eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Az Országgyűlés módosította a közbeszerzési törvényt

Elfogadta az Országgyűlés a közbeszerzési törvény módosítását. A változtatásokkal kormány célja az volt, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan átmeneti szabályozást alakítson ki, amely helyzetbe hozza a kis- és középvállalkozásokat, egyszerűsíti a közbeszerzési eljárásokat, növeli az eredményes eljárások számát, valamint gátat szab a körbetartozásoknak, és visszaszorítja a korrupciót – áll a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti döntéssel kapcsolatosan megjelent közleményében. A tárca azt is bejelentette, hogy ezen túlmenően, ősztől a kormány új állami közbeszerzési rendszer kialakítását kezdeményezi, amely alapvetően az átláthatóságot biztosító elektronikus eljárás bevezetésén alapszik majd. Ezt követően léphet majd hatályba a teljesen megújult közbeszerzési törvény, várhatóan a jövő év elején. A mostani törvényi változások két részletben, augusztus 1-jén és szeptember 15-én lépnek hatályba. A képviselők a törvénymódosítással arról is döntöttek, hogy a Közbeszerzések Tanácsát augusztus 16-ig újjá kell alakítani, és a tanács új elnököt és alelnököt választ. A tanács létszáma a jelenlegi 19-ről 10-re csökken.

Új szabályok a közbeszerzésben

Az új szabályok közül figyelemre méltó az a passzus, amely az ajánlatkérő számára kötelezően előírja, hogy a részajánlatokat is el kell fogadnia. Így a beszerzés részekre osztásával már a kisebb cégek is eséllyel pályázhatnak. A törvény azonban nem engedi meg azt, hogy egy beszerzést szétdaraboljanak csak azért, hogy a kisebb egységekre ne kelljen kiírni közbeszerzést. Építési beruházásoknál a módosítás megengedi a szétválasztást, ez a kisvállalkozásoknak előnyös, mert ilyen esetekben nem a közösségi, hanem a nemzeti eljárásrendet kell alkalmazni. Egy kezdő vállalkozás akkor tehet ajánlatot, ha volt már annyi árbevétele, amely eléri a beszerzés összegét. A kisebb cégeket segíti az a szabály, hogy ha alvállalkozóként kívánnak részt venni a közbeszerzésen, akkor csak a fővállalkozónak kell megvennie a tenderdokumentumot. A körbetartozások enyhítését célozza az a paragrafus, amely szerint a fővállalkozó csak akkor jogosult számlája benyújtására, ha már rendezte az alvállalkozók számláit. E megoldással feleslegessé vált, és meg is szűnik a fedezetkezelői intézmény. Egy másik előírás szerint a késve vagy egyáltalán nem fizető cégeket két évre ki kell zárni a közbeszerzésből. Amennyiben egy cég 25 százalékot meghaladó mértékben vesz részt a szerződés teljesítésében, akkor őt közös ajánlattevőként kell szerepeltetni a közbeszerzésben.

Felére csökken a szerződéskötési moratórium

A közbeszerzési eljárások lebonyolításának gyorsítása érdekében a jelenlegi húsz napról tíz napra csökken a közbeszerzések szerződéskötési moratóriuma. Így a nyertes ajánlattevővel már az eredményhirdetést követő tizedik napon megállapodást lehet kötni. A kormány által július elején a parlamentnek benyújtott törvénymódosítás a korábbi 20 napról 12 napra rövidítette volna a szerződéskötési tilalmat, amit képviselői javaslatra végül most tíz napra rövidített. A javaslattevők arra hivatkoztak, hogy egy nyílt eljárás bizonyos esetekben 29 nap, sürgősség esetén 22 nap alatt lezajlik. Ha nem indul jogorvoslat, akkor indokolatlan az eredményhirdetést követően 20 napot várni a szerződéskötéssel. Szintén az eljárást gyorsítja az a módosítás, amely kimondja, hogy csak a közbeszerzés azon részére vonatkozóan tilos a szerződéskötés az eljárás ideje alatt, amely miatt a jogorvoslat vagy előzetes vitarendezés indult. A többi részre vonatkozóan megállapodást lehet kötni a nyertes ajánlattevővel.

