eHETI KÖZBESZERZÉSI HÍRLEVÉL

KÖZBESZERZÉSI LEVELEK (szaklap)
A MA HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGANYAG
MÉG TÖBB KÖZBESZERZÉS...

Tisztelt Olvasónk!

A Magyar Közbeszerzési Társaság heti hírlevele a társaság tagjainak készülő exkluzív összefoglaló, amely az előző hét közbeszerzési híradásait szemlézi.

KÖZBESZERZÉSI HÍREK

Uniós támogatás technológiai innovációra

Akkreditált klaszterek tagvállalkozásainak technológiai innovációs tevékenységeit támogatja az a kiírás, amelyre a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében 2011. április 25-ig lehet pályázni. A felhívásnál olyan cégek és akkreditált klaszterek vállalkozásai esélyesek, a nyerésre, amelyek új vagy jelentősen javított, piacképes termékek (így alkatrész és/vagy részegység), szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység beindítását, piaci bevezetését vállalják. Minden olyan akkreditált klaszter vállalata pályázhat európai uniós támogatásra, amely cégbíróságon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, kettős könyvvitelt vezet, és nem tartozik az eva hatálya alá. A támogatható tevékenységek közé sorolja a kiírás a kísérleti fejlesztést, az eszközbeszerzést, az infrastrukturális és ingatlanberuházást, továbbá a piaci megjelenéshez szükséges marketingtevékenységeket. Amennyiben fennáll a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége, úgy fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a projekt megkezdését jelentő megrendelés időpontja nem előzheti meg a közbeszerzési eljárás lefolytatását.

Közbeszerzésen választják ki a helyreállító fővállalkozót

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint közbeszerzési eljárás keretében választják ki Kolontár és Devecser újjáépítési fővállalkozó-kivitelezőjét. A minél gyorsabb kárenyhítés érdekében gyorsított meghívásos eljárást írnak ki. A településrendezési tervek elfogadása után indulhat az újjáépítés. A lakóépületek típustervei elkészültek, az építés az ütemterv alapján december 27-étől kezdődik, és az időjárás függvényében várhatóan 2011 májusáig fejeződik be. A vállalkozóval a közbeszerzési eljárást követően szerződnek. Az állam a generálkivitelezővel fog szerződéses viszonyban állni, aki a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően alvállalkozót alkalmaz. A kérdésre, hogyan garantálják a kivitelezésben részt vevők kifizetését, a katasztrófavédelemtől azt a választ adták: a fővállalkozó előbb kifizeti az alvállalkozót, és ezután hívhatja le a katasztrófaelhárítási célelőirányzatból a számlák összegét. Ez az eljárási rend garanciát ad arra, hogy a helyreállításban részt vevők megkapják munkájuk ellenértékét.

Közbeszerzésre vár a szegedi szuperberuházás

Várat magára a közbeszerzés kiírása a szegedi lézerközpont beruházására. Az ELIHU Fejlesztésszervező Nonprofit Közhasznú Kft. – a szegedi egyetem és az önkormányzat hozta létre – pályázaton már csaknem egymilliárd forintot nyert a tervezésre, ám a megvalósítást biztosító támogatási szerződést még nem kötötte meg vele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Fedezet hiányában pedig nem lehetett eddig elindítani a szükséges közbeszerzéseket. Két héten belül ígérték a döntést. Az Európai Unió tudományos nagyberuházását valósítják meg Szegeden, az öthalmi volt szovjet laktanya tizenegy hektáros területén, mellette a hatvanhektáros parkkal. A 245 millió euró ráfordítással létrejövő tudományos központ új távlatokat nyithat az energetika, az anyag kutatás-átalakítás és az orvostudományok területén. A sürgős döntést indokolja, hogy a beruházásra az EU strukturális alapjának forrásait használják fel, s így 2013-ig le kell kötni a szükséges összegeket, és 2015-ig el is kell számolni azok felhasználásával.

