eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Újjáalakul a Közbeszerzések Tanácsa

A közbeszerzési törvény módosításának csak egy része lépett érvénybe augusztus 20-ától, a legtöbb változás szeptember 15-étől hatályos. Az augusztus 20-i dátum mindenekelőtt a Közbeszerzések Tanácsa (KT) újjáalakulására vonatkozik. Ennek megfelelően a tanács tagjait az arra jogosultaknak szeptember 5-éig kell kijelölniük, és az új tanácsnak szeptember 6-án kell összeülnie, hogy megválassza elnökét és alelnökét. Ezen a napon szűnik meg a Közbeszerzések Tanácsa korábbi tagjainak, elnökének és alelnökének a megbízása. Az új tanács az eddigi tizenkilenccel szemben kilenc tagból áll majd. Az állam nevében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a közbeszerzésekért felelős miniszter (jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter), valamint a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (a nemzetgazdasági miniszter) jelöl egy-egy tagot. Az ajánlatkérők képviseletében a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, az önkormányzatok szövetségei és az építésügyért felelős miniszter javasol egy-egy személyt. Az ajánlattevők nevében a munkaadók országos érdekképviseletei és az országos kamarák együttesen három delegálttal vehetnek részt az újjáalakuló tanácsban. Korábban sok bírálat érte a KT tevékenységét, leggyakrabban a betarthatatlan szabályokat kritizálták. Az új, módosított közbeszerzési törvénytől a jogalkotók az átláthatóbb szabályozást várják.

Megszűnik az élelmiszer-alapanyagok közbeszerzési kötelezettsége

Szeptember 15-étől megszűnik a közbeszerzési kötelezettség a nyers hús, zöldség, gyümölcs, tej és tejtermékek, valamint a méz, a tojás és a gabonafélék beszerzésére. A módosított közbeszerzési törvény lehetővé teszi, hogy a nyersanyagokat a közétkeztetést végző intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi szervezetek) közvetlenül a termelőktől vásárolják meg a friss élelmiszereket. A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt mostanáig a kistermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások nem sok sikerrel indultak a közbeszerzési eljárásokon. A változás révén a kereskedelmi lánc lerövidítésével javulnak a helyi termelők piacra jutási lehetőségei. Az is előnyös, hogy ennek köszönhetően kevesebb élelmiszer-alapanyagot kell utaztatni, hamarabb érnek a felhasználóhoz, s ezáltal frissebben, jobb minőségben kerülnek feldolgozásra. A lánckereskedelem kiiktatásával, a közvetlen beszállítással összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-ellátó, -feldolgozó és -értékesítő vállalkozások és a helyi közétkeztetési intézmények – olvasható a Vidékfejlesztési Minisztériumnak az intézkedéssel kapcsolatos közleményében.

Szabálytalanságok miatt 66,6 milliárdos veszteség

Ötszörösére nőtt tavaly a szabálytalanul kifizetett EU-támogatások összege, a közbeszerzési szabálytalanságok miatt 66,6 milliárd forintot vesztettünk 2004 óta. A többi között ez derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből. A számvevők azt is megállapították, hogy eddig sem a döntéshozók, sem pedig a nyilvánosság nem kapott megfelelő információkat az EU-pénzek felhasználásáról. A jelentésből megtudhatjuk, hogy 2004 és 2009 között hét költségvetési intézmény kezelte az uniós forrásokat. Közülük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal diszponált a támogatások kilencven százaléka fölött. Magyarország a vizsgált hat év alatt 3745 milliárd forint uniós és hozzá kapcsolódó hazai támogatást használt fel. A számvevőszék a legtipikusabb szabálytalanságok között a közbeszerzési törvény megsértését, a jogtalan költségek elszámolását, valamint a területalapú támogatások túligénylését emeli ki. Az ÁSZ-jelentés megállapítja: a vizsgálat során kiderült, hogy a hazai közbeszerzési törvény és az uniós szabályozás nem áll összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elvárásaival. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Harmadszor pályázható a miskolci villamosbeszerzés

Miskolcon a Zöld Nyíl projektigazgatósága megindította az új közbeszerzési eljárást a villamoskocsik beszerzésére. A felhívás az Európai Unió hivatalos lapjában is megjelent. A város az immár harmadszor meghirdetett eljárás keretében 31 járművet szerezne be, a kiírás szerint az ajánlattételi határidő szeptember 20. Az előző tendert – májusban – az olasz AnsaldoBreda nyerte meg, de a döntés ellen mindhárom vesztes gyártó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KD) fordult jogorvoslatért, amit meg is kapott. Az ajánlatkérő tájékoztatása szerint az új kiírást az előző, sikertelenül zárult közbeszerzési eljárás tapasztalatainak és a KD határozatában megfogalmazottaknak megfelelően módosították, új közbeszerzési tanácsadó bevonásával. Az alkalmassági feltételeken érdemi változás nem történt. A felhívásban arra törekedtek, hogy minél részletesebben és pontosabban határozzák meg a szerződéses feltételeket. A projekt megvalósításának végső határideje 2013. december 31. Addigra azonban meg kell történnie a pénzügyi elszámolásnak is, amely természetesen kiterjed a villamoskocsik beszerzésére.

