eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Kormányzati kommunikációs közbeszerzések

A 2011. évi soros EU-elnökség lakossági ernyőkommunikációjához kapcsoló közbeszerzési eljárás elfogadott előirányzat nélkül történő megindításának engedélyezéséről jelent meg kormányhatározat a Magyar Közlönyben. E szerint a kormány engedélyezi közbeszerzési eljárás megindítását médiastratégia-alkotási, médiatervezési és -vásárlási, reklámügynökségi és online szolgáltatási feladatok elvégzésére, 450 millió forint keretösszeg erejéig a Külügyminisztérium jövő évi költségvetése terhére. A kabinet felhívta az illetékes tárcák vezetőit, hogy a 2011. évi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően haladéktalanul gondoskodjanak az előirányzat átcsoportosítására vonatkozó tárcaközi megállapodás előkészítéséről.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetésének terhére 600 millió forint értékű közbeszerzési eljárást indít a kormány média-, reklámügynökségi és kommunikációs feladatok ellátására.

Állami kézbe veszik az adatkezelést

Egy benyújtott törvénymódosító javaslat szerint csak állami intézmény, illetve száz százalékban állami tulajdonú cég dolgozhat fel kiemelt fontosságú, például az adóhatóság, a vámhatóság által kezelt adatokat. Elfogadása esetén szintén szigorúbb lesz a nyugdíj- és egészségbiztosítási, a családtámogatással, energiafelhasználási támogatással, ingatlan-nyilvántartással összefüggő adatkezelés. Ugyancsak az állami irányítású adatfeldolgozás körébe kerülnek a személyi és lakcímadatok, úti- és közlekedési okmányok, a bűnügyi és szabálysértési adatok is. Magyarán semmiféle adatfeldolgozást nem végezhet majd magáncég. Ebbe a körbe kerül a cégnyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozás is, amely lényegében a kilencvenes évek óta a Microsec Kft. monopóliuma – akkor közbeszerzés nélkül lett a cégszolgálat informatikai beszállítója. A társaság több ízben is elnyerte az Igazságügyi Minisztérium közbeszerzési tendereit.
Az adatfeldolgozás állami körbe vonásával kapcsolatban Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter azt mondta: a módosítást többek között az indokolja, hogy a közelmúltban például az agrártámogatások kapcsán problémát jelentett, hogy fontos adatokat magáncégek kezelnek. A tervek szerint a magáncégektől a jövő év végéig kell állami kézbe venni az adatkezelést.

MNB: jogvédelem miatt kétszeres ár

Eredetileg 163 millió forintra becsült egy szoftverfejlesztési megbízást a Magyar Nemzeti Bank, amely végül 348 millió forintért kötött szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban a Hewlett-Packard Informatikai Kft.-vel. A kiírásra egyébként is ez az egyetlen cég nyújtott be ajánlatot. A jegybank tájékoztatása szerint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást műszaki-technikai sajátosságok, valamint a kizárólagos jogok védelme indokolta. A megbízás összegét pedig azért becsülték kezdetben jóval kisebbre, mert eredetileg egy alvállalkozóval akartak szerződést kötni. Később azonban kiderült: a költségcsökkentés nem érvényesíthető, mert a szóban forgó szoftver felhasználói joga 2013 végéig a nyertes céget illeti meg. A fejlesztésre azért van szükség, mert a gazdasági helyzet, az euróövezethez való csatlakozás előkészítése újabb követelményeket támaszt.

Ítélőtábla előtt a nyíregyházi szennyvíztender

A Fővárosi Ítélőtábla elé került a nyíregyházi önkormányzat közbeszerzési tárgyú fellebbezése, amelynek elbírálására 2011. január 12-én kerül sor. A Fővárosi Bíróság ez évi szeptember 28-ai ítéletének azon rendelkezése ellen fordult a város a Táblához jogorvoslatért, amely felerészben elutasította a korábbi keresetüket. Amennyiben a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon Nyíregyháza javára ítélkezik, úgy a 2010. március 29-én kihirdetett negyedik közbeszerzési eljárást lezáró döntés végeredménye lép életbe, és a szerződés az akkor megnevezett nyertessel rövid időn belül megköthető. Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere úgy döntött, hogy – megvárva a bírósági eljárás eredményét – módosítja a pályázati ajánlatok beadási határidejét. A csatornahálózati munkák első üteméhez az összes megépítendő szennyvízcsatorna és a hozzájuk tartozó átemelő értendők. Az új pályázók 2010. november 10-e helyett 2011. január 17-éig nyújthatják be ajánlatukat.

