eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Parlamenti vita a közbeszerzési törvényről

Megkezdődött az Országgyűlésben a közbeszerzési törvény módosításának vitája. A kormány-előterjesztés célja, hogy a változtatások révén csökkentse a közbeszerzési eljárásokat akadályozó, lassító elemeket, növelje a kis- és középvállalkozások esélyeit, és csökkentse a körbetartozásokat. Az új szabályok az ajánlatkérő számára például kötelezően előírják a részajánlatok elfogadását. Az MSZP álláspontja szerint a törvényjavaslat csökkenti az ellenőrizhetőséget, szubjektívvé teszi a közbeszerzési döntéshozatalt, és megszüntet minden személyes felelősséget, a párt nem támogatja a módosítást. A Jobbik tíz paragrafust hagyna ki a javaslatból, olyanokat, amelyek a felesleges adminisztrációt növelik, és a párt álláspontja szerint az új szabályozást augusztus-októberben kellene hatályba léptetni. Az ellenzéki párt támogatja a bírálóbizottságokra és a hivatalos közbeszerzési tanácsadókra, illetve az iratbetekintési jogra vonatkozó módosítást. Az LMP még nem döntötte el, hogy támogatja-e a törvénymódosítást, több kifogással élt, a többi között hiányolta a zöld közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Száz új törvényszakasz az előterjesztésben

A héten háromnapos ülést tart a parlament, megkezdődik a kormány 29 pontból álló gazdasági akciótervének végrehajtásához kapcsolódó törvénycsomag tárgyalása. Két nagy törvénycsomag kerül az Országgyűlés elé, a gazdasági és a közbeszerzési jogszabályok módosításáról. Az utóbbi mintegy száz új törvényszakaszt tartalmaz, ám a negyven (indoklással együtt 120) oldalas javaslat elfogadását követően ideiglenesen csak szeptember 15-től december 31-ig lenne hatályban, mivel a kabinet szándékai szerint a későbbiekben egy teljesen új közbeszerzési törvényt alkotnának. Ha még nem is lesz kisebb az eljárásokkal kapcsolatos bürokrácia, szeptembertől a kis- és középvállalkozások közbeszerzéseken való indulását megkönnyítenék, valamint új lépéseket vezetnének be a körbetartozások visszaszorítása érdekében.

Enyhítik a pénzügyi alkalmassági előírásokat

A közbeszerzési törvény módosításának expozéját Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium politikai államtitkára tartotta. Előterjesztésében a többi között kiemelte, hogy a változó törvény enyhíti a cégekre vonatkozó pénzügyi alkalmassági előírásokat. Például azzal, hogy bármilyen pénzügyi alkalmassági feltételt ír elő az ajánlatkérő, egy kezdő vállalkozás is ajánlatot tehet majd, ha működése óta volt annyi árbevétele a közbeszerzés tárgyából, amennyit most az ajánlatkérő be kíván szerezni. Tíz százalék feletti alvállalkozó esetén pedig akkor, ha volt a jelen beszerzés értékének 10 százalékát elérő árbevétele a beszerzés tárgyából. A jövőben, ha egy vállalkozás a közbeszerzés értékének 25 százalékát meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell szerepeltetni. A törvényjavaslat emellett bővíti a magas árbevételű cégek közbeszerzési eljárásokból való kizárásának lehetőségét.

Új közbeszerzés a metrókocsikra?

A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében, amennyiben a francia Alstom nem szerzi be július végéig a 2-es és a 4-es metróvonalakra megrendelt új metrókocsik engedélyeit, akkor a céggel felbontják a 65 milliárd forintos szerződést. Ebben az esetben viszont új közbeszerzési pályázatot kellene kiírni. A közgyűlés arról is döntött, hogy nem engedélyezi a Margit híd rekonstrukciójának csúszását, és nem fizeti ki a kivitelező 740 millió forintos többletköltségigényét. A képviselők nem járultak hozzá sem a kivitelezővel kötött szerződés módosításához, sem pedig a határidő meghosszabbításához. Ugyanakkor támogatták az 1-es villamos vonalának meghosszabbítását a Fehérvári útig, de azzal a feltétellel, hogy a vonalra most nem vásárolhat új szerelvényeket a BKV.

