eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Több közbeszerzés – kevesebb értékre

Az idei év első felében 4356 közbeszerzés zajlott le 708,8 milliárd forint értékben: a közbeszerzések száma 145 százalékkal több, míg értékük 6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában volt. A teljes beszerzési érték mintegy 55 százaléka építési beruházás volt, tavaly ez az arány 46,6 százalékot tett ki. Az összes közbeszerzési érték 37,1 százalékára az önkormányzatok, 32,5 százalékára pedig a közjogi szervezetek kötöttek szerződést. Az eljárások számának 18 százaléka, míg értékének 49 százaléka volt nyílt eljárás. A tárgyalásos eljárások darabszámot tekintve 9,7 százalékot, értéket illetően pedig 24,4 százalékot jelentettek az összesítésben. Jelentősen növekedett a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz érkezett jogorvoslati kérelmek száma; amíg tavaly az első fél évben 337 ilyen üggyel, addig az idén 533 üggyel kellett foglalkoznia a KD-nak. A grémium 208 esetben állapított meg jogsértést, s az elmarasztaltakat összesen 205 millió forint bírsággal sújtotta. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Gyakorlatcentrikus a módosított törvény

Összességében előnyösek a közbeszerzési törvényt módosító szabályok, kitetszik belőlük, hogy a gyakorlati problémák kaptak teret a jogalkotásban – nyilatkozta Koji László, az ÉVOSZ alelnöke. Kiemelte, hogy a módosítással jelentősen csökkentek a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs terhei, üdvözölte, hogy a fedezetkezelő intézményt felváltja az a szabály, miszerint a fővállalkozó teljes díjához csak akkor juthat hozzá, ha előtte kifizette saját alvállalkozóit. A kisebb cégek közbeszerzési esélyeit javítja a részajánlat bevezetése, és előnyösnek tartja, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő előzetes vitarendezésébe bekapcsolódhatnak a kamarák és az érdekképviseletek, és ezek jogorvoslatot is kezdeményezhetnek. A korrupció visszaszorítására született szabályok közül kiemelte az alelnök azt, hogy ha csak egy ajánlat marad versenyben, akkor is értékelni kell a tendert.

Évi 400 milliárdos kárt okoz a korrupció

A hazai és a nemzetközi szervezetek kutatásai szerint a közbeszerzéseknek legfeljebb tíz százaléka szabályos, és a korrupció valamilyen formája három ügyből kettőben megjelenik. A Transparency International (TI) becslése szerint a közbeszerzéseket 25 százalékkal drágítja a korrupció. Marschall Miklós, a szervezet európai regionális igazgatója nyilatkozta: „Felmérésekből tudjuk, hogy a tenderek 65-70 százaléka korrupcióval érintett, 400 milliárd forintot veszít az ország évente.” A civil szervezet ötpontos korrupcióelleni javaslatcsomagot tett az új kormány asztalára, ebben szerepel a közbeszerzési rendszer teljes átszabása. A parlament által elfogadott törvénymódosítás alapján kizárják a közbeszerzési eljárásokból azt a céget, amelyik nem fizet alvállalkozóinak. Az ellenzék szerint a törvény nem szolgálja eléggé az átláthatóságot, a TI pedig úgy látja: a módosítás számos pozitív elemet tartalmaz, de összességében nem elég a korrupció elleni eredményes küzdelemhez.

Új közbeszerzés a metrókocsikra?

A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) nem adta meg a végleges típusengedélyt a francia Alstom cégnek a 2-es metróvonalra szánt kocsijaira, így elképzelhető, hogy új közbeszerzési eljárást írnak ki a 2-es és a 4-es metró szerelvényeire. Ebben az esetben viszont tovább tolódhat a 4-es metró legutóbb 2013-ra tervezett átadása. Ha a szerelvények rövid időn belül nem állhatnak forgalomba, akkor fel kell újítani a régi orosz kocsikat, s ez a művelet legalább hárommilliárd forintba kerülne. Az Alstom, annak ellenére, hogy az NKH többször is kifogásolta a szerelvények egyes műszaki megoldásait, saját felelősségre már legyártotta mind a 22 darab, a 2-es vonalra szánt metrókocsit. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület álláspontja szerint elkerülhetetlenné vált a szerződésbontás. Ha azonban a beruházás kifut az időből, fennáll annak a veszélye, hogy vissza kell fizetni a jelentős uniós támogatást.

