eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Szeptember 15-étől hatályos a módosított törvény

A közbeszerzési törvény átfogó módosítása szeptember 15-étől lép hatályba. A változások alapfogalmakat is érintenek, amelyekkel a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek most ismerkednek. Ilyen például az ajánlattevő, az alvállalkozó és az erőforrást nyújtó szervezet korábbitól eltérő meghatározása. Változnak az alkalmasság igazolásának szabályai, a kötelező rész-ajánlattételi szabályok, és egységesebbé váltak az ajánlatok benyújtásának formai előírásai. A fontos változások közül ki kell emelni a körbetartozások megelőzésére irányuló rendelkezéseket, az egyszerű eljárások újraszabályozását, a jogorvoslati határidők módosulását, illetve az építési beruházásokra vonatkozó változásokat. Az ajánlatok kiírása és közzététele kapcsán jelentős módosítás a hiánypótlási szabályok és az előzetes vitarendezés szabályainak módosulása; az utóbbi kapcsán érdemes kiemelni a kereskedelmi és iparkamarák hatáskörének bővülését. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Megalakult az új Közbeszerzések Tanácsa

A törvényi előírásoknak megfelelően a múlt héten megalakult az új Közbeszerzések Tanácsa (KT), és ezzel egyidejűleg megszűnt a korábbi összetételű tanács. Gajdos Róbert személyében új elnököt választottak, alelnök Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnökhelyettese lett. Az új elnök ügyvéd, tíz éve foglalkozik közbeszerzési ügyekkel, 2005 óta szerepel a hivatásos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében. Tájékoztatása szerint 2011 végére készülhet el az új közbeszerzési törvény. Az új törvény kidolgozására elődje, Bakonyi József széles körű együttműködésen alapuló testületet hozott létre, amelyre ő is támaszkodni akar a jogszabály megalkotásakor – nyilatkozta Gajdos Róbert. A KT új tagjait kijelölték az arra jogosult szerzetek. Az állam nevében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a közbeszerzésekért felelős miniszter (a nemzeti fejlesztési miniszter) és a gazdaságpolitikáért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter) jelölt egy-egy tagot. Az ajánlatkérők képviseletében az NFÜ, az önkormányzatok szövetségei és az építésügyért felelős miniszter (nemzetgazdasági miniszter) jelölt egy-egy személyt. Az ajánlattevők nevében a munkaadók országos érdek-képviseletei és az országos gazdasági kamarák delegáltak három személyt.

Több jogorvoslati kérelem

Jelentősen, 35 százalékkal nőtt tavaly a Közbeszerzési Döntőbizottság által lefolytatott jogorvoslati eljárások száma a megelőző esztendőhöz képest. A 861 jogorvoslati ügy az összes lebonyolított közbeszerzési eljárás (6611 darab) 13 százalékát érintette, amelyeken több mint 722 milliárd forint elköltéséről döntöttek az ajánlatkérők. A növekedés oka – a közbeszerzések számának emelkedésén túl –, hogy növekedtek a nagy értékű és nem egyszerű megítélésű eljárásokkal kapcsolatos jogviták száma. Érezhetően kiéleződött a konkurencia az ajánlattevők között a megbízások elnyeréséért, egyes közbeszerzéseket nem is egyszer, hanem több alkalommal is megtámadnak jogorvoslattal. Megemelkedett a közbeszerzést indító dokumentumok, felhívások ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet száma. A jogorvoslatok jelentős részét a kiírók eljárást lezáró döntése miatt kezdeményezik. Az elindított jogorvoslati eljárások mintegy 80 százaléka zárult le 2009-ben, s ezek négyötödénél az ajánlatkérők el is fogadták a KD döntését, a fennmaradó mintegy 20 százalék bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A KD a lezárult ügyek közül 366 esetben állapított meg jogsértést.

Szigorítják a fizetési határidőket az Unióban

A jövő évben léphet hatályba az új uniós szabály, amelynek célja a fizetési határidők lerövidítésének kikényszerítése. A közintézményekre 30, az üzleti szférára 60 napos maximális fizetési határidőt vezetne be a késedelmes fizetésekkel kapcsolatos uniós irányelv októberben esedékes módosítása. Az új szabályok jelentősen szigorítanák a jelenlegi feltételeket – nyilatkozta az irányelv-módosítás jelentéstevője, Barbara Weiler EP-képviselő. Kimutatások tanúsítják, hogy a kifizetések 22 százaléka késedelmesen érkezik meg a jogosultakhoz az EU-ban. Egy felmérés szerint a közösségnek éves szinten mintegy 300 milliárd eurónyi veszteséget okoznak a nemfizetés miatti leírások. A 30 és a 60 napos határidőt a magyar szabályozás is ismeri, de a jogszabályba még évekkel ezelőtt bekerült az a kitétel, hogy a felek más dátumokban is megállapodhatnak. Az EU illetékes fórumai a héten ismét foglalkoznak az irányelv-módosítással, a kamat mértékében, illetve a kivételek körét tekintve kell még megállapodniuk. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Új tender az M3-ason