Visszavonták a szélerőműtendert

A Magyar Energia Hivatal visszavonta a 2008 augusztusában 410 megawatt szélerőmű-kapacitás kiépítésére kiírt pályázatát, a nemzeti fejlesztési miniszter rendeletére hivatkozva.
A rendelet az előző kormány miniszteri rendeletének módosítása, amely előírta, hogy vissza kell vonni a pályázatot akkor, ha nem érkezik a kiírásban szereplő mind a 410 megawatt kapacitásra ajánlat. Információk szerint márciusban, az előminősítő szakaszra beadott ajánlatokból annyit kellett kizárni, hogy ez a feltétel nem teljesült. A tenderre 68 pályázótól összesen 1117,75 megawatt szélerőmű-kapacitás kiépítésére érkezett ajánlat, de ezek jelentős része nem felelt meg a kiírási feltételeknek. A Magyar Szélerőmű Társaság új tender kiírását sürgeti, mert álláspontja szerint ezzel elősegítenék a zöldáramtermelés régóta szorgalmazott fellendülését. A 410 megawatt erőmű-kapacitás létrehozása egyébként körülbelül 200 milliárd forint értékű beruházást jelentene.

Új eljárás a békéscsabai milliárdos beruházásra

Ismét a szennyvíztisztító telep beruházása volt a téma a békéscsabai önkormányzat rendkívüli közgyűlésének. Áprilisban úgy döntött a testület, hogy a nettó csaknem hárommilliárd forintos szennyvíztisztító telep kivitelezési munkáira – a közbeszerzési eljárás értékelését követően – a SI Konzorciummal köt szerződést, ám a tenderen második legkedvezőbb ajánlatot adó Békéscsaba 2010 EA Konzorciumot vezető EuroAszfalt Kft. a döntés ellen jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A testület elfogadta indokait, és megsemmisítette az ajánlatkérő önkormányzat eljárást lezáró döntését. Ezek után legutóbbi ülésükön a folytatás mikéntjéről kellett dönteniük a képviselőknek. Az a megállapodás született, hogy új közbeszerzési eljárást írnak ki a szennyvíztisztító telep kivitelezésére.

Lefújták a busztendert

Néhány nappal a Volánbusz-tender ajánlattételi határidejének lejárta előtt a közlekedési tárca kezdeményezte a pályázat visszavonását. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára közölte: azért került erre a lépésre sor, mert a kiírásban foglalt feltételek számos lehetséges induló részvételét kizárják, a nehezen indokolható elvárások miatt a magyar gyártók is esélytelenek a közbeszerzésben való sikeres szereplésre. A magyar gyártók érdekképviseleténél remélik, hogy ezután a hazai termékek esélyt kapnak a közlekedési cégek járműbeszerzéseinél. A pályázatot számos kritika érte elsősorban amiatt, hogy a kiírásban szereplő háromtengelyes autóbuszokat sok gyártó – köztük a magyarok – nem képes előállítani, s így nem is alakulhat ki valódi árverseny. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Siklós: indulásra kész a szennyvízprogram

Csak néhány kisebb ponton kért hiánypótlást a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Siklóstól a tervezett szennyvíz-beruházási program pályázatához. Így jó esély van a támogatás elnyeréséhez, miután az első körön már sikeresen túljutottak. Ennek tudatában megkezdték a leendő kivitelezői és műszaki ellenőri feladatokra kiírandó közbeszerzési eljárás előkészítését, és cégbírósági bejegyzés előtt áll a projektre létrehozott vízközműtársulás. Ha a város a várakozásoknak megfelelően megnyeri a pályázatot, akkor 1,3 milliárd forint támogatás mellett összesen 1,7 milliárd forintot fordíthat a beruházásra, és teljessé válik Siklós csatornázottsága (jelenleg 65 százalékos). Az új bekötések mellett a már meglévő vezetékrendszert öt szakaszon felújítják, újjáépítik a szennyvíztelepet, és növelik befogadóképességét is.

Leállt a jégpálya-felújítás

Félbeszakadtak a városligeti műjégpálya – kétharmad részben uniós forrásokból megvalósuló – rekonstrukciós munkái. A 4,7 milliárd forint összértékű beruházást kivitelező cég, a Hérosz Zrt. azt követően állította le, hogy a megrendelő Fővárosi Önkormányzat – szerinte indokolatlanul – az eddig elvégzett 700 millió forint értékű munkából csak 60 millió forintot fizetett ki. A főváros szerint viszont a közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott fővállalkozó „nem az építési szerződésben foglaltaknak megfelelően és nem az elvárható gondossággal” járt el. A cég szerint változtak a feltételek, így például előre nem jelzett közművezetékekre és veszélyes hulladékra akadtak a területen.

