e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Felfüggesztett uniós kifizetések

Az Európai Bizottság felfüggesztette az Új Magyarország fejlesztési terv közlekedésfejlesztési operatív programjának kifizetéseit – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Súlyos hibákat tárt fel ugyanis a program 2007. január és 2009. szeptember közötti ellenőrzéséről készült magyarországi jelentés. Ezek szerint 53 közbeszerzés esetében merült fel valamilyen szabálytalanság, esetleg indokolatlan kifizetés gyanúja. Információk szerint a vitatott szerződések alapvetően a 4-es metró és az M43-as autópálya építéséhez kapcsolódnak. A kifizetések felfüggesztése két hónapra szól, addig kell a magyar kormánynak válaszolnia, hogy jogszerűek-e, kockázatosak-e a szóban forgó szerződések, illetve megfelelő-e az uniós támogatások ellenőrzésének intézményrendszere. A felfüggesztés mielőbbi feloldása érdekében a fejlesztési minisztérium folyamatos egyeztetést folytat az Európai Bizottság képviselőivel. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Elnökségi beszerzések tender nélkül

Különböző áruk és szolgáltatások beszerzését közbeszerzési eljárás nélkül bonyolíthatják le egyes minisztériumok, amennyiben ezek kapcsolódnak a magyar EU-elnökség 2011 első felében szükséges vásárlásokhoz – olvasható az ezzel kapcsolatos kormányrendelet tervezete. Példaként rendezvénykezelő szoftver, borbeszerzés, nyomdai előkészítés, tolmácsolás-fordítás, cateringszolgáltatás, gépkocsibérlés, dekorációkészítés esetében mentesülhet a közbeszerzés kötöttsége alól „a 2011-es magyar EU-elnökség előkészítésével és lebonyolításával összefüggő” állami pénzköltés, amennyiben az ügyletek nem érik el az Unió által előírt értékhatárokat. A törvény indoklása úgy fogalmaz, hogy „ez lehetővé teszi az őstermelőktől, kis- és középvállalatoktól történő egyszerű beszerzést”. Az Unió szabályai rögzítik: alapesetben 125 ezer eurónál nagyobb értékű áru és szolgáltatás vásárlásakor kell alkalmazni a közösségi szabályokat, bizonyos ajánlatoknál pedig csak 387 ezer euró felett lép érvénybe ez a szabály. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Közbeszerzési előnyök a kisvállalkozásoknak

Nagyobb lehetőséget kaptak a kisebb vállalkozások a közbeszerzéseknél azáltal, hogy jelentősen emelkedett az értékhatár, amely felett kötelező a tender kiírása. Eddig minden 8 millió forintnál nagyobb beszerzést meg kellett hirdetni, a közbeszerzési törvény múlt havi módosítása óta viszont ez a határ 25 millió forint, építési beruházás esetében pedig 80 millió forint. Könnyíti a kis cégek helyzetét, hogy a szabályozás több adminisztrációt csökkentő elemet is tartalmaz. Így például nem kell olyan adatokat igazolni, amelyek elérhetők nyilvános adatbázisokban. Nem szükséges hivatalos közbeszerzési tanácsadót sem bevonni a tenderbe. A törvény pontosan rögzíti a közbeszerzések formai követelményeit is. A korábbi előírásokkal ellentétben mód van a hiánypótlásra, és ugyancsak gördülékenyebbé teszi az ügymenetet az előzetes vitarendezés lehetősége. Kezdő vállalkozás is indulhat a közbeszerzésen, ha működése során már keletkezett a közbeszerzési eljárás értékének megfelelő összegű árbevétele. Szakértők szerint ezek a változások elősegíthetik, hogy a hazai kis- és középvállalkozások részesedése a közbeszerzésekből az uniós átlag 50 százalék körüli szintjére emelkedjék.

Bírság a Gödöllői Királyi Kastélynak

A Közbeszerzési Döntőbizottság kétmillió forintra bírságolta a Gödöllői Királyi Kastély Nonprofit Kft.-t, és megsemmisítette a közbeszerzést lezáró döntését, de a jogsértést nem lehetett reparálni, mivel közben új eljárásban nyertest hirdetett, és szerződést is kötött az ajánlattevővel. A közbeszerzés a gödöllői kastély felújításának második ütemét tartalmazta, becsült nettó 778 millió forint értékben, uniós támogatás felhasználásával. Az első felhívásra két ajánlat érkezett: az egyiket a Laki Épületszobrász Zrt., a másikat a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. nyújtotta be. A kiíró mindkét ajánlatot érvénytelennek és eredménytelennek mondta ki.