Jelen állás szerint 2011 decemberére adhatják át az M3-as autópálya Nyíregyházától a 49-es számú főútig érő 33,8 kilométeres szakaszát. A Vásárosnaményig tartó folytatás kivitelezésére új közbeszerzési eljárást írt ki a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A tervezett M49-es gyorsforgalmi út becsatlakozásával a csengersimai határátkelő és a határon túli partiumi részek is közvetlenül kapcsolódhatnak majd az európai gyorsforgalmi úthálózathoz. A NIF Zrt. nyílt közbeszerzési eljárásban a kivitelezést külön pályáztatta meg az út Nyíregyházától Őrig (a 49-es számú főútig) tartó 33,8 kilométeres szakaszára, illetve a 49. számú főúttól Vásárosnaményig tartó 12 kilométeres szakaszra. A beruházás második szakaszán a vesztes pályázók többszöri óvása nyomán a NIF Zrt. a tendert érvénytelennek nyilvánította, és várhatóan még az ősszel erre, az Őr–Vásárosnamény közötti szakaszra új közbeszerzési eljárást ír ki. A kivitelezés tehát legfeljebb jövőre indulhat meg.

A Siemens nyerte a posta logisztikai tenderét

A Siemens Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. nyerte 265 millió forintos ajánlatával a Magyar Posta Zrt. által a budaörsi logisztikai központ levél- és csomagfeldolgozó berendezéseinek karbantartására és javítására kiírt közbeszerzési eljárást. A jövő év végéig szóló megbízásért nem kapkodtak a konkurensek, igaz, másnak nem sok esélye lett volna a tenderen. Eleve csak az indulhatott, aki referenciát mutatott be arról, hogy a megelőző három évben a pályázati kiírásban konkrétan meghatározott berendezések karbantartását legalább egy éven keresztül végezte. Márpedig az ország egyetlen levél- és csomagfeldolgozó központjának gépsorait a Siemens szállította, telepítette és ellátta a karbantartási feladatokat is. Érdekesség, hogy a magyarországi Siemens alvállalkozóként bevonta saját anyavállalatát is, amely ellen a müncheni ügyészség két éve 395 millió eurós szabálysértési bírságot szabott ki. A szabálysértést azonban három évnél régebben követték el, ezért a közbeszerzési törvényben meghatározott kizáró ok jogszerűen nem volt alkalmazható – indokolt a Magyar Posta

Pályázat budapesti kerékpárutak építésére

Öt kerékpárútszakasz építésére, összesen 16,3 kilométer hosszban írt ki nyílt közbeszerzést a Fővárosi Önkormányzat. A XXI. kerületben két úton összesen csaknem 4 kilométer , a XVII. kerületben 7,1 kilométer , a III. kerületben 3 kilométer és a X. kerületben 1,5 kilométer hosszú kerékpárutat kell építenie a nyertesnek. Az ajánlattételi határidő október 20., az eredményhirdetés időpontja december 17. Nem fogadják el annak a pályázónak a jelentkezését, akinek mérleg szerinti eredménye az előző hátrom évből legalább két évben negatív volt. Forgalmának viszont az előző három évben el kellett érnie a nettó 90 millió forintot, s ebből 45 milliónak kerékpárút tervezéséből, építéséből, illetve felújításából kellett származnia. A főváros nyári útépítési programjára mintegy másfél milliárd forintot költöttek, összesen 22 kilométer utat újítottak fel. A második ütemre tervezett felújítások közbeszerzési pályáztatás alatt állnak.

