e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Magyar közbeszerzéseket vizsgál Brüsszel

Az Európai Bizottság két, Magyarországgal kapcsolatos ügyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságához fordul. Az elsőben a magyar kormányzat központi beszerző szervezete megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat egy irodaszerekkel kapcsolatos keretszerződés odaítélése során. A másikban Magyarország nem jól érvényesítette jogszabályaiban az uniós közbeszerzési szabályokat, és ezáltal korlátozta a vállalkozások hozzáférését a közpénzből finanszírozott szerződésekhez. Ugyanakkor az EB lezárta azt a Magyarország ellen indított szabálysértési eljárást, amellyel a munkavállalókat a túlzott mértékű mesterséges optikai sugárzástól védő, európai uniós jogszabály maradéktalan betartását célozzák meg. Az EB 2010 márciusában indoklással ellátott véleményt küldött Magyarország számára mindkét eset kapcsán, kérve a magyar hatóságokat, hogy gondoskodjanak az uniós jogszabályoknak való megfelelésről. Ám nem kapott kielégítő választ.

A közbeszerzés újabb szabályozására készül az EB

Hamarosan javaslatokat tesz az Európai Bizottság az európai uniós közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatára. Az uniós intézményektől független, de kizárólag EU-ügyekkel foglalkozó European Voice című lap információi szerint Michel Barnier, az egységes belső piac működésének gördülékenységéért felelős biztos célzottabbá szeretné tenni a közbeszerzési programok hatását, hogy jobban segítsék az innovációt, az energiatakarékosságot, a környezetvédelmet és más időszerű törekvéseket. Jobban ösztönözni kívánja a bizottság az internetes technológiák alkalmazását is, nem utolsósorban a költségek csökkentése reményében. Az úgynevezett zöldkönyv felvetései között szerepel az is, hogy az egyes tagországok közbeszerzései nyíljanak meg könnyebben a külföldi cégek előtt. Több EU-tagállamban, így Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Dániában a brüsszeli javaslatoktól függetlenül már készítik is az utóbbira vonatkozó nemzeti szabályozást – tájékoztat az European Voice.

Csúszik az új közbeszerzési törvény?

Az Orbán-kormány az elmúlt négy hónapban már két ízben módosította a közbeszerzési törvényt, a napokban pedig a kormánypárti képviselők újabb változtatási javaslatokat adtak be, tehát készül, de késik az új törvény. Ezzel magyarázható, hogy a Népszava információi szerint – 2011 januárja helyett csak 2012-ben léphet hatályba. A törvénnyel kapcsolatosan nem csak a csúszás a gond, számolni kell még két bizonytalansági tényezővel is. Az egyik, hogy az uniós pénzek érdemi átcsoportosítása miként valósulhat meg anélkül, hogy erről előzetesen egyeztető tárgyalást folytatott volna a magyar kormány az Európai Bizottság illetékeseivel. A másik: miként újul meg a közbeszerzési törvény. A nyári módosítással már érdemben javultak az állami és önkormányzati tenderek általános részvételi feltételei, és a fejlesztési tárca által javasolt változások mindegyike azt szolgálja, hogy átlátható, egyértelmű és a túlzott elvárásokat korlátozó szabályok segítsék a pályázókat, ezen belül is leginkább a kis- és középvállalkozókat. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Távoltartás a közbeszerzésektől

Az úgynevezett köztávoltartás jogintézményével távolítaná el az állami pénzügyektől a közbizalommal visszaélőket Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos. Kifejtette: „Ha valakit valamilyen hatóság vagy bíróság elmarasztal közpénzekkel összefüggő magatartás miatt, az ne tölthessen be köztisztséget, ne juthasson közforráshoz, ne indulhasson közbeszerzési pályázaton.” A politikus arról is beszélt, hogy a gazdasági tranzakciók átvilágításának jelentős része csak most kezdődik. Kivizsgálják a MÁV Cargo ügyeit, közben zajlik a sanghaji világkiállítás magyar pavilonja ügyének, az Omninvest-ügynek és más egészségügyi programoknak az áttekintése is.

Internetre a közbeszerzéseket!