Tíz közül egyetlen érvényes közbeszerzés

A közbeszerzési eljárások eredményhirdetése ellen indított jogorvoslatok miatt immár két éve helyben topog a három vidéki nagyvárosunk – Miskolc, Debrecen és Szeged villamosfejlesztési projektje. A Közbeszerzési Döntőbizottság tíz nappal meghosszabbította Debrecen ötödszörre kiírt villamostenderének vizsgálatát, ez esetben napokon belül várható a döntés: szerződést köthetnek-e a nyertes olasz AnsaldoBredával. Miskolcon a negyedik villamosbeszerzést készítik elő, míg Szegeden a harmadik trolitender zajlik. A három város összesen 74 milliárd forint uniós és hazai támogatást nyert az elektromos tömegközlekedés fejlesztésére. A városok az elmúlt két esztendőben összesen tízszer hirdették meg az erre vonatkozó közbeszerzéseket, közülük azonban csak egy, a szegedi villamosbeszerzés zárult eredménnyel: a lengyel PESA Bydgoszcz SA szállíthatja a kilenc járművet, mintegy 2,5 milliárd forintért. Ezt az egyetlen sikerrel zárult eljárást bennfentesek azzal magyarázzák, hogy ezen a tenderen nem indult a két nagy rivális, az olasz AnsaldoBreda és a spanyol CAF. Ők ugyanis tenderről tenderre minden esetben jogorvoslattal élnek egymás ellenében, s megakadályozzák a szerződéskötést.

Márciusig kiírják a 137 milliárdos vasúttendert

A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. várhatóan 2011 márciusáig elindítja a 137 milliárd forint összköltségű vasútfejlesztési projektet a Kisújszállás–Püspökladány szakaszon. Ezt követően a tervek szerint júliusban hirdetnek eredményt, s megköthetik a nyertesekkel a szerződést. A beruházást 85 százalékban az Unió támogatja. A páneurópai közlekedési hálózathoz kacsolódó Szajol–Püspökladány vasútvonal felújításának előkészítése lezárult, s a tervek szerint a jövő évben elkezdődhet a kivitelezési munka, előbb Szajol–Kisújszállás, majd néhány hónappal később Kisújszállás–Püspökladány szakaszon. A korszerűsítés után 160 kilométer óránkénti sebességgel közlekedhetnek majd e vonalon a vonatok. A teljes, mintegy 70 kilométernyi vonalszakaszon a tervek szerint 2015 októberére fejeződnek be a munkálatok, majd 2016-ig telepítik a biztosítóberendezéseket.

Kiírták a tendert a győri Mobilisre

A győri önkormányzat kiírta a budapesti Csodák Palotájára hasonlító új intézmény, a Mobilis felépítésére és eszközeinek beszerzésére a pályázatokat. A projektre megközelítően kétmilliárd forintot szánnak. Az építési tervpályázat eredményét már kihirdették, e szerint a budapesti Építész Stúdió Kft. nyert. A kivitelezésre és eszközbeszerzésre vonatkozó felhívás 2010. december 8-án, illetve 2011. január 5-én zárul. A kiírás szerint a két pályázat nyertesének 2012 januárjára, illetve 2012 márciusára kell befejeznie a munkát.
Az építésre vonatkozó tendert az idén májusban egyszer már kiírták, de nem tudtak eredményt hirdetni, mert csak egyetlen pályázó adott be érvényes ajánlatot. A Széchenyi István Egyetem területén felépülő Mobilis döntően a közlekedésre, a mozgásra és a járművekre koncentrál, lévén Győr autóipari fellegvár. Nem rejtett cél: a csodák palotájával szeretnék közelebb hozni a fiatalokat a műszaki pályákhoz.