Közbeszerzés parkolóautomatákra

A fővárosi parkolásüzemeltetési feladatok ellátásához kapcsolóan eszközök és szolgáltatások vásárlására írt ki közbeszerzési eljárást a Parking Szervező, Fejlesztő és Tanácsadó Kft. A nyertesnek 430 parkolójegy-kiadó automatát, 34 pda-készüléket (az ellenőrök által használt számítógépet), 5000 parkolókártyát, valamint ezek rendszer- és kommunikációs szoftvereit kell leszállítania, üzembe helyeznie, továbbá öt évig biztosítania a teljes körű üzemeltetést és javításukat. A szoftverek ellenértékét öt évig havonta egyenlő részletben fizetné a Fővárosi Önkormányzat parkolócége. A nyílt eljárásra október 18-áig lehet ajánlatokat benyújtani. Azok pályázhatnak, akik alvállalkozóikkal együtt rendelkeznek 2008-ban és 2009-ben évi legalább 300 millió forintos forgalommal vagy parkolójegy-kiadó automatával kapcsolatos üzemeltetésből évente 200 milliós bevétellel. Igazolniuk kell továbbá az elmúlt két évből legalább egy 12 hónapos, nettó 200 millió forint értékű, vagy 200 automatát érintő üzemeltetéssel kapcsolatos munkát.

Az olcsó ajánlat sem mindig nyerő

Nem a beszerzés nagysága, hanem példaértéke miatt érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) alábbi állásfoglalása. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. nyolc útfelújítást tartalmazó ISPA projekt zárójelentésének elkészítésére indított eljárást, a nyertesnek kihirdetett cég ajánlatát azonban a KD kirívóan alacsonynak találta, ezért a közbeszerzést lezáró döntést megsemmisítette. Az ISPA projekt célja a programban szerepelt utak 11,5 tonnás megerősítése volt. A zárójelentés elkészítésének ellenértékét a NIF Zrt. 25 millió forintra becsülte, a beérkezett ajánlatok viszont 7,9 és 48,9 millió forint között mozogtak. A négy ajánlat közül a legolcsóbb, a KÖMI Kft. pályázata lett a befutó. A 24,9 milliós ajánlattal szereplő Eurout Kft. megtámadta a döntést, alapvetően a kirívóan alacsony ár miatt. Kiderült, hogy a NIF is túlzottan alacsonynak ítélte az árat, indoklást kért a nyertestől, ám annak magyarázatát elfogadta. Nem így a KD, amely megállapította, hogy a projektvezetőre összesen öt munkanap ellenértékével számolt a nyertes, s ebben benne volt az is, hogy a nyolc projekten helyszíni szemlét kell tartania. Már önmagában ez sem fért bele az öt napba, nem beszélve a feladat többi részletéről. A döntőbizottság végül a kis értékre és arra való tekintettel, hogy a kiíró reparálni tudja a jogsértést, bírságot nem szabott ki.

Hírek – röviden

Miniszteri biztossá nevezte ki két hónapra Jánosi Andreát, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzésért felelős államtitkárát Fellegi Tamás tárcavezető. A biztos feladata a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság működésének és átalakításának felügyelete. * 16 darab használt „hannoveri” villamost vásárol a BKV Zrt., járművenként mintegy 10 millió forintért. * A RODEN Mérnöki Iroda Kft. nyerte az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Fegyvernek közötti szakaszának tervezésére kiírt tendert. * Méhkerék: az egészségügyi alapellátás fejlesztésére lefolytatott közbeszerzésen a Prodeszt Kft. lett a befutó. * Székesfehérvár önkormányzata eredménytelennek nyilvánította a Királyi Séta projektben a játszóparkra és a makettvárosra indított közbeszerzést, mivel csak egyetlen pályázat volt érvényes. * A művelődési ház felújításához és új óvoda építéséhez várja a kivitelezők ajánlatát Környe önkormányzata. * Öt utca burkolatát korszerűsítik Mosonmagyaróváron: a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást a Magyar Aszfalt nyerte. * Medgyesegyházán az útkorszerűsítésekre kiírt mintegy 220 millió forintos beruházásra öt pályázat érkezett, a nyertesről hamarosan dönt az önkormányzat. * Nagykónyiban a csapadékvíz-elvezetés megoldására közbeszerzési eljárás indult. * Nagykanizsán a közgyűlés lezárta a Kanizsai Dorottya Kórház közbeszerzéseivel kapcsolatosan indult vizsgálatot; az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, ezért a testület csak ennek lefolytatása után dönt a további lépésekről. * Szeptember 14-én jár le a Szatmárnémeti Nemzetközi Repülőtér épületének felújítására kiírt versenytárgyalás.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Kkv-baráttá válik a közbeszerzés

