e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

E-közbeszerzés kérdőjelekkel

Az évek óta tartó viták, kezdeményezések ellenére nem történt lényeges előrelépés az elektronikus közbeszerzés terén – állapította meg a Közbeszerzések Tanácsa (KT) a 2009-es évről szóló beszámolójában. Meggyőződésük, hogy léteznek olyan informatikai megoldások, amelyek megfelelő biztonsággal, az ajánlatkérő igényeihez igazodóan képesek támogatást nyújtani az eljárások elektronikus lebonyolításához. Az elmúlt tíz év többszöri sikertelen kísérletei alapján a KT szerint ezért mindenképpen arra kell törekedni, hogy megtörténjen az elektronikus közbeszerzés bevezetését megelőző részletes feltárás, előkészítés, a meglévő hazai és külföldi megoldások megismerése, illetve a rövid, közép- és hosszú távú célok kitűzése. A beszámoló emlékeztet arra, hogy a 2008. évi módosítás előírta: előbb a közösségi, majd az egyszerű eljárásrendben is legyen kötelező érvényű az elektronikus közbeszerzés. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Átszervezik a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot

A nemzeti fejlesztési miniszter a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) kormánybiztosává nevezte ki Jánosi Andreát, a közbeszerzésért felelős helyettes-államtitkárt.
Előzmény: a kormányváltáskor nem fogadták el a KFSZ átadás-átvételét, ezt követően a kormánybiztos feladata, hogy feltárja a korábbi szabálytalanságokat és hiányosságokat, szervezze újjá és átláthatóvá a főigazgatóságot, és biztosítsa annak folyamatos működését. A miniszter felhatalmazta a biztost, hogy a hatályos intézkedéseket, utasításokat felülvizsgálja, indokolt esetben javaslatot tegyen módosításukra vagy hatályon kívül helyezésükre. A vizsgálat teljes körű jogi, pénzügyi, informatikai és szervezeti átvilágítást jelent. A hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítására és az átszervezésre a teljes átvilágítás ismeretében kerül sor. A miniszteri biztos kinevezése két hónapra szól. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Új infrastruktúra-közbeszerzések

Az utóbbi napokban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. 23 új közbeszerzési felhívást tett közzé, egyaránt van közöttük autópálya-, közúti és vasúti fejlesztés. A NIF tájékoztatása szerint két autópályára várnak tanulmánytervet. Az első az M1 és az M7 autópálya elválási csomópontjától a tatai csomópontig tartó szakasza, a másik az M87 gyorsforgalmi útnak az M86 (Szombathely) és az országhatár közötti szakasza. A fejlesztések között szerepel két olyan út és híd, amely az Ipolyon keresztül Szlovákiával köti össze Magyarországot. Ezek terveit kell elkészíteni. Budakalásznál biztonsági intézkedéseket tervez a NIF: ennek kivitelezésére írt ki tendert. A 86. számú főúton a Zalalövőt elkerülő szakaszt kell megtervezni. A vasúti közbeszerzések körébe tartozik – egyebek mellett – a Miskolc Tiszai pályaudvar és a Nyíregyháza közötti vonalszakasz megvalósíthatósági tanulmányának és engedélyezési terveinek elkészítése. Szerepel a listán a budapesti Északi Vasúti Duna-híd kiegészítő építési munkáinak elvégzése és a székesfehérvári vasúti csomópont kiviteli terveinek elkészítése is.

M1: háromsávos tanulmányterv-pályázat

A NIF Zrt. nyílt közbeszerzést írt ki az M1-M7-es autópálya elválási csomópontja és tatai csomópontja közötti szakaszának kétszer háromsávúra bővítése kapcsán tanulmányterv elkészítésére. A felhívás szerint a bővítés a betonpálya-szerkezettel történik. A tanulmányterv mellett az ajánlattevőnek el kell készítenie a környezetvédelmi konzultációs dokumentációt és a részletes környezetvédelmi hatásvizsgálatot is. Nem tehet ajánlatot az a cég, amelynek az elmúlt három évben a nettó árbevétele nem érte el a 100 millió forintot. Ugyanabból az időszakból referenciaként rendelkeznie kell legalább 33 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út tanulmány- vagy engedélyezési tervének készítésével. Az ajánlattételi határidő november 4., az eredményhirdetés tervezett időpontja december 3., míg a szerződéskötésé december 23.