Előkészületben a gyulai milliárdos fürdőtender

Várhatóan decemberben lezárul a Gyulai Várfürdő fejlesztésére benyújtott pályázat értékelése. Közben előkészítik a kivitelezésre vonatkozó uniós közbeszerzési eljárást. A projektet a kiemelt fejlesztések kétfordulós eljárásrendje szerint értékelik. Az első forduló után a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség befogadta a második fordulóra benyújtott részletes dokumentációt. Amíg a pályázat decemberben lezárul, a fürdő menedzsmentje a megvalósítás uniós közbeszerzési eljárását bonyolítja le. A 2,5 milliárdos fejlesztés révén csaknem 900 négyzetméterrel növelik a fürdő vízfelületét, új élményfürdőt, öltözőblokkot, konyhát és éttermet alakítanak ki, s az új épületegyüttest akadálymentessé teszik.

Újra kiírhatják a Gázművek talajcseretenderét

A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a Fővárosi Gázművek Zrt. által az Óbudai Gázgyár környezetmentesítésére indított közbeszerzési felhívását és az azt követő döntéseket. Indok: a kiíró nem tudta pontosan meghatározni, milyen mennyiségű szennyezett talajt kell kicserélni a területen. A júniusban közzétett közbeszerzési felhívásban – tájékoztató adatként – 57 ezer köbméter szennyezett talaj cseréje szerepelt, beleértve a szennyezett talaj ártalmatlanítását és elhelyezését is. A potenciális ajánlattevők a megvásárolt tenderdokumentáció áttanulmányozása után észlelték, hogy a feladatot a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott műszaki beavatkozási terv alapján kellene elvégezniük, ám ilyen terv nem létezik. Alapvetően emiatt fordultak a döntőbizottsághoz. A KD megállapította: a hatóság azt írta elő, hogy milyen tisztaságúnak kell lennie a visszamaradó talajnak, azaz a szennyezettet addig kell cserélni, amíg el nem érik ezt a szintet. Mivel azonban a talajcserére szoruló terület sem kiterjedésében, sem mélységében nem határozható meg, a közbeszerzés sem írható ki rá. A hiányosság azonban egy új közbeszerzéssel kijavítható, ezért a döntőbizottság nem szabott ki bírságot a Fővárosi Gázművekre.

Száz autóbusz közbeszerzése Miskolcon

Az MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt. nyílt közbeszerzést hirdetett 100 autóbusz szállítására, ebből 40 jármű opcionális, azokat az ajánlatkérő 2013 és 2015 között hívhatja le. A buszokat három kategóriába sorolta a közlekedési vállalat, ám valamennyinek alacsony padlósnak kell lennie. Az első kategóriába tartoznak a 75 férőhelyes szóló, a másodikba a 85 férőhelyes szóló, míg a harmadikba a 130 férőhelyes csuklós buszok. A szóló és a csuklós buszokból egyaránt 15-15 darabot kér az MVK jövőre és 2012-ben. A maradék a rá következő két évben opcionálisan lehívható 25 szóló és 15 csuklós busz. Az ajánlattevőknek referenciaként be kell mutatniuk az elmúlt három évben leszállított – vagy értékesített – legalább 30 olyan alacsony padlós buszt, amelynek a motorja, a futóműve és a kormányművei azonos gyártmányúak a megajánlott termékkel. Az ajánlattételi határidő november 22. Az összességben legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes, de az értékeléskor az ár kapja a legnagyobb súlyt. Az eredményhirdetés időpontja december 6., a szerződéskötés tervezett időpontja december 17.

Hétszázmilliós rekonstrukció Pannonhalmán

Turisztikai fejlesztésre hatszázmillió forintos támogatást nyert a Pannonhalmi Főapátság az Új Magyarország fejlesztési terv nyugat-dunántúli operatív programjából. A 705 millió forint összköltségű projekt keretében gyarapítják a világörökségi rangot elnyert műemlékegyüttes kulturális és turisztikai funkcióit, és bővítik a látogatóbarát szolgáltatások körét – tájékoztatott Várszegi Asztrik főapát. El akarják érni, hogy a fejlesztések nyomán a jelenlegi évi mintegy százezres látogatószám másfélszeresére növekedjék. A projekt a bazilika belső terének megújulását is magában foglalja. A tervezett belső rekonstrukció egyébként az első érdemi felújítás lesz a bazilika 1876. évi renoválása óta. A kivitelezésre közbeszerzési eljárást indítanak.