A szeptember 15-én hatályba lépő új közbeszerzési szabályok növelik a kis- és középvállalkozások esélyeit a közbeszerzési eljárásokon. A szektor jelenléte a közbeszerzésekben jelenleg ellentmondásos. Darabszámban ugyan dominálnak, hiszen a tenderek 70,8 százalékát nyerték meg, értékben azonban csak 39,1 százalékot tudhatnak magukénak. Az új szabályok értelmében – az értékarányt növelendő – kötelező lesz részajánlatokat kiírni, és jóval egyszerűbb lesz a pénzügyi alkalmasság igazolása is. Eddig ez igen szigorú volt, így még alvállalkozóként sem igen indulhattak a kisvállalkozások nagyobb tendereken. Ezt úgy próbálja enyhíteni az új szabályozás, hogy egy kezdő vállalkozás is ajánlatot tehet, ha működése óta már volt a pályázat értékének megfelelő árbevétele. További változás, hogy a nemzeti értékhatárú közbeszerzési eljárásoknál már nem csak egymilliárd forint feletti árbevételű cégeket lehet kizárni az eljárásból. Árubeszerzés és szolgáltatás esetén már százmillió forint alatti cégek is kizárhatók, vagyis a kisebb cégek versenyezhetnek egymással.
Adminisztratív kötelezettségekben hoz könnyebbséget, hogy a kiíró nem kérhet olyan igazolást, amely bármelyik közhiteles vagy hatósági nyilvántartásból elektronikusan megszerezhető. APEH és VPOP igazolást sem kérhet, ha a társaság szerepel a köztartozásmentes cégek adatbázisában. Az egyszerűsítések része, hogy az új szabály valamivel enyhébben kezeli a hibákat és hiánypótlásokat. Ezzel megelőzhető, hogy formai okok vagy akár egy elírás miatt kizárjanak egy pályázatot.
A körbetartozást csökkenthetik azzal a szigorítással, hogy nem lehet alvállalkozó az, aki a munkák több mint 25 százalékát végzi el, az ilyen értéket elvállaló ugyanis kizárólag ajánlattevő lehet. Alvállalkozónak csak tíz százalékig lehet alvállalkozója. A kifizetések szigorúak lesznek: a kifizetés előtt be kell jelenteni az ajánlattevőnek, hogy a számla mekkora hányada jár az alvállalkozónak, és csak akkor kaphatja meg a saját részét, ha az alvállalkozót már kiegyenlítette.

(Napi gazdaság, 2010. szeptember 6.)

Szigorúbb fizetési határidők

Várhatóan egy-másfél hónapon belül módosítják a késedelmes kifizetésekről szóló uniós irányelvet. A közintézmények számára a 30 napos, a vállalkozások számára maximum a 60 napos kötelező fizetési határidőt írnák elő. Nemteljesítés esetén a jövő évtől a késedelmes cégek egyszeri „jóvátétel” mellett kamatot is kötelesek lennének fizetni a lejárt idejű tartozások után. Ennek mértékét az Unió egyes intézményei egyelőre vitatják, 7 és 9 százalék a javaslat.
Az Európai Parlament október közepén szavaz az irányelv módosításáról, addig várhatóan megszületik a végső döntés a kivételek köréről és a kamat mértékéről is. A jelenleg is hatályban lévő, késedelmes kifizetésekről szóló irányelv egyébként 2000-ben született, azóta többször módosították, legutóbb 2008-ban. Az Unió azonban elégedetlen az eddigi előrehaladással, az Európai Bizottság felmérése szerint ugyanis a kifizetések 22 százaléka még mindig késedelmesen érkezik meg az arra jogosultakhoz. Az Intrum Justitia 2010-es Európai fizetési index című felmérése szerint az uniós cégek éves szinten 300 milliárd eurónyi veszteséget kénytelenek leírni nemfizetés miatt. Ráadásul a leírt tartozás tavaly június óta mintegy 30 milliárd euróval emelkedett. Magyarországon a késedelmes fizetések, a körbetartozások összegét 400-500 milliárd forintra teszik a szakemberek. Ennek túlnyomó része az építőipari vállalkozásokat sújtja.
Kedvező változás, hogy nyár eleje óta nem a bíróságok, hanem a közjegyzők készítik el a fizetési meghagyásokat, így minimálisra csökken a korábbi, akár több hónapos átfutási idő. Az interneten érkező kérelmeket három, a papíron benyújtottakat pedig tizenöt napon belül készítik el a közjegyzők. A végrehajtás megindítására így is csak három-négy hónap múlva kerülhet sor, ám a korábbiakhoz képest ez már gyorsnak számít. Az utóbbi három hónap alatt mintegy 45 ezer fizetési meghagyás utáni kérelem érkezett a közjegyzőkhöz.

(Világgazdaság, 2010. szeptember 10.)