A korrupciót és a kiterjedt bürokráciát tartja ma is a külföldi befektetések legnagyobb gátjának a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham). Dávid Péter, a szervezet igazgatója nagy jelentőségűnek értékelte az elmúlt héten bejelentett óriás beruházásokat, s úgy véli, az ország versenyképességét bizonyítja, ha két ilyen nagyságrendű fejlesztés (Audi és az Opel) helyszínéül minket választanak. Az üzleti életet megbénító korrupció a külföldi befektetések első számú „közellensége”. A választási küzdelemnek ez volt az egyik kulcseleme, de eddig a szavakon kívül nem történt semmi a megfékezésére, a közbeszerzések átalakítására és transzparenssé tételére – figyelmeztet Dávid Péter. Az internet által nyújtotta átláthatóság bizalmat ébreszthetne a befektetőkben, feltéve hogy a kiírások mellett az ajánlatok és a bírálat menete is követhető lenne a neten. A pártfinanszírozás éppen olyan aggályos terület, és áttekinthetetlen, mint a közbeszerzéseké, mindkettő elriaszthatja a Magyarország iránt érdeklődőket – nyilatkozta az igazgató.

Négy nyertes a Főtáv tenderén

A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (Főtáv) nyílt közbeszerzésen nettó 579 millió forint összegben rendelt tervezési szolgáltatást négy cégtől. A szerződések a hőközpontok és kapcsolódó technológiai létesítmények műszaki tervezési munkáira szóló keretmegállapodást rögzítik. A közbeszerzési pályázaton a ChemPower Kft.-t, a Top-Kvalitás Kft.-t, a Hinterland Zrt.-t és a Reál-Energo Kft.-t hirdették ki nyertesként. A négy társaságnak a hőközpontok szétválasztása és felújítása során szükséges gépészeti, építészeti és elektromos kiviteli terveket kell elkészítenie, és a megbízás részét képezi a szükséges építésügyi vagy más hatósági engedélyezési kiviteli terv, illetve egyéb terv készítése is. A szerződésből a ChemPower 307 millió, a Reál-Energo 108,5 millió, a Hinterland 100 millió, a Top-Kvalitás pedig 63,8 millió forinttal részesedik.

Jogi utakon a nyíregyházi közbeszerzés

Amint arról korábban is tájékoztattunk: a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) májusban negyedik alkalommal is megsemmisítette Nyíregyháza csatornahálózat-kivitelezőjének kiválasztására vonatkozó lezáró döntését. A város a KD jogértelmezésével szemben közigazgatási pert kezdeményezett, s a Fővárosi Bíróság a múlt héten (szeptember 28-án) ítéletet hozott. A bíróság a benyújtott két kereseti kérelem közül az egyiknek helyt adott, a másikat elutasította. Elfogadta azt az érvelést, amely szerint az önkormányzat nem sértette meg a törvényt, amikor a 15 hónapos teljesítési határidő túllépéséért nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatot. Jóváhagyta viszont a Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztaló érvelését, amely szerint a Nyíregyházáért 2009 Konzorcium benyújtott műszaki ütemterve – hibásan – bizonyos munkaszüneti napokra is irányzott elő munkavégzést. Az önkormányzat fenntartja annak lehetőségét, hogy fellebbezésével a Fővárosi Ítélőtáblához fordul, hogy másodfokon e vitatott kérdésben is „teljes értékű győzelmet arasson”. A beruházás előrehaladása érdekében azonban az újabb közbeszerzési eljárást is megindította. Közzétették a hirdetményt.

Változások az építőipari közbeszerzésekben

Hogyan változtak az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok a törvény legutóbbi módosításait követően? – kérdezték többen a szerkesztőségtől. Idézzünk a Közbeszerzési Levelekből (2010. 09. 20.), remélve, hogy az ott részletesen kifejtett jogértelmezés alábbi rövid összefoglalója is eligazítást adhat az érdeklődőknek.
A szeptember 15-én hatályba lépett módosításnak megfelelően a közösségi értékhatártól az építési beruházás esetében is kötelező közösségi eljárásrendben lefolytatni az eljárásokat. Változott ugyanakkor az értékhatár, azaz a korábbi 5 150 000 euró helyett az új 4 845 000 euró az irányadó. Változás az is, hogy a becsült érték kiszámítása során más közbeszerzés becsült értékével nem kell egybeszámítani az olyan közbeszerzést, amelynek becsült értéke az építési beruházások esetében 262 890 000 forintnál kevesebb. A módosítás további szabályként előírja, hogy az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A változás révén visszakerült a közbeszerzési törvénybe a három ajánlattevő meghívásának lehetősége, amennyiben az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 80 millió forintot. Az építési szerződés megkötésekor nem szükséges építtetői fedezetkezelő közreműködése.