A főváros nem fogadta el a metrójelentést

Nem fogadta el a 4-es metró beruházásáról szóló jelentést a Fővárosi Közgyűlés bizottsága. Három igen és négy nem szavazattal utasították el a jelentést; az állásfoglalás szerint nem állapítható meg biztonsággal, hogy jól előkészített a projekt, hiányosságokat találtak az irányítási struktúrában, és ugyancsak hiányosak az alapvető hatásköri és felelősségi viszonyok. A beruházás során jogi anomáliák is előfordultak, így például a független mérnök kiválasztása. Ezzel a feladattal az Eurometrót bízták meg, s a céget hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzésen választották ki, még 2006-ban. Erről az eljárásról akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta, hogy nem volt jogszerű. Ennek ellenére a DBR Metró Projektigazgatóság 2010-ben is így akarta az Eurometró szerződését meghosszabbítani. Az elutasított jelentés beszámolója szerint egyébként az is kiderül, hogy az uniós versenyjog miatt az európai közösség csaknem 60 milliárd forinttal kevesebbet adott a pályázatra, ezért a magyar költségvetés 36,3, a főváros pedig 7,1 milliárd forintos többletkiadásra kényszerül.

(További részletek a lapszemle rovatban.)

Új eljárást kell kiírni a gázművek talajcseréjére

A Fővárosi Gázművek Zrt. az óbudai gázgyár területén lévő szennyezett talaj cseréjére közbeszerzési eljárást írt ki, ám kiderült, hogy a feljavításra szoruló terület kiterjedését és annak mélységét nem határozta meg, így azt sem lehetett megállapítani, hogy mennyi szennyezett talaj cseréjére van szükség, tehát közbeszerzés nem írható ki rá. Alapvetően ezzel az indokkal semmisítette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) a felhívást és az üggyel kapcsolatosan hozott döntéseket. A gázművek által elindított nyílt közbeszerzési felhívásban ugyan 57 ezer köbméter szennyezett talaj kicserélése szerepel, beleértve a szennyezett talaj ártalmatlanítását és elhelyezését is. A potenciális ajánlattevők a tenderdokumentáció áttanulmányozása után észlelték, hogy a kármentesítést a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott terv szerint kell elvégezni, ilyen terv viszont nem létezik. Ezért előbb a Közgép Zrt., majd a Bilfinger Berger Kft. fordult a döntőbizottsághoz, és a tendernek azt az előírását is kifogásolták, miszerint PR- és jogi szakértőt is alkalmazni kellene. A KD megállapította: a hatóság azt írta elő, hogy milyen tisztaságot kell elérni a visszamaradó talajnál, mivel azonban sem a terület kiterjedését, sem a mélységét nem határozták meg, közbeszerzés sem írható ki rá. Alapvetően emiatt semmisítette meg a KD a felhívást, ám a kifogásolt egyéb elemeket is jogsértőnek minősítette. Mivel azonban a jogsértés egy új közbeszerzési eljárással reparálható, a Közbeszerzési Döntőbizottság nem szabott ki bírságot a Fővárosi Gázművekre.

Gépkocsiflottát bérelne a Vagyonkezelő

Személygépkocsik tartós bérletére írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. A pályázati felhívás az uniós közbeszerzési értesítőben is megjelent, az ajánlattevők viszont a dokumentációt az MNV honlapjáról tölthetik le. A felhívás szerint a vagyonkezelő tizenöt személyautót bérelne a szerződés várható októberi aláírását követő három évre. A flottaüzemeltetők szeptember 22-ig tehetnek ajánlatot Azok a cégek pályázhatnak, amelyek rendelkeznek – az alvállalkozókkal együttesen – az előző három évben összesen nettó 60 milliós, a közbeszerzés szerinti személyautó bérbeadásából pedig 30 millió forintos forgalommal. Továbbá két befejezett, szerződésszerűen teljesített referenciát is be kell mutatni, amelyek értéke egyenként elérte az 50 millió forintot. Az ajánlatok közül a legalacsonyabb árral pályázót hirdetik ki győztesnek. Az eljárás eredményhirdetését szeptember végére tervezik.

