e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Megváltozott a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlata

A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) ezentúl nem a jogorvoslati kérelmek postára adásának, hanem azok beérkezésének napját tekinti a jogorvoslati határidő lejártának. A Legfelsőbb Bíróság (LB) kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a közbeszerzési jogorvoslati határidők jogvesztő jellegű szabályozásából következően nem vehető figyelembe a határidő betartásakor az, hogy a kérelmező mikor adta postára a jogorvoslati kérelmet vagy a hivatalbóli kezdeményezést. A bíróság kimondta, hogy a KD jogorvoslati eljárásaiban nem irányadó a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény rendelkezése, amely szerint a postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. Az LB ezzel a KD hosszú ideje alkalmazott joggyakorlatához képest eltérő jogértelmezést fogalmazott meg – nyilatkozta Gajdos Róbert, a KT elnöke. Az ítéletnek megfelelően a döntőbizottság október 11-étől a postai benyújtás esetén akkor tekinti határidőben beérkezettnek a jogorvoslati kérelmet, ha az legkésőbb a jogvesztő jogorvoslati határidő utolsó napján a KD-hoz megérkezett. A kérelmek személyesen, postai úton, telefaxon vagy elektronikus formában is a KD munkaidején belül – azaz hétfőtől csütörtökig nyolc és fél öt, pénteken nyolc és két óra között nyújthatók be.

Az EU szabályozta a fizetési határidőket

Az Európai Parlament október 20-i döntésével maximálta a fizetési határidőket. Ennek megfelelően a cégek, valamint az állami intézmények egymás számláit legkésőbb 30 nap, illetve bizonyos feltételek teljesülése esetén 60 nap alatt kötelesek kiegyenlíteni. A rendelkezés elsősorban a kis- és középvállalkozások védelmét hivatott szolgálni.
Huszonkét ország 4000 cégére kiterjedő felmérés alapján a nemzetközi vállalkozások 46 százaléka pozitív hatásokat remél az Unió új direktívájától. Támogatottsága a feldolgozóipari cégek között a legnagyobb, 58 százalékos. A cégek méretét tekintve a közép- és nagyvállalatok 54 százaléka üdvözli. A felmérésből az is kiderül, hogy a legtöbb cég (64 százalék) Spanyolországban vár kedvező hatásokat az új direktívától, őket a britek (61 százalék) és az olaszok követik (59 százalék), a német vállalkozóknak viszont csak 34 százaléka bizakodó az új döntéssel kapcsolatosan.

Az Unió támogatja az e-közbeszerzéseket

Az Európai Bizottság (EB) konzultációsorozatot indított útnak az elektronikus közbeszerzésekről, és arra keresi a választ, miként segíthet az EU a tagállamoknak az eljárások beindításában és felgyorsításában. Az EB a napokban zöld könyvet hozott nyilvánosságra azzal a céllal, hogy ösztönözze a megrendelőket és a vállalkozásokat, éljenek jobban az e-közbeszerzés lehetőségeivel. A Bizottság emellett kutatja azokat a megoldásokat is, amelyek révén a vállalkozások részt vehetnének más országok internetes közbeszerzési eljárásaiban, és lehetőségeihez mérten felszámolná a jelenlegi akadályokat. A testület tájékoztatása szerint az érdekelt felektől kapott válaszokat beépítik az Unió e-közbeszerzéseket támogató akcióprogramjába, amelyet várhatóan 2011-ben véglegesítenek.
A témához kapcsolódik: a szoftveróriások aggódnak, hogy a kormányzati közbeszerzési pályázatokon a nyílt szabványokra épülő technológiák jobban szerepelnek majd, mint a zárt kódot használó, szabadalmakkal védett termékek. Az érintett cégeket képviselő Business Software Alliance kéri, hogy a szabadalmazott szoftverek közbeszerzésekben való részvétele is legyen biztosított.

Kormánydöntés előtt a fejlesztési alapok átcsoportosítása

Remélhetőleg az év végéig döntés születik az uniós fejlesztési források felhasználásának új eljárásrendjéről, és a januártól induló Új Széchenyi Terv pályázatainál már ezeket alkalmazhatjuk – mondta Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium e témáért felelős helyettes államtitkára. Az előző kormány a 2007–2013 között rendelkezésre álló mintegy 8 ezer milliárd forint forrásból több mint 4 ezer milliárdot kötelezettségvállalással már elindított projektekre használt fel. Kétezermilliárd a futó pályázatok kerete, és mindössze 1951 milliárd forint a szabadon felhasználható forráskeret. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, Petykó Zoltán véleménye szerint a már futó pályázatokat – beleértve a 700 kiemelt projektet is – felül kell vizsgálni, de a kormánynak már csak ott van mozgástere, ahol még nem született döntés. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az operatív programok módosítása brüsszeli jóváhagyást igényel. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Közbeszerzés csak miniszteri engedéllyel