Hírek – röviden

Az Európai Bizottság kezdeményezi a koncessziókkal kapcsolatos közösségi szabályozást. A magyar ajánlatkérőknek is válaszolniuk kell: milyen a magyar engedélyezési, engedményezési gyakorlat. • Kívánatos a nagy állami vállalatok, illetve roma vállalkozók bevonása a közmunkaprogramba – nyilatkozta Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár. • Pakson újabb négy utca felújítása kezdődik, mintegy 200 millió forint ráfordítással. A kivitelezésre a közbeszerzési eljárást követően a Soltút Kft.-vel és a Baranya Aszfalt- és Betonelemgyártó Kft.-vel szerződtek. • Leállították Nyíregyháza térfigyelő kameráinak közbeszerzését. • Új egészségház építéséhez indít közbeszerzést Halászi önkormányzata. • Csaknem kétszáz tanuló informatikai felszereléssel való ellátására írt ki tendert a nagyatádi Ady Endre Gimnázium, amelyre a határidő lejártáig mindössze egy ajánlat érkezett. • Három pályázó közül a tolnai Bau Team Kft. nyerte a kölesd–kistormási szennyvízcsatorna-rendszer építésére kiírt közbeszerzési eljárást: a cég nettó 692,7 millió forintos ajánlatával nyert. • Megsemmisítette a Fővárosi Gázművek Zrt. pályázati felhívását az Óbudai Gázgyár területének eladására a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert nem határozták meg pontosan, mennyi szennyezett talajt kell kicserélni a területen a kívánt minőség eléréséhez. • Tiszasziget: a község templomának felújítására kiírt közbeszerzési eljárás a kiértékelésnél tart. • A héten lezárul a kövespataki árapasztó záportározó megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás; 171 millió forintos beruházásról van szó. • Eredménytelennek nyilvánította Sopron önkormányzata a város rehabilitációjára kiírt közbeszerzést, mivel az ajánlati ár csaknem kétszeresen meghaladta a rendelkezésre álló 550 millió forintot. • A paksi ipari parkban uniós hozzájárulással inkubátorházat alakítanak ki: a mintegy félmilliárd forintos beruházáshoz nyílt közbeszerzésen keresnek kivitelezőt. • Felsődobszán, a Hernád folyó mentén három kilométeres szakaszon védőgátépítésre kiírt közbeszerzés van folyamatban.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Sok elit, sok korrupció

A közbeszerzések 65-70 százaléka korrupcióval érintett, ami számomra azt jelenti, kizárható, hogy ennek csak egy párt vagy érdekkör lenne a kedvezményezettje –mondja Alexa Noémi, a Transparency International (TI) ügyvezetője, akit a folyamatban lévő elszámoltatásról kérdezte a Hetek című lap riportere. Arra a kérdésre, hogy ez az akció segíti-e a korrupcióellenes küzdelmet így válaszolt:
– Ha politikai motivációból indulnak is az akciók, visszatartó erejük akkor tud lenni, ha eljárás és szankció követi őket. Egyébként tipikus nemzetközi gyakorlat, hogy a hatalomváltáskor az új politikai vezetés igyekszik elődjének úgynevezett piszkos ügyeit feltárni. Egyelőre még nem világos, hogy a kormányzati elszámoltatás milyen mélységű lesz, és milyen eredménnyel zárul majd. A TI kutatásai alapján úgy tűnik, hogy Magyarországon nemzetközi viszonylatban is nagyon mély a politikai és a gazdasági elit összefonódása, azaz nem egy-két politikus vagy minisztériumi vezető botlásáról van szó. A korrupció rendszerszerű. Olyan érdekhálók, úgymond „polipok” működnek, amelyeken keresztül professzionálisan zajlik a közpénzek illegális felhasználása. Amennyiben az elszámoltatás keretében ilyen ügyletek napvilágra kerülnek, és bizonyítást nyernek, társadalmi katarzist okozhat.
2002-ben is hasonló volt a közhangulat, amit Keller László közpénzügyi államtitkár igyekezett meglovagolni, a katarzis azonban elmaradt. Mi az oka az ilyen akciók sikertelenségének? – hangzik az újabb kérdés.
Válasz: A korrupciós ügyeket a világ minden táján a legnehezebb bizonyítani. Magyarországon csak egy gazdasági és politikai elit van, még ha az utóbbi pártokra tagozódik is. Nagy ügyek esetében kizárt, hogy csupán az egyik oldal érintettségét lehessen bizonyítani. A kormánybiztos rendelkezik kellő jogi eszközzel ehhez a munkához, nem él vissza a hatalmával, ha átnézi kollégáival az állami szerződéseket. Az igazságszolgáltatás, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság is bír ilyen eszközökkel. Még nem tudjuk megítélni, mennyire politikai az elszámoltatás, csak akkor lehet értékelni, ha lezárultak az ügyek.

