e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Bizottsági igen az ügyvédi megbízásokra

A kormánypárti képviselők szavazatával az Országgyűlésben bizottsági támogatást kapott az a javaslat, hogy jogi szolgáltatásra ne legyen kötelező közbeszerzést kiírni. Kötelezővé tennék viszont a szerződésről szóló hirdetmény közzétételét. A számvevőszéki és költségvetési bizottság közbeszerzési törvényt módosító javaslatához a gazdasági bizottság újabb módosító indítványt fűzött. Ennek lényege: a jogi szolgáltatásokra ne kelljen kiírni közbeszerzést, viszont a szerződés megkötéséről egy formalizált hirdetményt kelljen közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Az ellenzéki képviselők ezt az átláthatatlanság mintapéldányának minősítették, míg a kormánypártiak azzal érveltek, hogy az ügyvédi tevékenység bizalmi kérdés.

Egy érvényes pályázóval is eredményes a tender

A közbeszerzési törvény szeptemberi módosítása hatályon kívül helyezte az egyetlen érvényes ajánlatról szóló rendelkezést, így az utóbbi évek legátgondolatlanabb paragrafusát immár nem kell alkalmazni a közbeszerzési eljárások során – mutatott rá Patay Géza, a Közbeszerzési Ügyvédek Szövetségének elnöke. A törvény korábbi rendelkezése értelmében eredménytelen volt az eljárás, ha több ajánlatot nyújtottak be, de csak egyetlen érvényes ajánlat maradt az értékelés után. E szabály bevezetését követően észrevehetően megugrott az eredménytelen közbeszerzések száma, mert egyes pályázók e paragrafus mögé bújva különböző trükkökkel megakadályozták a potenciális nyertes győzelmét. A jogszabály azt is lehetővé tette, hogy például valamelyik formai pályázó azért nem adott be hiánypótlást, hogy kizárják az eljárásból, és a másik cég –  egyedül maradva – így nem nyerhet. A szabály a visszaélések melegágyává vált. Ezen túlmenően megnehezítette, és megdrágította az eljárásokat, gyakran többször is újra kellett indítani az időveszteséget okozó közbeszerzéseket.

Debrecen: az olasz villamosok nyertek

Minimális különbséggel az olasz pályázó megelőzte spanyol versenytársát, és megnyerte a debreceni villamosberuházás kivitelezésére kiírt tendert. A város közbeszerzési bizottsága az AnsaldoBreda céget hirdette ki győztesnek, a 2-es villamos járműbeszerzési eljárásában. A Sirio típusú villamos 2237 pontot, míg a spanyol jármű 2226 pontot szerzett a bírálati eljárásban. Debrecen 18 villamost rendel, ezek értéke összesen – a karbantartáshoz szükséges berendezésekkel, tartalék alkatrészekkel stb. – 41 millió euró (több mint 13 milliárd forint). A spanyol CAF-nak ötnapos jogorvoslati idő áll rendelkezésére, s ha nem él vele, a város október 28-án kötné meg a szerződést. Debrecen önkormányzata abban reménykedik, hogy az immár ötödik alkalommal lebonyolított sikeres közbeszerzési eljárással az idén lezárul a beszerzés. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Finisben a BKV midibusztendere

Hamarosan befejeződhet a BKV Zrt. hónapok óta húzódó, negyven midibusz üzemeltetésére szóló közbeszerzési pályázata. A közlekedési társaság már több alkalommal megpróbálta lezárni az eljárást, és egyes hírforrások szerint valószínűleg most sem sikerül nyertest hirdetni, annak ellenére, hogy hét cég adott be ajánlatot. Az eljárás jelenleg tárgyalásos szakaszában tart, a magas színvonalú szolgáltatás becsült értéke évi egymilliárd forint.
A kételyeket támasztja alá a Tömegközlekedési Dolgozók Független Szakszervezetének Szövetsége nyilatkozata, miszerint nem ismer olyan közlekedési társaságot, amely hirtelen elő tudna állítani negyven midibuszt, így a majdani nyertesnek a piacról kell beszereznie a járműveket, amelyeket később a BKV valamilyen konstrukcióban igénybe vesz. Vagyis végső soron a BKV fogja megvenni a buszokat – mondta Nemes Gábor, a szakszervezet alelnöke, aki szerint ha így lesz, nem értik, miért nem maga a BKV vásárolja meg a járműveket.