Indul a kétmilliárdos Tisza-tavi projekt

Poroszló önkormányzata kiírta a több mint hét éve tervezett Tisza-tavi ökocentrum műszaki kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárását. A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program turisztikai kiemelt programjaként valósul meg. A mintegy 2,2 milliárd forintra tervezett beruházás 87 százalékos (1,9 milliárd forint) uniós és hazai támogatást kapott. Legnagyobb látványossága egy félmillió literes akvárium lesz. A napokban kiírt pályázaton számos elem megvalósítására várnak ajánlatot. A nyílt eljárás ajánlattételi határideje augusztus 18-án jár le. A pályázóknak és a 10 százaléknál nagyobb mértékben bevont alvállalkozóknak együtt rendelkezniük kell a tender kiírását megelőző öt évben legalább két befejezett, egyenként legalább 1,4 milliárd forint értékű közösségi épület kivitelezéséről, továbbá egy minimum 25 ezer literes akvárium építésének referenciájáról. Az ajánlattevőnek az elmúlt három üzleti év átlagában legalább kétmilliárd forintos nettó árbevétellel és egymilliárdos saját tőkével kell rendelkeznie.

OTP-eljárás, harmadszorra

Miután az első két közbeszerzési eljárásra nem érkezett érvényes ajánlat, harmadszor is kiírta a tendert a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete az OTP nem európai uniós öt külföldi leányvállalatának helyszíni célvizsgálatára, valamint konszolidált kimutatásának és a konszolidálási folyamat áttekintésének könyvvizsgáló általi lebonyolítására. A munka során figyelembe veendő szabályok: a magyar számviteli jogszabályok és standardok, a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok (IAS), a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS), a hatályos magyar jogszabályok, továbbá az orosz, ukrán, horvát, montenegrói és szerb jogi, számviteli, könyvviteli és könyvvizsgálati szabályok. A tenderre július 19-ig lehet jelentkezni, a felhívást a kiválasztott jelentkezők részére augusztus 3-ig küldi meg az ajánlatkérő. Ezután kezdődik a második forduló, amikor a továbbjutott cégek ajánlatot tehetnek.

Megsemmisítették a másfél milliárdos régészeti tendert

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) egymillió forintra büntette a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát (PMMI), és megsemmisítette az általa áprilisban kiírt ajánlattételi felhívást és döntést. A KD álláspontja szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy a felhívásban meghatározott követelményrendszer nem biztosította a verseny tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A múzeumi igazgatóság 1,5 milliárd forint keretösszegben írta ki pályázatát régészeti utómunkára és kézi földmunkára. A szerződéstervezet arra engedett következtetni, hogy a teljes terepmunka kiszervezéséről is szó van. Úgy kellett a munka egyes elemeire ajánlatokat tenni, hogy valójában csak a szerződéskötést követően, egyedi megrendelések alapján került volna meghatározásra a végzendő teljesítésnek a szakmai tartalma, mennyisége és az ellenszolgáltatás értéke. Ezért (is) támadták meg az eljárást. A KD állásfoglalása szerint a megkövetelt ajánlat és a teljesítési feltételek közötti összhang hiánya miatt a nyertes kiválasztása nem lehet megalapozott és jogszerű.

Kartellgyanú az értékbecslő cégeknél

Razziát tartott a Gazdasági Versenyhivatal több, ingatlanok árbecslésével foglalkozó cégnél, amelyek a hatóság feltételezése szerint kartelleztek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egyik tavalyi közbeszerzési eljárásánál. A nemzeti vagyonkezelő tavaly november végén – termőföldek értékbecslésére vonatkozóan – meghirdetett tárgyalásos közbeszerzési eljárásán (az idén februárban hirdettek eredményt) az A.N.Z.S.Ó. 2001. Kft., az FHB Ingatlan Zrt., a Landimpex Kft. és a Pátria Consult Zrt. nyerték el a megbízást. A GVH a razzia okának részleteiről nem számolt be, de közleménye alapján feltételezhető, hogy az FHB Ingatlan Zrt. és több olyan vállalkozás, amely az FHB céggel értékbecslési munkákra tavaly szerződést kötött, megállapodott egymással arról, hogy az MNV Zrt. 2009-ben és az idén kiírt egyes közbeszerzési eljárásaira a termőföldek és az ingatlanok értékbecslésére milyen árban ad be ajánlatokat, és az elnyert munkáknál ki kinek lesz majd az alvállalkozója. Az egyik érintett társaság szerint az ügy mögött a tenderen vesztes konkurencia áll.