A vidékfejlesztési tárca irányítása alatt álló központi költségvetési szervek, a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok és az ezek többségi részesedésével működő cégek, ha a központosított közbeszerzésen kívül eső eljárást akarnak kiírni, kötelesek előzetesen Fazekas Sándor miniszter egyetértését kikérni – áll a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) utasításában. Az ajánlatkérő intézményeknek akkor is miniszteri beleegyezést kell szerezniük, ha 50 millió forint értéken felüli, nem közbeszerzési eljárás alá tartozó szerződést kívánnak kötni. Az előzetes miniszteri egyetértés megszerzéséhez a kérelmeket a tárca költségvetési és gazdálkodási főosztályához kell benyújtani. Az állami vagy szolgálati titkot, illetve nemzetbiztonsági érdeket érintő beszerzések esetén érvényesíteni kell a titokvédelmi szabályokat is. Ha miniszter nem hoz támogató állásfoglalást, az ajánlati, részvételi és ajánlattételi felhívástok nem közölhetők és nem hirdethetők meg, illetve a tervezett szerződések nem köthetők és nem hosszabbíthatók meg – áll a VM utasításában.

Felmondták a metrókocsi-szerződést

A BKV felbontja a francia Alstom céggel kötött szerződést, és új beszállítói tendert ír ki a metrókocsikra. A Nemzeti Közlekedési Hatóság ugyanis jogerősen elutasította a francia cég magyar szabványok alóli felmentésére vonatkozó kérelmét, és megtagadta a Metropolis metrószerelvényekre kért típusengedély kiadását. Az indoklás szerint a jogszabálytól eltérő fékrendszer biztonsági szintjének igazolása és dokumentálása nem történt meg. Ezzel a döntéssel a 4-es metró kritikus helyzetbe került. Új tender esetén akár három-négy évet késhet a metrókocsik beszerzése. A francia cég szerint szerelvényei megfelelnek az európai műszaki előírásoknak, és igaza bizonyítása érdekében bírósághoz fordul. Így az a furcsa helyzet is előállhat, hogy az új pályázat alapján kiválasztott szállító legyártja a kocsikat, miközben a bíróság esetleges kedvezőtlen döntése nyomán az Alstom szerelvényeket is át kell venni.
A BKV 2006 májusában kötött szerződést a francia céggel 22 darab, egyenként öt kocsiból álló szerelvény szállítására az M2-es vonalra és további 15, egyenként négy kocsiból álló szerelvényre a 4-es metró vonalára. Az Alstom azonban a BKV számos változtatási javaslatát nem volt hajlandó átvezetni. (További részletek a lapszemle rovatban.)

Kartellgyanús a Főtáv-tender

Kartell gyanújával indított vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, a Főtáv Zrt. 2009-ben kiírt közbeszerzésén indult cég, a Techem Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., illetve a DH-Szerviz Debreceni Hőszolgáltató Kft. ellen. Emiatt előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott a két cég székhelyén a versenyhivatal. A Főtáv tavaly írt ki közbeszerzési eljárásokat a távhővel ellátott lakások fűtéskorszerűsítésére, olyan keretmegállapodásokra, amelyek egyedi mérő- és szabályozóeszközök beépítésére, valamint pályázatkészítési feladatokra vonatkoztak. A Techem és a DH-Szerviz – a GVH rendelkezésére álló adatai szerint – megállapodhatott a nyertes személyéről és az ajánlati árról is. Nem kizárható, hogy más Főtáv-tendereken is ugyanígy jártak el. A GVH gyanúja szerint e magatartásukkal az eljárás alá vont cégek feltételezhetően megsértették a versenytörvény versenykorlátozó megállapodások tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.

Ötmilliárdért mérik a földet

Légi fotókkal akarja felmérni az állami tulajdonban lévő földterületeket a Földmérési és Távérzékelési Intézet (Fömi), a kiírt gyorsított tárgyalásos közbeszerzés ellenértékét 4,8 milliárd forintra becsülik. Az MSZP szerint a légi felvételek elkészítését a vidékfejlesztési tárca alá tartozó Fömi arra a cégre bízza, amelynek egykori vezére ma a tárca államtitkára. Ráadásul a Fömi 2008 és 2010 között egyszer már lefotóztatta az országot, a mostani összeg töredékéért, akkor 160 millió forintba került a művelet. Az Index információi szerint a dolog külön pikantériája, hogy az ötmilliárdos közbeszerzési pályázatban olyan szigorú jelentkezési feltételeket szabtak, hogy azokat valószínűleg csak a Geodézia Zrt. képes teljesíteni. A Geodézia egyik korábbi igazgatósági tagjából a kormányváltáskor államtitkár lett a Vidékfejlesztési Minisztériumban, egy másikból pedig főigazgató a pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézetben.