A Sedesa helyett az Ezentis épít

A közelmúltban lezajlott cégfelvásárlás következtében az Ezentis csoport folytatja a Sadesa által megkezdett magyarországi állami infrastrukturális beruházásokat. Négy ilyen projektben érdekelt a társaság. Az M43-as autópálya második ütemének építésében a Tisza M43 Konzorcium vezetőjeként vesz részt. A közbeszerzési eljárás nyerteseként 1,7 milliárd forintért építi meg a Villányt elkerülő útszakaszt. Szintén egy konzorcium keretein belül nyerte el a Tiszasüly térségében épülő gát kivitelezését, 15 milliárd forintért. A legutóbbi projekt keretében pedig Záhony belterületi közúti infrastruktúráját építi ki, mintegy kétmilliárd forint értékben. Az Ezentis csoport infrastruktúra-fejlesztésre szakosodott ága integrálja a Sedesa tevékenységét a mélyépítés, az építőipar, a megújuló energiák és a koncessziók terén.

Az Unió visszavont a metrópénzből

A magyar államnak kell pótolnia a 4-es metrótól visszavont 65 millió forint uniós támogatást, mert a legutóbbi ellenőrzés alkalmával az EU felé 19 szerződést nem tartott elszámolhatónak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az összeg nagyságrendileg ugyan nem jelentős a vonal első szakaszának 181 milliárd forintos költségéhez képest, figyelmeztető azonban a jövőt illetően. Az NFÜ tájékoztatása szerint az érintett szerződések egy részét közbeszerzési eljárásban kötötték. A legjellemzőbb probléma, hogy a kontraktusok nem feleltek meg a megkötésük idején hatályos uniós irányelveknek, a közbeszerzési jogszabályoknak. A fejlesztési ügynökség arról is tájékoztatott, hogy ez az összeg nem vész el, mert felhasználható a Közlekedés Operatív Program közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló más projektjeire. Tavaly ősszel másik tizenegy szerződésről már Brüsszelben állapították meg, hogy hasonló közbeszerzési aggályok miatt nem számolható el. Akkor a támogatásból visszavont összeg 43,5 milliárd forint volt.

Hírek – röviden

Jövőre a kormányzati kommunikációra 400 millió forintot, a lakosság tájékoztatására 800 millió forintot, a nemzeti ünnepekre pedig 1 milliárd forintot költ a kabinet – olvasható az Országgyűlés elé terjesztett 2011. évi költségvetésben. ● A Moszkva tér rendezésére hárommilliárd forintot kér Tarlós István, Budapest főpolgármestere. ● Újrahangolják a Mátyás-templom harangjait. A feladatra kiírt közbeszerzési eljárást egy passaui öntöde nyerte. Magyar jelentkező nem volt. ● A budapesti Controll Holding Tanácsadó Zrt. közbeszerzésen nyerte el a hajdú-bihari megyeszékhely civil stratégiája elkészítésének lehetőségét. ● Dombóvár: 210 millió forint hitel felvételére közbeszerzést írt ki az önkormányzat. ● Tizenegy autóbusz vásárlásáról szóló szerződést írt alá a Pannon Volán Zrt. a közbeszerzési eljárásban nyertes Kravtex Kft.-vel, valamint a Scania Hungária Kft.-vel. ● Vajszló önkormányzata ismét kiírta új iskolájának közbeszerzési eljárását. A beruházás csaknem félmilliárd forint értéket képvisel. ● Székesfehérvár, Pátka, Pákozd és Seregélyes a szennyvízhálózat fejlesztésére hozott létre társulást. A projektmenedzser tájékoztatása szerint a csatornázás a négy településen a jövő év közepén elkezdődik. A beruházás összesen 6744 ingatlant érint. A fővállalkozói feladatok ellátására beadott pályázatok sorsa még kérdéses, a Közbeszerzési Döntőbizottság állásfoglalására várnak. ● Szekszárdon a Vármegyeháza felújítására kiírt közbeszerzési eljárást a helyi PSN Kft. nyerte. ● Orosháza belvárosában elbontják az Alföld Szálloda épületét; a munkálatokra kiírt közbeszerzési pályázaton, információk szerint egy – eddig meg nem nevezett – szegedi cég lett a befutó. ● Több mint egymillió euró ráfordítással újul meg több közút Kétegyházán és a határ túloldalán lévő romániai Székudvaron (Socodor). A beruházásra a napokban írják ki a közbeszerzési pályázatot. ● A Fővárosi Főügyészség indítványára lakhelyelhagyási tilalomra változtatta a bíróság az Eclipse-ügy hét gyanúsítottjának előzetes letartóztatását. Emlékeztetőül: a cég a gépjárművek eredetiségvizsgálatához szükséges szoftverek frissítésére kiírt közbeszerzést nyerte meg. A VPOP megállapítása szerint az Eclipse fiktív cégeken keresztül próbálta eltüntetni a csaknem ötmilliárd forintos állami megrendelésből származó nyereségét.

