e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Közétkeztetés közbeszerzés nélkül

Szeptember 15-étől hatályba lépett a módosított közbeszerzési törvény, amely a többi között kimondja: közétkeztetést végző intézmények – bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egészségügyi intézmények – közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helyi termelőtől megvásárolhatják a szükséges élelmiszer-nyersanyagokat, így a nyers húst, zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tejterméket, mézet, tojást és gabonát. A bonyolult eljárási rend és jogalkalmazás miatt eddig a kistermelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások nagyobb társaiknál hátrányosabb helyzetben voltak kénytelenek indulni a közbeszerzési eljárásokban. A törvénymódosítás eredményeként, a kereskedelmi lánc lerövidítésével a helyi termelők piacra jutási lehetőségei jelentősen növekedtek. A törvényi változás előírja, hogy a kistermelőknek, akiknek a termékére helyben igényt tartanak, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban regisztráltatni kell magukat, s eleget kell tenniük egy egyszerű feltételrendszernek, többek között permetezési naplót kell vezetniük. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Nem lesz közbeszerzés az ügyvédi megbízásra

Öt kormánypárti képviselő törvénymódosítási indítványa kivenné a jogi szolgáltatásokat a közbeszerzési törvény hatálya alól. A jogászok is azon a véleményen vannak, hogy olyan bizalmi szakmáról van szó, amelyre nem feltétlenül érvényesek a más szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések, s gyorsulna az ügymenet is. Több más uniós országban sem kell a közbeszerzési szabályokat alkalmazni jogi szolgáltatás igénybevétele esetén. Nálunk a jogalkotó 2009-ben tette kötelezővé a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű jogi szolgáltatás igénybevétele esetén a közbeszerzési eljárás lefolytatását. (Az idei évre vonatkozó közösségi értékhatár 193 ezer euró.) Az előterjesztők úgy látják, ez a szabály nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, lassítja, és feleslegesen megnehezíti a közpénzfelhasználás folyamatát. Nem szólva arról, hogy nincs összhangban az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabad ügyvédválasztás törvényi alapelveivel sem. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Milliárdos tender parkolási eszközökre

A jövő év elejétől fizetőssé válik az összes olyan fővárosi főútvonal, ahol jelenleg még fizetés nélkül lehet parkolni. A budapesti önkormányzat cége, az eddig főként P R parkolókat építő és üzemeltető Parking Kft. a napokban írt ki közbeszerzési eljárást, hogy 1,2 milliárd forintért megvásárolja a mintegy 7000 új férőhely működtetéséhez szükséges berendezéseket. A különböző eszközökre és szolgáltatásokra kiírt tenderen az ajánlatok alapján maximálisan 478 pont érhető el, ebből 305 pontot az ajánlati ár jelent. A közbeszerzést a közösségi értékhatárt meghaladó nyílt eljárásban kell megvalósítania a cégnek. A Parking Kft. a kiírtnál enyhébb feltételeket szabott volna, elsősorban azért, hogy a magyar vállalkozások is könnyebben juthassanak lehetőséghez, de a Közbeszerzések Tanácsa szigorított a követelményeken. Ennek ellenére várhatóan legalább négy-öt magyar kis-, illetve középvállalkozás felelhet meg a kiírásnak. Budapesten jelenleg a parkolóhelyek többségét három társaság üzemelteti. 2011. január 1-jétől az egységes rendszer kialakítása érdekében a Parking Kft. átveszi a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. által üzemeltetett várakozóhelyeket. Az idén elfogadott törvény szerint a parkolótársaságok a szerződésük lejártáig üzemeltethetnek parkolókat, azt követően már csak az önkormányzat tulajdonában lévő cég, vagy közvetlenül az önkormányzat végezhet ilyen tevékenységet.

Egy ajánlattal eredménytelen a közbeszerzés

Két ajánlat érkezett, ám ezek közül az egyik érvénytelen volt, ezért eredménytelen lett az Országgyűlés Hivatala által kiírt nyílt közbeszerzési eljárás, amelynek célja az Országgyűlési Könyvtárban található mintegy kétmillió oldalnyi szakkönyv, folyóirat és jogforrás digitalizálása volt. Az ajánlatkérő a munka értékét nettó 104 millió forintra becsülte, és a szerződést 2011. május 2-ig kellett volna teljesítni. A felhívásra két ajánlat érkezett. Az Ex-Lh Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. az ajánlati felhívásban előírtaknak megfelelően igazolta a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és műszaki-szakmai alkalmasságát, így ajánlata érvényes volt. A Media Services Adatfeldolgozó és Szolgáltató Kft. viszont nem tett eleget a hiánypótlásnak, így ajánlata sem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott követelményeknek, ezért érvénytelen lett. A közbeszerzési törvény pedig kimondja: ha több ajánlatot nyújtanak be, és a benyújtott ajánlatok közül csak egyetlen érvényes marad, akkor az eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani.