Miskolc: villamostender, negyedszerre

Megszületett a döntés: a miskolci önkormányzat és az MVK Zrt. bírság előtt támadja meg a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, azt, amelynek következtében a villamosbeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelen lett. Az előzményekről többször beszámoltunk, tudósítottunk arról, hogy már befejezték a belvárosi villamospálya rekonstrukcióját, ennek ellenére a régi, elavult járművek közlekednek, mert háromszor is sikertelen volt a villamoskocsik beszerzésére indított közbeszerzési eljárás. Megint a spanyol CAF járműgyártó fordult – még az ajánlatbenyújtási határidő lejárta előtt – a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, mert szerinte az ajánlatkérő jogszerűtlenül megváltoztatta az ajánlati felhívás tartalmát. Az ajánlatkérők (az önkormányzat és az MVK Zrt.) erre felfüggesztették az eljárást, és kérték a jogorvoslat elutasítását. A KD azonban helyt adott a CAF kérelmének. Ezért döntöttek úgy a napokban a tender kiírói, hogy jogorvoslatért a Fővárosi Bírósághoz fordulnak. Mindemellett – mivel a harmadik eljárás így eredménytelen lett – újat írnak ki

Mobilszolgáltatót keres a BKV

November 22-én lejárt a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. mobilszolgáltatói tenderének ajánlati határideje. A gyorsított pályáztatást a BKV azzal indokolta, hogy a szolgáltatást már január elsejétől igénybe venné. A nyertes ajánlattevővel 4080 előfizetésre vonatkozóan kötnek szolgáltatási szerződést, az előfizetők száma ugyanakkor a szerződéses időszakban 25 százalékkal bővülhet. A bírálati szempontok között az ellenszolgáltatás díja 95 súlyszámmal, a fizetési határidő pedig 5 súlyszámmal esik latba. A nyertessel a törvény szerint a teljesítés utáni 30 napos fizetési határidő helyett halasztott fizetésben kíván megállapodni a közlekedési vállalat. A november 22-én lezárt részvételi határidőt követően négy nappal kérik fel a jelentkezőket ajánlattételre. A pályázóknak a többi között fel kell mutatni az elmúlt három évből legalább hat, különböző felhasználók részére végzett, egyenként ezer előfizetést tartalmazó mobilszolgáltatásra vonatkozó garanciát.

Milliárdos tendernyertes Tatabányán

A veszprémi vállalkozókat tömörítő Vemépszer Építő- és Szerelőipari Zrt. nyerte el a Vértes Agóra elnevezésű projekt megvalósítására kiírt közbeszerzési eljárást Tatabányán. Az önkormányzat közgyűlése öt érvényes pályázó közül választotta ki a céget, amely nettó 1,1 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. Az egymilliárd forint uniós támogatással megvalósuló program magában foglalja a Közművelődés Háza és az abban működő Tatabányai Múzeum felújítását. Nem csupán épületrekonstrukcióról van szó, hanem funkcióváltásról is: közösségi pontot, területi közművelődési tanácsadó szolgálatot alakítanak ki. A renováláson kívül 450 négyzetméterrel megnagyobbítják a Közművelődés Házát, és csoportok fogadására alkalmas közösségi tereket hoznak létre.

Új közbeszerzés a zalai kórházbővítésre

Új közbeszerzési eljárást indítanak a Zala Megyei Kórház sürgősségi centrumának építésére és felszerelésére, mivel az első forduló a napokban eredménytelenül zárult. A tenderfelhívásra négy érvényes ajánlat érkezett, ám ezeket a magas ajánlati árak miatt nem fogadták el. A tulajdonos megyei önkormányzat azt reméli, hogy az új tenderen a versenyeztetéssel sikerülni fog csökkenteni az árakat. Azzal számolnak, hogy optimális esetben az új eljárás januárban lezárulhat, és az építkezés márciusban megkezdődhet. A beruházás teljes költsége mintegy 700 millió forint, amiből 640 millió forint a TIOP pályázaton nyert összeg. Ebből csaknem 400 millió forintot az építkezésre és 226 milliót műszerek, eszközök beszerzésére fordítanak. A centrum a jelenlegi baleseti ambulancia helyén, annak bővítésével kerül kialakításra. Mindeközben a napokban a megyei közgyűlés önkormányzati biztost jelöl ki a kórházba, annak megnövekedett, lejárt határidejű tartozásai miatt