A szabálytalankodó Szlovákia is fizet Brüsszelnek

Szlovákiában is gondok vannak a korábbi közbeszerzési szabálytalanságok miatt. A Fico-kormány többször megsértette az Európai Unió szabályait, ezért az ország összesen több mint 13 millió euró uniós támogatástól esik el. A legnagyobb botrány az úgynevezett faliújságtender volt, amikor is a Szlovák Nemzeti Párt által irányított Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium csak a szaktárca folyosóján elhelyezett faliújságon hirdetett meg egy uniós források felhasználására is vonatkozó, 119 millió eurós pályázatot, amelyet a kormánypárthoz közeli cégek konzorciuma nyert meg. A tender pénzügyi vonzatának terhe most már a Radicová-kabinet vállát nyomja. A pályázat forrásaiból az EU 10 millió euróval részesedett, ezt az összeget most vissza kell fizetni Brüsszelnek. További 2,75 millió eurót a szociális foglalkoztatás céljából létrehozott vállalatok botrányos működtetése miatt kell visszafizetni.

Hírek – röviden

Nettó 4,378 millió euróért – mintegy 1,2 milliárd forintért – a budapesti VITECO Kft. készítheti el a Hatvan–Miskolc vasútvonal korszerűsítésének teveit, miután a cég megnyerte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyílt közbeszerzési eljárását. • Debrecenben sikerrel zárult a villamosokra kiírt ötödik közbeszerzési eljárás: ugyanaz a cég, az olasz AnsaldoBreda nyert, mint Miskolcon. A második helyezett mind a két városban a spanyol CAF társaság volt. • Békéscsabán az Északi Ipartelep infrastruktúra-fejlesztésének folyamatában 3000 négyzetméteres csarnok kivitelezőjének kiválasztására nyílt közbeszerzési eljárást írtak ki. • Miskolcon a bírósághoz fordult a közbeszerzési eljárás egyik résztvevője, aki szeretné elérni, hogy a beszállítói szerződéseket érvénytelenítsék. Indoka: a győztesek azzal nyertek, hogy 60–120. napos fizetési határidőt ajánlottak, ami viszont az élelmiszerek esetében törvénytelen, mert a jogszabályok szerint ez legfeljebb 30 nap lehet. • Szigetvár önkormányzata új szakértőket választ és kér fel a hulladékszállítással kapcsolatos közbeszerzési eljárás lefolytatására. • Szegeden 21 utcát aszfaltoz újra a közbeszerzési eljáráson nyertes Colas Út Zrt. A pályázatban szereplő munkák elvégzését 416 millió forintért vállalta. • A nagyváradi önkormányzat közbeszerzési eljárást indított közművek bővítésére. Az ajánlatokat október 29-én fogadják be, és ugyanaznap fel is nyitják.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Átmeneti pénzstop

Az Európai Bizottság átmenetileg felfüggesztette az Új Magyarország fejlesztési terv közlekedésfejlesztési programjának kifizetéseit. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint 53 közbeszerzés esetében merült fel szabálytalanság gyanúja. Ezek közül tizenötnél már maga az elindított eljárás is szabálytalan volt. Ezeknél a bizottság álláspontja szerint fennáll annak a gyanúja, hogy indokolatlan pénzkifizetések történtek a Közlekedés Operatív Program keretének terhére.
Brüsszeli források szerint a legtöbb probléma a 4-es metró közbeszerzéseivel volt. Annyi tudható, hogy a metróügy tavaly tavasszal került a brüsszeli figyelem előterébe, amikor egyeztetések után tizenegy szerződést vettek ki a programból, összesen 170 millió euró értékben. A teljes költséget akkor 1,4 milliárd euróra becsülték, ebből Budapest 900 millió euró támogatást kért, s ez csökkent a feleslegesnek ítélt szerződések értékével.
A metróépítési pénzről azonban nem kell lemondania Magyarországnak, már csak azért sem, mert az első körben a hiányosságokat nem az EU könyvvizsgálói fedezték fel, hanem a magyar kormány vett ki egyes elemeket. Ráadásul a bizottság felfüggesztésről szóló levele értelmében a kormány azonnal intézkedett. Ugyanakkor készül egy jogszabály-módosító előterjesztés, amelynek célja a közbeszerzések hatékonyabbá tétele.

(Népszabadság, 2010. október 12.).

