e HETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL
Aktuális képzések, konferenciák:
KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Közbeszerzés nélkül választható a jogi szolgáltató

Jogi szolgáltatásokra ezután nem kell közbeszerzést kiírni. Ez a lényege a közbeszerzési törvényhez benyújtott és elfogadott módosításnak. Az Országgyűlés 255 igen szavazattal 48 nem ellenében hozta meg a döntést, és kérte a törvény sürgős kihirdetését a köztársasági elnöktől. Eddig a jogi szolgáltatásokra egyszerű közbeszerzési eljárást kellett kiírni. A törvény 4. számú mellékletében szerepelnek az általános szabályok alól kivett szolgáltatások. A módosított törvény kihirdetésétől számítva a mellékletben szereplő szolgáltatások közül kivétel lesz a jogi szolgáltatás, amelyre egyszerűsített eljárást sem kell kiírni. A kedvezményt kiterjesztették a hivatásos közbeszerzési tanácsadókra is. Az ajánlatkérőtől függ az, hogy a megkötött szerződést közzéteszi-e az Európai Unió hivatalos lapjában, viszont a Közbeszerzési Értesítőben ez kötelező lesz. A módosítást beterjesztő kormánypárti képviselők arra hivatkoztak, hogy az ügyvédi tevékenység bizalmi jellegű, helyesebb tehát, ha a megbízó közvetlenül maga választja ki a jogi szolgáltatót.

Leállították az országfotótendert

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter forráshiány miatt arra kérte a Földmérési és Távérzékelési Intézet főigazgatóját, hogy az Országleltár első ütemére vonatkozó közbeszerzési eljárást nyilvánítsa eredménytelenné. A tárca közleményében arra hivatkozik, hogy a Mal Zrt. ajkai zagytározójának gátszakadása miatt, a jelentős költségekkel járó kármentesítési feladatokból a minisztériumnak tetemes részt kell vállalnia. A közlemény leszögezi: továbbra is igen fontosnak tartja a teljes körű vagyonleltár elkészítését, amellyel megakadályozható a korrupció és a felelőtlen vagyongazdálkodás. Egyes információk szerint az ország légi fotózására kiírt 4,8 milliárd forintos közbeszerzést a kormányülésen azért törölték, mert a tárca javaslatából kiderült, hogy korrupciógyanús és nagyon drága lenne a művelet. Ezek szerint a pályázati feltételeket úgy alakították ki, hogy a tenderen csak az a Geodézia Zrt. indulhasson, amelynek egykori vezérigazgató-helyettese jelenleg a minisztérium államtitkára, korábbi igazgatótanácsi tagja pedig a pályázatot kiíró intézet jelenlegi főigazgatója. Sajtóinformációk szerint a pályázatra ketten jelentkeztek: a Digi-Map Kft., a DigiTerra Kft. és a Geodézia Zrt. konzorciuma, illetve a brit hátterű Infoterra Magyarország Kft.

Malomipari kartellt leplezett le a versenyhatóság

Felosztotta a piacot és árat egyeztetett, ezért 2,3 milliárd forint bírságot szabott ki az érintett 16 cégre a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A versenyhatóság megállapítása szerint 2005–2008 között a malmok országos találkozókat tartottak, amelyeken a malomipari kapacitás 70-80 százalékát képviselő vállalkozások vettek részt. Emellett – kisebb malmok részvételével – regionális szinten is zajlottak egyeztetések. A GVH megállapítása szerint súlyosan visszaéltek helyzetükkel, megkárosították a fogyasztókat azzal, hogy hol folyamatosan, hol időszakosan egymás között egyeztették a liszt, a korpa és a búzadara értékesítési árait. Ezzel elkövették a versenyjog által az egyik leginkább elítélt szabálytalanságot, árkartellt alkottak. Az elmarasztalt vállalkozások közül a legnagyobb bírsággal – 800 millió forint – a Pannonmill Gabonaipari Zrt.-t, a Gyermely Zrt.-t (250 millió forint), a Diamant Kft.-t (200 millió forint) és a Sikér Zrt.-t (190 millió forint) sújtották. Leleplezésükhöz hozzájárult az egyik kisebb résztvevő, aki annak érdekében, hogy a várható magas kartellbírságot elkerülje, együttműködött a versenyhivatallal.