Bíróság előtt a vasúti kartellügy

A Fővárosi Bíróságon támadta meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) határozatát három vasútépítő cég, amelyekre – egy negyedik, felszámolás alatt álló társasággal együtt – a nyáron rekordösszegű, összesen több mint hétmilliárd forint bírságot szabtak ki, mert több tízmilliárd forint értékű beruházás elnyerése érdekében összejátszottak. Emlékeztetőül: a Colas-csoporthoz tartozó Colas Zrt.-t.1,5 milliárd, a Swietelsky-csoporthoz tartozó Mávépcell Kft.-t 2,1 milliárd, a felszámolás alatt álló MÁV MTM Zrt.-t 178 millió, a Strabag-csoporthoz tartozó Szentesi Vasútépítő Kft.-t 3,4 milliárd forint megfizetésére kötelezte. A versenyhivatal az érintett ötödik céget, a Vasútépítők Kft.-t nem bírságolta meg, mert kulcsfigurája volt a kartellbírsághoz vezető ügynek. Olyan bizonyítékokat szolgáltatott, amely elengedhetetlen volt a jogsértés feltárásához, ezért mentesült minden jogkövetkezmény alól. A magyar versenyjogi törvény szerint azon cégnek vagy cégvezetőnek van módja kérni a bírság teljes elengedését, és a közjogi szankciókból való mentességet, aki elsőnek tárja fel a jogellenes magatartást, és arról érdemi információt szolgáltat – elismerve saját bűnösségét is.

Négyen pályáznak a miskolci villamostenderen

A közbeszerzési dokumentációt hat cég vásárolta meg, közülük a megadott határidőre (szeptember 20.) négy társaság adott be pályázatot a miskolci villamostenderre – tájékoztatott Simon Gábor, a Zöld Nyíl elnevezésű projekt önkormányzati biztosa. A nyílt közbeszerzésen 31 villamosra és az üzemeltetésükhöz kapcsolódó eszközökre kért ajánlatot a miskolci önkormányzat tulajdonában lévő Miskolc Városi Közlekedési Zrt. A Bombardier és a Siemens végül nem pályázott, a cseh Škoda, a spanyol CAF, az olasz Ansaldobreda és a lengyel Solaris viszont igen. Ugyanakkor a CAF az utolsó pillanatban – egyelőre nem tudni, milyen indokra hivatkozva – jogorvoslati kérelmet is benyújtott a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A zömmel uniós forrásból megvalósuló villamosprojekt összességében több mint 50 milliárd forintba kerül. A pálya átépítése és meghosszabbítása megkezdődött, a járművek beszerzésére viszont már a harmadik pályázatot írták ki, így vélhetően csak 2012-2013-ban kezdődhet meg a szállításuk.

Kétmilliárdos projekt Pusztazámoron

A pusztazámori hulladéklerakó második fejlesztési ütemére kiírt közbeszerzési eljárást az Euroaszfalt Kft. és a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. által alkotott Lerakóépítő 2010 Konzorcium nyerte meg. Ennek megfelelően a jelenleg üzemben lévő 18 hektáros lerakótér mellett egy újabb, 15,3 hektáros területet alakítanak ki a Budapesten képződő kommunális hulladék befogadására. A kivitelezés mintegy kétmilliárd forintos beruházást jelent. A szerződés értelmében az újabb lerakótér első kazettáinak 2011 nyarára kell elkészülni, míg a teljes beruházás befejezési határideje 2011 vége. Az új lerakótér teljes kapacitása 3,5 millió köbméter lesz, s ez várhatóan tizenegy évig elegendő a főváros kommunális hulladékának elhelyezésére. Az új lerakóra azért van szükség, mert a tíz évvel ezelőtt üzembe helyezett első üteme jövőre megtelik. A projekt részét képezi a lerakó szomszédságában található komposztálótelep bővítése, amelynek kapacitását a jelenlegi 12-13 ezer tonnáról 25 ezer tonnára növelik.