Hírek – röviden

Kormányrendelet jelent meg a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról [253/2010. (XI. 8.)]. • Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter visszajelzést várt a MÁV Zrt. és a Magyar Posta Zrt. vezetőitől azon korábbi felhívására, hogy vizsgálják felül tervezett gépjárműbeszerzéseiket. A tárca közleménye szerint egyértelmű elvárás az állami tulajdonú vállalatokkal szemben, hogy átlátható módon, a hatékonysági szempontokat figyelembe véve járjanak el közbeszerzéseik előkészítésével és lebonyolításával. • Újabb adatok a vörösiszap lepte területek kármentesítéséről: a közbeszerzés eredményhirdetéséből kiderül, hogy összesen 8,6 millió négyzetméter felület 20 centiméter vastagságban történő kármentesítéséről van szó. A nettó 29,24 milliárd forintos megrendelést hirdetmény nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljáráson az egyetlen ajánlattevő, a Mecsekérc Zrt. nyerte el. • Makó: a város a 444 millió forint költséggel felújítja a csapadékvíz-elvezető csatornákat. A munkálatok elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárást két cég, a Délút Építő és Bányászati Kft., illetve a Futizo Kft. nyerte. • Kecskeméten lezárult két közlekedési projekt megvalósíthatósági tanulmánytervére kiírt közbeszerzési eljárás; a feladattal a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.-t bízták meg. • Mintegy 400 millió forint ráfordítással felújítják az újpalotai lakótelep rendelőintézetét: a kivitelező kiválasztására kiírt első közbeszerzési eljárás azonban sikertelen volt. • Új stratégiát fogadott el az Európai Bizottság a fogyatékkal élők előtti akadályok elhárításának könnyítésére. Erre a közbeszerzési szabályok célzottabb alkalmazásával is figyelemmel kell majd lenni. • A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. húsz automata köztéri illemhely szállítására írt ki közbeszerzési eljárást. Az ajánlattételi határidő december 7-én jár le. A társaság programja szerint két éven belül 80-100 illemhely működik majd Budapesten. • Megindult a közbeszerzési eljárás a Kapuvár és Valla (Wallen) közös, határon átnyúló kerékpárút-fejlesztési pályázatban. A magyar oldalon mintegy 600 millió forintos beruházásról van szó. • Közbeszerzési eljáráson csaknem 400 laptop értékesítőjét keresi a csákvári iskola, ahol minden tanulót ellátnak majd a korszerű eszközzel. • Zalaszentgróton eredményt hirdettek a hulladékszállításra indított közbeszerzési pályázaton. A három ajánlatot tevő cég közül a tevékenységet eddig is végző Zalai HUKE Kft. nyert.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Nagyot változhat az alvállalkozó cégek jogi helyzete