Központi eljárás papírokra és üzemanyagra

A központi költségvetési intézmények beszerzéseit lebonyolító Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) nettó 4,4 milliárd forint keretösszegben írt ki papírszállításra szóló közbeszerzést. A főigazgatóság tervei szerint három ajánlattevővel köt majd másfél évre szóló keretmegállapodást irodai papírok, papíráruk, írószerek és irodaszerek beszerzésére.
A legutóbbi, 2009 októberében zárult közbeszerzés az Unió figyelmét is felkeltette, mivel azt tárgyalásos formában bonyolították le. Az EB vizsgálata megállapította: a KSZF azzal, hogy nem nyílt eljárást alkalmazott, megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat. Az Európai Bizottság az ügyet az idén szeptemberben az Európai Bíróság elé utalta. Most a papírtendert a főigazgatóság nyílt eljárási formában írta ki. Az ajánlattételi határidő december 9-én jár le, a szerződéskötést 2011. január 20-ára tervezik. A pályázati feltételek megengedőbbek a korábbiakhoz képest.
A papírtenderrel egy időben üzemanyag-szállításra is pályázatot hirdetett a KSZF: üzemanyag kártyás beszerzésére 16,2 milliárd, míg tankautós szállítással 2,2 milliárd forint keretösszegben.

Metróvita: megegyezést keresnek

A főváros és az Alstom is nyitott arra, hogy az esetleg évekig tartó pereskedés helyett közös megegyezéssel zárják le a metrókocsivitát – ez derült ki a főpolgármester és a francia cég vezetőjének első tárgyalásán. Az egyeztetést a héten folytatják. Információk szerint az Alstom megerősítette: nem lát lehetőséget a szerződés jogszerű felbontására. A 2-es és a 4-es metróvonalra szánt járművekre egyben, 2006-ban kötött kontraktus szerint ugyanis vis maiornak, a felekre vissza nem vezethető helyzetnek minősül a típusengedély megszerzésének elmulasztása. A Nemzeti Közlekedési Hivatal jogerős elutasító döntésének felülvizsgálatát államigazgatási úton már nem, csak bíróság előtt lehet kérni. A felek ezt a hosszadalmas és költséges eljárást igyekeznek elkerülni. A peren kívüli egyezség a jelek szerint mind a két félnek érdeke. A főváros és a BKV időt és pénzt takarítana meg, az Alstom pedig feleslegesen gyártotta le a járműveket, ha nem tudja Budapestnek eladni azokat. A tét nem csekély: megegyezés híján új közbeszerzési eljárást kellene kiírni, és lefolytatni egy másik szerelvénytípus engedélyeztetési eljárását. Emiatt a tervezett 2013 helyett 2015-2018-ig csúszhatna az új vonal átadása, ami viszont veszélyeztetné az uniós támogatást.

Megsemmisítették a BKV karosszériatenderét

Nem elsősorban a büntetés mértéke, sokkal inkább az eljárásmód megválasztása miatt figyelemre méltó az alábbi eset. A BKV-t egymillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD), és megsemmisítette az autóbuszok karosszériafelújítására kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás felhívását és az azt követő döntéseket. A fővárosi közlekedési társaság még 2006-ban hirdetett közbeszerzést az autó- és trolibuszok karosszéria- és vázszerkezeteinek felújítására. A hét nyertes céggel kötött megállapodás 2010. október 8-ig tartott. A keretmegállapodás időtartama alatt a BKV a konkrét munkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, amelyre a kertmegállapodásban részt vevő cégeket hívta meg. Ez történt az idén szeptember 24-én is, 14, illetve 16 darab Ikarus autóbusz karosszériafelújítására vonatkozóan. A közbeszerzés becsült értéke 584 millió forint volt. Az ajánlatkérő a közbeszerzést jogszerűen bejelentette a KD elnökének, aki viszont jogorvoslati eljárást kezdeményezett. A probléma az volt, hogy a mostani eljárásra a szerződést október 29-én kívánta megkötni a BKV, viszont a keretszerződés október 8-án lejárt, tehát nem volt joga hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A közbeszerzés megsemmisítése mellett azért szabott ki bírságot a KD, mivel a BKV jogsértő eljárásfajtát választott, továbbá magas volt az értéke, és a cég korábban többször követett el közbeszerzési jogsértést.

Elmarad a százmilliárdos beruházás

A Mátrai Erőmű fejlesztésének két beruházója, a Magyar Villamos Művek Zrt. és az RWE úgy döntött, hogy leállítja az erőmű 300 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházását. A tulajdonosok szerint hosszú távon nem lenne rentábilis az új erőműblokk üzembe helyezése. A társaság négy éve jelentette be az új 440 megawattos fejlesztési tervet, ami 2012-től a meglévő kapacitások körülbelül ötvenszázalékos bővítését jelentette volna. A tervezett beruházás az energiaszektorban is kiemelkedő nagyságú hitellel jöhetett volna létre. A beruházók közleménye szerint a változó makrogazdasági környezet miatt komoly kockázati tényezőkkel kellene számolni. A jelen gazdasági helyzetben a villamos energia ára és a beruházás pénzügyi fedezete instabil, nem beszélve arról, hogy a lignittüzelésre tervezett új blokkal szemben az Európai Unió növekvő környezetvédelmi költségeire is számítani kellene.