A Generali biztosítja a nemzeti bankot

A Generali-Providencia biztosíthatja két évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vagyonát, és a jegybank felelősségbiztosítója is ez a társaság lesz – derül ki a szolgáltatásokra indított közbeszerzés eredményhirdetéséből. Az első az MNB vagyonának biztosítása, amelynek értéke meghaladja a 23 milliárd forintot, része több mint ötszáz festmény és más képzőművészeti alkotás. A vagyonbiztosítás körébe tartozik a belföldi szállítmányok és elektronikus berendezések biztosítása is. A felelősségbiztosítás körébe tartozik az általános, a munkaadói, továbbá a kiegészítő – például az ingatlanokkal kapcsolatos – biztosítás. A nyertesen kívül ajánlatot tett még a Groupama Garancia, valamint az Allianz Hungária Biztosító is.

Csepeli csatornatender: decemberben eredményhirdetés

A Fővárosi Önkormányzatnak a csepeli csatornázási projektre kiírt nyílt közbeszerzési eljárásán előreláthatóan december 22-én hirdetnek eredményt, és a nyertes ajánlattevővel az elképzelések szerint 2011 januárjában kötnének szerződést. Ennek azonban előfeltétele, hogy a főváros új közgyűlése jóváhagyja a programot, és az időközben módosított dokumentumokat. Információk szerint a projektre vonatkozó négy vízjogi engedélyt kiadták, a tenderek közbeszerzési kiírása pedig megtörtént. A COL4 jelű projekt három részre van bontva, de egy ütemben valósul meg. Ennek megfelelően a Fővárosi Önkormányzat a kivitelezésre három vállalkozási szerződést köt majd. Sikeres közbeszerzés esetén a kivitelezés 2011. január végén-február elején kezdődik. A projektzárási határidőt (figyelembe véve az új elemek megvalósítását is) az Európai Unió illetékes bizottságának jóváhagyásával 2012. december 31-re módosították.

Szabálytalan közbeszerzések a 4-es metrónál

Az Állami Számvevőszék hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a 4-es metró ügyében. Az ÁSZ többek között megállapította: a beruházás folyamán szabálytalanul lefolytatott közbeszerzési eljárások és a teljesítéssel arányban nem álló díjkifizetések vagyoni hátrányt okoztak az államnak és a Fővárosi Önkormányzatnak. A budapesti városháza nem ért egyet a megállapításokkal, úgy érvelnek, hogy Domokos László ÁSZ-elnök megszegte az eljárási szabályokat, amikor hivatalos publikálás előtt idézett a 4-es metró ügyét vizsgáló jelentésből.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal fedte fel a 2007–2013-as időszakra vonatkozó közlekedési operatív program megvalósítása során felmerült, jórészt a közbeszerzési eljárások ellenőrzésével összefüggő hiányosságokat – erősítette meg az információt Ton van Lierop, a regionális biztos szóvivője. A főként a 4-es metró beruházását érintő szabálytalanságok miatt a bizottság a kifizetéseket felfüggesztette, s akkor újítja fel, ha a magyar hatóságok megfelelő intézkedéseket tesznek (További információk a lapszemle rovatban.)

Kínai közbeszerzésekre vágyik az EU

Az Európai Unió és Kína múlt heti tárgyalásain Ven Csia-pao kínai elnök megígérte, hogy a külföldiek a szellemi tulajdont, az innovációs eljárásokat és a közbeszerzésekben való részvételt illetően a külföldiek ugyanolyan bánásmódban részesülnek majd, mint amilyenben a kínai vállalkozások. Az Unió kereskedelmi ügyekért felelős biztosa korábban számtalan olyan akadályt sorolt fel, amelyek leépítésében Kínának előrehaladást kell elérnie, ha piacgazdaságként akarja magát elismertetni. Ilyen feladatként említette a kínai piachoz való hozzáférést és a közbeszerzési eljárásokat. Továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy az európai vállalatokat mennyire engedik be a nagy kínai állami beruházásokba. Karel de Gucht uniós biztos hangsúlyozta: ezen a téren a kölcsönösség elvének kell érvényesülni, vagyis ha kínai érdekeltségek részt vehetnek európai közbeszerzési eljárásokon, akkor az európaiakat sem lehet kirekeszteni a kínaiakból. Kínai konzorcium nyerte például a Łodź–Varsó autópálya két szakaszának megépítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. Hasonló példát Németországból is lehetne hozni. A vesztesek viszont hangoztatják: a kínaiak olyan ajánlatokat tesznek, amelyeknek nem lehet alámenni.