Kiírták a makói szennyvíztisztító tenderét

A makói szennyvíztisztító telep teljes korszerűsítésére szeptember közepéig tehetnek ajánlatot a kivitelezők a július 29-én megjelent nyílt közbeszerzési eljáráson. A projekt része annak a 14 milliárd forintos szennyvízberuházásnak, amely uniós támogatással a térségben indult. A beruházás várható költsége 982 millió forint. A tervek szerint december 3-án kötnek szerződést a kivitelezővel, ez az időpont egyben a munkálatok megkezdését is jelentené. A pályázat szerint az építkezés 35 hónap alatt fejeződik be.

Új eljárás az M3-asra

Új közbeszerzést írhat ki az M3-as folytatására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. a Közbeszerzés Döntőbizottság határozata alapján. A NIF Zrt. korábban nyílt közbeszerzést folytatott le az autópálya 49. számú főút és Vásárosnamény közötti szakaszára, majd két újraértékelés után eredménytelennek nyilvánította a pályázatot. Egyúttal közölte: új tendert ír ki. Ezt azonban a korábban nyertes konzorcium vezető cége, a Porr Kft. megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A KD most elutasította a jogorvoslati kérelmet.
A tavaly decemberben meghirdetett tenderre nyolc ajánlat érkezett. A NIF Zrt. a Porr által vezetett PT M3 Konzorciumot nyilvánította nyertesnek, négy pályázó – BBDA Konzorcium, Swietelsky Kft., Nemzetközi Vegyépszer Zrt., Sadesa Obras y Servicios S.A. – ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította. Először a Nemzetközi Vegyépszer kért jogorvoslatot, azzal az indokkal, hogy a NIF nem egyértelműen adta meg a szükséges aszfaltbedolgozó géplánc megkövetelt teljesítményét. A KD akkor megsemmisítette a NIF eljárását lezáró döntést, és arra kötelezte, értékelje újra az ajánlatokat. Miután azonban ismét a PT M3 Konzorcium nyerte az újraértékelt eljárást, a Sadesa kért jogorvoslatot. A döntőbizottság ismét megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, a NIF viszont úgy határozott: nem értékeli újra a pályázatot, ellenben új közbeszerzést ír ki. Ezt viszont a kétszer nyertes Porr támadta meg. A KD álláspontja: a kiíró jogszerűen dönthetett arról, hogy új közbeszerzést kezdeményez.

Bírság iratbetekintés megtagadása miatt

A következő hír nem annyira összege, mint példaértéke miatt tanulságos. A bajai önkormányzat információs rendszerre írt ki közbeszerzést, majd az eredményhirdetéskor nem engedte meg a vesztes ajánlattevőnek, hogy betekintsen a nyertes pályázatába, és megnézze az abban szereplő referenciákat. Többek között ezért semmisítette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzat eljárást lezáró döntését, és még egymillió forintra is megbírságolta. Az autóbusz-pályaudvarok utasinformációs rendszerére kiírt pályázatra három ajánlat érkezett. Az EMKE Kft. 16,8 millió, az Autocon Kft. 34,6 millió, a Pontos Idő Kft. pedig 28,4 millió forintért vállalta volna a megbízást. A legalacsonyabb összegű ajánlat lett a nyertes, de a Pontos Idő Kft. több ponton is megtámadta a végeredményt. Ok: nem tekinthette meg a nyertes ajánlatát, és nem győződhetett meg referenciáiról. Azt is állította, hogy kirívóan alacsony az ellenszolgáltatás értéke. A döntőbizottság jogsértőnek tartotta a betekintés megtagadását, és a referencia sem felelt meg a kiírásnak, ezért született az elmarasztaló döntés.

Döntés előtt a csepeli tisztító szerződésmódosítása

Az elmúlt héten nem döntött a csepeli szennyvíztisztító ügyéről a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottsága. A beruházás szerződésmódosításáról várhatóan a héten foglal állást a bizottság, kiegészülve a gazdasági bizottsággal. A grémium előtt lévő javaslat 33 forinttal emelné a csatornadíjat. A Metropol információi szerint a szennyvíztisztító építését korábban botrányok kísérték. Például nem valósult meg a beruházáshoz kapcsolódó iszapkezelő, ám az iszap kezeléséért majdnem annyit számláztak, mint korábban. Hasonlóan furcsa ügy volt, amikor a francia konzorcium 1,2 millió euróért szerzett be négy nyerges vontatót, miközben a járművek új ára harmada lett volna. A most átadott telepen naponta 350 ezer köbméter szennyvizet kezelnek a fővárosban keletkező összesen 600 ezer köbméterből. Így Budapest szennyvizeinek tisztítása 95 százalékra növekszik. A beruházás költsége 429 millió euró, ennek 65 százalékát az EU, 20 százalékát az állam, 15 százalékát pedig Budapest állja.