Közbeszerzésireferens-képzés indul

Államilag elismert OKJ-s közbeszerzésireferens-képzést indít október 21-étől a Magyar Közbeszerzési Társaság. A 168 órás tanfolyamon megszerzett képesítés egyaránt módot ad az ajánlattevői, ajánlatkérői, illetve tanácsadói területeken a közbeszerzéssel kapcsolatos munkakörök betöltésére. Huszonegy héten keresztül, 2011. április 7-éig csütörtökönként a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapesti Oktatóbázisán a közbeszerzés kiemelkedő szaktekintélyei tartanak előadásokat, konzultációkat a résztvevőkkel, akik itt elsajátíthatják a közbeszerzési szakma legújabb ismereteit, a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogi, gazdasági és pénzügyi tudnivalókat. Összesen 144 óra elméleti és 24 óra gyakorlati képzésen vesznek részt. A többi között megismerkednek a közbeszerzések típusaival, alkalmazási köreivel, az eljárások gyakorlatával, a közbeszerzések ellenőrzésével, a jogorvoslattal, a közbeszerzési eljárások tervezésével, és előkészítésével, az Európai Unió e témával kapcsolatos irányelveivel és gyakorlatával. Az elmélet mellett ismereteket szerezhetnek a közbeszerzések legújabb jogi, gazdasági és pénzügyi gyakorlatáról is. A kurzus végén a hallgatók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek. A jogi szakirányú diplomával rendelkezők mentesülnek az általános jogi ismeretek vizsgarészből, a gazdasági szakirányú diplomások pedig felmentést kapnak a gazdasági és a pénzügyi vizsgarészből. A jelentkezőkkel a tanfolyam szervezője, a vizsgaközponti jogosultsággal bíró Országos Vezetőképző Intézet köti meg a képzési szerződést, amely szervezeti és gazdálkodási keretein belül működteti a Magyar Közbeszerzési Társaságot. A kurzusra az OVI Vezetőképző Intézet Kft.-nél lehet jelentkezni, október 8-áig.

Hírek – röviden

A Pécsi Tudományegyetem természettudományi kutatóközpontjának kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás másodszor is érvénytelen lett, így harmadik pályázatra kerül sor. Emiatt várhatóan egy évet késik az átadás. • Aláírták a nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház több mint hárommilliárd forintos fejlesztését lehetővé tevő támogatási szerződést, a megvalósítás érdekében több jelentős közbeszerzési eljárás indítása várható. • A Pannon Volán Zrt. ebben az évben tizenegy autóbusz beszerzését irányozta elő, döntően helyközi forgalomra. • Mintegy 200 millió forintért külső szakértőket bíz meg adó- és pénzügyi tanácsadói szolgáltatások ellátásával a Fővárosi Önkormányzat. A feladat ellátására kiírt közbeszerzési eljárás ajánlattételi határideje november 2. •Sármellék–Zalavár Önkormányzati Társulása nyílt közbeszerzésen keres vállalkozót a volt szovjet katonai repülőtér kármentesítésére. A legjelentősebb feladat mintegy 275 ezer köbméternyi talaj megtisztítása. • Uniós támogatással fejleszti a sürgősségi betegellátást a Fejér Megyei Szent György Kórház. A kivitelezési munkálatokra és a gépek, műszerek beszerzésére kiírt közbeszerzési eljáráson az építési munkákat a ZÁÉV Zrt. és a Hérosz Zrt. konzorciuma nyerte, a gépi felszerelések beszállítója pedig a Pikosytem Zrt. lett. • Eredményesen zárult a 82-es főút új győri bevezető szakaszának tervezésére kiírt közbeszerzési eljárás. A nyolc pályázó közül a fővárosi Roden Mérnöki Iroda Kft. lett a nyertes. • Megkezdődött a pécsváradi új iskola közbeszerzésének előkészítése: a több mint 600 millió forintos beruházás a tervek szerint 2012 elejére fejeződik be. • Győrsövényház: mintegy 460 millió forint ráfordítással kiépítik a település szennyvízhálózatát, a közbeszerzési eljáráson a zalakarosi Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. lett a befutó.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Túl drága volt a fénymásoló papír

A nemzeti fejlesztési miniszter Jánosi Andrea közbeszerzésért felelős helyettes államtitkárt két hónapra a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) miniszteri biztosává nevezte ki. A Népszabadság azon kérdésére, hogy történt-e a KSZF-nél olyan hiba vagy visszaélés, amely indokolja ezt a lépést, a szaktárca azt válaszolta, Jánosi Andrea folytatja a korábbi megbízott főigazgató, Hidas János által elkezdett vizsgálatokat, illetve teljes körű jogi, pénzügyi, informatikai és szervezeti átvilágítást hajt végre. Az új vezetői pályázatot csak azt követően írják ki, ha a főigazgatóság átlátható működése biztosítottá válik.
Ha nem is árultak el konkrét ügyeket, amely miatt a KSZF-nél miniszteri biztosra van szükség, azt közölte a minisztérium, hogy szerintük a közbeszerzés közmegítélése az elmúlt években egyre inkább romlott, köszönhetően a túlbürokratizált, bonyolult, következetlen, lassú és drága eljárásoknak. Hozzátették: a folyamatban lévő vizsgálatok számos visszásságot tártak fel, előfordult például, hogy a boltinál jóval magasabb áron szereztek be fénymásoló papírt a központosított közbeszerzési pályázaton. Az ilyen és hasonló eseteket a jövőben szeretnék elkerülni, mégpedig úgy, hogy az állami közbeszerzések – szándékuk szerint – a nyilvánosságon, a valós versenyen és a hatékony, gyors közbeszerzési eljárásokon alapuljanak majd. Jánosi Andrea ennek érdekében teljeskörűen feltárja a hiányosságokat, a szabálytalanságokat és a mulasztásokat. Arra is lehetősége van, hogy a már érvényben levő intézkedéseket, utasításokat felülvizsgálja, és indokolt esetben javaslatot tegyen módosításukra vagy hatályon kívül helyezésükre.