Csalárd csődök miatt koplal a gazdaság

A GKI Gazdaságkutató felmérést készített, amelyből kiderül, hogy a tönkrement építőipari vállalkozások tulajdonosainak 60 százaléka már tulajdonos egy újonnan alapított cégben. Maga után hagyja a kifizetetlen számlát, cégét kiüríti, tartozásai behajthatatlanok. Az ilyen csalókra az a jellemző, hogy egy céget éppen felszámolnak, egyet működtetnek, és egy harmadikat éppen alapítanak. A lánctartozások miatt mintegy 600 milliárd, a csalárd csődök miatt pedig 2-3 ezermilliárd forint hiányzik a gazdaságból, ráadásul az uniós pénzek is csak lassan csordogálnak Az építőipar és a magyar gazdaság egyik nagy problémája, hogy soha nem látott méreteket öltött a csalárd csődök száma – erősíti meg Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója. A közgazdász úgy véli, nincs megoldva a szabályozás, és a csődöket sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni, mint ahogyan az jelenleg történik. Nem csak az építőipar problémája, hogy megbénult az uniós pályázati rendszer. Hiba volt a kormány részéről, hogy bizonyos esetekben hosszabb ideje késlelteti a kifizetéseket – mutat rá az ügyvezető igazgató, és hozzáteszi: annak fizessen a fejlesztési ügynökség, aki mindent szabályszerűen elvégzett.

Hírek – röviden

Aláírták a Lajoskomárom–Dég szennyvízberuházás támogatási szerződését: a projekt 2,248 milliárd forint támogatáshoz jutott. A folyamatban lévő közbeszerzés lezárását követően, még ebben az évben szeretnék megkezdeni a kivitelezést. • A győri Petz Aladár Kórház 11 milliárdos fejlesztési munkáira a kivitelező kiválasztása zajlik. A tervek szerint a jövő év elején indul a kórház minden eddiginél nagyobb beruházása, amelyet 2012 decemberére kell befejezni. • Megkezdődött a kecskeméti szakképző központ projektjének megvalósításához kapcsolódó közbeszerzési eljárás: A mintegy 864 millió forint költséghez 775 millió forint pályázati támogatást kap a projekt. • Eszteregne önkormányzata árvízcsúcscsökkentő tározó építésére közbeszerzési eljárást indít. • Szerencsen mintegy 460 millió forint ráfordítással óvodafelújítási munkálatok kezdődnek. Előkészítik a közbeszerzési eljárást, és decemberben szeretnék megkötni a kivitelezői szerződést.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Könnyebb lett kkv-ként közbeszerzési tenderen indulni

A közbeszerzési törvény életbe lépett módosításai révén a kkv-szektor nagyobb szerephez juthat az állami, önkormányzati megrendelésekben – mondta Morvayné Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgáló vezető főtanácsosa. A kisvállalkozások eleve könnyebb helyzetben vannak, ha olyan megrendelést akarnak megszerezni, amelyhez nem szükséges tendert kiírni. A statisztikák szerint, jóllehet darabszámra a kiírások kétharmadát megnyerik, ez az értékben azonban egyáltalán nem tükröződik. A közbeszerzési törvény módosítása óta tágabb teret kaphatnak a kisebb cégek, mivel jelentősen emelkedett az az értékhatár, ami fölött kötelező a tender kiírása. Eddig minden 8 millió forint feletti beszerzést meg kellett hirdetni, szeptember közepétől viszont már csak 25 millió, építési beruházás esetében pedig 80 millió forint felett kötelező ez.
Szintén könnyíti a kkv-k dolgát, hogy nem kell hivatalos közbeszerzési tanácsadót bevonni a tenderbe. Sokat segít az is, hogy olyan adatokat, amelyek nyilvános adatbázisból beszerezhetők, nem kell igazolni. Idetartozik például a köztartozásmentes adatbázis. A kiírók is tehetnek azért, hogy a kkv-szektor nagyobb arányban képviseltethesse magát a közbeszerzésekben. Tipikusan ilyen elem a részajánlattétel lehetősége. A nagy értékű projekteknél, ha a beruházást részekre bontja a kiíró, az egyes részkövetelményeket teljesíteni tudják a kisvállalkozások is. Arról sem szabad megfeledkezni – figyelmeztet a szakértő –, hogy a bírálat során nem a legolcsóbb ajánlatot kell kiválasztani, hanem azt, amelyik összességében a legelőnyösebb. Kétségtelen azonban, hogy az esetek többségében a legolcsóbb ajánlatok felé billentheti a mérleg nyelvét, hogy a bírálati szempontok között az ár túlzott jelentőséget kap.