Rendőrség előtt a taxitender

Büntetőfeljelentést tett a Zóna Taxi résztulajdonosa, miután a Budapest Airport (BA) felmondta velük a repülőtéri taxik üzemeltetésére kötött szerződést. Veres István azért tett feljelentést, mert szerinte a BA a taxitender kiírása előtt, amikor még élő szerződése volt a Zóna Taxival, egyeztetett a fővárosi taxidrosztokat üzemeltető társasággal és néhány fuvarszervező cég vezetőjével is. Információk szerint az ügyben gazdasági titok megsértése miatt indult eljárás. A Zóna Taxi résztulajdonosa egyébként meg fogja támadni a repülőtér üzemeltetőjének felmondását, másrészt az újonnan kiírt tenderen is igyekszik majd „fogást” találni jogászaival.

Hírek – röviden

Új, korszerű forgalomirányítási rendszert vezet be a BKV Zrt. A fővárosi közlekedési társaság a megvalósításra kiírt közbeszerzési eljárás nyertesével, a Synergon Rendszerintegrátor Kft.-vel aláírta a szerződést, amelynek összértéke nettó 6,97 milliárd forint. • A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményben jelentette be, hogy megkezdődött az elővárosi vasúthálózat fejlesztését szolgáló projektek előkészítése. Ennek részeként felújítják a Nyugati pályaudvart is. • Nem hirdetett eredményt a budapesti kerékpárkölcsönző rendszer tervezésére kiírt közbeszerzési pályázaton az ajánlatkérő Parking Kft. • Az egykori mosoni gabonatározó turisztikai célú hasznosítására mintegy 1,27 milliárd forintos uniós támogatási szerződést írtak alá. A teljes költség összege meghaladja a másfél milliárd forintot. • Balatonfűzfőn a képviselő-testület leállította a Föveny strandi beruházás közbeszerzési eljárását, a pályázatot újratárgyalják. • A Pécs Holding Zrt. közbeszerzésen keresi azt a vállalkozót, akire a város közigazgatási területén a hóeltakarítást bízná. A pályázat elbírálására november 22-én kerül sor. • A győrsövényházi önkormányzat szennyvízcsatornázásra kiírt közbeszerzési eljárását a Szabadics Zrt. nyerte. A projekt összköltsége (áfával együtt) meghaladja a 460 millió forintot. • Vereb: napokon belül aláírják a szennyvízcsatorna építésére vonatkozó támogatási szerződést, a kivitelezőt közbeszerzési tenderen választják ki. • Keszthely: közbeszerzési eljáráson választották ki a belvárosprogram kivitelezőjét. Ennek megfelelően az átalakítást a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt. és a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. által alkotott KR 2010 konzorcium végzi majd. • A kapuvári képviselők döntöttek a városszéli szennyvízkezelő telep rekonstrukciójára vonatkozó közbeszerzési eljárás indításáról. • Nagyvisnyón a közösségi tér kialakítására kiírt közbeszerzési eljárást az egri NÍVÓBER Kft. nyerte. • Európa műholdas navigációs programja, a Galileo keretében aláírták a közbeszerzési megállapodást a SpaceOpal német–olasz vegyes vállalattal, amely a világűrbeli és földi infrastruktúra kialakítását végzi.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Korruptabb hely lett Magyarország

Hazánk négy helyet esett vissza a korrupciós rangsorban tavaly óta, és a régiós átlagnál is rosszabbul szerepelt. A Transparency International felmérése alapján a tízes skálán 4,7 ponttal az 50. helyet foglaljuk el a 178 ország nevét tartalmazó listán. Az első három helyezett Dánia, Új-Zéland és Szingapúr.
Hazánk esetében az üzleti szektorról alkotott vélemény a leglesújtóbb. A piac mihamarabb hatékony fellépést vár a kormánytól – kommentálja a szervezet a kapott eredményeket. Azokban az országokban romlott leginkább az index, amelyeket erőteljesebben érintett a gazdasági válság. Alexa Noémi, a szervezet magyarországi vezetője szerint amíg nincs a korrupció kezelésére irányuló kormánystratégia, addig nem lehet érdemben javítani az eredményünkön. Magyarország közepesen korrupt ország, évek óta 5 körül ingadozik a pontszámunk. Mára azonban elveszítettük vezető helyünket az új EU-tagországok körében.
Nálunk a közbeszerzések 65-70 százalékban érintettek korrupció által, és nagyjából 400 milliárd forint folyik el ilyen csatornákon keresztül a közpénzekből. Átláthatóbb és hatékonyabb bírósági rendszert is javasol Magyarország számára a Transparency, kulcsfontosságúnak minősíti az ítélkezés függetlenségének biztosítását. Az elszámoltatás mellett a megelőzésre is célszerű koncentrálni, ez hosszú távon kifizetődőbb, és távlatilag csak ez biztosítja a javuló tendenciát. Az EU-elnökséggel kapcsolatos közbeszerzéseket is bírálta Alexa Noémi, a gyorsított közbeszerzési eljárásokat is lehetne átlátható módon bonyolítani, például a civil monitorozás bevezetésével.