Továbbra is vakvágányon a villamostenderek

Továbbra is kérdéses két nagyvárosunkban, Debrecenben és Miskolcon a szerződéskötés a villamoskocsik beszerzésére. Mindkét helyen ismét a verseny második helyezettje, a spanyol CAF cég támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD) a tenderek eredményét. Debrecenben és Miskolcon egyaránt az olasz AnsaldoBreda járműveit hirdették ki győztesnek. Amennyiben helyt adnak a jogorvoslati kérelemnek, akkor Debrecenben hatodszor kell kiírni a közbeszerzési eljárást. Miskolcon október 20-án kellett volna nyertest hirdetni, ám itt is közbeszólt a CAF jogorvoslati kérelme. A KD már meghallgatta a feleket, napokon belül nyilatkoznia kell, kinek ad igazat. Eredményhirdetésre csak ezután kerülhet sor. Nem kis tételekről van szó: Miskolc városa 33 új villamost vásárolna.

Hírek – röviden

A nemzeti és kiemelt ünnepeket, valamint az állam által finanszírozott egyéb események szervezését a jövőben a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. látja el egy új rendelet szerint. Az említett feladatokra az idei költségvetésben 653,8 millió forint szerepel. Az eddigi gyakorlat szerint a forrást kezelő miniszterelnökség közbeszerzést írt ki a nagy rendezvények szervezésére. • Kétszázmillió forint keretösszeggel kötne szerződést hirdetésszervezésre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ettől az összegtől ötvenmillió forinttal felfelé el lehet térni. A megbízás 2011. január 1-jén lép életbe, s 2012 végéig tart. • A miskolci MVK Zrt. 100 darab új autóbusz beszerzésére írt ki pályázatot. A beruházás értéke mintegy ötmilliárd forint. A közbeszerzési eljárás lezárását követően december 17-én írják alá a nyertessel a szerződést. • A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. még ebben az évben elindítja a Szajol–Püspökladány vasútvonal fejlesztésére vonatkozó közbeszerzési eljárását. A több mint 130 milliárd forint költségvetésű projekt beruházását döntően uniós forrásból fedezik. • Megkezdődött a 62. számú főút Perkátát elkerülő szakaszának építése. A kivitelezésre kiírt tendert a Porr Építési Kft. nyerte. A projekthez az Unió 4,3 milliárd forint támogatást biztosít. • A Pannon Hőerőmű Zrt.-nek 2012 végéig el kell végeztetnie a Karolina külfejtés évek óta halogatott rekultivációját: a munkálatokra kiírt közbeszerzési eljárását – a magas árajánlatok miatt – érvénytelennek nyilvánította. Becslések szerint a projekt megvalósítása legalább ötmilliárd forintba kerülne. • Paks: Tavaly a közbeszerzések 15 százalékát, az idén 28 százalékát nyerték el a helyi cégek.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Fékezik a körbetartozást

Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának új elnöke nyilatkozott a közbeszerzési törvény módosításának leglényegesebb pontjairól, köztük a körbetartozás visszaszorításának érdekében hozott rendelkezésekről.
– Megváltozott a kifizetés módja – mondja az elnök. – A fővállalkozónak először be kell nyújtania azokat a számlákat, amelyek az alvállalkozók által végzett munkáért fizetendő összegeket tartalmazzák. A maga részét csak akkor kaphatja meg, ha az alvállalkozóknak járó pénzt már kifizette. A törvény pontosította az irreálisan alacsony ajánlat kategóriáját is, amelybe a becsült értéknél 15 százalékkal alacsonyabb árat sorolja be. Mostantól olyan vállalkozás nem tehet ajánlatot, amely a munkáért járó ellenérték 10 százalékát vagy annál többet nem fizetett ki az alvállalkozójának, illetve 15 napot meghaladó fizetési késedelme van.
Tavaly a hazai közbeszerzéseken nyertes cégeknek alig 40 százaléka volt magyar. Ezen az arányon javíthat az egyszerű meghívásos eljárásoknál az értékarányok megemelése. A szolgáltatásoknál és árubeszerzéseknél 25 millió, az építéseknél 80 millió forint lett az értékhatár. Szintén kedvez a hazai cégeknek, hogy a közétkeztetésben az alapanyag-beszerzések mentesülnek a közbeszerzési kötelezettség alól. Sok minden egyszerűsödött – emlékeztet az elnök. Nem kötelező például a hirdetmény-ellenőrzés, csökkentek az ajánlattétel adminisztrációs terhei, rövidültek a határidők, egyértelműbbé váltak a formai követelmények, s a törvény határozottan kimondja, hogy a referenciaigazolásokért nem lehet pénzt kérni. A készülő – várhatóan 2012 januárjában életbe lépő – teljesen új közbeszerzési törvény a további egyszerűsítést, az átláthatóságot célozza meg – nyilatkozta Gajdos Róbert.