Megsemmisítették az MTV hiteltenderét

Megsemmisítette az MTV Zrt. egymilliárd forintos közbeszerzési ajánlattételi felhívását és az azt követő döntéseket a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel – álláspontja szerint – a tévétársaság jogszerűtlenül alkalmazott gyorsított tárgyalásos eljárást. Az ajánlatkérő június 11-én tájékoztatta a KD elnökét arról, hogy gyorsított tárgyalásos eljárással kíván hitelt felvenni, de a döntőbizottság elnöke nem fogadta el a felsorolt indokokat. Az MTV a tízmilliárdos állami támogatás megvonásával, és további 1,4 milliárd forint koncessziós díj hiányával magyarázta a gyorsított tárgyalásos eljárás szükségességét. A KD viszont úgy vélte, ez az eljárásmód akkor alkalmazható, ha a hirdetménnyel indított gyorsított eljárás határidői nem tarthatók, és az ügy rendkívül sürgős. Ebben az esetben azonban a meghirdetéstől a szerződéskötésig 52 napot ütemezett be az MTV, és ebbe az időbe egy korrekt, hirdetménnyel indított gyorsított eljárás is belefért volna.

Hírek – röviden

December 31-éig meghosszabbította az Országgyűlés annak a rendelkezésnek a hatályát, amely szerint a 200 ezer forint feletti közbeszerzési kifizetésekhez nem kell csatolni nullás igazolást. * A parlament által az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseinek vizsgálatára létrehozott albizottsága az M6 és az M43 autópályák, valamint a MÁV vizsgálatával kezdi működését. A többi között azt is ellenőrzik, hogy mekkora vállalási ár szerepelt a közbeszerzésekben, és mennyi volt a tényleges kifizetés. * Közös informatikai és gyógyszerközbeszerzésekkel lendítene a kórházak helyzetén az egészségügyért felelős államtitkár. * A közbeszerzési eljárás lebonyolítását követően, a tervek szerint ősszel megkezdődik a debreceni Nagytemplom felújítása. * A Volánbusz Zrt. két közbeszerzést írt ki menetrendszerű, közforgalmi autóbusz-közlekedési szolgáltatás biztosítására, Nyugat-Magyarország és Északnyugat-Magyarország irányában. * Ötmilliárd forint hitelt vesz fel a BKV Zrt. * Összesen 1 milliárd 703 millió forintot nyert Békéscsaba a 2 milliárdos Agora-projekthez. A közbeszerzési eljárás kiírása folyamatban van. * Megjelent a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 82-es főútra vonatkozó pályázati kiírása. Az ajánlattételi határidő augusztus 26., a teljesítésé pedig 2011. július 31. A tendert az idén tavasszal már meghirdették, de akkor a több mint tíz pályázat közül mindössze egy volt érvényes. * Két iroda van versenyben a Várnegyed rekonstrukciójára kiírt pályázaton. * Szeged: új közösségi teret, agorát épít uniós támogatással; jelenleg az 1,7 milliárdos program közbeszerzési eljárásának előkészítése van folyamatban. * Nem döntött a csepeli szennyvíztisztító ügyéről a Fvárosi Közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottsága. A beruházó szerződésmódosítását a héten tárgyalják. * Az európai cégek körében nő az aggodalom a Kínával való növekvő kereskedelem miatt – ismerte el Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosa. Véleménye szerint az ázsiai országban zajló közbeszerzéseknek nyitottabbá kell válniuk, és Peking nem szoríthatja ki az európai cégeket az információtechnológiai és a tisztaenergiai szektorból.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Elszámolás vagy leszámolás?