Hírek – röviden

Az egri érseki palota felújítására 986 millió forint uniós támogatást nyert a főegyházmegye, amelyhez az érsekség 200 millió forint önrészt biztosít. Folyamatban van a kivitelezés előkészítése, ezt követően indul a 2300 négyzetméteres, háromszintes épületre a közbeszerzési eljárás. * Kölcsönmunkaerővel látja el a BKV a segéd-jegyellenőri feladatokat; a nyílt közbeszerzést a First Job Kft. nyerte. * Kapuvár: miután a helyi buszközlekedés ellátására vonatkozó szerződés lejárt, a város új szolgáltató céggel köt szerződést. A képviselő-testület arról is határozott, hogy a városközpont rehabilitációjának munkálataira közbeszerzési eljárást ír ki. * Szeghalmon a képviselő-testület jóváhagyta az önkormányzat közbeszerzési tervét. * Felújítják a csornai művelődési házat: a kivitelezési munkákat egy helyi vállalkozó nyerte. * Nyíregyházán átalakítják a Hősök terét, a 130 millió forint értékre becsült munkára közbeszerzés útján keresnek kivitelezőt. * Mórahalom: a bölcsőde bővítésére indított tenderen a Bauszer Kft. lett a befutó. * Palotás: a település útépítési munkáira közbeszerzési eljárást indítottak. * Bükkösdön 500 millió forint értékű közbeszerzési pályázatot írtak ki a szennyvízcsatorna beruházására. * Az eredményes közbeszerzést követően aláírták a szerződést a siklósi vár megújítására; a megbízást a Bayer Center Kft. kapt. * Húszra emelkedett a Pécsi Tudományegyetem közbeszerzéseivel kapcsolatos botrány gyanúsítottjainak a száma. Az informatikai vásárlások mellett a feltételezések szerint a bútorbeszerzéseknél is történtek visszaélések.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Kizárják a nem fizető cégeket a közbeszerzésekből

A közbeszerzési törvény módosításával a kkv-k tendereken való indulását megkönnyítenék, ugyanakkor új megoldásokat vezetnének be a körbetartozások visszaszorítása érdekében. Az utóbbi része, hogy a nyertes ajánlattevőnek először az igénybe vett alvállalkozó munkájáról kell számlát kiállítania a megbízó felé, és csak ennek teljesítése után jöhetne a többi részre vonatkozó számla benyújtása. Ezzel a megoldással feleslegessé válik a közbeszerzési szerződésekben a korábban bevezetett és költséges fedezetkezelő rendszer. A nem vagy késve fizető cégeket (ha jogerős határozat igazolja a nemfizetést) eleve kizárnák két évig a közbeszerzésekből.
A kkv-k és őstermelők helyzetbe hozását segítenék azzal, hogy kibővítik azon beszerzések körét, ahol nem kell a közbeszerzési törvény szerint eljárnia az ajánlatkérőnek. Így nem kellene közbeszerzést lefolytatni a friss és feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás és kertészeti növény beszerzésekor, továbbá uniós értékhatár alatt (szolgáltatásnál ez jelenleg 50,74 millió forint) a szállodai és éttermi, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra. Jogi szolgáltatásokra és hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztására (akit csak az uniós eljárásoknál kellene alkalmazni) továbbra sem kell közbeszerzést kiírni. A kkv-knak kedvezne az a szabály is, hogy az ajánlatkérő uniós értékhatár alatti (nemzeti) eljárásoknál kizárhatja a nagy forgalmú cégeket az ajánlattételből. Az eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja árubeszerzés és szolgáltatás vásárlása esetén az előző évben 100 millió, építési beruházásnál pedig egymilliárd forintot el nem érő forgalmú ajánlattevők számára.

(Napi Gazdaság, 2010. július 5.)