Új vasútépítési tender Záhonyban

Várhatóan október elején írja ki az új tendert a Záhony térségi széles nyomtávú vágányhálózat felújításának második ütemére a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Az első eljáráson hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megsemmisítette, és a kiírót újraértékelésre kötelezte. A NIF Zrt. azonban az újraértékelés helyett új kiírás mellett döntött. A Sedesa Kft. nyerte a NIF Zrt. által Záhony térsége belső közúti infrastruktúrájának megépítésére kiírt nyílt közbeszerzést nettó 2,042 milliárd forintos ajánlatával. A kiíró a munka ellenértékét 2,266 milliárd forintra becsülte. Az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes, de az értékeléskor az ár esett döntően latba. A munka része közel kilenc kilométer új út megépítése, és egy kőolajszállító vezeték kiváltása 520 méter hosszan. A tizenegy ajánlattevő közül a Porr Építő Kft. jogorvoslati eljárást kezdeményezett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és az ajánlatkérő csak ennek lezárta után kötötte meg a szerződést a nyertes céggel. A záhonyi térség komplex fejlesztési programja összesen 37,5 milliárd forintból valósul meg.

Vizsgálják a 4-es metró közbeszerzéseit

Az Állami Számvevőszék a 4-es metró beruházásainak vizsgálata után hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlenek ellen feljelentést tett. Az ÁSZ közleménye szerint az államnak és a Fővárosi Önkormányzatnak okozott vagyoni hátrány a szabálytalanul lefolytatott közbeszerzési eljárásokból, a teljesítéssel arányban nem álló díjfizetésekből, továbbá a felelőtlen, nyilvánvalóan és előreláthatóan kárt okozó szerződéskötési gyakorlatból adódott. A metró ügyében jelenleg is folyik nyomozás. Egy tavalyi feljelentés alapján a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályánál a többi között a metrószerelvények beszerzését vizsgálják. A nyomozás során már több közbeszerzési eljárás iratanyagát is bekérte a hatóság a DBR Metró Projektigazgatóságtól, és a jelenleg foglalkoztatott alvállalkozókról is részletes tájékoztatást kért. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Kastélyfelújításhoz keresnek kivitelezőt

Október 15-éig fogadják az ajánlatokat a tiszadobi Andrássy-kastély felújítására. – A beruházás összetettsége, nagysága és jelentősége miatt olyan ajánlattevők jelentkezésére számítunk, akik rendelkeznek hasonló beruházásnál szerzett referenciával, és képesek gyorsan, magas minőségben elvégezni a munkát – sorolta az elvárásokat Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke. A munkálatok várhatóan 2011 végéig tartanak majd.
A kastély és a kapcsolódó területek kulturális és turisztikai hasznosításának kiemelt projektje 2019-ben nyert 1,7 milliárd forintot meghaladó uniós támogatást. A közbeszerzés tárgya 2681 négyzetméter belső átalakítás-felújítás, 3200 négyzetméter homlokzatfelújítás, 1150 négyzetméter tetőszerkezet-felújítás és 2494 négyzetméter tetőhéjalás. Ezeken kívül 19 600 négyzetméter kertépítészet és térburkolás elvégzése szerepel a kiírásban.

Pécs: tizenkétmilliárdos klinikai beruházás

Aláírták azt a támogatási szerződést, amellyel – négy és fél évnyi procedúra után – lezárult a pécsi 400 ágyas klinika uniós pályázata. A sürgősségi betegellátó osztály 2012-re, a megújuló 400 ágyas részleg 2013-ra készülhet el. A két beruházás együttesen csaknem 12 milliárd forintba kerül. A közbeszerzések lefolytatása után megkezdődhet a kivitelezés. Összesen 25 ezer négyzetmétert érint a felújítás-építkezés, emellett további 1200 négyzetméteren alakítják ki az új sürgősségi osztályt. A felújítás során kicserélik az elavult elemeket, az épület új hőszigetelést és burkolatot kap. Kilenc műtőt és központi intenzív egységet alakítanak ki. A 400 ágyas kórházzal egy úgynevezett magkórházat hoznak létre, amelyben a klinikák szorosabb együttműködést alakíthatnak ki, a hasonló profilú egységek egymáshoz térben is közelebb kerülhetnek.