Szükséges a KÖZOP-forrás

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél hamarosan külön főosztály felel az uniós forrásokat érintő közbeszerzések szigorú, előzetes ellenőrzéséért, egy jogszabály-módosítás révén pedig az eddiginél hatékonyabb felügyeletet kapnak a közbeszerzések. Mindez abba az intézkedéscsomagba ágyazódik bele, amellyel a kormány el szeretné érni, hogy az Európai Bizottság indítsa újra a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) közbenső kifizetéseit. Brüsszel azért zárta el a pénzcsapot, mert a KÖZOP működésében súlyos hiányosságokat tárt fel. A felfüggesztés mielőbbi feloldása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium folyamatosan egyeztet az EB képviselőivel. Fellegi Tamás miniszter a múlt héten Brüsszelben tárgyalt e témában.
A KÖZOP-pénzek elakadása azért is probléma, mert az azokból finanszírozott beruházások éppen az uniós közlekedésfejlesztési célok megvalósítását szolgálják. Szükséges, hogy kivegyük részünket az egységes európai vasúti térség létrehozásából. Az EU sok pénzt ad a vasutak fejlesztéséhez, de elvárja, hogy azt szigorúan ellenőrzött módon költsük el. A 2007–2013-as pénzügyi keretben a transzeurópai közlekedési hálózatok projektjeire szánt 390 millió euró támogatás nagy részét – 346 eurót – a vasutak fejlesztésére fordítják. Azokban az országokban, ahol a vasúti piacnyitás gyorsabban haladt, és az új piacra lépők érdemi részesedéshez jutottak, stabilabbá vált az áruszállítás is. A földrész vasúthálózatának egységesülése érdekében alig egy hónapja az EB olyan javaslatot fogadott el, amely a verseny növelését, a helyi szabályozó hatóságok hatáskörének erősítését és a vasúti beruházások kereteinek a javítását célozza. Ez az irányelv egységes szerkezetbe foglalja a három hatályban lévő irányelvet, így egyszerre tekinthető az új jogszabály egyszerűsítésnek és összevonási intézkedésnek. Az új irányelv három problémás területet érint; ezek a versennyel, a szabályozással és a beruházásokkal kapcsolatosak. Konkrét szabályok megállapítását írta elő az összeférhetetlenségre és a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan.

(Világgazdaság, 2010. október 12.)

Nemzetietlen rezsim

Kormányrendelet készül, amely az EU-elnökség beszerzéseit kivenné a közbeszerzési eljárások kötelezettsége alól. Bába Iván külügyminisztériumi államtitkár ez ügyben egyeztet a minisztériumokkal, hogy valamiféle rendet vezessen be e vásárlásokkal kapcsolatosan. A tervezett intézkedéseket elsősorban azzal indokolják, hogy ezáltal meggyorsul a beszerzés. Hogy efféle gyorsításra szükség van-e, azt egyes szakértők megkérdőjelezik, mondván, a hazai közbeszerzési törvény egyébként is sokféle gyorsított eljárást tesz lehetővé. Ilyen például a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, igaz, ezt engedélyeztetni kell a Közbeszerzési Döntőbizottsággal abban az esetben, ha előre nem látható rendkívüli okból kénytelen a kiíró sürgősséget alkalmazni. A 2011-es magyar EU-elnökség viszont aligha tekinthető előre nem látható eseménynek. Mindenesetre ahhoz képes, hogy a normál közbeszerzési eljárás bizonyos feltételekkel már 10 napra rövidített ajánlatkérési határidőt is megenged, a mostani rendelettervezet minimum 15 napot határoz meg, az eredményhirdetésre pedig ugyanúgy legfeljebb 30 napot ad a kiírónak, mint a közbeszerzési törvény. Míg tehát az új rendelettől aligha lesznek gyorsabbak az EU-elnökségi közbeszerzések, sérülhet az állami vásárlások nyilvánossága és fair jellege. A készülő jogszabály csak arra kötelezi ugyanis az EU-elnökségi beszerzéseket végző hivatalokat, hogy saját honlapjukon hirdessék meg az ajánlatkéréseket, arra nem, hogy a Közbeszerzési Értesítőben is tegyék közzé. Aligha várható el a kisvállalkozásoktól, hogy egyes minisztériumok eldugott honlapjaiban kutakodjanak. A Kbt. előírása szerint a közbeszerzések eredményét közzé kell tenni a hivatalos lapban, a törvény alól kivett beszerzésekről csak annyit mond a tervezet, hogy az eredményt „nyilvánosan” kell kihirdetni – hogy hol, azt nem tudni.

(HVG, 2010. október 16.)