KÖZBESZERZÉSI SAJTÓSZEMLE

Sajtószemlénk a magyar sajtóban megjelent hírek és információk kivonatolt és szerkesztett formája (az eredeti forrás mindenkori megjelölésével).

Az Orangeways nyerte a BKV-tendert

A BKV Zrt. midibusztenderét az Orangeways nyerte – jelentették be a közlekedési vállalat eredményhirdetésén. Ezzel az immár a csaknem másfél éve húzódó pályázat zárult le. A kiírás szerint a negyven jármű leszállításáért és a járművek üzemeltetéséért folyt küzdelemben az utolsó körben négy kandidáló maradt versenyben: a Vértes Volán, a Panoráma Tourist Kft., a VT-Transman, valamint a végső győztes Orangeways, akivel hat évre kötnek szerződést. Amennyiben az Orangewaysszel valamilyen okból mégsem jönne létre a kontraktus, akkor a második helyen rangsorolt VT-Transmannal írnák alá a megállapodást. A nyertes cég vezérigazgatója, Kovács Miklós bejelentése szerint a fővárosi közlekedési társasággal december 1-jéig megkötik a szerződést, és akkor rendelik meg az autóbuszokat is. A pályázat kiírásának megfelelően a tendergyőztes a Rába által szállított járművekkel nyolc budapesti autóbuszjáratot üzemeltet majd. Egyelőre arról nem tájékoztattak, hogy milyen kilométerpénz-ajánlattal lett első az Orangeways. A nyertes cég vezérigazgatója viszont úgy fogalmazott: közbeszerzésről van szó, így ez nagyon hamar nyilvános lesz. A fővárosi közlekedési cégnél pontosabb adatokkal szolgáltak. Állítják, hogy a megajánlott díj egy év alatt akár több százmillió forintos megtakarítást tesz lehetővé a mostani üzemeltetési költségekhez képest. Jelenleg a midibuszok üzemeltetése kilométerenként 541 forintjába kerül a BKV-nak, az új modellben ez a költség 379 forintra csökken.

(Népszabadság, 2010. november 20.)

Fúrják a midibusztendert

Több közlekedési érdekvédelmi szervezet közös közleményben tiltakozik a BKV midibusztenderének eredménye ellen. Azt követelik a közlekedési vállalattól, hogy vonja vissza azt. Álláspontjuk szerint így hosszabb távon romlanak a munkavállalók foglalkoztatási feltételei és a szolgáltatás minősége, ez pedig a jegyárakban is megmutatkozhat. Hangsúlyozták: a BKV átalakítása nem lehet indok arra, hogy a cég munkavállalóit hátrányos helyzetbe hozzák. Álláspontjuk szerint a közösségi közlekedést nem szabad versenypiaci körülmények között működtetni. A szakszervezetek szerint a tenderen olyan nyertest hirdettek, amely több hatályos jogszabályt is megsértett, valamint vizsgálat és nyomozás indult ellene.

(Népszabadság, 2010. november 23.)