Közbeszerzést indított a Nógrád Volán

Korszerű forgalomszervezési és utastájékoztatási rendszert vezet be a Nógrád Volán Zrt. A társaság állományába tartozó 187 autóbuszát GPS-alapon működő jármű- és flottakövető rendszerrel látja el, a balassagyarmati és a szécsényi autóbusz-állomásokon új utastájékoztató rendszert építenek ki. A 335 millió forintos beruházáshoz a társaság 318 millió forintot nyert az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. A támogatási szerződést a napokban írták alá. A rendelkezésre álló forrásból a járművek és az infokommunikációs fejlesztéseken túl „B R Modulos” fedett kerékpártárolókat is építenek az autóbusz-pályaudvarokhoz, és környékükön megújítják a zöld területeket. A sokrétű beruházás kivitelezéséhez elindították a közbeszerzési eljárást. A projekt befejezésének tervezett határideje 2011 júniusának vége.
Eredményesen zárult a győri tömegközlekedés korszerűsítésére kiírt tender: az utastájékoztató és az irányítási rendszer korszerűsítésére kiírt közbeszerzést a Synergon nyerte. A fejlesztést mintegy félmilliárd forintos uniós támogatásból valósítják meg. A menetjegy-értékesítő automaták beszerzésére egy újabb pályázatot írnak ki.

Hírek – röviden

A már befejezett PPP-projektek szerződéseit felülvizsgálja, a folyamatban lévőket előnyösebbre cseréli a kormány. A megállapodások sokszor háromszor drágábbak az indokoltnál. * Több mint nyolc kilométer új kerékpárutat alakítanak ki Komárom és Komarno között. Az uniós támogatással megvalósuló projekt közbeszerzésén csaknem 300 ezer eurót takarítottak meg, így összköltsége 1,546 millió euróra rúg. * Az új debreceni 2-es villamosvonal járműveinek beszerzésére ötödízben indított közbeszerzési eljáráson négy cég vásárolta meg a dokumentációt, a jelentkezési határidőre az olasz AnsaldoBreda és a spanyol CAF nyújtott be ajánlatot. * Pécs: a Lánc utcai rendelő rekonstrukciójára több mint 400 millió forintot költenek, a kivitelezővel hamarosan aláírják a szerződést. * Teljesen megújul Algyő központja; a kivitelező kiválasztására közbeszerzési eljárást indítanak. * Ötvenmillió forint ráfordítással egészségházat alakítanak ki Halásziban: a támogatási szerződés aláírását követően – várhatóan az ősz folyamán – kiírják a közbeszerzést. * Székesfehérvárott a városfejlesztési bizottság eddig 146 közbeszerzést véleményezett, amelyek összes értéke 5,7 milliárd forintot jelent. * Nyíregyházán a belvárosi rekonstrukció közbeszerzési eljárásán nyertes cégek – Colas Zrt. és Közmű Generál Kft. – átvették a munkaterületet. A kivitelezést 2011. május végére kell befejezni. * Pálházán lezárult az a közbeszerzési eljárás, amelyet a csapadékvíz-elvezetési rendszerének megépítésére írtak ki. * Hat település, Kompolt gesztorságával szennyvízcsatorna-rendszerének kiépítésére és önálló szennyvíztisztító telep megépítésére mintegy 3,5 milliárd forintos támogatást nyert. * A közbeszerzési eljárás nyertese, a Reneszánsz Rt. végzi el a siroki várrekonstrukciót. A 365 millió forint támogatással megvalósuló projekt 2011 decemberére fejeződik be. * Rendkívüli sürgősséggel harmadszor írta ki gépjárműflotta bérlésére vonatkozó közbeszerzési eljárását a Tettye Forrásház Pécsi Városi Vízközmű Üzemeltetési Zrt. Összesen 27 gépjárművet kívánnak hosszú távra bérbe venni.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Deficitnövelő szabálytalanságok