(Békés Megyei Hírlap, 2010. október 18.)

Új beszállítói tendert írnak ki

Eldöntetett: a BKV felbontja az Alstom céggel kötött metrókocsi-szerződést. Új beszállítói tendert írnak ki. Bár a francia cég még vizsgálja a további jogi lépések lehetőségét, nem valószínű, hogy a jövőben Alstom-szerelvények szállítják az utasokat. Ezzel a 4-es metró kritikus helyzetbe került.
A főváros mindent megtesz, hogy a projekthez elnyert uniós támogatás ne vesszen el, a 2015. december végi határidő azonban fenyegetően közel van – mondja György István főpolgármester-helyettes. A szabálytalan közbeszerzések miatt már így is elestünk 53 milliárd forinttól, és az utolsó órákat éljük ahhoz, hogy a beruházás befejezése ne veszítse el a teljes realitását.
Csakhogy a vállalási ár felét már kifizette a főváros, s lehet, hogy a másik felét is ki kell fizetnie, ha egy esetleges kártérítési perben így döntene a bíróság. Anélkül, hogy egyetlen szerelvényt is üzembe helyeznének. A szerződés összértéke 247 millió euró, ebből 215 millió a beszerzési ár. A BKV szerint a teljesítés nélküli megszűnés a 2-es és a 4-es metró üzembe helyezésének jelentős időbeni csúszását, többletfizetési kötelezettségeket, az uniós finanszírozási szerződések feltételeinek megsértését és több évig tartó pereskedést vonhat maga után. A legrosszabb verzió szerint a BKV-nak ki kell fizetnie a teljes szállítási árat, sőt károkozás miatt még csaknem ennyit. Új tender esetén legkorábban 63 hónap múlva közlekedhetnek új szerelvények az M2-es vonalon, míg az M4-es kocsikat legfeljebb 58 hónap múlva állíthatják sínre. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy az új tender kiírásához igazolni kellene a pénzügyi fedezetet, ami uniós források nélkül bajos lenne. Ráadásul EU-konformmá kellene tenni a hazai szabványokat.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság újabb elutasító határozata egyértelmű helyzetet teremtett. Az Alstomnak immár esélye sincs a szállítói szerződésben foglaltak teljesítésére. Így a főváros nem tehet mást, mint hogy a júniusi közgyűlési döntés értelmében, írásban utasítja a BKV vezérigazgatóját a kontraktus felbontására. Ez hamarosan megtörténik – közölte György István, és hozzátette: a beruházás határidőre történő befejezése érdekében minél előbb új tendert írnak ki.

(Népszabadság, 2010. október 20.)

Formálódik az ÚSZT új támogatási eljárásrendje

Előreláthatóan november elején születhet kormánydöntés arról, hogy a visszavonni javasolt kiemelt projektek eddig kétszer átdolgozott listája végül is mit tartalmaz majd – jelentette be Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke. A kabinet egyszerűsítené és gyorsítaná, s a gazdaságfejlesztés és a versenyképesség javítása érdekében hatékonyabbá tenné a rendelkezésre álló uniós források felhasználását. Mivel azonban a pályáztatás nem állhat le, működés közben kell átalakítani a rendszert. Ennek jegyében 20 százalékkal csökkentik a közreműködő szervezetek számát, és várhatóan jövőre egységesítik majd azt is, hogy milyen jogi formában működjenek. Az elképzelések szerint kevés jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a pályázóknak, átalakítanák a fellebbezéssel és a panaszkezeléssel kapcsolatos eljárásrendet. A közbeszerzési szabályok mellett nagyobb figyelmet kapnak majd az építésügyi eljárások, mivel ezek is fontosak egy-egy projekt hosszú távú fenntarthatóságának megítéléshez. Az NFÜ elnöke szerint be kellene vezetni a pályázati bírálók felelősségét is. A bürokrácia csökkentése jegyében szeretnék elérni, hogy a pályázóknak ne kelljen tucatnyi adatot többször is megküldeni a bírálóknak és a közreműködő szervezeteknek, dolgoznak rajta, hogy adószám és cégjegyzékszám alapján a hatóságok egymás között szerezzék be az állami adatbázisban meglévő adatokat.

(Napi Gazdaság, 2010. október 22.)