata a balatonfűzfői és a badacsony-tomaji önkormányzattal közösen indít közbeszerzési eljárást az iskolai informatikai eszközök beszerzésére. * Sándorfalva önkormányzata uniós támogatással bővíti bölcsődéjének kapacitását. * A kapuvári Széchenyi utca felújítására kiírt közbeszerzési eljárást a győri Arvia Kft. nyerte. * Vas megye nyolc településén csaknem 300 millió forintos uniós támogatással újítanak fel 15 templomot. * Magyarnándor: a helyi művelődési ház felújítására indítottak közbeszerzési eljárást.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Korrupció terhe alatt nyög Magyarország

A közbeszerzési törvény módosításának egyik aktív kezdeményezője a Közbeszerzések Tanácsa volt, amelynek elnöke, Bakonyi József nyilatkozott. Kifejtette: a korrupció legérzékenyebb pontja a közbeszerzés, az állami pénzek elköltése. Az összegszerűséget tekintve is ezekben a beszerzésekben van a legtöbb pénzmozgás. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy nem a közbeszerzés a korrupt, hanem a közpénzek felhasználása.
A KT tanulmányt készített a témáról, ebből az is kiderült, hogy az eljárások során gyakran betarthatatlan jogszabályokra vezethetők vissza a jogsértések. A kutatás végkövetkeztetése: jelenleg az eljárások nagyobbik fele fertőzött, s a korrupció a hazai közbeszerzési eljárásoknak – időszakonként és eljárástípusonként változóan – a jelentős részét befolyásolhatja.
A tanulmány alapján feladatokat is felvázolt a Közbeszerzések Tanácsa. Ezek egyike például az egységes, nyilvános, kereshető közbeszerzési adatbázis létrehozása. Szorgalmazza a „minősített” közbeszerzői ajánlattevők közbeszerzési tennivalóinak további egyszerűsítését. Javasolja azt is, hogy készítsenek több útmutatót az ajánlatkérők számára, és ehhez dolgozzanak ki mintadokumentumokat. A tanulmány eredményeinek összefoglalása alapján döntött a KT a közbeszerzési cselekvési terv kidolgozásáról, amelynek elkészítésébe szakmai és civil szervezeteket is bevon. Ezért fordult májusban felhívással a közbeszerzésben érintett szakmai és társadalmi szervezetekhez, és felkérte őket a törvény átdolgozására irányuló műhelymunkában való részvételre. Hatvanöt szervezet regisztráltatta magát, s ezek az alapcélokban egyetértenek. Például abban, hogy csökkenteni kell az érvénytelen ajánlatok számát, olcsóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni az eljárásokat, mérsékelni kell az adminisztrációt és az eljárási költségeket. Különösen indokolt a kis- és középvállalkozások terheinek csökkentése, mert ők jelentik a gazdaság motorját.

(Magyar Hírlap, 2010. július 12.)

Serkentő szervek

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Cséfalvay Zoltán kijelentette: a még felhasználható uniós támogatások fele kerüljön a kis- és középvállalkozásokhoz. A várható irányokat jelzi, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felfüggesztett három – kutatást-fejlesztést és innovációt ösztönző – pályázati kiírást, szakpolitikai felülvizsgálat céljából. Az az elsődleges szándék, hogy az együttesen több mint 18 milliárdos keret jó része a hazai kkv-k körében hasznosuljon. A folyamat során kiemelt figyelmet élvez a pályázatkezelés gyorsasága és átláthatósága, valamint minél szélesebb kör érdekeltté tétele. Ezek a kiírások várhatóan néhány hónap múlva jelennek meg újra, de a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban nyitva maradt pályázatok 71 milliárdos keretéből 45 milliárdot eleve a kkv-szektor támogatására különítettek el. A kabinet a pénzek felhasználásának logikáján is módosít.
A pályázók részéről máris fokozott várakozás tapasztalható. Ebben egyrészt szerepe van annak, hogy az utóbbi időben lelassult az ügyintézés, másrészt nagyobbak a likviditási problémák a cégeknél. Szintén a kkv-k helyzetbe hozását szolgálja a közbeszerzési törvény módosítása. A kiírónak kötelező lesz elfogadnia a részajánlatokat is, ami jól jöhet például az orvosi műszereket gyártó hazai cégeknek. Egy kórház felújítását például az üzemeltető általában egyben hirdeti meg, a jellemzően építési vállalkozó pedig a számára legegyszerűbb megoldásra törekedve az összes berendezést csomagban szerzi be, lerontva ezzel egy-egy szűkebb szegmensben tevékenykedő hazai műszergyártó esélyeit. A körbetartozásokkal is behatóan foglalkozik a törvényjavaslat. Fontos elem: a nyertes ajánlattevőnek először az alvállalkozók munkájáról kell számlát kiállítania, és csak ennek kiegyenlítése után kerülhet sor az ő követelésére. A nemfizetőket két évre kizárják a közbeszerzésekből.

(Figyelő, 2010. július 15.)

Bejelentésözön Fellegitől

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség vállalatvezetői fórumán nyilvánvalóvá tette, hogy bár a kormány nem törekszik államvezérelt gazdaság kialakítására, a kabinet megítélése szerint csak nagyobb állami beavatkozással tudják megteremteni a kiszámíthatóságot és a stabilitást Magyarországon. Bejelentette: a kormány július 21-én dönt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által végzett felülvizsgálat során „fennakadt” hétszáz kiemelt és nagyprojekt sorsáról. Összesen több százmilliárd forint projektérték esetében jöhet szóba a támogatás-visszavonás, a támogató döntés felülvizsgálata vagy a projekt/programcél átfogalmazásának lehetősége.
Elkészült a teljes forrástérkép – jelentette be a miniszter. E szerint jelenleg a vártnál kevesebb pénz, összesen 1830 milliárd forint szabad a 2007–2013-as programozási időszakban Magyarország rendelkezésére álló mintegy 8000 milliárd forint európai uniós keretből. A teljes összegből 1430 milliárd forint értéket képviselnek a futó projektek és 4130 milliárdot a leszerződött kötelezettségvállalások. A kis- és középvállalásokhoz eddig mindössze 13 százalék jutott el a keretből. „Félő, hogy a rendkívüli időveszteség forrásvesztéshez, az elkövetett közbeszerzési szabálytalanságok pedig támogatás-visszafizetésekhez vezethetnek” – mondta a miniszter.
Fellegi Tamás egységes szemléletet ígért a közvagyon kezelésében és fejlesztésében. Értésre adta, hogy az új kormány előtérbe helyezi a nemzeti érdek fokozott védelmét. A mai tarthatatlan helyzet átalakítására kidolgozzák az állami vagyongazdálkodási programot, amelynek része lesz az állami vagyonmérleg – tudatta Fellegi Tamás.

(Világgazdaság, 2010. július 16.)