EU-pénzek veszélyben

Szélsőséges esetben akár öt évre is kizárhatják Budapestet az európai uniós támogatási rendszerekből, ha a városvezetés nem állapodik meg sürgősen a Margit híd felújításának kivitelezőjével – derül ki abból a jelentésből, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a Fővárosi Közgyűlés. Emiatt többek között meg kell építeni a balesetveszélyesnek minősített kerékpárutat a híd déli oldalán. A Margit hidat uniós társfinanszírozással újítják fel, emiatt a főváros mozgástere igen csekély, legalább 90 százalékban meg kell felelni a támogatási szerződés minden pontjának. Ez pedig a jelenlegi helyzetben nem valósul meg.
Az ellentmondást végül egy felemás kompromisszummal oldották fel: a déli oldalon közös gyalogos-kerékpáros sávot alakítanak ki. Ez azonban nem nyújt megoldást több olyan problémára, amelyek miatt korábban nem engedélyezték a kerékpárút vagy -sáv megépítését, vagyis hogy a fel- és lehajtó kerékpárosok akadályozhatják a forgalmat, de tény, a követelményeknek hivatalosan megfelel. Ez azért különösen fontos, mert ha az ellenkezője fennmarad, az súlyos következményeket vonhat maga után. Az, hogy az összes támogatást, kamatokkal együtt vissza kellene fizetni, önmagában is megrázó erejű csapás lenne, de ennél is súlyosabb, hogy a fővárost akár öt évre is kizárhatnák az EU-s támogatási pályázatokból.
A közgyűlés decemberi ülésén döntenek viszont a híd déli oldalán lévő szobrok helyreállításáról. Az uniós pályázatban ezt is vállalta a főváros, azonban az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás nem indult meg. Márpedig ez szintén kizáró ok lehet az uniós támogatási alapokból.

(Világgazdaság, 2010. november 25.)

Ki védi a beszállítókat?

Évek óta folyik a szélmalomharc az építőiparban kialakult lánctartozások megszüntetése érdekében, de előrelépésről nem igazán beszélhetünk. Az ezzel kapcsolatosan megjelent javaslatok csak az építőipari vállalkozásokkal, alvállalkozói láncokkal foglalkoznak, de figyelmen kívül hagyják azokat a beszállítókat (gyártókat, kereskedőket, importőröket), akik valójában ennek a láncnak a végén állnak. Pedig egy elkészült épület értékének 40-60 százalékát teszik ki az építőanyagok. A finanszírozást is felvállaló beszállító azonban gyakorlatilag teljesen védtelen. Polgári pereket indíthat ugyan, de mire a beszállító a pert megnyeri, pénz már sehol sincs. A lehetőség a beszállító számára itt már véget ér, mert a vállalkozói sorban a feljebb lévő al-, illetve fővállalkozóval nincs szerződéses kapcsolata.
Miért van az, hogy az építőiparban csak alulról felfelé működnek a garanciák, a mindenkori megbízónak, beruházónak nem kell semmilyen garanciát letennie, hogy a reális áron tervezett beruházási összeg elegendő legyen a beszállítók kifizetésére is? A közbeszerzési beruházásoknál a letétkezelő intézménye erre biztosította volna a fedezetet, de a kétségtelenül gyorsan és a valós építési folyamatokat nem követő rendeletet a szakma ellenzése miatt módosítani kellett. Sem ez, sem a már módosított változat nem terjedt ki azonban a beszállítókra. Ezzel őket továbbra is kizárják a biztosítékok köréből. Arról nem beszélve, hogy a projekttársaság, klaszter vagy a kivitelezők bármilyen együttműködése sem veszi be tagjai közé a beszállítókat.
Tény, az építőiparban igen magas a felszámolással megszűnő cégek száma, ugyanakkor közel ugyanilyen számban alakulnak új vállalkozások, a szakmában már egy-két céget csődbe vitt tulajdonosokkal a háttérben. Az építőipar jelenlegi válsághelyzetében, amikor néhány év alatt csaknem 50 százalékkal csökkent a teljesítménye, ez nem tűnik logikusnak.

(Világgazdaság, 2010. november 26.)