A vállalkozások vezetői egyáltalán nem örülnek annak, hogy cégük felkerült Papcsák Ferenc „halállistájára”. Állami megbízásokért versengő társaságokként azonban tudomásul veszik a nyilvánosságot, és állnak a vizsgálatok elébe. Az elszámoltatási kormánybiztos 85 céggel kapcsolatban szólította fel a tárcákat, és ennek alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az állami tulajdonú cégek vezetőit, nézzenek utána, kötöttek-e szerződést a levélhez mellékelt listán szereplő vállalkozásokkal 2002 és 2010 között. Ha igen, milyen tevékenységről, és milyen összegről szól a megállapodás, és ki írta alá. Egyesek úgy vélik, a lista valódi rendeltetése az, hogy tudassa az állami vállalatok és intézmények illetékeseivel, mely cégekkel nem köthetnek semmiféle szerződést a jövőben.
A megkérdezett és névtelenséget kérő szakértők szerint a céglista összeállítása koncepciózus és szakszerűtlen. Nem azt vizsgáltatja ugyanis, hogy az állami vállalatoknak szolgáltatásokat végző cégek milyen eljárás keretében nyerték el a megbízásukat, hanem azt, hogy bizonyos cégek dolgoztak-e az államnak vagy sem. Mivel a vizsgálat alapját a sajtóban megjelentetett cégnevek adják, a kormánybiztos ezzel a módszerrel garantáltan nem képes olyan cégeket leleplezni, amelyekről a sajtó eddig még nem írt. A nyilvánosság előtt még le nem leplezett cégek tehát Papcsák vizsgálódása alatt is szabadon „lophatnak” a közpénzekből. A listán számos olyan cég neve sem szerepel, amelyekről például korábban már többször cikkezett a sajtó. Több olyan cég is megtalálható azonban a listán, amelyet már felszámoltak, végelszámoltak, vagy a felszámolásuk, illetve végelszámolásuk folyamatban van. Egy, a cégek és cégkapcsolatok átvilágítására szakosodott cég vezetője úgy fogalmazott: Papcsák Ferenc könnyen úgy járhat, mint az annak idején az övéhez hasonló feladatokkal megbízott Keller László egykori államtitkár, aki számos ügyben vizsgálódott, és végül szinte semmit sem állapított meg. Ahogy Kellernek sem volt, Papcsáknak sincs hatósági jogköre, hogy üzleti titkokat kezeljen, szerződéseket vizsgáljon felül. Csak ahhoz, hogy ha bűncselekmény gyanúját véli felfedezni egy ügyben, feljelentést tegyen. Ehhez azonban az ügyleteket és nem a cégeket kellene vizsgálni. De nem ezt teszi, ezért élnek sokan a gyanúperrel, hogy csak a listán szereplő cégek indexre tétele a cél.

(Népszabadság, 2010. július 17.)

Végleg elbukik a Volánbusz tendere

A július 26-ai ajánlattételi határidő előtt néhány nappal a közlekedési tárca kezdeményezte a Volánbusz-tender visszavonását. A döntés hallatán Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (Mabusz) elnöke érthetetlennek nevezte, hogy a most leállított tendert hogyan írhatták ki június 17-én, azaz jóval a kormányváltás után. A szakember szerint elképzelhetetlen, hogy egyeztettek volna a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelővel. Úgy tudni, hogy a Volánbusz vezetői közül némelyek résztulajdont szereztek a korábban nyertesnek kihirdetett kínai cégben. Ez magyarázhatja, hogy a Volánbusz makacsul újra és újra olyan pályázatokat ír ki elővárosi autóbusz-beszerzésre, amely a kínai gyártmányoknak kedvezett, és ezért igyekeztek kizárni a konkurens pályázókat. Vincze-Pap véleménye szerint a vagyonkezelőnél is lehetnek olyan döntéshozók, akik érdekeltek voltak a kínai gyártmányok megvásárlásában. De az egészen biztos, vélekedett a szakember, hogy a magyar buszgyártók érdekeit, a kis- és középvállalatok helyzetbe hozását nem tartották szem előtt a vagyonkezelőnél. A Mabusz arra számít, hogy az állami közlekedési vállalatok és a BKV szervezetten, ütemezetten, ötvendarabos megrendeléseket pályáztat meg a jövőben, hogy a magyar gyártókapacitásokat fel lehessen futtatni.
A Volánbusz júniusban húsz kéttengelyes alacsony belépésű, és negyven háromtengelyes alacsony belépésű szóló autóbuszra kért ajánlatot, és mindkét kategóriában további húsz-húsz járműre is igényt tartott. Az ajánlati határidő július 26-a volt, és a legalacsonyabb összegű ajánlatot kívánták nyertesnek hirdetni. A busztársaság ezt megelőzően tavaly márciusban írt ki 75 autóbusz beszerzésére közbeszerzést, majd ezt pénzhiányra hivatkozva hatvanra, valamint opciós vételi lehetőségre szűkítette. E tender nyerteseként a busztársaság a kínai Xiamen King Long United Automotive Industry Co.-t hirdette ki, míg az azt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a cseh VIKO s.r.o.-t jelölte meg. Az eredményt a hazai Alfa Busz Kereskedelmi Kft. többször megtámadta, érveit a Közbeszerzési Döntőbizottság mindannyiszor elutasította. A Volánbusz Zrt. a jogszerű eljárást jóváhagyó döntőbizottsági határozat ellenére elállt a nyertes ajánlattevővel a szerződés megkötésétől. A döntést azzal indokolta, hogy a buszok beszerzésére ne támadások közepette kerüljön sor.

(Magyar Nemzet, 2010. július 20.)