Új eljárás a nyíregyházi szennyvízprojektre

Új közbeszerzési pályázatot írt ki a nyíregyházi önkormányzat a városi szennyvízhálózat kivitelezési munkálataira. Az erre vonatkozó felhívás a napokban jelenik meg. A remények szerint ezen a vállalkozók már a megoldásra, nem pedig egymás ellehetetlenítésére törekszenek – mondta Csabai Lászlóné, a város polgármestere, emlékeztetve arra, hogy a beruházást hosszú hónapok óta közbeszerzési vita lassítja. A mintegy 13 milliárd forint értékű projekt a megyeszékhely száz utcáját érinti. Az itt élő körülbelül nyolcezer ingatlantulajdonos mintegy egymilliárd forinttal járul hozzá a beruházási programhoz.

Hírek – röviden

A közbeszerzési eljárásokban szeptember 15-étől nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, illetve erőforrást nyújtó – például gépet a pályázó rendelkezésére bocsátó – az a cég, amely nem fizette ki alvállalkozóit. • A tokaji tanszálloda kivitelezésére kiírt közbeszerzést a Strabag MML Kft. nyerte meg bruttó 885 millió forintos ajánlatával. Rajta kívül a West Hungaria Bau Kft. és a Zemplénkő Kft. indult a pályázaton. • Kulturális központtá alakítják Siófokon az egykori kenyérgyárat és a szomszédságában lévő szódagyárat. A tervpályázatra 64 munka érkezett, az első díjat az Építészkohó Kft. kapta. • Hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésen vásárolt több mint 22 ezer négyzetméteres telephelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től Mezőtúron a Tisza Cipő Zrt. • Szennyvízközmű építéséhez nyert uniós támogatást Csenger önkormányzata: a kivitelezőt közbeszerzési eljáráson választják ki. • A Körös Volán Zrt. 320 millió forint értékben nyolc új autóbuszt – Credo, illetve MAN Regio típusút – vásárolt, és jövőre további 10-12 jármű beszerzését tervezi. • A Magyar Aszfalt Kft. nyerte a Bő és Bük közötti 3,1 kilométer hosszúságú új kerékpárút kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárást. • Szentgotthárdon megújul a város központjában lévő Liget; a több mint 55 millió forintos beruházásra kiírt közbeszerzési eljárást a budapesti Belváros Tetőtér Kft. nyerte. • Szár: több mint 180 millió forint támogatást nyert az önkormányzat egy új óvoda építéséhez, ám a munkára kiválasztott kivitelező hanyag munkát végzett, felbontották vele a szerződést, és új közbeszerzési eljárást írnak ki.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Az ÁSZ-vizsgálat tart, a feljelentés elkészült

Feljelentést tett az Állami Számvevőszék, mert a 4-es metró beruházási folyamatának vizsgálata során szabálytalanságokat fedezett fel. Az erről kiadott közlemény szerint az ÁSZ a 2010. évi ellenőrzési tervének megfelelően járt el. A metróberuházást évek óta több szervezet vizsgálja, mivel uniós projektről van szó, a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség és a BKV belső ellenőrzése is folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházást. Gyekiczki András, a számvevőszékkel tárgyaló fővárosi delegáció vezetője közleményben reagált az ÁSZ bejelentésére.
Mint írja: a 4-es metró beruházását vizsgáló ÁSZ-jelentés tervezetét megkapták, az észrevételeket megküldték, s ezekben ténybeli tévedések tucatjaira hívták fel a figyelmet. Az ennek alapján átdolgozott vizsgálati jelentést még nem kapták meg, pedig ezt követően további nyolc nap állna a főváros rendelkezésére, hogy észrevételeit megtegye, tehát az eljárás még javában tart. „Ehhez képest az ÁSZ elnöke a parlamentben már bejelentette az eljárás eredményét. Ez példátlan az ÁSZ eddigi két évtizedes gyakorlatában. Ezért kár volt vizsgálatot indítani, elég lett volna felolvasni egy előre megírt vádiratot. Az ÁSZ vizsgálati jelentéstervezeteire adott válaszokat a Fővárosi Önkormányzat hamarosan nyilvánosságra hozza, mivel az önkormányzati választások után nincs remény rá, hogy a válaszaink nyilvánosságot kaphatnak” – olvasható a közleményben.

(Népszabadság, 2010. szeptember 15.)