A közbeszerzési szabálytalanságok miatt 66,6 milliárd forintot vesztett eddig Magyarország – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. Az uniós pénzek menedzselésével megbízott hazai intézményrendszer részéről ennek ellenére nem készült átfogó beszámoló ezekről a jelenségekről és megfelelő kezelésükről. Mivel a vizsgált uniós források mintegy 90 százalékát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kezelte, az ÁSZ ellenőrzése is rájuk terjedt ki. Ennek eredményei szerint a szabálytalanságok száma tavaly megkétszereződött, a szabálytalanságokkal érintett összeg pedig ötszörösére nőtt az elemzett időszak alatt. A tízezer eurót meghaladó szabálytalanságot – a közösségi szabályozásnak megfelelően – jelenteni kell az Európai Csalásellenes Hivatalnál.
Az említett 66,6 milliárd forint mellett még további 35 milliárd forint elszámolása, és a területi alapú támogatások túligénylése is problémát jelent. Az NFÜ és az MVH együtt mintegy 33,1 milliárd forintot követelt vissza a kedvezményezettektől szabálytalanságok miatt. A követelések behajtási aránya alig haladja meg a 40 százalékot. A jelentéskészítők a biztosítékadási kötelezettség csökkenésének és a támogatási előleg növekedésének róják fel, hogy a követelések megtérülése a vártnál kedvezőtlenebbül alakult. Az ÁSZ megállapítása szerint rontja a képet, hogy a Kohéziós Alap 19,1 milliárd forintos követelésének a megtérüléséről adatot sem találtak a helyszíni ellenőrzés során.
Bizonytalan a jogszabályi környezet – szögezi le az ÁSZ-jelentés, nem ad kellő támpontot a gyakorlathoz. Míg például a szerződéskötés és a szerződéstől való elállás polgári jogügylet, a támogatás visszakövetelése közigazgatási hatósági eljárás, de a két jogviszonyból adódó feladatot nem rendezte jogszabály. Gondot okozott az is, hogy „a hazai közbeszerzési törvény előírásai és az uniós szabályozásnak az NFÜ-vel szembeni elvárásai nem álltak összhangban a közbeszerzési szabálytalanságok meghatározásában” – olvasható az ÁSZ következtetésében.

(Világgazdaság, 2010. augusztus 19.)

Szerződés Alstom módra

Az új metrószerelvényeket szállító Alstom már a szerződés aláírásakor bekalkulálta, hogy esetleg nem tudja megszerezni a típusengedélyt, és a kocsik nem állíthatók forgalomba. A szerződésben a felek úgynevezett vis maior eseménynek minősítik a típusengedélyek megszerzésének elmulasztását. Ilyen esetben a partnerek nem felelősek az eseményből származó károkért. A 2006-ban aláírt kontraktusban három feltételhez kötötték a vis maior minősítést: az előzetes típusengedély kiadásához, a felek jóhiszemű eljárásához, illetve a lehetséges összes fellebbezés benyújtásához. Az Alstom vezetői tehát hátradőlhetnek. Ők ugyanis elvileg mindhárom kritériumot teljesítették. Az előzetes típusengedélyt, többszöri nekifutásra ugyan, de megkapták, a fellebbezéseket benyújtották, így legfeljebb a jóhiszeműségük vonható kétségbe. Kérdés, hogy ez mennyit ér egy nemzetközi perben.
A szerződéstervezet annak idején megjárta a szükséges szakmai előkészítő utat és az önkormányzat bizottságait. Senki nem emelt kifogást ellene. A Nemzeti Közlekedési Hatóság elutasította a francia cég típuskérelmét, tény viszont, hogy korábban több módosításhoz hozzájárult, ám a fékrendszerrel kapcsolatban megmakacsolta magát. Akadtak más gondok is: az előírtnál alacsonyabb belmagasság, a járművezérlő szoftver hibás működése, az elektronikai készülékek balesetveszélyes zárófedelei és az indokolatlanul nagy mértékű kerékkopás, ami a balesetveszély mellett jelentősen növeli a karbantartás költségeit is.
A szerződés felmondása korántsem egyszerű feladat. A BKV arra figyelmeztet, hogy az Alstommal a 2-es és 4-es vonal szerelvényeire szerződtek. A közlekedési hatóság elutasítása viszont csak az előbbire vonatkozik. A szerződések felmondásának tehát teljesen eltérő jogkövetkezményei lehetnek, így a megszüntetésüket külön-külön kell mérlegelni. A pénzügyi következmények miatt pedig a főváros nem dönthet a magyar állam álláspontjának ismerete nélkül. A BKV két lehetőséget lát az ügy lezárására. 1. Felbontják az Alstommal az M2-es szerelvényekre kötött szerződést, és új közbeszerzési pályázatot írnak ki. (A hírek szerint a piacon nagy erők mozdultak meg az új tender kiírását erőltetve.) Ebben a variációban az M4-es kocsikra vonatkozó megállapodást újratárgyalják. 2. A BKV a típusengedély-kérelem jogerős visszautasításáig együttműködik a szállítóval. A BKV és a DBR Metró Projekt Igazgatóság utóbbit támogatná. Az Alstom képviselői arról nyilatkoztak, hogy a szerelvényeken nem kívánnak változtatni, mert állításuk szerint azokkal semmi baj nincs. Továbbra is mentességet kérnek a magyar jogszabályok alól.

(Népszabadság, 2010. augusztus 19.)