TI: bonyolult az új közbeszerzési törvény

A közbeszerzési törvény módosítására vonatkozó előterjesztés számos pozitív javaslatot tartalmaz, de összességében nem képes a korrupció elleni küzdelmet elősegíteni, mert tovább bonyolítja a hatályos szabályozást – olvasható a Transparency International Magyarország (TI) állásfoglalásában. A TI aggályosnak tartja, hogy a tervezet szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésében való közreműködés nem jelent összeférhetetlenséget. Ha ugyanis a pályázó ismeri az ajánlatkérő szándékait, visszaélésre ad lehetőséget. A 242. § (2) bekezdésének törlésével a közpénzek felhasználásának átláthatósága sérül, a tervezet ugyanis az ingatlan tulajdonjogának megszerzését kiveszi a közbeszerzési törvény hatálya alól. Ugyancsak visszaélésre adhat lehetőséget az a módosítás, miszerint „részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalát” az ajánlattevő megtilthatja. A TI szerint az elszámoltathatóságot és átláthatóságot veszélyezteti az a rendelkezés, amely eltörli a Kbt. 99/A §-ának (4) bekezdését, ami az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő később megkötött szerződésének nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. A korrupcióellenes szervezet fontosnak tartja a személyes felelősséget, ezért javasolja, hogy az ellenjegyzést mindenképpen az ajánlattevő alkalmazásában eljáró természetes személy tegye.
A szervezet több változtatást támogat. Például azt, hogy a közbeszerzési terv kötelező tartalmát kibővítsék a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzésekkel. Szintén egyetért azzal, hogy a közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevételét eltöröljék. A TI azt is támogatja, hogy a tervezet az átláthatósági megállapodás hatályos szabályozását eltörölné, hozzáfűzve: a törvénynek lehetőséget kell biztosítania, hogy önkéntes alapon az ajánlatkérő dönthessen arról, bevon-e a közbeszerzésbe civil szervezetet vagy személyt, és az ajánlattevőkkel átláthatósági megállapodást köt-e. Ezért javasolja a TI: tegye a törvény lehetővé a civil kontroll részvételét a közbeszerzési eljárásokban. A szervezet azt is proponálja, hogy a Kbt. rendelkezzen az off-shore cégek közbeszerzéseken való részvételének átláthatósági követelményeiről. A TI hangsúlyozza, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tétele a tervezet módosításain túl további változtatásokat igényel, és ezekről az új törvényben kellene rendelkezni.

(Index, 2010. július 5.)

Közbeszerzés: a kevesebb több lenne

Fontos változásokat hozhat a közbeszerzésben a parlament által sürgősséggel tárgyalt törvénymódosítás – állítják a szakértők, ugyanakkor idő előttinek tartják, hogy az előterjesztés olyan koncepcionális vonásokat is tartalmaz, amelyek meghatározhatják egy tervezett új törvény irányait. A kevesebb több lenne, mondják, arra is hivatkozva, hogy a kilencven szakaszból álló előterjesztéshez több mint kilencen módosító javaslatot nyújtottak be. A Magyar Iparszövetség megítélése szerint a leendő rendelkezések növelhetik az érintettek lehetőségeit. A szervezet álláspontja, hogy az előterjesztés törekszik az egyszerűségre, a párhuzamos szabályozás kizárására, a kkv-szektor minél nagyobb arányú bevonására. Vadász György alelnök hangsúlyozza: minden olyan elképzelést támogatnak, amely elősegíti, hogy a kkv-k lefaragják a nagyobb cégekkel szembeni hátrányukat, és sikeresen állják a versenyt. Megítélése szerint legalább két-három év szükséges ahhoz, hogy a megerősödött és kellő kapacitással rendelkező kkv-szektor szereplői magabiztosan, nagyobb siker reményében vegyék a közbeszerzési procedúra akadályait.
A Közbeszerzési Jogászok Szövetsége szerint a javaslat számos pozitív rendelkezést tartalmaz, így például a rövid életű átláthatósági biztos intézményének megszüntetését. A szakértők álláspontja kezdettől az volt, hogy az idevágó szabályozás fölösleges szereplővel bonyolítja az amúgy is bonyolult eljárásokat, inkább újabb korrupciós kockázatokat gerjeszt, és jelentős összegeket vihet el a közpénzekből. Az összejátszások ellen hat viszont annak a szabálynak az eltörlése, amely eredménytelennek nyilvánítja az eljárást, ha több ajánlat közül csak egyet találnak érvényesnek. Ez a rendelkezés a gyakorlatban akadályozza a tisztességes erőpróbákat, manipulációra késztette a vállalkozásokat, nemegyszer ellehetetlenítette az eljárást.
A biztató rendelkezések mellett a szakemberek kifogásolják, hogy a szabályozás túlzottan ajánlattevő-barát. Az ajánlatkérőnek viszont közpénzből kell „feljavítania” a pontatlan, kidolgozatlan ajánlatokat. Megkérdőjelezhető a körbetartozás visszaszorítását célzó rendelkezések aggálytalan alkalmazhatósága is. A törvényjavaslat kellően át nem gondoltan átlép a polgári jog világába, amikor minden előkészítés nélkül új szerződésteljesítési biztosítékokat definiál. Egy kisebb terjedelmű, de kiérleltebb törvényszöveg jobban segítené a kívánatos célt.

(Világgazdaság, 2010. július 8.)