Közbeszerzés előtt a négymilliárdos káli projekt

A Kompolt gesztorságával működő, hat települést tömörítő Káli Szennyvízelvezetési Önkormányzati Társulás 3,5 milliárd forint uniós támogatást nyert. A létrejött vízközműtársuláshoz már az ingatlantulajdonosok 70 százaléka csatlakozott. A beruházás összes költsége 4,1 milliárd forint, a hat falut terhelő önerő mintegy 600 millió forint. Csaknem hatvan kilométernyi csatorna épül, Káliban pedig egy napi 900 köbméter kapacitású tisztítómű létesül. Összesen 4000 ingatlan csatlakozik a leendő hálózatra. A helyiek tájékoztatása szerint egy hónapon belül kerül sor a támogatási szerződés megkötésére, és két éven belül kell elkészülnie a rendszernek. A közbeszerzést szeretnék minél előbb kiírni, mert októberben már az építkezés megindítását tervezik.

Hírek – röviden

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. eredménytelennek nyilvánította az M1-es autópálya 2x3 sávra bővítéséhez szükséges megvalósítási tanulmányterv elkészítésére kiírt nyílt közbeszerzést. A legolcsóbb ajánlat is meghaladta a rendelkezésre álló anyagi keretet. * A Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatóját a pusztazámori hulladéklerakó beruházása miatt. A BRFK szerint a társaság a lerakó hasznosítására tudatosan írt ki nagyobb összegű közbeszerzési eljárást. * Három cég tett ajánlatot a GySEV-nek vagonok fővizsgájának és fényezésének elvégzésére. Nyertes a szombathelyi MÁV Vasjármű Kft. lett. * A módosított közbeszerzési törvény lehetővé teszi, hogy a termelőtől közvetlenül, közbeszerzési eljárás nélkül szerezzenek be élelmiszer-alapanyagokat a gyermek- és egészségügyi intézmények, valamint helyi hivatalok. * Ásotthalom bővíti a település gondozási központját: a több mint 70 millió forint értékű munkákra közbeszerzést írnak ki. * Csaknem 300 millió forint támogatást nyert Kétegyháza és Székudvar. A román–magyar határon átívelő beruházás összesen több mint 11 kilométer útfejlesztést jelent. Közös közbeszerzést készítenek elő. * A honvédelmi tárca minden területre kiterjedő felülvizsgálatot rendelt el, amelynek keretében sor kerül a közbeszerzések felülvizsgálatára is. * Még ebben a hónapban közbeszerzési eljárást indít a Legfőbb Ügyészség elektronikus irat- és dokumentumrendszerének kialakítására. A mintegy 620 millió forintos fejlesztés közbeszerzésének előkészítése folyamatban van. * 786 millió forint támogatást nyert a helyi kórházi infrastruktúra és a járóbeteg-ellátás fejlesztésére Várpalota önkormányzata. A felújítás a jövő év elején kezdődik. * Kemenesmihályfa 130 millió forint támogatással szennyvízcsatorna-hálózatot épít ki, a kivitelezőt közbeszerzési tenderen választják ki.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Leállnak a sztrádaépítések

Egy időre leállnak az állami és magánerőből megvalósuló (PPP) autópálya-építések, az útfejlesztéseket uniós forrásból finanszírozzák. A közeljövőben felülvizsgálnak minden PPP-beruházást. Kiemelt figyelemmel tekintik át azokat az oktatási és kulturális intézményfejlesztéseket, amelyekben a privát partnernél offshore szerződő feleket találnak. Ezeknél az azonnali felbontás lehetőségét is mérlegelik. A folyamatban lévő PPP-konstrukciójú szerződéseket megpróbálják az állam számára előnyös feltételek mellett megváltoztatni. Ha ez nem sikerül, a szerződés felmondása sem elképelhetetlen.
Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára arról tájékoztatott, hogy ezeknek a beruházásoknak (például az M5-ös és M6-os autópályák) fenntartása és üzemeltetése évente több százmilliárd forinttal terheli meg a költségvetést. A szerződések felülvizsgálatánál a jogászok dolga lesz, hogy megvizsgálják, mennyiben elfogadhatóak ezek. Ha úgy ítélik meg, hogy bizonyos vállalások az állam számára előnytelenek, kezdeményezik a módosítást. Alaposan át kell gondolni, mi az a kockázat, amelyet egy esetleges jogi vitával felvállalnak. Kormánydöntést igényel, hogy a jövőben miből és milyen finanszírozással épüljenek autópályák az országban. Új PPP-beruházások elindítása a vizsgálatok lezárásáig nem várható.
Jelenleg már körülbelül százra tehető a PPP-konstrukciójú építkezések száma. Ilyen sportlétesítmény például már 34 található az országban, amelyeknél egyébként önkormányzatok is együttműködő partnerek. Az oktatási és kulturális szférában vannak folyamatban lévő ügyek, amelyekben offshore céget találtak a privát szerződő partnernél. Más esetben a magyar partnernek van valamilyen offshore leágazása. Ezeket minden esetben megvizsgálják. A folyamatban lévőknél szóba jöhet akár a felmondás vagy megszüntetés lehetősége is. A kormányzat számára elfogadhatatlan, hogy egy közbeszerzési folyamat végén egy offshore cég álljon. Egyébként az autópálya-fejlesztések mellett kollégiumok, börtönök, kulturális intézmények épültek PPP-konstrukcióban. Ezzel a finanszírozással indította el az előző kormány például az Erkel Színház vagy a berlini Collegium Hungaricum felépítését is. Minden esetben megpróbálnak az állam számára előnyösebb feltételeket elérni. A PPP korábban nem létező egységes szabályozását, ellenőrzését, kezelését a fejlesztési tárca látja el – összegezte az államtitkár.