(Hetek, 2010. szeptember 24.)

Csúszik a közbeszerzési törvény

Az Orbán-kormány az elmúlt négy hónapban már két ízben módosította a közbeszerzési törvényt, a napokban a kormánypárti képviselők újabb változtatási javaslatokat adtak be. Tehát készül, de késik az új törvény. Eddig arról szóltak az információk, hogy 2011 januárjában életbe léphet a teljesen megújult jogszabály. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrégiben úgy fogalmazott, hogy az új törvény 2011 első felében léphet hatályba. Lapunk meg nem erősített információi szerint azonban nem kizárt, hogy erre 2012 előtt nem kerül sor.
A szeptember 15-én hatályba lépett módosítások számos helyen pontosítják a közbeszerzési törvény egyes, korábban jogalkalmazási problémákat felvető kérdéseit – mondta Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának új elnöke. Úgy véli: a módosítások révén olyan rendelkezésekkel egészült ki a törvény, amelyek az adminisztrációs terhek csökkentését és az eljárás egyszerűsítését szolgálják. Lényeges változásként értékeli többek között az alvállalkozó fogalmának pontosítását, valamint azt, hogy az ajánlatkérőnek lehetőség szerint részekre kell bontania a beszerzését. Enyhültek a pénzügyi alkalmassági szabályok, hiszen induló vállalkozás is tehet ajánlatot, ha ehhez megfelelő árbevétellel rendelkezik. Lényeges változásként említi, hogy egyszerűbbé tették az igazolások alakiságát érintő szabályokat, a referenciaigazolások rendelkezésre bocsátása ingyenes, az ajánlati biztosíték összegét maximálták. A KT elnöke a pozitívumok közzé sorolja, hogy nem kell közbeszerzés a szállodai, éttermi, kulturális és sportszolgáltatások lebonyolításával összefüggő beszerzésekhez. Rövidítették az eljárások határidejét: a szerződést már az eredményhirdetést követő 10. napon meg lehet kötni. A hazai rendszerben a 25 napos ajánlattételi határidő 20 napra csökkent, és bizonyos becsült értékeknél (árunál 25 millió, építési beruházásnál 80 millió forint) ismét lehetővé válik a három ajánlattevő felkérésével megvalósuló eljárás.
Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke kibővítené a KT jogkörét azzal, hogy ellenőrizhesse a pályázók anyagi helyzetét, hogy megfelelően felkészültek-e a vállalt feladatra. Sürgetné az új közbeszerzési törvényt, amely egyszerűbbé és átláthatóbbá tenné az eljárásokat. Sokszor olyan érzése volt eddig a pályázóknak, hogy túlzottan testre szabottak a kiírások, szinte azonnal meg lehetett mondani, hogy ki lesz a nyertes. Az ilyen közbeszerzés a korrupció melegágya – állítja Miklóssy. Az MKIK alelnöke üdvözli a fejlesztési tárca azon kezdeményezését, hogy a kamarákkal együttműködve olyan szakértői, tanácsadói hálózatot építsen ki, amely segíti a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy ne kényszerüljenek további üzleti partnerek bevonására a pályázatok során.

(Népszava, 2010. szeptember 25.)