(Világgazdaság, 2010. október 27.)

PPP-szerződéseket bontottak

Az állami mellett számos önkormányzati beruházás is szerepel azon a listán, amelyet felül szándékozik vizsgálni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A felsorolást az M6 és N5 autópálya nyitja, szerepel rajta a Magyar Televízió új székháza, valamint a tiszalöki és a szombathelyi börtön. Ezeken kívül több egyetem és főiskola új keletű épülete és kollégiuma. Az önkormányzati beruházások közül 31 sportcsarnokot, uszodát és tornatermet érint a vizsgálat. Tizennégy projekt áttekintése már meg is történt, ezeknél egyöntetűen a szerződések megszüntetését kezdeményezi a kormány. Ez azt jelenti, hogy a beruházóknak kifizetik az indokoltnak bizonyult költségeit, majd a létesítmények az érintett önkormányzatok tulajdonába és üzemeltetésébe kerülnek. Ezek a projektek a számítások szerint 10-11 milliárd forint kifizetésével kiválthatók. Minderre azért van szükség, mert több település érezhetően túlvállalta magát a PPP-beruházásokkal. Sok esetben az érintett önkormányzatok költségvetésének harmadát elvitte a térítési díj. A futamidő teljes hossza alatt pedig összesen mintegy 30 milliárd forintot kellene kifizetniük.
A PPP-beruházásokat 2001 óta alkalmazzák Magyarországon. Az első ilyen beruházás a fővárosi Művészetek Palotája volt. Általánossá azonban 2005-től vált, amikor a kormány ebben vélte megtalálni a kiskaput a beruházások erőltetett ütemű fenntartásához. Az Állami Számvevőszék többször kritizálta a PPP-projekteket, mert azokban „nem érvényesül a költségtakarékosság és a hatékonyság”. Ráadásul, ahogy most a vizsgálatok kiderítették, a nyertesek gyakran offshore cégek voltak, amelyek a közbeszerzési eljárások megszegésével nyerték el a megbízásokat. Csak az idén a két említett autópálya 74 milliárd forint terhet jelent a költségvetésnek. Az összes eddigi PPP-beruházásért pedig a 20-30 éves futamidő alatt 1500-2000 milliárd forintot lenne kénytelen kifizetni az állam. A felülvizsgálattal egy időben a miniszterelnök bejelentette: nem indul több PPP-beruházás Magyarországon.

(Magyar Demokrata, 2010. október 27.)

A kormányzati infokombeszerzések mérlege

A központosított közbeszerzés keretében az erre kötelezett, illetve az ehhez önként csatlakozó intézmények tavaly összesen nettó 71,6 milliárd forintot meghaladó értékben vásároltak terméket és szolgáltatásokat, s ennek több mint kétharmadát – 48 milliárd forintot meghaladó összeget – az informatikai piacon költöttek el. Miközben a forgalom négy százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, addig az IT-beszerzések 5,5 százalékkal nőttek. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság adatai szerint a szoftverlicencekre és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokra 18,4 százalékkal többet költött az állam, mint egy évvel korábban. Tovább csökkent viszont – 2009-ben 18 százalékkal – az irodatechnikai eszközök vásárlása. A távközlésen tavaly csaknem 40 százalékot takarékoskodtak a közintézmények.
A közszféra még mindig nem él kellően a közbeszerzéseknél az elektronikus e-árlejtés lehetőségével. Az ily módon lebonyolított beszerzések értéke a teljes közbeszerzési értéknek még a tíz százalékát sem érte el. (6,3 milliárd forint volt.) Az e-árlejtést szabályozó kormányrendelet a KSZF számára kötelezővé tette, hogy a kiemelt termékek közbeszerzése során – ha azok értéke eléri vagy meghaladja az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát – elektronikus árlejtést folytasson le. A központi főigazgatóság viszont úgy értékeli, hogy a keretszerződéses modell alkalmazásakor az e-árlejtés bonyolult, jelentős idő- és eljárásiköltség-emelkedést idéz elő. Ezért indokoltnak tartja az elektronikus árlejtést szabályozó kormányrendelet felülvizsgálatát.

(Világgazdaság, 2010. október 29.)