(Népszava, 2010. július 28.)

Jól vannak a közbeszerzések

Az első fél évben lebonyolított 708,8 milliárd forint értékű közbeszerzés hat százalékkal kevesebb a múlt évinél. A visszaesés leginkább a szigorodó költségvetési feltételekkel magyarázható, a csökkenést ugyanakkor mérsékelte, hogy közben bővült az uniós források felhasználására kiírt közbeszerzések értéke. Az összes eljárás 38, értékben 54 százalékában került sor uniós támogatás felhasználására, míg tavaly január–júniusban 28, illetve 38 százalék volt ez az arány – derül ki a Közbeszerzések Tanácsa adataiból.
A csaknem 709 milliárd forint elköltéséről 4356 eljárás keretében döntöttek az ajánlatkérők, ami jelentős, 145 százalékos eljárásszám-növekedést jelez. A megugrás mintegy fele-fele részben egy tavalyi jogszabály-módosításnak, amely nyomán már a nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárások is bekerültek a statisztikába, valamint a közbeszerzési piac élénkülésének köszönhető – nyilatkozta Bakonyi József, a KT elnöke. Az utóbbit igazolja, hogy a jogszabályváltozás által kevéssé érintett közösségi (uniós értékhatár feletti) eljárások száma is nagymértékben emelkedett: 80 százalékkal 1202 eljárásra. A közbeszerzési eljárások számának növekedésével 423 millió forintról 163 millióra csökkent az egy eljárásra jutó összeg a tavalyihoz képest.
A kis- és középvállalkozások szereplése javuló tendenciát mutat. Tavaly az első fél évben – szám szerint – az eljárások 72 százalékát nyerték meg, az idén viszont 79 százalékát. Értékben 14 százalékkal nyertek többet, az idén így közbeszerzések keretében összesen 333 milliárd forint értékű megrendeléshez jutottak.

(Napi Gazdaság, 2010. július 30.)

Teret nyertek a kisvállalkozások

Csökkent a közbeszerzések értéke az év első felében, a kkv-k helyzetében azonban pozitív a tendencia. A változás első ránézésre drasztikus – állítja Bakonyi József, a KT elnöke. Pozitív vonásként említi, hogy emelkedett a közösségi értékhatár feletti ügyek száma, ám ennek ellenére összességében mintegy 44 milliárd forinttal csökkent a közbeszerzések értéke. Jelentős mérséklődés tapasztalható az egy eljárásra eső összeg mértékénél, ám ezt az elnök pozitív fejleményként értékeli, mert ezzel nőtt a kis- és középvállalkozások nyerési esélye.
A közbeszerzések tárgyai között változatlanul az építési beruházások dominálnak, sőt arányuk tovább nőtt. Szintén nagy arányban képviseltetik magukat a szolgáltatások és az árubeszerzések. Tovább erősödtek az önkormányzatok és intézményeik pozíciói. A közbeszerzések értékéből a legnagyobb arányban az önkormányzatok, valamint a közjogi szervek részesedtek. A kkv-k szerepét illetően pozitív változás figyelhető meg: az összes eljárás közel négyötödét ők nyerték meg, és az összértékből való részesedésük is közelít az ötven százalékhoz. A külföldi székhelyű vállalkozások szerepe ugyanakkor elhanyagolható.

(Világgazdaság, 2010. július 30.)