(Népszabadság, 2010. szeptember 21.)

A tartozási lánccal kezd az építésgazdasági munkabizottság

Többféle, a tartozási lánc felszámolását célzó megoldáson is gondolkodnak az alakuló Építésgazdasági Munkabizottság szakértői, a változáshoz új építési és fogyasztóvédelmi törvényre, valamint a kompetenciák tisztázására is szükség van – mondta a Napi Gazdaságnak Széman György, a munkabizottság elnöke.
A munkabizottság kiemelt témái közé tartozik a vállalkozás felelőssége – az eszköz és tőke nélkül alapított cégek ugyanis a nemfizetéseket erősítik – az irreális vállalási árak rendbetétele és a közbeszerzésben elterjedt bürokrácia leépítése is. Széman szerint át kell gondolni a fedezetkezelő intézményét, többek között azért is, mert a piaci szereplők egy részére, az anyaggyártókra és a kereskedőkre nem vonatkozott a szabályozás, miközben a nemfizetés már ebben a szakaszban általános.
Ugyan a fedezetkezelő alkalmazását a közbeszerzés alá tartozó beruházásoknál felfüggesztették, az 1,3 milliárd forintot meghaladó magánberuházásoknál még kötelező lenne a működtetése. A gyakorlati tapasztalatokról azonban senki nem tud, részben mert a hatálybalépés óta szinte nincs ilyen méretű magánberuházás, és amelyik mégis eléri ezt a méretet, ott a projekt részekre bontása jelenti a kibúvót az érintetteknek. Széman az új közbeszerzési törvényhez nagy reményeket fűz, mert, mint mondta: a legutóbbi módosítás nem éppen „szakmabarát”.

(Napi Gazdaság, 2010. szeptember 23.)

E-közbeszerzés még mindig kérdőjellel

Az elektronikus közbeszerzés terén lényeges előrelépést nem történt tavaly – olvasható a Közbeszerzések Tanácsa (KT) által a parlamentnek benyújtott 2009. évi beszámolójában. A KT visszatérően hiányolja az e-közbeszerzéssel kapcsolatos cselekvési tervet, amely alkalmas lehetne arra, hogy szisztematikusan megvizsgálják a közbeszerzések informatikai támogatásának eszközeit, és a felelősök, illetve határidők megjelölésével végre elmozdulás következhessen be. A közbeszerzésen részt vevők számára még az is gondot okozott, hogy pontosan milyen feltételeknek kell megfelelniük a kitűzött 2010. január 1-jei időpontig. A bizonytalanságot növelte, hogy új végrehajtási rendeletet sem fogadtak el, helyette az elektronikus tértivevény szabályai közé kerültek be az ajánlatok elektronikus benyújtásával, bontásával kapcsolatos rendelkezések. Nem készültek el azok a fejlesztések, amelyek az ajánlatok ajánlattételi határidőt megelőző bontásának kizárását biztosították volna.
A KT által szorgalmazott új határidők végül a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatba kerültek be. Ezt azonban a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, tárgyalására azonban már nem került sor a tavaszi ülésszakban. Helyette megszületett az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló jogszabály, amely 2010. március 1-jei hatállyal eltörölt gyakorlatilag minden e-közbeszerzést érintő rendelkezést.
A meglévő elektronikus technikákról szólva a beszámoló kitér arra, hogy a közbeszerzési törvény 2005. évi módosítása keretjelleggel szabályozta az elektronikus árlejtést, és a teljes elektronizációra épülő dinamikus beszerzési rendszert. Az ajánlatkérők oldaláról azonban még mindig alig alkalmazzák azt. A dinamikus beszerzési rendszerrel kapcsolatban az előirányzott 2007. július 1-jei törvényi határidő ellenére nem született meg a részletes szabályozás. Talán mentség, hogy más uniós országban sincsenek erre igazán működő modellek.

(Világgazdaság, 2010. szeptember 24.)