Háztáji, kiváló minőségű áruk kerülhetnek az iskolákba

Hatályba lépett a közbeszerzési törvény módosítása, s ennek részeként a közintézmények közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhatnak a helybeli termelőktől élelmiszer-alapanyagot. „Újabb fontos lépést tett a kabinet annak érdekében, hogy a hazai piacot ismét megnyissa a magyar termelők előtt” – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki szerint előfordult, hogy például a sárgarépa ezernyolcszáz kilométert tett meg a termelőtől a fogyasztó asztaláig.
Nemcsak a környezetvédelem miatt fontos a rendeletváltozás, hiszen ez jó a termelőnek, mert nincs kiszolgáltatva a felvásárlási áraknak, és jó az intézményeknek, mert olcsóbban juthatnak hozzá a jó minőségű élelmiszerhez. Az új rendelet érelmében az ős- és helyi termelőknek a piacon árusításhoz hasonló engedélyért kell regisztráltatniuk ahhoz, hogy az iskolák menzáira szállíthassanak terményeket. Ezután már csak az intézmény fenntartójával kell megállapodást kötni, aki versenyezteti a beszállítani kívánó termelőket. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a közétkeztetést végző kórházak is közbeszerzés nélkül, közvetlenül a helybeli termelőtől vásárolhassák meg a főzéshez szükséges alapanyagokat. A helyi beszerzéssel kevesebb terményt, főzési alapanyagot utaztatnak közúton, így a légszennyezés és az üzemanyag-felhasználás is csökkenthető. A közbeszerzési törvénycsomag a pontosító módosításokkal egyértelmű, átláthatóbb szabályozást jelent. A lánckereskedelem kiiktatásával összekapcsolódnak a helyi élelmiszer-előállító, -feldolgozó és -értékesítő vállalkozások és a közétkeztető intézmények.

(Magyar Hírlap, 2010. szeptember 16.)

Jogászok versenyezetés nélkül

Nem lenne szükség közbeszerzési eljárásra a jogi szolgáltatásoknál, ha az Országgyűlés elfogadná az erről szóló kormánypárti indítványt. A jogi szolgáltatás tipikusan olyan jellegű tevékenység, ahol meghatározó eleme van a bizalmi elv érvényesülésének, ezt a közbeszerzés rendszere gyakran nem tudja megfelelően kezelni – hangoztatják a szakértők. Hasonló a helyzet a díjazás tekintetében is, ha az ajánlatkérő magas színvonalú szolgáltatást igényel, előfordulhat, hogy a munkát az alacsonyabb árat ajánló, ám kevésbé tapasztalt jogi szolgáltató nyeri el. A megkérdezett jogászok az indoklás e részével egyetértenek. Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: az ügyvédek versenyeztetése a gyakorlatban nem oldható meg. Bizalmi viszonyról van szó, kiemelt jelentőségű, hogy az adott ügykörben kinek mekkora tapasztalata van – mondta. Lehetséges persze összeállítani egy szakmai értékelési szempontrendszert, de ez, szinte biztos, hogy vitatható lesz. Hasonló véleményen van Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is. Kiemelte: az ügyvédi szakma bizalmi jellegű, az ügyvédválasztás egyben arról is döntés, kinek ad ki az ember vagy szervezet titkokat. Egy építési vállalkozónak például szemmel látható referenciái vannak, jogi szolgáltatás esetén viszont már maga a referencia is ügyvédi titok lehet. A figyelmeztetésre, hogy így könnyebben juthatnak megrendeléshez a kormányhoz és az önkormányzatokhoz közel álló cégek, nehéz mit mondani – véli Bánáti.
Bűrös optimistább, szerinte a szakmai hozzáértésnek nagyobb szerepe van, mint a politikai kötődésnek. Abban egyetértenek, hogy köztes megoldás elképzelhető, ki lehet dolgozni olyan szabályrendszert, amellyel a kamara biztosítja az átláthatóságot, de ehhez szükség van az állam nyitottságára is. Az Országgyűlés a nyáron már módosította a közbeszerzési törvényt. A tervezet akkori eredeti formájában szerepelt ez a változtatás, ám a végleges törvényszövegből már kimaradt. Hogy most miért nyújtották be újra, arról az érintettek nem tudnak konkrétumot mondani. Annyi biztos, hogy az Európai Unió nem szól bele a szabályozásba. A törvénytervezetről a Közbeszerzések Tanácsa mindeddig nem alakított ki végleges álláspontot.

(Világgazdaság, 2010. szeptember 17.)