(Napi Gazdaság, 2010. október 4.)

A metró utolérte az új kormányt is

Jórészt a 4-es metró építésénél talált, s már korábban szóvá tett szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság felfüggesztette a 2007–2009-es időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési pénzek kifizetését, s a Brüsszelben tárgyaló Fellegi Tamás szerint most gőzerővel folyik az egyeztetés az ügy rendezéséről.
Úgy tudjuk, a pénz nem veszett el, de a hiányosságokat pótolni kell, ezért fontos szempont, hogy a kormány is kivett a négyes metróprojektből egyes elemeket, s hogy a problémákat nem az EU könyvvizsgálói fedték fel, mert akkor a pénznek végleg búcsút lehetne mondani. A budapesti 4-es metró ügye tavaly tavasszal került a brüsszeli figyelem előterébe, amikor egyeztetések után tizenegy szerződést vettek ki a programból, összesen 170 millió euró értékben. A teljes költséget akkor 1,4 milliárd euróra becsülték, ehhez Budapest 900 milliót kért, s ez csökkent a feleslegesnek ítélt szerződések értékével. Brüsszelben ez összeget azóta valamivel még tovább apasztották. Az unió központjában eleve túlzottnak tartották a metróprojektet, de tisztában voltak vele, hogy az építkezést csak uniós támogatással lehet megvalósítani. Azt viszont most sem értik a megkérdezett források, miért nem teremtettek az illetékes hatóságok olyan tiszta helyzetet, azaz szabályos környezetet, hogy az EU valóban fizetni tudjon.
Fellegi Tamás Brüsszelben találkozott Johannes Hahn biztossal is, akinek elmondta, hogy a kormány 2012-től új közbeszerzési törvényt szeretne érvénybe léptetni. A rendteremtést az unió kérte is, akárcsak az átláthatóság növelését. Ezzel együtt egy csomagban várná az új kormány elképzeléseit a források felhasználásának módosítására. A közbeszerzés javítására, gyorsítására azért is szükség van, hogy a rendelkezésre álló források valóban a gazdaság fejlesztését szolgálhassák.

(Népszabadság, 2010. október 7.)

Remélik, ez a végállomás

A közbeszerzési eljárásban a csütörtöki (október 7.) döntés az ötödik megálló, remélhetően a végállomás – mondta Fajna Zoltán debreceni alpolgármester a város villamostenderének eredményhirdetését követően. Arra utalt, hogy a város 2008 ősze óta többször is nekifutott a közbeszerzésnek. Tájékoztatása szerint a nyertesnek kihirdetett olasz Sirio járművek összköltsége mintegy 3 millió euróval kevesebb, mint amennyibe a spanyol villamosok kerültek volna (a kocsik ára mellett az üzemeltetési költségeket is figyelembe véve). Európa-szerte mintegy 200 Sirio típusú jármű közlekedik, tehát kipróbált modellről van szó – hangsúlyozta Fajna Zoltán. A tervek szerint 2012 első félévében érkezne meg Debrecenbe a prototípus, amelyet az akkorra már elkészülő villamospályán fognak tesztelni. A többi járművet 2012. november-decemberétől szállítanák, az utolsó darabok 2013 márciusában érkeznének meg.
Arra a kérdésre, hogy a meggyengült forint miatt lesz-e elég fedezet a beruházásra, az alpolgármester közölte: hamarosan módosítják Brüsszellel a támogatási szerződést, illetve az ezután kötendő szerződéseket a tényleges költségekhez igazítják. Szükség esetén a kormány dönthet úgy, hogy a közlekedésfejlesztésre fordítható mintegy 1500 milliárd forintból kiegészítést ad a debreceni beruházáshoz. A debreceni villamosprojekt költségeinek 85 százalékát az unió, 9 százalékát az önkormányzat, a fennmaradó részt az állam állja.

(Hajdú-Bihari Napló, 2010. október 8.)