A módosított közbeszerzési törvénnyel a jogalkotó fokozottan védené az alvállalkozók pozícióit, és azon jogukat, hogy az elvégzett munkáért ki is fizessék őket. Közbeszerzési eljárásban mindenki lehet alvállalkozó, aki nem áll kizáró okok hatálya alatt, és aki megfelelő módon tudja igazolni alkalmasságát. A törvény részletesen leírja, miként kell a fővállalkozónak kifizetnie alvállalkozóit, és ő maga miként juthat hozzá saját díjához.
Kifejezetten kötelező az alvállalkozók első ütemben történő kifizetése, a generálkivitelező pedig saját munkadíját csak akkor kapja meg, miután teljeskörűen igazolja az alvállalkozója kifizetését.
A fizetés menetrendje: a teljesítés igazolásáig a fővállalkozónak közölnie kell a megrendelőjével, hogy az alvállalkozóinak mennyivel tartozik. Egyúttal fel kell szólítania az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számlákat. A fővállalkozó ezt követően akkora összegről állíthat ki számlát a megrendelőnek, amekkora az alvállalkozóknak fizetendő összeg. Ezt az ajánlatkérő 15 napon belül köteles kifizetni. A fővállalkozó ezen felüli díjáról csak akkor állíthat ki számlát, ha igazolja az alvállalkozók kifizetését. Egy újabb, későbbi pályázat során kizáró ok lesz, ha egy ajánlattevő nem, nem teljesen vagy késedelmesen fizette ki az alvállalkozóját.
Új szabály, hogy az alvállalkozók sem vehetnek igénybe a saját teljesítésük tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót. Az ajánlattevő köteles nyilatkozni a részvételi jelentkezésben, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. Arra viszont lehetőség lesz, hogy az ajánlattevő úgy döntsön: az alvállalkozó helyett mégis maga teljesít.
Nem lehet alvállalkozó a szerződés teljesítésében igénybe venni kívánt gyártó, forgalmazó, építési beruházásnál pedig az építőanyag-szállító. Az erőforrást nyújtó szervezet definíciója pedig úgy változik, hogy részt vesz az ajánlattevő alkalmasságának az igazolásában azzal, hogy bemutatja az erőforrásait, amelyeket majd az ajánlattevő rendelkezésére bocsát. Az alvállalkozó akár le is cserélhető, például ha hibás teljesítésével veszélyezteti a szerződés érvényre juttatását. Lecserélhető akkor is, ha olyan okok merülnek fel, amelyek a szerződéskötéskor előre nem voltak láthatók.

(Gazdasági Tükörkép, 2010. november 15.)

Kaotikus helyzetben az „uniós” építőipari beruházások

Kaotikus állapotok alakultak ki a válság kezdete óta a hazai építőiparban, így az út- és vasútépítő szektorban. Pedig már nem babra megy a játék, többek között azért, mert a jelen állapotok miatt a felhasználható európai uniós források kerülnek veszélybe. A 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban Magyarország mintegy hétmilliárd eurós közösségi forrást használhat fel a közlekedési infrastruktúra bővítéséhez. Ezt a pénzt viszont nemcsak hogy el kell tudni költeni, de 2015. december 31-ig valamennyi projekt esetében a pénzügyi elszámolást is le kell zárni.
A probléma egyik forrása, hogy az építőiparban rendkívül nyomottak lettek a vállalási árak, mert a vállalkozók a megrendeléshez jutás érdekében gyakran jóval a tényleges ár alatt vállalnak el munkákat. Ennek következtében csökken a színvonal, nő a pótmunkák száma.
A jelenlegi helyzetben jellemző, hogy a korábbi két százalékról tíz százalékra emelkedett a pótmunkák aránya. Az, hogy mennyire olcsón lehet elnyerni egy-egy beruházást, igen jó példa a 86-os számú főút Szombathely és Vát közötti szakasza. A 9,2 kilométer hosszú gyorsforgalmi út négymilliárd forintért épül, azaz kilométerenként 430 millió forintért. Úgy, hogy hozzátartozik még 18 műtárgy és két csomópont. Szakértők szerint kizárt, hogy ebből az összegből ilyen szintű létesítményt meg lehet építeni.
A másik jelenség, hogy egyre több tender eredménytelen, a vesztes pályázók ugyanis rendre a közbeszerzési bizottsághoz fordulnak. A tízmilliárd forint feletti kiírásoknál egy éven belül nehéz érvényes eredményt hirdetni, azaz megkezdeni a beruházást. A Budapest–Kelenföld–Tárnok közötti vasútvonal megépítésére kiírt tendert például már harmadszorra hirdeti meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
A nyomott árakon kiadott projektek megindítására általában fél évet kell várni – vélekednek a szakmabeliek. A fővállalkozónak ugyanis olyan alvállalkozókat kell keresnie, akik még olcsóbban elvállalják a munkát. Így viszont a vállalkozások tönkremennek, és csődeljárás indul ellenük. A beruházó ugyanakkor kötbért számol fel, ha időben nem készül el a munka, s mindez tovább nehezíti az építőipari szereplők helyzetét.

(Magyar Hírlap, 2010. november 15.)